Napi Gazdaság, 1997. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1997-05-02 / 101. szám

fra: 90 Ft______________, VW­A Péntek, 1997. május 2. EU-USA MEGÁLLAPODÁS ■ ■ M Budapesti tőzsdeindex: 5985,17 (+32,25) (BÉT) A HÚSKERESKEDELEMRŐL ■ M --------------------------------------------------------------­(2. OLDAL) ■ H Kárpótlási jegy: 650 Ft (-25 Ft) (BÉT) A NÉMETEKÉ LETT I­­­DM = 105,51 Ft (+0,10%) (Budapest)________ AZ ° (3°' OLDEAL)UVER /? 1 USD = 182,17 Ft (-0,21%) (Budapest) — ------------- ^___v r- —J —-v ______ A Dow Jones-iparindex: 6975,68 (déli állás) ÚJ KORSZAK ELŐTT f )( P\ \ /z /?~\ f /TM (T\ \ //-'v ] ------------------------------------------------------------­ A HITELGARANCIA RT. ( ( ) WM f I | í í í ] f 1 USD = 1,7274 DM (-0,27%) (Frankfurt) (24. OLDAL) (t\ // J lm ryOj/Q 1GBP = 1,6245 USD (-0,02%) (London) MELLÉKLETÜNK: a f -------/\—^ Arany (USD/uncia): 339,25 (0) (London) AUSZTRIA (^O/ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (*CJ/ Olaj (USD/barrel): 18,59 (+0,38) (London) TÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNYÜLÉSRŐL Jövőre reálértéken 6­7 százalékos nyugdíjemelés A kormány a parlament elé terjeszti a nyugdíjreform ter­vezetét, mivel az ÉT-ben si­került elérni, hogy a szoci­ális partnerek ne gördítse­nek akadályt a beterjesztés elé - mondta a szerdai kor­mányülés utáni sajtótájékoz­tatón Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter. A már nyugdíjban levők jára­dékát 1998-ban az éves, átlagos, 13 százalékos inflációt 3 száza­lékkal meghaladó mértékben eme­lik. Ehhez jön még az özvegyi nyugdíjak minden özvegyre tör­ténő kiterjesztése az elhunyt nyug­díjának 20 százalékáig, ami to­vábbi átlagosan 1-2 százalékos - a legrászorultabb egyedül élő nyugdíjasoknak 2 százalék fölötti - nyugdíjemelést jelent. A NAPI Gazdaság kérdésére válaszolva Medgyessy Péter cá­folta, hogy az év/éves inflációt összességében 6-7 százalékkal meg­haladó nyugdíjemelés a várható fogyasztásnövekedés miatt veszé­lyeztetné magát az inflációs ter­vet. Mint mondta, a gazdaság növekedési pályára állt, a kor­mány abban a szerencsés hely­zetben van, hogy a konjunktúra egybeesik a választással, ami összes­ségében azt jelenti, hogy a gaz­daság elbírja a nyugdíjak évek óta csökkenő reálértékének pót­lását. (Folytatás a 3. oldalon) MKB-KÖZGYŰLÉS Erősödő verseny - növekvő nyereség A Magyar Külkereskedelmi Bank csoport (MKB) az erősö­dő piaci verseny ellenére rekordnagyságú, 10,117 milli­árd forintos konszolidált adózás előtti eredményt ért el. A bank tulajdonosai a szerdai közgyűlésen az „A” soro­zatú törzs- és a „C” sorozatú elsőbbségi részvényekre 12 százalékos, a „B” sorozatú elsőbbségiekre 14 száza­lékos osztalék kifizetését szavazták meg. Az MKB tavaly mind a profi­tot, mind az üzleti expanziót il­letően túlteljesítette tervét - hang­súlyozta beszámolójában Erdei Ta­más, az MKB elnök-vezérigazga­tója. A pénzintézet mérlegfő­összege 46 százalékkal bővült az elmúlt egy év alatt, s 1996. de­cember 31-én 347,901 milliárd forintot tett ki. Az ügyfelekhez történt kihelyezések 45 százalékkal növekedtek, az összes követelés 270,996 milliárd forintra rúgott, amiből 177,810 milliárd éven be­lüli, 93,166 milliárd forint éven túli kihelyezés volt. A bank forrá­sai között 177,383 milliárdról 239 milliárd