Napi Gazdaság, 1997. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1997-05-02 / 101. szám

LAPSZÉL­ I TÖRÖK-TÜRKMÉN FÖLD­­GÁZSZÁLLÍTÁSI EGYÜTT­MŰKÖDÉSRŐL állapodott meg tegnap a két ország illetékes minisztere. Az egyezmény ér­telmében évi 28-30 milliárd köb­méter földgáz jut el Türkmenisztánból először Iránba egy már meglévő vezetéken, majd innen Törökországon ke­resztül az európai piacokra. A projekt megvalósításához kon­zorcium alakul külföldi vállala­tok részvételével, a szükséges szerződéseket a tervek szerint két hónapon belül véglegesítik. 4 SZLOVÁKIA KÜLKERES­KEDELMI MÉRLEGÉNEK hi­ánya az első negyedévben 15,894 milliárd koronára nőtt az egy évvel korábbi 15,440 milli­­árdról. A deficit a várható brut­tó hazai termék (GDP) 2,5 szá­zalékának felel meg. A gazda­sági minisztériumban közölték, hogy az első - tavalyi adatok­ra alapozott - számítások sze­rint a teljes importvolumen 30 százalékát érinti az a múlt heti rendelkezés, miszerint bizonyos mezőgazdasági termékek és fo­gyasztási cikkek behozatalakor 20 százalékos letétet kell elhe­lyezni 180 napra egy nem ka­matozó számlán. A tavalyi im­port 335,165 milliárd korona volt.­­ A ROMÁNIÁBA IRÁNYULÓ NÉMET BEFEKTETÉSEK erő­sítését kérte Viktor Ciorbea ro­mán kormányfő azoktól a né­met üzletemberektől, akik Klaus Kinkel német külügyminiszter bu­karesti tárgyalásai alkalmából tá­jékozódtak a romániai lehető­ségekről. Ciorbea az adminiszt­ráció egyszerűsítését, a korrupció visszaszorítását és a befekte­tések erősebb ösztönzését ígérte. Kinkel elsősorban Románia euroatlanti integrációjának támo­gatásáról biztosította vendéglá­tóit. 4 KÉTMILLIÁRD MÁRKÁÉRT Értékesítette a bonni kor­mány az állami tulajdonban lé­vő Deutschbau ingatlanfejlesz­tési és -kezelési vállalatot, a né­met ingatlanszektor egyik leg­nagyobb cégét. A társaság ezen­túl 50-50 százalékban a Veba-csoporthoz tartozó Veba Immobilien és a Deutsche Immobilien Anlagegesellschaft tulajdonában lesz. Az eladás hozzájárul a kormány költség­­vetési gondjainak orvoslásához is.­­ AZ OROSZ ALKOHOLPI­AC RENDBETÉTELE ÉRDE­KÉBEN Borisz Jelcin elnök ren­deletet hozott arról, hogy a jö­vőben a 12 százaléknál maga­sabb alkoholtartalmú italokat csak a nagyobb üzletek árusít­hatják, míg a kis boltok csak könnyű bort és sört értékesít­hetnek. A Kreml a feketepiac gyengülését és az állami be­vételek növekedését várja az intézkedéstől. Az elnök aláírt egy másik rendelet is, amely az ál­lami monopolhely­zet biztosítá­sa érdekében korlátozza a ma­gáncégek által előállítható sze­szes italok mennyiségét. 4 BOEING GÉPEKET VÁ­SÁROL AZ AEROFLOT orosz légitársaság,, amely 400 millió dollárt fizet a tíz darab 737— 400-as repülőért. A vételár 85 százalékát az amerikai Chase Manhattan bank által nyújtott hi­telből, 15 százalékát pedig sa­ját forrásból fedezi az Aeroflot. Most először fordul elő, hogy egy orosz légitársaság Boein­­geket vásárol, korábban csak lízingre volt példa. ---------napi gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek, Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32.