Napi Gazdaság, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
wash|n at tonm tom ---------------------------------- ■ M ^B ^B ÜZLETI IRÁNYTŰ JELENTŐSEN BŐVÜLHET S /J (7. oldal) A|^KerIIEML M(^T^|p ogatja I I NAPISgdPtaA I H H mellékletünkben: (2- OLDAL) | ■ ■ ........................................ (3. OLDAL) ) ................................................. ^ (t--------| J (10. Oldal) --------- \\-JJ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP |U/ _________________ Különalku a jövő évi nyugdíjemelésről A törvény szerinti emelés inflációs hatású lenne A nyugdíjakat minden évben január elsejével a megelőző év nettó kereset-kiáramlásának várható mértékével kell emelni, s ezt májusban a tényadatok ismeretében megfelelő módon korrigálni kell. Pillanatnyilag ezt tartalmazza az érvényben lévő nyugdíjindexálási törvény, de a jelek szerint 1998-ban nem eszerint állapítják meg a nyugdíjemelés mértékét. Ezzel ugyanis a várt inflációcsökkenés mellett a nyugdíjasok akár 10 százalék reáljövedelem-növekedéshez is juthatnának, ami veszélyeztetné a tervezett inflációs pályát. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank ugyanis olyan antiinflációs csomagon dolgozik, amelynek eredményeként 1998 decemberére az infláció 9 százalékra csökkenne. Az idei nettó keresetkiáramlás-növekedés azonban várhatóan 17-18 százalék körül alakul, azaz ennyivel emelnék januárban a nyugdíjakat. A nyugdíjak reálértékének ilyen mértékű növekedése - bár sokak szerint időszerű - két oldalról is inflációs nyomást eredményezne a gazdaságban. Egyfelől a nyugdíjasok fogyasztásának összességében 40-50 milliárd forint értékű növekedése miatt. Ezzel egy időben nagyjából a járulékbevételek 6 százalékának megfelelő hiány jelenne meg a bevételi oldalon, mert a tervek szerint jövőre a bérek és velük párhuzamosan a járulékbevételek csak 11 százalékkal emelkednének, míg a kiadások - a már említett nyugdíjemelés miatt - 17 százalékkal. Az így kieső összeget vagy ki kell vonni valamilyen úton-módon a gazdaságból, ez költségoldali inflációt eredményezne, vagy finanszírozni kell, ami viszont a növekvő állami hitelfelvétel miatt jelentene inflációs nyomást. Mindezek miatt a radikális inflációcsökkentésre vonatkozó tervek a törvény szerinti nyugdíjemelés mellett megvalósíthatatlanok. Mindezek miatt a PM-ben, a jegybankban és a Népjóléti Minisztériumban már megkezdődött egy olyan nyugdíjemelés kidolgozása 1998-ra, amely nem a korábbi, hanem a várható bérkiáramlásra épülne. (Folytatás a 3. oldalon) ÁLLATTENYÉSZTÉSI KILÁTÁSOK Egyelőre nem indultak növekedésnek a felvásárlási árak Az idei agrártámogatási rendszerben a hímivarú tenyészállatok mellett ismét szerepel a nőivarúak beállításának támogatása, s a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jelzése szerint a rendelkezésre álló forrás - állattenyésztési támogatásra 1,4 milliárd forintot, a biológiai alapok támogatására 400 millió forintot különített el a tárca - 68 százalékára már beérkeztek kérelmek. A nőivarú tenyészállatok beállításához nyújtandó állami segítséggel a lecsökkent állatállomány növelését kívánják ösztönözni. A támogatás összege tenyészüszöknél darabonként 30 ezer forint, tenyészkoca-süldőnél 6-15 ezer forint, tenyészserkénél és kecskegidánál pedig 6-8 ezer forint. A beérkezett pályázatok arról tanúskodnak, hogy a juhágazatban a legnagyobb az igény és az érdeklődés. Az ágazatok helyzetét értékelve a szarvasmarha-ágazatban nincs jelentős elmozdulás sem a létszámot, sem a mennyiséget illetően. Nem javultak a piaci lehetőségek, a vágómarha értékesítési ára stagnál. A hízóbika kilója 170— 210 forint, a hízóüszőé 150-195 forint, a selejt tehéné 120-155 forint. Ez utóbbiból jelentős a túlkínálat, s különösen a tejelő típus eladhatatlan. A növendékbika beszerzése egyre nagyobb gondot okoz, mert csökken a kínálat. A származási lappal rendelkező vemhes üszőt mind a belföldi, mind az exportpiacokon keresik. A hízósertés értékesítési ára térségenként változó, s kilónként 5-10 forint emelkedést jeleztek. A nagyüzemi hízó kilónkénti ára 195-220 forint, a kisüzemben vásárolt hús kilójáért 168-195 forintot fizetnek. A tenyésztők egyik esetben sem elégedettek az árral, ennél kilónként további 15-20 forinttal magasabb bevételt szeretnének, mert így már nem fizetnének rá. A tenyészkoca-beállítást csak kevés gazdálkodó