forintra emelkedtek a rövid-, és 124,188 milliárdról 74,584 milliárd forintra csökken­tek a hosszú lejáratú források. (Folytatás a 24. oldalon) Pénzügyi útmutató a feltörekvő piacoknak Csekély eredmények az IMF közgyűlésén Az IMF és a Világbank közgyűlésének zárónapján közzé­tették azt a pénzügyi útmutatót, amelyet a világ nyolc vezető ipari hatalma és hét fejlődő ország szakemberei állítottak össze annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyeket a feltörekvő országok piacain. Szakértők szerint ez volt a féléves köz­gyűlés egyetlen említésre méltó eseménye, mert a nem­zetközi pénzvilág vezetőinek tanácskozásán nem szület­tek megoldások a napirendre tűzött problémákra. Az olasz pénzügyi tárca egyik vezetője, Mario Draghi vezette munkacsoport ajánlásai alapján a szakemberek reményei szerint kordában tarthatók lesznek a fel­törekvő országok pénzrendszeré­nek megingásai, és ezeket az ál­lamokat nem érhetik olyan - a gazdasági életet alapjaiban meg­rengető­­ válságok, mint ami­lyen 1994 végén Mexikóban, il­letve legutóbb Albániában be­következett. Az ajánlások között olyan in­tézkedések szerepelnek, mint a bankcsődtörvény megalkotása, a pénzintézetek tevékenységét tük­röző adatok időbeni közzététe­le, a bankok tőkekötelezettsé­geinek tisztázása, valamint egy olyan felügyeleti szerv felállítá­sa, amely mentes a politikai be­folyásoltságtól. Erre azért van szük­ség, mert a bankok gyakran ad­nak túlságosan kedvező feltéte­lekkel hiteleket a bennfentesek­nek a feltörekvő országokban, ahol így nem alakulhatnak ki a köl­csönök visszafizetésének minden­kire kötelező - írott és íratlan - helyi szabályai. (Folytatás a 2. oldalon) Budapest Bank: 12 százalékos osztalék Nincs szó a tőzsdei bevezetésről A Budapest Bank (BB) Rt. részvényesei a bank szerdán megtartott évi rendes közgyűlésén az igazgatóság javas­latát elfogadva 1996-ra valamennyi részvényosztályban 12 százalékos osztalék kifizetéséről döntöttek. A fő tulaj­donosok - köztük a 22,8 százalékos részesedésű állam - elvetették azt a kisrészvényesi javaslatot, hogy a bank utólag fizesse ki a 20,042 milliárd forintos jegyzett tőké­ből 350,680 millió forint névértéket képviselő osztalékel­sőbbségi pakett elmaradt osztalékát. Az alapszabály sze­rinti 8 százalékos osztalék megfizetése 112 millió forint­tal növelte volna az osztalékalapot. Mint ismert, a BB utoljára az 1­991 -es üzleti évre fizetett osz­talékot. Az 1992-ben törzsrész­­vényekből átalakított elsőbbsé­gi részvényeket emiatt 1995-ben névre szólóvá és szavazóvá ala­kították át. A kisrészvényesek jogértelmezése szerint a törzsrész­­vényekre addig nem fizethető osz­talék, amíg nem törlesztik az el­sőbbségi részvényesekkel szem­beni adósságot. Kifogás hangzott el az 1996. évi üzleti tevékeny­ségről szóló beszámolók valamint az eredményfelosztási javaslat együttes tárgyalása miatt is. Egy kisrészvényes kilátásba helyezte, hogy megtámadja az ezzel kap­csolatos közgyűlési határozatot. George Tappert, az igazgatóság elnöke a közgyűlést követő saj­tótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az elsőbbségi részvények nem jogosultak visszamenő osztalék­ra. A bank jogászának vélemé­nye szerint a törvények nem tar­talmaznak szankciót az elmaradt osztalék ki nem fizetésére. A kis­részvényeseket foglalkoztató másik két