­­ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­­ Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi Kész a lengyel nyugdíjtörvény-csomag Tőzsdei úton privatizálják a rézkombinátot A varsói kormány jóváhagyta az önkéntes kollektív nyug­díjalapok létrehozásáról szóló törvénytervezetet, a há­rom jogszabályra épülő lengyel társadalombiztosítási re­form utolsó elemét. A kabinet döntött a KGHM Polska Miedz rézkombinát privatizációjáról is. A hamarosan a parlament elé kerülő tervezet, mint Jerzy Hausner, a nyugdíjreform kidol­gozásáért felelős kabinetminisz­­ter elmondta, megteremti a tör­vényi alapját a vállalati nyug­díjalapok létrehozásának, ame­lyekbe a munkaadó - amennyi­ben erről kollektív megállapo­dás születik a munkavállalókkal - a bruttó munkabért kötelező­en terhelő 45 százalékos társa­dalombiztosítási hozzájárulás 7 szá­zalékát fizetheti be. Ezen felül a dolgozókat is ösztönözni fogják, hogy a privatizálandó vállalatok­ból kapott részvényeiket fektes­sék az alapokba. A társadalombiztosítási reform keretében a vállalati nyugdíjalap az öregkori ellátmány harmadik forrása lesz a továbbra is felosztó-kirovó alapon működő hagyományos rendszer és a ko­rábban jóváhagyott általános nyugdíjalapok mellett (NAPI Gaz­daság, 1997. április 17., 2. ol­dal). Ez utóbbiak egyébként a 20 százalékát kapják a lengyel társadalombiztosítási hivatalhoz (ZUS) befizetett összegnek, mi­közben növekszik a ZUS állami támogatása. A többletszubven­ciót a kormány a privatizációs bevételekből kívánja fedezni. Hausner szerint ha a törvény­­hozás még a szeptemberi parla­menti választások előtt jóváhagyja a tervezetet, a reform rendelke­zései már 1999-ben életbe lép­hetnek. A kormány döntött a KGHM Polska Miedz állami rézkombi­nát tőzsdére vitelének miként­jéről is. A legnagyobb európai rézgyártó részvényeinek 21 szá­zalékát a londoni, 15 százalékát pedig a varsói börzén értékesí­tik, valószínűleg június végén vagy július elején. Ha a varsói tőzs­dén nem mutatkozik kellő ér­deklődés, akkor a hazai csomagból 5 százaléknyi pakettet London­ba irányítanak át. A varsói tőzsdei bevezetést illetően a kormány csak a minimumárat határozza meg, a tényleges kibocsátási árat a ke­reslet alakulása dönti majd el. Szerdán került sor a lengyel- EU társulási tanács ülésére, ahol Dariusz Rosati lengyel külügymi­niszter elmondta: Varsó a Brüsszel által szorgalmazott menetrend­nél gyorsabban végre kívánja haj­tani a felzárkózáshoz, illetve a csatlakozáshoz szükséges lépéseket az intézményi átalakítások terén. A megbeszélésen - amelyet meg­előzően a lengyel fél elfogadta a citrusfélék fogyasztási adójának leszállítására vonatkozó spanyol követelést (NAPI Gazdaság, 1997. április 29., 2. oldal) - Rosati elé­gedetlenségének adott hangot azokkal a piacra jutási lehető­ségekkel kapcsolatban, amelye­ket az EU biztosít a lengyel ter­mékek, különösen a mezőgazda­­sági áruk számára. Rosati ismét felvetette azt a javaslatot, hogy az EU hozzon létre külön keretet a társult or­szágok mezőgazdaságának kor­szerűsítésére. Hans van den Broek, a brüsszeli bizottság kelet-euró­pai kérdésekért felelős tagja gya­korlatilag elvetette ezt, közölve, hogy az e célra szolgáló támo­gatást a PHARE-programon belüli átcsoportosítással kívánják nö­velni. A tanácskozáson az EU üd­vözölte a lengyel döntést a vám­pótlék leépítéséről és az olajárak felszabadításáról. Megszületett a megállapodás a lengyel állami acélipari támogatási rendszer há­roméves meghosszabbításáról, míg a Daewoo dél-koreai autógyár­ral szemben tanúsított kivétele­ző varsói bánásmód tekinteté­ben az EU a társulási szerződés rendelkezéseinek betartására kérte