Napi Gazdaság, 1997. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1997-07-01 / 150. szám

Ára: 90 Ft ------—V-1 W Kedd, 1997. július 1. VII. évf. 150. (1734.) szám DERŰLÁTÓ JÓSLATOK : Budapesti tőzsdeindex: 6795 (+10,34) (BÉT) A HONGKONGI GAZDASÁG ■ g w ^ .. 0< ndt: „„ cn IBé_ JÖVŐJÉRŐL I B ■ Kárpótlási jegy: 810 Ft (-40 Ft) (BÉT) (2. OLDAL)______ ■ 1 DM : 107,48 Ft (-0,22%) (Budapest) SURÁNYI A GAZDASÁGI ■ M -------------------------------------------------------­KILÁTÁSOKRÓL | 1 USD = 186,97 Ft (+0,54%) (Budapest) ______^ , ]___ * | | - Dow Jones-iparindex: 7655,38 (déli állás) NYUGDÍJPÉNZTÁRÁT IS | ^7/ /fi of\ CP\] (\\\ | USD = 1,7441 DM (+0,82%) (Frankfurt) (4. OLDAL) J // I­­ \WJ 1GBP = 1,6616 USD(-0,46%)(London) AZ E^lSzféráBÓL Arany (USD/uncia): 334,55 (-2) (London) |1°' ° * I (SDJ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (Qj°'ai (USMafre'l­­le'3° W2) (London) BUDAPESTEN AZ OECD FŐTITKÁRA Vannak még viták a szervezet és Budapest között Miközben az export tovább­ra is erőteljes növekedést mutat, az 1997-ben és 1998- ban megnövekedő beruházá­sok, valamint a lakossági fo­gyasztás visszaesésének be­fejeződése mind nagyobb sze­repet játszanak a magyar gaz­daság növekedésében - ál­lítja az OECD hétfőn Párizs­ban nyilvánosságra hozott, Magyarországról szóló negye­dik országtanulmánya. A jelentés kifejezetten kedve­zőnek ítéli meg az ezt megelőző, közvetlenül a Bokros-csomag be­jelentését követő országtanulmány óta eltelt időszak makrogazda­sági folyamatait. Bár a tanulmány az idei év­ben a GDP 2,5 százalékos nö­vekedését jelzi előre, az első öt hónap adatai alapján arra szá­mítunk, hogy az ütem ennél na­gyobb lesz - mondta hétfőn a tanulmány elkészültének bejelen­tése kapcsán Draskovics Tibor, a pénzügyi tárca helyettes állam­titkára. Megítélése szerint a ta­nulmány által az idén 2,3, jövő­re pedig 3,5 százalékra jósolt összfogyasztás-növekedés is ma­gasabb lesz a valóságban. A he­lyettes államtitkár úgy véleke­dik, hogy a negyedik - ám tel­jes jogú tagként az első­­ or­szágtanulmányból egyértelműen kiolvasható, hogy Magyarország megteremtette a kiegyensúlyozott, fenntartható növekedés feltéte­leit. A nemzetközi szervezet szakér­tői ugyanakkor azt sem rejtet­ték véka alá, hogy a kormány­zattól határozottabb fellépést vár­nak az infláció visszaszorítása te­rén. Ebben a kérdésben egyéb­ként még májusban is - a ta­nulmánytervezet vitája során - markáns nézeteltérés volt a szer­vezet szakértői, illetve a magyar kormány képviselői között. A he­lyettes államtitkár ugyanakkor azt állította hétfőn, hogy azóta lényegesen közelebb kerültek egy­máshoz az álláspontok. A szer­vezet szakértői szerint ahhoz, hogy az infláció további visszaszorítása ne kerüljön veszélybe, folytatni kell a strukturális reformokat, fenn kell tartani a jelenlegi költség­­vetési és monetáris politikát, a bérnövekedést kordában kell tar­tani - legalábbis a kormány ál­tal befolyásolható területeken - , valamint hatékonyabbá kell ten­ni az adók, illetve a tb-járulé­­kok beszedését. (Folytatás a 3. oldalon) Rövid távú előrejelzés a magyar gazdaságról 1996 1997 1998 (tény) (százalékos változások 1991-es árakon) Lakossági fogyasztás -3,0 0,4 1,1 Közösségi fogyasztás -3,0 -3,3 -1,1 Beruházások -2,0 10,5 12,0 Belső kereslet -2,8 2,2 3,5 Készletek változása 1,4 0,2 0,2 Összes