Napi Gazdaság, 1996. november (6. évfolyam, 253-278. szám)

1996-11-01 / 253. szám

Ára: 90 Ft MM M Péntek, 1996. november 1. ■MTrrfrrfTTMg V­VI. évf. 253. (1537.) szám BRÜSSZEL JÓVÁHAGYTA I I K ~ a francia ■ / =L= 15% A LA MANCHE CSATORNÁNÁL (6/^W/n \ COy a vállalati folyószámla betétekre -------(1=L=AL)----- Q\ 1HANWHA BANK parlamenti HÁTTÉR s #—^ 1 } ] Bp. Vill. Rákóczi út 1-3. (15. OLDAL) (A—1/ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP \DÍJ Tel: 266 2885 ----------------—————————————————————— ----------------------------------------------------------------------------------------------------­ AZ ÁPV RT. KÉT ÚJ IGAZGATÓSÁGI TAGJA Engedmények adó- és járulékügyekben A jövő évi költségvetést nem fenyegeti a felpuhulás ve­szélye, annak ellenére, hogy a kormány csütörtöki ülé­sén engedett néhány kérdés­ben, így a honoráriumok já­rulékoltatásában és a csa­ládi pótlék ügyében. A kor­mány az ÁPV Rt. igazgató­­sági tagjává nevezte ki Szabó Zsoltot és Mészáros Józsefet. Tájékoztató a kormányülésről A kormány támogatja a tb-já­­rulék reformját, de mindenkép­pen engedni fog a honoráriumok járulékoltatásának kérdésében. Ennek körvonalai azonban még nem tisztázottak - jelentette ki Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hi­vatal államtitkára a kormány csü­törtöki ülését követő sajtótájékoz­tatón. A NAPI Gazdaság úgy ér­tesült, hogy a kormány kivenné a járulékfizetési kötelezettség alól azokat a szerzői jogdíjakat, ame­lyeket valamilyen formában pub­likált, megjelenített vagy előadott szellemi alkotások után vettek fel. A jogalkotó célja ezzel in­formátorunk szerint annak meg­akadályozása lenne, hogy „egy gépipari cég alkalmazottja egy egyoldalas feljegyzésre hivatkozva honoráriumként vegye föl a fi­zetését”. (Folytatás a 3. oldalon) Tízmentes honorárium 500 ezer forintig? A parlament három bizottsá­ga már megtárgyalta a társada­lombiztosításról szóló törvény mó­dosításához benyújtott kiegészí­tő indítványokat. A Pénzügymi­nisztérium képviselői többnyire csak a stiláris kiigazításokat tá­mogatták. Egyelőre kétséges, hogy mi lesz a kulturális bizottság ho­noráriumokkal kapcsolatos indít­ványának sorsa. Miután a bizottságok és a Pén­zügyminisztérium - mint a tör­vényjavaslat előterjesztője - kép­viselői is támogatták, így biztosnak tűnik, hogy az egészségügyi hoz­zájárulás 1800 forint lesz. Az ere­deti tervben szereplő 13 száza­lék hozzájárulás 11,5 százalékra csökkentve az egészségbiztosítá­si járulékot növeli, így annak nagysága a tervezett 3,5 száza­lék helyett 15 százalékra nő (NAPI Gazdaság, 1996. október 31.1- 3. oldal). (Folytatás a 3. oldalon) Csődveszélybe kerülhet az IRI Késik a távközlés privatizálása Olaszországi tudósítónktól. A STET privatizálása lesz a végleges megoldás az IRI mérleg­problémáira - jelentette ki op­timistán az olasz kormányfő azt követően, hogy a napokban ki­derült: az olasz állami holding - amelynek Romano Prodi két íz­ben is az elnöke volt - súlyos és gyors orvoslást igénylő nehézsé­gekkel kerülhet szembe. Előzetes becslések szerint a STET távközlési csoport mellett egyebek közt az Alitaliát, a Finmeccanicát, a RAI rádió-te­levíziót is ellenőrző IRI veszte­ségei ez év végén megközelíthe­tik a 3 ezer milliárd lírát is a tavalyi 345 milliárd után. Az olasz törvények értelmében viszont min­den vállalatnak csődeljárást kell kérnie maga ellen, ha egyévi vesz­tesége eléri alaptőkéje harmadát, s most az IRI-t is ez a veszély fenyegeti, hiszen alaptőkéje 6370 milliárd lírára rúg (bruttó adós­ságai 1996 végére 23 500 milli­árd líra körül lesznek). (Folytatás a 2. oldalon) Javaslat a kukoricaexport tilalmának feloldására Nem döntöttek a garantált árakról Az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság (ARTB) csütörtöki ülésén a garantált árakról, a Hagyma Terméktanács javas­latáról és a kukoricaexportról tárgyaltak. Az