kérdéssel - az elsőbbségi rész­vények törzsrészvényekké való átalakítása valamint a BB-rész­­vények tőzsdei bevezetése - még nem foglalkozott az igazgatóság - közölte George Tappert. (Folytatás a 24. oldalon) Nincs határidő a Mol Adria-üzletére Egyelőre nem tűztek ki konk­rét határidőt arra, mikor érté­kesíti a zágrábi kormány a Mol Rt. számára az Adria olajveze­ték üzemeltető cégének kisebb­ségi részvénycsomagját - tájékoz­tatták a Reuter hírügynökséget a horvátországi privatizációs ügy­nökségnél. Az ügynökség szóvi­vője szerint bizonyos részletek még tisztázásra várnak. Mint ismeretes, a Mol a tava­lyi tender során 90 millió már­kát ígért az Adriát üzemeltető Janaf részvényeinek 12,5 száza­lékáért. A horvát vagyonügynök­ség igazgatósága januárban el­fogadta az ajánlatot, az ügylet azonban azóta sem jött létre. A horvát sajtóban megjelent írá­sok az utóbbi időben a Mal bel­ső átszervezését okolták a kése­delemért. Az olajtársaság képviselői le­gutóbb áprilisban tárgyaltak az ügyről magas rangú tisztviselőkkel a horvát fővárosban, a felek azon­ban a vagyonügynökség tájékoz­tatása szerint megállapodtak ab­ban, hogy a tranzakció lezárá­sáig nem hoznak nyilvánosság­ra semmit. Az Adria 30-40 százalékát az év során várhatóan a Deutsche Morgan Grenfell által szervezett nemzetközi kibocsátás keretében értékesítik. A lehetséges befek­tetők között a londoni EBRD-t is gyakran emlegetik. Az Adria jelenleg kapacitásá­nak 10-15 százalékát használja ki, egyetlen fontosabb vevője a Janaf 35 százalékát birtokló horvát olajtársaság, az INA. Szakértők szerint az olajvezeték jelenlegi kapacitását kis befektetéssel je­lentősen növelni lehetne. (NAPI) Tovább szárnyal az amerikai gazdaság Összeállt a költségvetési paktum A várakozásokat jócskán meg­haladó mértékben, éves szintre kivetítve 5,6 százalékkal bővült az esztendő első negyedében az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP). A növekedés - amelynél nagyobb at utoljára 1987 utolsó negyedében regisztráltak, amikor a GDP 6 százalékkal gya­rapodott - főként a fogyasztói kiadások kiugróan magas, 6,4 szá­zalékos emelkedésének és a rak­tárkészletek ezzel összefüggő bő­vülésének köszönhető. A gazdaság gyorsulása magasabb inflációval is járt, az index az előző negye­dévi 1,5 százalék után 2,3 szá­zalékkal emelkedett. Az adatok fényében az elem­zők többsége biztosra veszi, hogy a szövetségi jegybank szerepét be­töltő Federal Reserve a március végi kamatemelés után ebben a hónapban újra a monetáris szű­kítés eszközéhez nyúl (a Fed ka­­matügyekben illetékes bizottsá­ga 20-án ül össze). (Folytatás a 2. oldalon) TA7Cnélf DIAAAlf I U£aUEl\"rlAvUIV BÉT: Richter 14 ezerért Csaknem 10 milliárdos rekordforgalmat és a nap elején keményen emelkedő árakat hozott a szerdai nap a parkettre. A Mol 3400 forint felett is forgott, a TVK 3005 forinton árfolyamcsúcsot döntött, mindkét papírra erős forgalom volt jellemző. Tovább tart a kiváló negyedéves eredmények okozta vételi láz a Richter piacán, 14 250 forinton is volt üzlet. A Borsodchem jellemzően 6600-6650 forint között cserélt gazdát, a bankpapírok árfolyama változatlan maradt. OTC: drágul a Tigáz és a K&H Újabb egy százalékponttal emelkedett a Tigáz vételi ára (127,5/ 130), miközben az árampapírok iránt csökken az érdeklődés. Az Édász esik (76,5/79), a Matáv viszont tartja az árát (645/660). Elérte a névérték dupláját a K&H Bank vételi árfolyama (200/210). Származékos, távolra optimistább a BUX A hat hét múlva kifutó és addig 250 pontos emelkedést váró júniusi lejáratot leszámítva a prompt index növekedésének megfelelő, illetve a két legtávolabbi termin esetében azt jóval is meghaladó mértékben erősödtek a határidős BUX jegyzései a BÉT-en. Az árutőzsdén trend nélküli kereskedés során vegyesen változtak az egyes devizák különböző lejáratainak elszámolóárai. Mól: belföldieknek is több jut Az ÁPV Rt. igazgatósága a várhatóan nagy befektetői érdeklődés hatására úgy döntött, hogy a Mol részvényeinek belföldi kibocsátása során az eddigi 1 + 1 százalék helyett 1 + maximum 3 százalékot értékesítenek a május 12-én induló jegyzési időszak során. A forgalmazó Creditanstalt kérelmezni fogja az ÁPTF-nél a már jóváhagyott kibocsátási tájékoztatónak az új feltételekkel összhangban való módosítását. Milliárdos Skála­ tőkeemelés A Skála-Coop rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a Centrum Rt.-ben többséghez közeli, ám egyelőre azt el nem érő tulajdoni részhez jutó társaság tőkeemelését. A Skála legalább 500 ezer, legfeljebb 1,3 millió darab új törzsrészvényt bocsát ki 2000 forintos árfolyamon, amelyeket a jelenlegi tulajdonosok és három vidéki érdekeltsége jegyezhetnek le. A három érdekeltség apportálja áruházait a Skálába. Konzum: fokozódó veszteség Az előzetes gyorsjelentés számainál is magasabb, 300 millió forinthoz közelítő veszteséget ért el tavaly a Konzum Rt. Árbevétele 3,5 milliárd forint közeléből 2,5 milliárd forint közelébe csökkent, amit nem követett a ráfordítások arányos csökkenése. A cégcsoport átalakítása­­ tavaly óta új, immár a harmadik vezetőgárdával­­ folytatódik, aminek keretén belül valószínűleg pár hónap múlva egyesül a Konzum a Fordan-csoporttal. Bankközi: erős a dollár Aktív üzletmenet jellemezte szerdán az egynapos hitelügyleteket a bankközi pénzpiacon. A tartalékolási periódus utolsó napján az overnight ügyletekben mérsékelten emelkedtek a kamatok. A kezdeti 20­/2—21 százalékot követően 21­/4 százalékon is kötöttek üzleteket a brókerek. Zárásra 205/g—21,8 százalékra változott a kamatszint. A BUBOR egy hónapos fixingje 21,27, a három hónapos 21,15 százalék volt. Közepes forgalommal zárta a hetet a bankközi devizapiac. Az árfolyamok az MNB intervenciós sávjának alján maradtak. Az amerikai gazdaságról érkező kedvező hírek következtében a dollár záróára 182,55—182,60 forintra nőtt. BÁT: szilárdult a gabonapiac Szerdán a takarmánykukorica jegyzése májusra 300 forinttal emelkedve 19 000 forinton fejezte be a pályáját. Ezenkívül még a decemberi jegyzés erősödött, limittel, a júliusi és a jövő júliusi egyaránt 300-300 forinttal csökkent. Az étkezési búza májusra 160 forinttal alacsonyabban, 27 400 forinton zárt, az új termés viszont, a júliusi és a januári lejáratot kivéve, 50-400 forinttal drágult. A takarmánybúza májusi jegyzése 1050 forinttal, 26 000 forintra szökött fel, a többi terminre vegyesen zárt a piac. Az idei takarmányárpa 60-400 forinttal magasabban zárt, a májusi elszámolóár azonban nem változott. A napraforgómag kifutó, májusi jegyzése 7200 (!) forinttal, 45 000 forintra emelkedett, de hiába, még ezen az áron sem akadt eladó.

Next