vállalja fel az alacsony jövedelmek miatt. A malachús iránti igény viszont növekedett, különösen a horvát és szlovén kereslet következtében, bár az árak nem mozdulnak felfelé. (Folytatás a 3. oldalon) A Matáv növelné a hazai beszállítók arányát A Magyar Távközlési Rt. (Matáv) az elmúlt 3-4 évben évente 80 milliárd forintot költött beruházásokra. Az idén 78 milliárd forintot fordít ilyen célra. Tölösi Péter logisztikai vezérigazgató-helyettes a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a koncessziós telefonszolgáltatáshoz szükséges berendezések beszerzéseit a közbeszerzési törvény szabályozza, ami arra ösztönzi a céget, hogy részesítse előnyben a magyar beszállítókat. A közbeszerzési törvény előírásai mellett a koncessziós szerződés is minél nagyobb magyar beszállítói részvétel igénybevételére ösztönzi a társaságot. A tulajdonosok és a kormány között megkötött szerződés megfogalmazza, hogy 1994-1996 között az éves összberuházási érték legalább 25 százalékáig magyar terméket kell felhasználnia a társaságnak, 1997-től pedig ennek az aránynak el kell érnie az 50 százalékot. Tavaly a cég fejlesztéseihez felhasznált termékek és szolgáltatások 71-72 százaléka volt hazai eredetű. Az idén ez várhatóan eléri a 70-75 százalékot. A beszerzések értékéből körülbelül 60 százalékkal részesednek az eszközök, berendezések, a fennmaradó részt a szolgáltatások - például a hálózatépítés - teszik ki. A magyar termékek egy részének műszaki színvonala még nem éri el a kívánt szintet, ezért a társaság kénytelen külföldről beszerezni a csúcstechnikai berendezéseket. Ennek nyomán a 80 milliárd forint éves beruházási keretösszegnek 25-30 százaléka ezekre a külföldi ráfordításokra - kizárólag technikai eszközökre - megy el. A vezérigazgató-helyettes azt is elmondta, hogy az idén nem egyenletesen oszlik el a beszerzési összeg, mivel a fejlesztések év eleji pangása idején kevesebbet költenek. D. J. INTERJÚ SZABÓ IMRÉVEL, A MAGYAR ENERGIA HIVATAL FŐIGAZGATÓJÁVAL A két számjegyű infláció indokolja a negyedéves korrekciót A Magyar Energia Hivatal (MEH) a villamosenergia-árak negyedéves korrekciója alkalmával a forint csúszóleértékelése alapján módosít, a negyedik negyedév végén azonban az éves árat meghatározó árképletet használja, így „ér össze” a kétféle metódus. A költségszerkezetük felülvizsgálatát kérő gáz- és áramszolgáltatók az év második negyedévében számíthatnak válaszra, a forgóeszköz-finanszírozási hitelek kamatait azonban a MÉH továbbra sem szándékozik költségként elismerni. A villamos energia fogyasztói árát egy kormányrendeletben meghatározott árképlet szabályozza. Ez éves szinten határozza meg az árat. A MÉH a negyedéves korrekciók alkalmával azonban nem ezt az árképletet alkalmazza. Hogyan „ér össze” a csúszóleértékelésen alapuló negyedéves, és a más tényezőket figyelembe vevő éves ármódosítási metódus? A negyedéves korrekciók során a forint csúszóleértékelését vesszük figyelembe, tehát az év első negyedévében havonta 1,2 százalékkal számolunk, így a teljes negyedévre 3,6 százalékos korrekció várható. A negyedéves változtatások technikáját az indokolja, hogy amennyiben évente csak egyszer korrigálnánk az árakat, az inflációhoz is csak az év végén tudnánk igazodni, így az ágazat piaci szereplőinek tetemes veszteségük keletkezne az év során, hiszen az infláció miatti költségtöbbletüket az árak csak jelentős késéssel követnék. Ha viszont negyedévente, a forint leértékelési ütemével korrigáljuk az árakat, a veszteség csak negyedéves költségtöbblet alapján jelentkezik és természetesen jóval kisebb lesz. Ezt a kétféle módszerből összetevődő árváltoztatási mechanizmust addig célszerű alkalmazni, amíg magas az infláció. Idén mindenképpen marad ez a metódus, valószínűleg jövőre is, addig, amíg a két számjegyű infláció egy számjegyű lesz. A negyedéves korrekció módszerét az év első három negyedévében - természetesen a negyedévek végén - alkalmazzuk, viszont az utolsó negyedév végén esedékes korrekció alkalmával már az éves árat meghatározó képlet alapján módosítunk, így „összeér” a kétféle metódus. Az árképlet inflációs tényezőjének kérdéséhez hozzátartozik, hogy az abban szereplő belföldi értékesítések árindexét az élelmiszeripar és az energiaipar nélkül kell számolni, mert ha nem így, lenne, akkor a visszamenőleges indexálás az infláció öngerjesztéséhez járulna hozzá. (Folytatás a 4. oldalon) Lu*.