illetékes mi­nisztériumok, a terméktanács és a szakmai érdekképvise­letek delegált tagjai azonban nem hoztak végső döntéseket. Makay György, a Gabona Szö­vetség főtitkára a kukoricaexport ügyéről a NAPI Gazdaságnak el­mondta: a jó előkészítésnek kö­szönhetően döntési helyzet ala­kult ki. Lakos László földműve­lésügyi miniszter levelére az Ipa­ri, Kereskedelmi és Idegenforgal­mi Minisztérium az ARTB ülé­sen reagált, s a felek itt mindkét javaslatot elfogadhatónak találták. Eszerint az egyik járható út az, hogy a kiadott, de még be nem váltott búza- és lisztexportkvótákat kukoricaexportra válthatnák be a kvótatulajdonosok. A másik elképzelés az, hogy de­cember 31-éig bárki kérhet és kap­hat kukoricaexport-engedélyt. Eb­ben az esetben csupán azt szabják feltételül, hogy csak az kaphat újabb engedélyt, aki már exportálta az általa korábban kért mennyisé­get. Bár a két tárcának a részletekben még meg kell egyeznie, Makay szerint gyorsan kellene meghozni a döntést, mert év végéig 200— 250 ezer tonna kukoricát értéke­síthetnének az érdekeltek külföl­dön. Mivel Magyarországon az idén legalább 6 millió tonna kukorica­­termés várható, ez a mennyiség semmiképpen sem hiányozna a hazai piacról, sőt ezzel az ár további zuhanását is meg lehetne akadá­lyozni, kialakulna a piaci egyensúly. (Folytatás a 3. oldalon) Félmilliárd ECU segély az EU marhatenyésztőinek Kompenzáció a társult tagoknak? Az Európai Unió agrárminisz­terei háromnapos tárgyalás után szerdán késő este 500 millió ECU támogatást hagytak jóvá az eu­rópai marhahúspiac egyensúlyának megteremtésére, illetve a brit mar­havész kapcsán keletkezett ter­melői veszteségek fedezésére. A Franciaország által szorgalmazott, és az EU soros elnöki tisztét be­töltő Írország által kidolgozott javaslatot a miniszteri fórum több­ségi határozattal, Németország ellenkezése mellett fogadta el. (Folytatás a 2. oldalon) SEBESSÉGVÁLTOK EGERBŐL Hatvankétmillió márkát fektet be a ZF. konszern Az idén 32 millió, jövőre pedig további 30 millió márkát kíván beruházni egri érdekeltségébe a német ZF. konszern - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Ulrich Diller, a cég elnökhelyettese, a ZF. Hungária Kft. elnök-igazgatója, évre 45 millió, 1998-ra pedig 55 millió márkás forgalmat irányoztak elő. 1997-ben 100 új dolgozót vesznek fel. A konszern straté­giája értelmében az Egerben gyár­tott és a kisteherautóknál hasz­nálatos sebességváltókat az eu­rópai, amerikai és az afrikai pi­acon értékesítik. A Csepel Autógyár volt egri leányvállalata tavaly ősszel ke­rült a német ZF. konszern 100 százalékos tulajdonába, s janu­ártól ZF. Hungária Kft. néven működik. A gyárban végrehaj­tott átszervezések során önálló profitcentrumokat alakítottak ki. A ZF.-csoport 1915-ben ala­kult németországi központtal és a világ élenjáró hajtó- és futóműgyártói közé tartozik. Ta­valy 7,2 milliárd márka volt a bevételük és 33 ezer 900 dolgo­zót foglalkoztatnak. Autóbuszok­ba, személy- és teherkocsikba, me­zőgazdasági erőgépekbe építik be gyártmányaikat. A főbb megren­delőik között van az Ikarus, a Volvo, a Mercedes, a Scania, a DAF és az IVECO. M. K. A január elsejétől birtokba vett, 290 dolgozót foglalkoztató üzemtől a tulajdonos már az idén 10 millió márkás forgalomra számít. A jövő INTERJÚ HUSZTY ANDRÁSSAL, AZ MBFB VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL Egyedi döntések helyett banki termékeket Új, kis- és középvállalkozók számára nyújtandó hitelkonst­rukción, annak feltételrendszerén dolgozik a Pénzügymi­nisztérium s az MBFB Rt. így egyedi döntések helyett mindenki számára átlátható lesz a kis- és középvállalko­zóknak nyújtandó támogatás, ami egyébként tágabb érte­lemben is az MBFB egyik legfontosabb feladata - nyilat­kozta lapunknak Huszty András, a hitelintézeti törvény elfogadását követően már Magyar Fejlesztési Bank né­ven működő pénzintézet