Napi Gazdaság, 1997. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1997-05-02 / 101. szám
fra: 90 Ft______________, VWA Péntek, 1997. május 2. EU-USA MEGÁLLAPODÁS ■ ■ M Budapesti tőzsdeindex: 5985,17 (+32,25) (BÉT) A HÚSKERESKEDELEMRŐL ■ M --------------------------------------------------------------(2. OLDAL) ■ H Kárpótlási jegy: 650 Ft (-25 Ft) (BÉT) A NÉMETEKÉ LETT IDM = 105,51 Ft (+0,10%) (Budapest)________ AZ ° (3°' OLDEAL)UVER /? 1 USD = 182,17 Ft (-0,21%) (Budapest) — ------------- ^___v r- —J —-v ______ A Dow Jones-iparindex: 6975,68 (déli állás) ÚJ KORSZAK ELŐTT f )( P\ \ /z /?~\ f /TM (T\ \ //-'v ] ------------------------------------------------------------ A HITELGARANCIA RT. ( ( ) WM f I | í í í ] f 1 USD = 1,7274 DM (-0,27%) (Frankfurt) (24. OLDAL) (t\ // J lm ryOj/Q 1GBP = 1,6245 USD (-0,02%) (London) MELLÉKLETÜNK: a f -------/\—^ Arany (USD/uncia): 339,25 (0) (London) AUSZTRIA (^O/ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (*CJ/ Olaj (USD/barrel): 18,59 (+0,38) (London) TÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNYÜLÉSRŐL Jövőre reálértéken 67 százalékos nyugdíjemelés A kormány a parlament elé terjeszti a nyugdíjreform tervezetét, mivel az ÉT-ben sikerült elérni, hogy a szociális partnerek ne gördítsenek akadályt a beterjesztés elé - mondta a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón Medgyessy Péter pénzügyminiszter. A már nyugdíjban levők járadékát 1998-ban az éves, átlagos, 13 százalékos inflációt 3 százalékkal meghaladó mértékben emelik. Ehhez jön még az özvegyi nyugdíjak minden özvegyre történő kiterjesztése az elhunyt nyugdíjának 20 százalékáig, ami további átlagosan 1-2 százalékos - a legrászorultabb egyedül élő nyugdíjasoknak 2 százalék fölötti - nyugdíjemelést jelent. A NAPI Gazdaság kérdésére válaszolva Medgyessy Péter cáfolta, hogy az év/éves inflációt összességében 6-7 százalékkal meghaladó nyugdíjemelés a várható fogyasztásnövekedés miatt veszélyeztetné magát az inflációs tervet. Mint mondta, a gazdaság növekedési pályára állt, a kormány abban a szerencsés helyzetben van, hogy a konjunktúra egybeesik a választással, ami összességében azt jelenti, hogy a gazdaság elbírja a nyugdíjak évek óta csökkenő reálértékének pótlását. (Folytatás a 3. oldalon) MKB-KÖZGYŰLÉS Erősödő verseny - növekvő nyereség A Magyar Külkereskedelmi Bank csoport (MKB) az erősödő piaci verseny ellenére rekordnagyságú, 10,117 milliárd forintos konszolidált adózás előtti eredményt ért el. A bank tulajdonosai a szerdai közgyűlésen az „A” sorozatú törzs- és a „C” sorozatú elsőbbségi részvényekre 12 százalékos, a „B” sorozatú elsőbbségiekre 14 százalékos osztalék kifizetését szavazták meg. Az MKB tavaly mind a profitot, mind az üzleti expanziót illetően túlteljesítette tervét - hangsúlyozta beszámolójában Erdei Tamás, az MKB elnök-vezérigazgatója. A pénzintézet mérlegfőösszege 46 százalékkal bővült az elmúlt egy év alatt, s 1996. december 31-én 347,901 milliárd forintot tett ki. Az ügyfelekhez történt kihelyezések 45 százalékkal növekedtek, az összes követelés 270,996 milliárd forintra rúgott, amiből 177,810 milliárd éven belüli, 93,166 milliárd forint éven túli kihelyezés volt. A bank forrásai között 177,383 milliárdról 239 milliárd forintra emelkedtek