kereslet -1,3 2,3 3,5 Export 13,0 11,1 11,0 Import 6,5 10,3 10,5 GDP összehasonlító árakon 0,8 2,4 3,5 Teljes foglalkoztatotti létszám -0,5 0,5 0,6 (százalék) GDP-deflátor 20,9 17,2 14,9 Munkanélküliségi ráta 10,0 9,1 8,8 Rövid távú kamatok 23,8 19,5 18,5 Hosszú távú kamatok 23,8 19,5 18,5 Államháztartás hiánya a GDP százalékában -3,1 -5,2 -5,0 Folyó fizetési mérleg a GDP százalékában -3,9 -4,0 -4,0 Forrás: OECD A MŰSZERTECHNIKA SÁTORALJAÚJHELYEN? Értékesítik az Elzett Certa új gyárcsarnokát A sátoraljaújhelyi Elzett Certa felszámolója, az Adu Hol­ding a Pénzügyminisztériumnak ajánlotta fel a felszámolás alatt keletkezett 419 millió forintos állami költség fejében a gyár vadonatúj 11 ezer négyzetméteres csarnokát a hoz­zá tartozó 100 ezer négyzetméternyi földterülettel együtt. Miután a törvények értelmé­ben a Pénzügyminisztérium (PM) nem lehet tulajdonosa egy ipari létesítménynek, így hamarosan a kincstárhoz kerül a csarnok, az pedig vélhetően átadja majd az ÁPV Rt.-nek értékesítésre - mond­ta a NAPI Gazdaságnak Soós Győ­ző, az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, a térség országgyűlési képviselője. Sátoraljaújhely legnagyobb, csak­nem másfél ezer embert foglal­koztató ipari üzemének felszámolása 1994­ december 8-án kezdődött meg, amikor is egy grandiózus be­ruházásba pénzügyileg belebukott az önállóságát 1986-ban megszer­zett Elzett Certa. A társaság ko­rábban zárak, lakatok, kilincsek és pántok gyártására szakosodott - hosszú éveken keresztül a La­da gyár biztos beszállítói voltak. 1991-ben a cég nagyarányú fejlesz­tésekbe kezdett. Olasz állami hitel­­garanciával, angol bank segítségével ultrakönnyű repülőgépmo­torok és alumínium italdobozok gyártását szerették volna meghonosítani. (Folytatás a 11. oldalon) A kiemeltektől a tervezettnél 34 milliárddal több adó várható A bevétel egyharmada a „virilistáktól” származik Az APEH Pest megyei és fővárosi Kiemelt Adózók Igaz­gatósága (KÁIG) a kiemelt adónemekben az év május végéig mintegy 204 milliárd forint befizetés és csaknem 58 milliárd kiutalás mellett nettó 146 milliárd forint bevé­telre tett szert, ami az előző év hasonló időszakához viszonyítva 38 százalékos növekedést mutat. Az APEH KÁIG jelentőségét mutatja, hogy a fővárosi adóbevételek - mintegy 400 milliárd forint - 60 százalékát, míg az országos bevétel egyharmadát a kiemeltek fizetik be. Az idei 296,6 milliárdos terv­hez képest az időarányosnál ked­vezőbben alakulnak a bevételek - nyilatkozta a NAPI Gazdaság­nak Somodi Sándor, a KÁIG igaz­gatója. Az év első öt hónapjá­nak nettó 145,7 milliárdos be­vételéből 55,4 milliárd a fogyasz­tásiadó­, 19 milliárd az áfa-be­vétel, amely csaknem duplája az 1996-os hasonló időszak bevéte­lének. A társasági adó idei első öt hónapi 25,4 milliárdja csak­nem 100 százalékos növekmény a múlt év azonos időszakához ké­pest. Az önadózáson kívüli be­vételek közül végrehajtásból 935 millió folyt be. Az ellenőrzések 91 százaléka zárult elmarasztaló határozattal, ezek 78 százaléka már jogerőssé vált, így az elle­nőrzési megállapításokból befizetett összeg elérte az 1,2 milliárd, a szankciós bevételek pedig az 1,5 milliárd forintot. Az idei nettó bevételi terv az igazgató szerint - megismerve az újonnan ide­került cégek gazdasági potenci­álját - jelentősen túlteljesül, és várhatóan eléri a 330 milliárd