___ SAB-ajánlat a Brau Unionra? Az osztrák Kronenzeitung információja szerint a South African Breweries sörgyár (SAB) ellenőrzést akar szerezni az osztrák sörpiac domináns szereplője, a Brau Union felett. A napilap a források megnevezése nélkül arról számol be, hogy a dél-afrikai vállalat - a világ negyedik legnagyobb sörgyára - ötmilliárd schillinges ajánlatot tett a Brau Union többségi tulajdonhányadára. A Brau Unionban jelenleg többségi érdekeltséggel rendelkező Brau-Beteiligungs AG (BBAG) alaptalannak nevezte a Kronenzeitung értesülését. A holding cég közleménye szerint a SAB az utóbbi években többször érdeklődött a BBAG, illetve ennek vállalatai iránt, de mindannyiszor sikertelenül. A BBAG most is célszerűtlennek tartja az osztrák piac kétharmadát birtokló Brau Union eladását, és úgy véli, hogy az osztrák sörgyártásnak osztrák kézben kell maradnia. A holding cáfolta a Kronenzeitung azon állítását is, hogy a Brau Union részvényesei kedden rendkívüli közgyűlést tartanak. A SAB és a Brau Union esetleges házassága nagyban befolyásolná a magyarországi sörgyártást is, mivel mindkét cég komoly érdekeltségekkel rendelkezik hazánkban. A SAB a Kőbányai Sörgyár és a Kanizsai Sörgyár tulajdonosa, a Brau Union pedig a Soproni Sörgyárat és az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat ellenőrzi. EU KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA Több területen közel van a megegyezés A brit kormány látványos különvéleményétől eltekintve az Európai Unió kormányközi konferenciáján (IGC) sikerült „koncepcionális áttörést” elérni és a munka már a végső alkudozás fázisába ért - írja az European Voice legfrissebb száma. „Az a cél, hogy a júniusi amszterdami csúcsra megszülessen a megállapodás, lényegében karnyújtásnyira van” - idézi a lap az egyik EU-tagállam nagykövetének véleményét. Az MTI által ismertetett cikk szerint az üléseken elnöklő holland diplomácia feladta azt a korábban megszellőztetett elképzelést, hogy a brit választások után egy rövid minicsúcs keretében adjanak ösztönzést a konferencia munkájának. Ehelyett nem hivatalos külügyminiszteri találkozók sorát tartják majd júniusig - az elsőt már e hét vasárnapján -, ahol kisebb sajtófelhajtás mellett tudnak a nyitott kérdésekre összpontosítani. A „koncepcionális áttörés” ahhoz a terjedelmes dokumentumhoz kötődik, amelyet a holland elnökség a múlt heti római külügyminiszteri ülés elé terjesztett, összefoglalva mindazokat a témákat, melyekben kimutatható haladást sikerült elérni, és igazságügyi együttműködés - e területen sok tagország kész a brüsszeli bizottság hatáskörébe utalni olyan ügyeket, mint a menekültjog és a vízumpolitika -, de hasonlóképp egyre konkrétabbá válik az EU és a Nyugat-európai Unió (NYEU) jövőbeli viszonyának szabályozása is, amely szerint a katonai tömörülés három lépésben gyakorlatilag beolvadna az EU-ba. Fontos fejlemény lehetne az immár tizenhárom tagország által aláírt schengeni egyezmény beemelése is az EU keretei közé. A két utóbbi kérdésben a EU-többség kategorikus brit ellenvéleménybe üközik, amelyet olykor - kevésbé vehemensen - kiegészít némi skandináv és osztrák támogatás is. (Folytatás a 2. oldalon) Bosznia garanciát ad a külföldi befektetőknek A tőkebeáramlás ösztönzése érdekében a bosnyák kormány pénzügyi védelmet kínál a külföldi befektetőknek a háború felújulásával és a politikai instabilitással kapcsolatos kockázatok ellen. E célból a Világbank támogatásával önálló hivatalt hoztak létre, amelynek feladata, hogy garanciákat nyújtson azoknak a külföldi befektetőknek, akik hiteleket adnak boszniai projektekhez. Mint Samija Koszarics, a befektetési garanciát nyújtó hivatal igazgatója elmondta, a kormány az intézkedéstől azt várja, hogy megszaporodnak a közvetlen beruházások és csökken az ország függősége a nemzetközi segélyektől a 43 hónapos háború során tönkrement gazdaság helyreállítása terén. A hivatal kínálta garanciák fedezetéül a holland ING Bank által adott visszavonhatatlan akkreditív szolgál. A bosnyák kormány 18 millió dollárt utalt át az ING számlájára a garanciahivatal által meghatározott kockázatok fedezésére. A Világbank Multilaterális Beruházásgarancia Ügynöksége nagyobb és hosszabb távú befektetésekhez ad garanciát a bosnyák kormányhivatal által nyújtott garanciákon túlmenően. (Folytatás a 2. oldalon)