partnerét. (Reuter, AP-DJ, MTI) Pénzügyi útmutató a feltörekvő­ piacoknak (Folytatás az 1. oldalról) A banki mellett a civilizált ér­tékpapír-piaci és biztosítási sza­bályozás alapelveit átfogó útmu­tató természetesen csak ajánlás, amelyet az egyes országoknak kell majd konkrét törvényekben meg­fogalmazniuk, de a közgyűlésen a részvényesek felhatalmazták a nemzetközi pénzintézeteket ar­ra, hogy jelezzék, ha az egyes kor­mányok jelentősen eltérnek a 94 oldalas összefoglaló szellemétől. A multilaterális pénzintézetek hi­teleik odaítélésekor nyilvánva­lóan ezen útmutatót veszik ala­pul a jövőben, de a nemzetközi pénzpiacon a globális befektetők is oda fognak figyelni az IMF figyelmeztető jelzéseire az egyes országok pénzügyi szabályo­zatlanságát illetően. A világ legszegényebb államai, amelyek túlzottan eladósodtak, valószínűleg számíthatnak adós­ságaik egy részének elengedésé­re. A mintegy 20, főként afrikai ország támogatása közel 8,5 mil­liárd dollárjukba fog kerülni a nemzetközi pénzintézeteknek. Az amerikai kormány képviselői sze­rint a világ semmiképpen sem engedheti meg magának, hogy a javarészt még érintetlen pia­cokkal rendelkező, 600 milliós afrikai kontinens végleg a világ­gazdaság perifériájára szoruljon. Robert Rubin amerikai pénzügy­­miniszter úgy véli, elsősorban a nyomor felszámolását és a kör­nyezetvédelmet kellene ösztönözni a katonai kiadásokat és a vesz­teséges állami vállalatok támo­gatását jelentősen csökkentő or­szágokban. James Wolfensohn, a Világbank elnöke ugyanakkor fi­gyelmeztette az egybegyűlteket arra, hogy a nemzetközi pénzin­tézet forrásszűkében van az igé­nyekhez képest, mert csak ala­csony kamatra adhat hitelt, s ta­valy mindössze 1,2 milliárd dol­lár nyeresége volt. (Reuter, AP-DJ, MTI) Moszkva megegyezett a nemzetközi pénzintézetekkel Az orosz kormány képviselői elé­gedetten távoztak Washington­ból a nemzetközi pénzintézetek közgyűléséről, mert megkapták a szükséges támogatást a gazdasági reformok folytatásához. A nem­rég alakult új orosz kabinetnek most már csak a saját parlament­jével kell elfogadtatnia a nem­zetközi pénzvilággal kialkudott fel­tételeket. Moszkva az elkövetkezendő he­tekben mintegy 600 millió dol­lárnyi hitelt kap a Világbanktól, amelynek révén kifizethetik a fel­halmozódott bér- és nyugdíjhát­ralék egy részét, enyhítve ezzel a szociális feszültségeket. Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-he­lyettes szerint a Világbank az el­ső félévben összesen mintegy 1 milliárd dollárral fog hozzájárul­ni az orosz reformok sikeréhez. A Nemzetközi Valutaalappal szin­tén sikerült megegyezni az idén követendő gazdaságpolitikáról, amelynek teljesítésére az orosz kor­mány és a jegybank vállal köte­lezettséget egy közös nyilatkozatban. Csubajsz szerint igen kemény tár­gyalásokon született meg az egyez­ség, amely a folyósítandó kölcsö­nök mellett azért volt fontos, mert így Oroszország továbbra is ked­vező feltételek mellett vehet fel kölcsönt az eurokötvény-piacon is. A negyedéves költségvetési be­vételi előirányzatokat, a deficit­küszöböt és a 12 százalékos éves inflációt rögzítő megállapodást Szergej Dubinyin jegybankelnök írta alá Washingtonban, és várható­an Viktor Csernomirgyin miniszter­elnök is jóváhagyja majd. Az orosz kormányfő szerdán Moszkvában aláírta azt a parlament elé terjesztendő tervezetet is, amely tartalmazza a költségvetési kiadá­sok