vezérigazgatója. - Ismeretes, hogy az idei költ- hogy mennyivel több vállalkö­ségvetésből elkülönített 500 millió forintos kis- és középvállalkozói támogatás kidolgozása az MBFB feladata lesz. Mennyiben lesz ez más, mint a korábbi gyakorlati - Azon a „nyomvonalon" ha­ladunk, mint az úgynevezett né­met hitelhez pályázható kamat­­támogatás esetében. Belátható, másnak nyújthatunk így támoga­tást, mennyivel hatékonyabb a pénzfelhasználás, ha a preferen­cia kamattámogatás formájában történik. Ugyanakkor az úgyne­vezett klasszikus kereskedelmi banki feladatokat nem kell vál­lalnunk, azaz annak megítélése, hogy kinek és milyen összegben adható hitel - és nem a támogatás -, továbbra is a bankok kompe­tenciája és felelőssége marad. (Folytatás a 20. oldalon) BÉT: különös TVK­ Opció Lelassult az erősödés a börze részvényszekciójában, a BUX csak 9 ponttal mutat magasabb értéket az előző napinál. Míg a vezető papírok csak kisebb mértékben drágultak, a forgalmazotti papírok közül akadt olyan (a Domus), amelyiknek az árfolyama akár 10 százalékot is emelkedett. A Borsodchem jegyzése 3140 forintra emelkedett, a Danubius is jól szerepelt, a jelek szerint névérték felett stabilizálódott a Fotex. Lefelé mozdult el a TVK, az üzletek zöme 1340 forinton született, egy különös opció viszont optimizmust sugall. OTC: hossz­as tőzsdén kívül is Két bankpapír, valamint két gyógyszergyári részvény iránt növekedett a vásárlói kedv az OTC-piacon. Újabb egy ponttal feljebb is van már vevő a Budapest Bank törzsrészvényeire (108,5/118), a Magyar Külkereskedelmi Bank törzsrészvényeiért pedig már 7 ponttal magasabb árat is fizetnének (220/240). Egy ponttal drágult a Chinoin (534/-) és 10 ponttal a Richter elsőbbségi, részvénye (395/440). A nemsokára tőzsdére kerülő Kékkúti Ásványvíz-részvényekért 25 ponttal adnának többet (1350/1600). Származékos: csúcson a font Az angol jegybank szerdai váratlan kamatemelése után tegnap az árutőzsdén is megugrott a font árfolyama. Miközben megtorpant a jen visszaesése, a svájci frank majdnem minden határidőre gyengült. Az értéktőzsde devizapiacán gyengült a márka és a dollár. Az index határidős piacán a legközelebbi két terminre 10-10 ponttal visszaesett a jegyzés, a prompt index ezzel szemben ugyanennyivel emelkedett. Választottbíróság elé kerülnek a milliós Skálák? A májusi 666 725 forinton született Skála-kötés kapcsán a vevő EMAB igazgatósága felülvizsgálta a cég korábbi álláspontját, és úgy döntött, hogy - feltűnő aránytalanság címén - bíróság előtt támadja meg a kötés érvényességét. Az eladó Raiffeisen kész a perre, amelyben a hatéves fennállása alatt még egyetlen ügyben sem ítélkező tőzsdei választottbíróság lenne illetékes. Bankközi: alacsony kamatok a periódus végén Élénk üzletmenet és alacsony kamatok jellemezték a tartalékolási periódus zárását a bankközi forintpiacon. A csütörtöki overnight kamatok 19-20 százalékról indulva 17,75 százalékig estek, vagyis majdnem az egynapos passzív repokamat szintjéig mérséklődtek. A délutáni tomnext piacon már jóval magasabb szinten, 21,50-23 százalék közötti kamatokkal kereskedtek a bankok. A budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (BUBOR) fixingjei nem változtak, az egy hónapos lejáratú 23 százalék, a három hónapos 22,96 százalék volt csütörtökön. A devizapiacon alig változtak az árfolyamok. A dollárt a sáv alján, 155,20-155,35 forint között váltották. A német márka 102,55-102,60 forintot ért, az ECU jegyzése 196,80- 196,90 forint között mozgott. Budapesti tőzsdeindex: 3601,99 (+9,44) (BÉT) Kárpótlási jegy: 607 Ft (+17 Ft) (BÉT) 1 DM = 105,00 Ft (-0,09%) (Budapest) 1 USD = 158,66 Ft (-0,08%) (Budapest) Dow Jones-iparindex: 6007,02 (déli állás) 1 USD = 1,5126 DM (+0,05%) (Frankfurt) 1 GBP = 1,6277 USD (+0,45%) (London) Arany (USD/uncia): 379,50 (0) (London) Olaj (USD/barrel): 23,72 (+0,30) (London)

Next