forintot. (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉP-KELET-EURÓPA LEGNAGYOBB BANKJAI A lengyelek a legnyereségesebbek Méret tekintetében a cseh bankok, abszolút eredményes­ség terén a lengyel pénzintézetek tekinthetők Közép-Ke­­let-Európa sztárjainak - derül ki a régió 20 nagybankját vizsgáló elemzésből. Az összehasonlító listára a magya­rok közül az OTP, az MKB, a CIB és a BB került fel. A régióban - 1996-ban elért mérlegfőösszegüket tekintve - a cseh és a lengyel bankok veze­tik a mezőnyt. A Komercní Banka, amely a cseh banki piac 22 szá­zalékát uralja, több mint 16,3 milliárd dolláros mérlegfőösszegé­vel áll az élen. Mögötte a szin­tén cseh Ceská Sporitelna kö­vetkezik, amely az elmúlt évi 5 százalékos visszaesés ellenére is 13,1 milliárd dolláros főösszeget mutat fel. A szintén cseh Inves­ticní a Postovní Banka 8 milli­árd dollárt meghaladó mérlegfő­összegével a harmadik, a negye­dik pedig a magyar OTP Bank 7,6 milliárd dollárral. Az össze­állításban vizsgált 20 nagybank átlagos mérlegfőösszege közel 5,4 milliárd dollár, ezt a cseh, a len­gyel és a szlovák hitelintézetek teljesítik túl, míg a magyar, a horvát és a szlovén bankok nem érik el. (Folytatás a 4. oldalon) Társfinanszírozási egyezményt kötött az EBRD és a Générale des Eaux Kelet-európai infrastruktúra-fej­lesztési projektek közös finanszí­rozására írt alá 100 millió dollá­ros keretszerződést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a francia Compagnie Générale des Eaux (CGE) hét­főn. A hároméves együttműkö­dés keretében jellemzően 35-35 százalékos arányban járulnak hozzá kommunális vízvezeték-, csator­na- és hulladékkezelési rendsze­rek korszerűsítéséhez a régióban. Mint azt az EBRD elnöke, Jacques de Larosiere kifejtette, a szerződés révén olyan kisebb fej­lesztési programok is finanszíroz­­hatókká válnak, amelyekkel kü­lönben a nemzetközi pénzintéze­tek egyenként nem foglalkozná­nak. Az első támogatott projekt a Besztercebánya önkormányza­ta által megrendelt, az EU-nor­­mákat kielégítő új hulladéklera­kó-hely kiépítése lesz, költsége 5,5 millió dollár. A koncessziót itt a CGE leányvállalata nyerte el, és az EBRD 1,2 millió dollárral száll be a fejlesztésbe. A jövedelmezőnek tűnő üzleti lehetőségek feltárását és azok meg­valósítását a CGE különböző szak­mai profilú (hulladékkezelő, ener­getikai, víz- és csatornahálózat-fej­lesztő) leányvállalatai végzik. (Is­meretes, hogy a vállalat Magya­rországon is szerteágazó üzletpo­litikát valósít meg; befektetései a pécsi és szegedi vízműtől a doro­gi hulladékégetőn és a dél-alföl­di telefontársaságon át több városi távfűtőhálózatig terjednek.) Jean- Marie Messier, a CGE elnöke bízik abban, hogy kelet-európai üzleti tevékenységük során 7-8 százalékos üzemi nyereséget érhetnek el, és befektetett tőkéjük hozadéka elér­heti a 10-15 százalékot, megítélése szerint ugyanis a főként kiegészítő fejlesztéseket és korszerűsítéseket tartalmazó kisebb projektek ha­­ékonysága jócskán felülmúlja a látványos nagy projektekét. A projektek finaszírozására ren­delkezésre álló keretösszeg a ke­reskedelmi bankok közreműködé­sével elérheti a 300 millió dol­lárt is, a beruházások politikai koc­kázatát az EBRD vállalja magára. (Reuter) TŐZSDÉK-PIACOK BÉT: új Richter-rekord Mindössze 10 pontos indexemelkedést produkált tegnap a 4,6 milliárd