eredetileg jóváhagyott lefara­gásának menetrendjét, valamint az adórendszer módosítására tett ja­vaslatokat. Ezen indítványok beterjesztését az IMF is feltételül szabta a 10,2 milliárd dolláros hi­telkeret év eleje óta felfüggesztett folyósításának felújítása fejében. Az IMF igazgatótanácsa várhatóan május 16-án dönt majd az oroszországi hi­telek további sorsáról. (Reuter, AP-DJ, MTI) MI FUTUNK A PÉNZE UTÁN! Ha nem fizet az adósa, törvényesen hozzásegítjük követeléséhez. Peren kívüli egyezséget is előkészítünk. Üzleti kockázatát gazdasági magánnyomozással csökkentjük, munkahelyi lopásokat, bizonyítékokat felderítünk. Ingatlanközvetítéssel is foglalkozunk! Megóvjuk Önt a szélhámosoktól. Ingatlanvételnél vevő nálunk nem fizet. Nr. 1. Információs és Bűnmegelőzési Iroda Bp. XI., Bertalan Lajos u. 26. telefon és fax: 166-4805, 209-2448. VILÁGGAZDASÁG 1997. május 2. Brüsszeli akcióterv az egységes piacért Kevés előrehaladás a kormányközi értekezleten Az Európai Unió brüsszeli bi­zottsága szerdán ambiciózus tervet fogadott el annak érdekében, hogy a még meglévő összes akadály eltávolításával ténylegesen is lét­rejöjjön a tizenöt tagú tömörü­lés egységes piaca mire 1999-ben bevezetik a közös valutát. Az elképzeléseket előtáró Mario Monti, a brüsszeli bizottság bel­ső piacért felelős tagja szerint még számos torzulás figyelhető meg az EU működésében, közöttük a legnagyobb gondot a méltá­nyos versenyt sértő különböző adó­rendszerek jelentik. Ha e prob­léma kiküszöbölésére nem vezet­nek be intézkedéseket, felgyor­sul a tőkemenekülés a tőkehozamot magas adókkal sújtó tagországokból. ,,Egy jól műkö­dő egységes piac megköveteli a harmonizáció bizonyos fokát a tőkejövedelmek adózása terén, különben tovább torzul a pénz­piacok működése, s ez kedve­zőtlenül érinti az egységes valu­tát is" - mutatott rá Monti. Az adózási problémákon kívül az ak­cióterv a már létező EU-szabá­lyok megfelelő betartatására, az energetikai piacon mutatkozó és a nyugdíjalapokkal kapcsolatos akadályok megszüntetésére össz­pontosít. Egy bizottsági jelentésből ki­derül, hogy az egységes piac sza­bályainak betartatása keretében Brüsszel tavaly 283 esetben in­dított eljárást, ami 30 százalék­kal több, mint a megelőző év­ben foganatosított intézkedések száma. A „legmegátalkodottabb” országok közé Franciaország, Né­metország, Olaszország, Spanyo­lország és Belgium tartozik, ahol különösen a gépkocsik, az élel­miszerek, a vegyipari termékek és a gyógyszerek importja elé emel­nek akadályt. Eközben az EU holland elnök­sége továbbra is arra készül, hogy május 23-ára rendkívüli találko­zóra hívja össze a tagországok ál­lam- és kormányfőit a kormány­közi konferencia munkájának meg­gyorsítása érdekében. A végső dön­tés azonban csak néhány nap múlva várható - közölte Hans van Mierl holland külügyminiszter a kormány­közi konferencia szerdán végetért miniszteri szintű fordulója után. A kétnapos ülésen kevés előre­haladást sikerült elérni. Napirenden szerepelt a közös külpolitika, azaz az EU és a Nyugat-Európai Unió jövőbeni viszonya, a brüsszeli bi­zottság reformja, illetve az orszá­gonkénti szavazati súly módosí­tása. (Reuter, MTI) EU-USA megállapodás a húskereskedelemről Röviddel az április 30-án éj­félkor lejáró határidő előtt az Egyesült Államok és az Európai Unió illetékeseinek Washington­ban sikerült tető alá hozniuk a kétoldalú