a rövid-, és 124,188 milliárdról 74,584 milliárd forintra csökkentek a hosszú lejáratú források. (Folytatás a 24. oldalon) Pénzügyi útmutató a feltörekvő piacoknak Csekély eredmények az IMF közgyűlésén Az IMF és a Világbank közgyűlésének zárónapján közzétették azt a pénzügyi útmutatót, amelyet a világ nyolc vezető ipari hatalma és hét fejlődő ország szakemberei állítottak össze annak érdekében, hogy csökkentsék a pénzügyi rendszert fenyegető veszélyeket a feltörekvő országok piacain. Szakértők szerint ez volt a féléves közgyűlés egyetlen említésre méltó eseménye, mert a nemzetközi pénzvilág vezetőinek tanácskozásán nem születtek megoldások a napirendre tűzött problémákra. Az olasz pénzügyi tárca egyik vezetője, Mario Draghi vezette munkacsoport ajánlásai alapján a szakemberek reményei szerint kordában tarthatók lesznek a feltörekvő országok pénzrendszerének megingásai, és ezeket az államokat nem érhetik olyan - a gazdasági életet alapjaiban megrengető válságok, mint amilyen 1994 végén Mexikóban, illetve legutóbb Albániában bekövetkezett. Az ajánlások között olyan intézkedések szerepelnek, mint a bankcsődtörvény megalkotása, a pénzintézetek tevékenységét tükröző adatok időbeni közzététele, a bankok tőkekötelezettségeinek tisztázása, valamint egy olyan felügyeleti szerv felállítása, amely mentes a politikai befolyásoltságtól. Erre azért van szükség, mert a bankok gyakran adnak túlságosan kedvező feltételekkel hiteleket a bennfenteseknek a feltörekvő országokban, ahol így nem alakulhatnak ki a kölcsönök visszafizetésének mindenkire kötelező - írott és íratlan - helyi szabályai. (Folytatás a 2. oldalon) Budapest Bank: 12 százalékos osztalék Nincs szó a tőzsdei bevezetésről A Budapest Bank (BB) Rt. részvényesei a bank szerdán megtartott évi rendes közgyűlésén az igazgatóság javaslatát elfogadva 1996-ra valamennyi részvényosztályban 12 százalékos osztalék kifizetéséről döntöttek. A fő tulajdonosok - köztük a 22,8 százalékos részesedésű állam - elvetették azt a kisrészvényesi javaslatot, hogy a bank utólag fizesse ki a 20,042 milliárd forintos jegyzett tőkéből 350,680 millió forint névértéket képviselő osztalékelsőbbségi pakett elmaradt osztalékát. Az alapszabály szerinti 8 százalékos osztalék megfizetése 112 millió forinttal növelte volna az osztalékalapot. Mint ismert, a BB utoljára az 1991 -es üzleti évre fizetett osztalékot. Az 1992-ben törzsrészvényekből átalakított elsőbbségi részvényeket emiatt 1995-ben névre szólóvá és szavazóvá alakították át. A kisrészvényesek jogértelmezése szerint a törzsrészvényekre addig nem fizethető osztalék, amíg nem törlesztik az elsőbbségi részvényesekkel szembeni adósságot. Kifogás hangzott el az 1996. évi üzleti tevékenységről szóló beszámolók valamint az eredményfelosztási javaslat együttes tárgyalása miatt is. Egy kisrészvényes kilátásba helyezte, hogy megtámadja az ezzel kapcsolatos közgyűlési határozatot. George Tappert, az igazgatóság elnöke a közgyűlést követő sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az elsőbbségi részvények nem jogosultak visszamenő osztalékra. A bank jogászának véleménye szerint a törvények nem tartalmaznak szankciót az elmaradt osztalék ki nem fizetésére. A kisrészvényeseket foglalkoztató másik két kérdéssel - az elsőbbségi