forintos részvényforgalom mellett a budapesti értéktőzsde. A továbbra is emelkedő árirányzatot mutató Richter maximuma 17 500 forint volt, az Egis 12 ezer forint alá csúszott. A zárásban mind a Mol, mind a TVK gyengült, az olajpapír 4150 forinton, a tiszaújvárosi társaság pedig 3300 forint alatt fejezte be a napot. OTC: tovább menetel az OTP Már 250 százalékon is jelentkezik vevő az OTP elsőbbségi papírjaira, a legjobb eladási ajánlat 270 százalékos. Változatlanul emelkedik az Antenna Hungária árfolyama, a 128 százalékon is keresett papírt 130 százalékos áron kínálják. 70 százalék felett áll a Démász piaca, továbbra is élő 140 százalék alatti eladási ajánlat van a Tigáz-piacon. Származékos: erősödött a dollár A spot piacokon már pénteken meglóduló dollár tegnap az európai piacon is folytatta erősödését. Az árutőzsde devizapiacán így nem okozott meglepetést, hogy a dollár jegyzései minden terminre 95-234 fillérrel a nyitóárak fölött zártak. Az értéktőzsde indexpiacán a prompt tőzsdeindex 10 pontos emelkedése mellett a legtöbb terminre emelkedtek a jegyzések, a legközelebbi határidőre, szeptemberre viszont egy ponttal a pénteki alatt zárt a piac. Kamatesésre váró CA­ devizaalap Az idén az amerikai dollár kamatesését is elképzelhetőnek tartja a CA Alapkezelő, ami jól jönne a CA Devizakötvény Alap tulajdonosainak. Az átalakuló alap befektetési jegyeit mától ismét meg lehet vásárolni. A nagy biztonságú, az OECD-országok államkötvényeibe fektető alap jelenleg elsősorban a devizabetéteknek jelent konkurenciát. Hozamát a leértékelés csökkentése gyengíti, de a hazai kamatesés növeli versenyképességét. Maradt a likviditásbőség a bankközi forintpiacon Nem változtak a pénteken kialakult likviditási viszonyok a bankközi forintpiacon, a napikamatok többségében egy százalékkal a 17 1/4 százalékos egynapos passzív repokamatok felett alakultak. Az overnight piac 18 1/2 százalékon indult és 18 1/8-18 3/8 százalék között zárt. Bő likviditásra utalnak a már az új periódusra szóló 20 százalék körüli tomnext ajánlatok is. Hosszabb távú kihelyezések csak csekély számban - a korábbiakkal azonos 20 3/8-20 1/2 százalékos kamatokon - történtek. A folyamatosan jegyezhető 364 napos futamidejű MNB 1998/1. jelű kötvények hozama a péntekivel azonos 20,27 százalék volt. A devizapiaci árak az elmúlt csütörtöki átmeneti forintgyengülés után a péntekinél is közelebb, 4-5 pontos távolságra kerültek az intervenciós sáv legaljától. A dollárt nyitáskor 186,80-186,85, a kereskedés végén 187,25- 187,30 forinton váltották, de napközben előfordultak ennél is magasabb - 187,60 forint körüli - árak is. A márka záróára 107,39-107,44, az ECU-é 210,88-210,93 forint lett. BÁT: csak a tavalyi kukorica drágult A takarmánykukorica-piac a kifutó júliusi lejáratra 760 forinttal magasabban zárt. Az új termés ára októberre nem változott, viszont novemberre már 290 forinttal, a még későbbi terminekre pedig limittel zuhant. Ugyanilyen mértékben - 400-400 forinttal­­ estek a búzaárak is, kivéve az étkezési búza júliusi jegyzését, amely 750 forinttal csökkenve fejezte be pályáját. A takarmányárpa végső elszámolóára még ennél is nagyobb mértékben, 1310 forinttal maradt az előző napi szint alatt, míg a többi határidőre ezen a piacon is limittel estek vissza a jegyzések. A napraforgómagárak nem változtak.

Next