húskereskedelemről szó­ló megállapodást, melynek elma­radása komoly kereskedelmi konf­liktust eredményezett volna. Az október 1-jén életbe lépő egyezmény egyik leglényegesebb rendelkezése kimondja, hogy az EU-ba - illetve az oda exportá­ló cégeknek - szállító amerikai vágóhidakat ezentúl nem az EU, hanem a washingtoni mezőgaz­dasági minisztérium fogja elle­nőrizni, mégpedig saját bizton­sági előírásai szerint. Az előző rendszerben az EU részéről mind­össze 8 amerikai disznó- és 3 mar­­havágóhidat minősítettek „ex­portképesnek”. (A megállapodás nem vonatkozik a hormonkezelt amerikai marhahúsra, melynek importját Brüsszel nem engedé­lyezi; ez az ügy a Kereskedelmi Világszervezet előtt van.) Ha az EU nem megy bele a változta­tásba, úgy az USA száznál több európai húsüzemet törölt volna az elfogadott exportőrök listájá­ról. Szintén az egyezmény része­ként Washington felhagy azzal a gyakorlattal, hogy a valamely EU-tag területén fellépő állat­­betegség esetén az egész ország­ból megtiltja a húsimportot. A jövőben ehelyett csak az adott régióból származó hús nem ke­rülhet az USA-ba, az ország többi részéből folytatódhatnak a szál­lítások. Nem sikerült viszont elhárí­tani az akadályokat a csirke­hús-kereskedelem útjából, mivel Brüsszel továbbra is ellenzi azt az amerikai üzemekben alkalma­zott eljárást, hogy a szennyezett csirkehúst klórozott vízzel fertőt­lenítik (az EU-ban a húsból ki kell vágni a szennyezett része­ket). Emiatt az amerikai terme­lőknek évi 50 millió dollár érté­kű EU-exportról kell lemonda­niuk. Válaszul Washington is be­tiltja az EU-ból származó csir­kehús importját, ám az intézke­dés inkább jelképes, mivel kö­rülbelül 1 millió dollár értékű szállítást érint. A felek ugyanakkor leszögezték, hogy tovább dolgoz­nak a nézeteltérés megszünteté­séért. (Reuter, AP-DJ) Tovább szárnyal az amerikai gazdaság (Folytatás az 1. oldalról) A New York-i tőzsdén ennek ellenére nem következett be visszaesés, szerdán a Dow Jones iparindex 47 ponttal, 7009-re emelkedett (az előző nap az in­dex 179 pontot ugrott), a teg­napi nyitást követően mindazon­által már némi csökkenés mu­tatkozott, de ez elsősorban a nye­reségrealizálásnak tudható be. Emelkedtek ugyanakkor a köt­vényárak is, a 30 éves lejáratú kincstárjegyek hozama 6,98-ról 6,96 százalékra csökkent. A devizapiacokon a dollár to­vábbi erősödése követte a GDP-adat közzétételét. Elemzők egyébként arra számítanak, hogy az első negyedévi szárnyalást kö­vetően a gazdasági növekedés üte­me - részben a várható kamat­emelés miatt - beáll egy mérsé­keltebb, 2,5 százalék körüli szintre.­ A GDP alakulása mellett a fi­gyelem közzépontjában azok a - lapunk zártakor is tartó­­ tár­gyalások állnak, amelyeket a Fe­hér Ház folytat a törvényhozás képviselőivel a költségvetés 2002-ig történő egyensúlyba ho­zataláról. A tegnap esti információk sze­rint a feleknek már sikerült megegyezniük a főbb számokról, többek közt a 136 milliárd dol­láros adócsökkentésről, a 60 mil­liárd dolláros bevételnövelésről, valamint a Medicare egészség­­biztosítási rendszer forrásainak 115 milliárd dolláros kurtításáról. Elképzelhető, hogy a Fehér Ház és a Kongresszus az éjszaka fo­lyamán már tető alá is hozta a megállapodást, amellyel persze a folyamat még nem zárul le, hi­szen ezután el kell fogadni a cél­kitűzéseket megvalósító konkrét törvényeket is. (Reuter, AP-DJ)

Next