részvények törzsrészvényekké való átalakítása valamint a BB-részvények tőzsdei bevezetése - még nem foglalkozott az igazgatóság - közölte George Tappert. (Folytatás a 24. oldalon) Nincs határidő a Mol Adria-üzletére Egyelőre nem tűztek ki konkrét határidőt arra, mikor értékesíti a zágrábi kormány a Mol Rt. számára az Adria olajvezeték üzemeltető cégének kisebbségi részvénycsomagját - tájékoztatták a Reuter hírügynökséget a horvátországi privatizációs ügynökségnél. Az ügynökség szóvivője szerint bizonyos részletek még tisztázásra várnak. Mint ismeretes, a Mol a tavalyi tender során 90 millió márkát ígért az Adriát üzemeltető Janaf részvényeinek 12,5 százalékáért. A horvát vagyonügynökség igazgatósága januárban elfogadta az ajánlatot, az ügylet azonban azóta sem jött létre. A horvát sajtóban megjelent írások az utóbbi időben a Mal belső átszervezését okolták a késedelemért. Az olajtársaság képviselői legutóbb áprilisban tárgyaltak az ügyről magas rangú tisztviselőkkel a horvát fővárosban, a felek azonban a vagyonügynökség tájékoztatása szerint megállapodtak abban, hogy a tranzakció lezárásáig nem hoznak nyilvánosságra semmit. Az Adria 30-40 százalékát az év során várhatóan a Deutsche Morgan Grenfell által szervezett nemzetközi kibocsátás keretében értékesítik. A lehetséges befektetők között a londoni EBRD-t is gyakran emlegetik. Az Adria jelenleg kapacitásának 10-15 százalékát használja ki, egyetlen fontosabb vevője a Janaf 35 százalékát birtokló horvát olajtársaság, az INA. Szakértők szerint az olajvezeték jelenlegi kapacitását kis befektetéssel jelentősen növelni lehetne. (NAPI) Tovább szárnyal az amerikai gazdaság Összeállt a költségvetési paktum A várakozásokat jócskán meghaladó mértékben, éves szintre kivetítve 5,6 százalékkal bővült az esztendő első negyedében az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP). A növekedés - amelynél nagyobb at utoljára 1987 utolsó negyedében regisztráltak, amikor a GDP 6 százalékkal gyarapodott - főként a fogyasztói kiadások kiugróan magas, 6,4 százalékos emelkedésének és a raktárkészletek ezzel összefüggő bővülésének köszönhető. A gazdaság gyorsulása magasabb inflációval is járt, az index az előző negyedévi 1,5 százalék után 2,3 százalékkal emelkedett. Az adatok fényében az elemzők többsége biztosra veszi, hogy a szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a március végi kamatemelés után ebben a hónapban újra a monetáris szűkítés eszközéhez nyúl (a Fed kamatügyekben illetékes bizottsága 20-án ül össze). (Folytatás a 2. oldalon) TA7Cnélf DIAAAlf I U£aUEl\"rlAvUIV BÉT: Richter 14 ezerért Csaknem 10 milliárdos rekordforgalmat és a nap elején keményen emelkedő árakat hozott a szerdai nap a parkettre. A Mol 3400 forint felett is forgott, a TVK 3005 forinton árfolyamcsúcsot döntött, mindkét papírra erős forgalom volt jellemző. Tovább tart a kiváló negyedéves eredmények okozta vételi láz a Richter piacán, 14 250 forinton is volt üzlet. A Borsodchem jellemzően 6600-6650 forint között cserélt gazdát, a bankpapírok árfolyama változatlan maradt. OTC: drágul a Tigáz és a K&H Újabb egy százalékponttal emelkedett a Tigáz vételi ára (127,5/ 130), miközben az árampapírok iránt csökken az érdeklődés. Az Édász esik (76,5/79), a Matáv viszont tartja az árát (645/660). Elérte a névérték dupláját a K&H Bank vételi árfolyama (200/210). Származékos, távolra optimistább a BUX A hat hét múlva kifutó és addig 250 pontos emelkedést váró júniusi lejáratot leszámítva a prompt index növekedésének megfelelő, illetve a két legtávolabbi termin esetében azt jóval is meghaladó mértékben erősödtek a határidős BUX jegyzései a BÉT-en. Az árutőzsdén trend nélküli kereskedés során vegyesen változtak az egyes devizák különböző lejáratainak elszámolóárai. Mól: belföldieknek is több jut Az ÁPV Rt. igazgatósága a várhatóan nagy befektetői érdeklődés hatására úgy döntött, hogy a Mol részvényeinek belföldi kibocsátása során az eddigi 1 + 1 százalék helyett 1 + maximum 3 százalékot értékesítenek a május 12-én induló jegyzési időszak során. A forgalmazó Creditanstalt kérelmezni fogja az ÁPTF-nél a már jóváhagyott kibocsátási tájékoztatónak az új feltételekkel összhangban való módosítását. Milliárdos Skála tőkeemelés A Skála-Coop rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a Centrum Rt.-ben többséghez közeli, ám egyelőre azt el nem érő tulajdoni részhez jutó társaság tőkeemelését. A Skála legalább 500 ezer, legfeljebb 1,3 millió darab új törzsrészvényt bocsát ki 2000 forintos árfolyamon, amelyeket a jelenlegi tulajdonosok és három vidéki érdekeltsége jegyezhetnek le. A három érdekeltség apportálja áruházait a Skálába. Konzum: fokozódó veszteség Az előzetes gyorsjelentés számainál is magasabb, 300 millió forinthoz közelítő veszteséget ért el tavaly a Konzum Rt. Árbevétele 3,5 milliárd forint közeléből 2,5 milliárd forint közelébe csökkent, amit nem követett a ráfordítások arányos csökkenése. A cégcsoport átalakítása tavaly óta új, immár a harmadik vezetőgárdával folytatódik, aminek keretén belül valószínűleg pár hónap múlva egyesül a Konzum a Fordan-csoporttal. Bankközi: erős a dollár Aktív üzletmenet jellemezte szerdán az egynapos hitelügyleteket a bankközi pénzpiacon. A tartalékolási periódus utolsó napján az overnight ügyletekben mérsékelten emelkedtek a kamatok. A kezdeti 20/2—21 százalékot követően 21/4 százalékon is kötöttek üzleteket a brókerek. Zárásra 205/g—21,8 százalékra változott a kamatszint. A BUBOR egy hónapos fixingje 21,27, a három hónapos 21,15 százalék volt. Közepes forgalommal zárta a hetet a bankközi devizapiac. Az árfolyamok az MNB intervenciós sávjának alján maradtak. Az amerikai gazdaságról érkező kedvező hírek következtében a dollár záróára 182,55—182,60 forintra nőtt. BÁT: szilárdult a gabonapiac Szerdán a takarmánykukorica jegyzése májusra 300 forinttal emelkedve 19 000 forinton fejezte be a pályáját. Ezenkívül még a decemberi jegyzés erősödött, limittel, a júliusi és a jövő júliusi egyaránt 300-300 forinttal csökkent. Az étkezési búza májusra 160 forinttal alacsonyabban, 27 400 forinton zárt, az új termés viszont, a júliusi és a januári lejáratot kivéve, 50-400 forinttal drágult. A takarmánybúza májusi jegyzése 1050 forinttal, 26 000 forintra szökött fel, a többi terminre vegyesen zárt a piac. Az idei takarmányárpa 60-400 forinttal magasabban zárt, a májusi elszámolóár azonban nem változott. A napraforgómag kifutó, májusi jegyzése 7200 (!) forinttal, 45 000 forintra emelkedett, de hiába, még ezen az áron sem akadt eladó.