Napi Gazdaság, 1997. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1997-07-01 / 150. szám

1997.júliusi. MAGYAR GAZDASÁG NAPI 3 gazdaság----- A kiemeltektől a tervezettnél 34 milliárddal több adó várható (Folytatás az 1. oldalról) A kiemelt adózók körének kor­mányrendeletben történt megha­tározása alapján 1996. február 1-től 191 gazdálkodó, 45 bank és pénzintézet, valamint 14 biz­tosító, összesen 250 adózó első fokú adóigazgatási feladatait látta el az igazgatóság. Az évközi fel­számolások, jogutódos átalaku­lások csak részben módosították az adóalanyi kört. Nagyobb ará­nyú változásra csak 1997. janu­ár 1-től került sor, bár a kiemelt státus feltételei nem változtak. Ennek alapján jelenleg 319 nagy adózó tartozik a KÁIG illetékes­ségi körébe, köztük 45 bank, 17 biztosító és 3 egyéb pénzintézet, valamint 254 gazdálkodó szer­vezet. Összetételüket tekintve 50 százalékuk a kereskedelmi-szol­gáltatási, 20 százalékuk a pénz­intézeti, 30 százalékuk pedig az ipari szektorban működik. Azok a társaságok számítanak kiemelt adózónak, amelyeknek a nettó árbevétele 1995-ben el­érte a 4,5 milliárd forintot, vagy az összes nettó adókötelezettsé­gük a 300 milliót, vagy fogyasz­tásiadó-kötelezettségük 100 millió felett alakult, illetve áfa-vissza­­igénylésük meghaladta a 300 mil­lió forintot. A bankok és bizto­sítók a fenti megkötések nélkül, automatikusan ide tartoznak, az egyéb pénzintézetek közül azonban csak azok, amelyek nettó adó­kötelezettsége elérte a 180 mil­lió forintot. A körbe újonnan bekerülő cé­gek többsége olyan vállalkozás, amely 1995-ben új beruházást haj­tott végre, ezért eleinte csak szja-t fizetnek, ám a beruházások kö­vetkeztében átlépik a 300 milli­ós áfa-visszaigénylési küszöböt. E cégek az egyéb adónemeket is figyelembe véve várhatóan csak 1998-ban lesznek nettó befize­tők. Somodi Sándor úgy gondolja, hogy a jelenlegi feltételek mel­lett az igazgatóság 350 cégnél töb­bet megfelelő hatékonysággal nem tud ellátni. Célszerű lenne ezért az adózás rendjéről szóló törvény­ben a kiemelt státus feltételei­nek összeghatárait megemelni. Az igazgató egyúttal azt is helyes­nek tartaná, ha a határtól lefe­lé 10 százalékkal az egyik évről a másikra egy gazdálkodó eltér, ezért még ne kerüljön el az igaz­gatóságtól. Somodi Sándor elmondta, hogy júniustól kísérletképpen hat ügy­felüknél on-line elektronikus be­valláselfogadást vezettek be, amely elsősorban a havi áfa-bevallásokra terjed ki. Az eljárást - pozitív technikai tapasztalatok esetében - szélesebb körben csak az adat­védelmi törvény módosításával lehet bevezetni, mivel ma­ még problémát okoz az aláírás hite­lesítésének kérdése. Strbik László A nettó pénzforgalom alakulása (millió forint) Adónem Nettó éves terv 1-12. hó Nettó tény 1-5. hó 1996 1997 1996 1997 ÁFA 9 700 15 000 10 668 19 072 FOR 130 000 147 120 41 634 55 399 6 300 16 500 (gazd.) 4 201 (p.int.) 9 233 (gazd.) 2 762 (p.int.) 22 709 123 434 25 471 SZJA 98 000 118 000 39 766 45 762 Összesen: 244 000 296 620 (gazd.) 96 269 (p.int.) 9 233 (gazd.) 122 995 (p.int.) 22 709 105 502 145 704 Vannak még viták a szervezet és Budapest között (Folytatás az 1. oldalról) Hasonló véleménykülönbség állt fenn korábban a magyar mun­kaerőpiac rugalmasságának me­gítélésében. Az OECD májusban úgy vélekedett, hogy a magyar munkaerőpiac veszít rugalmas­ságából, és intett a munkahe­lyek megőrzése érdekében tett, a rugalmasságot fékező közpon­ti intézkedésektől. Budapest ugya­nakkor úgy ítéli meg, hogy a ma­gyar munkaerőpiac számos EU-ta­­génál lényegesen liberalizáltabb. Párizsban még mindig összevonják a szemöldöküket a szakértők egyes fogyasztási cikkek importkvótá­ja miatt, igaz, azt elismerik, hogy a teljes magyar behozatalban a kvótával szabályozott termékek aránya kicsi, és az importőrök sok esetben nem is használják ki a kvóták adta lehetőségeket. Az OECD elismeri ugyan a ma­gyar bankrendszer működésének eredményeit - sőt, a régióban a leghatékonyabbnak tartja -, ám szóvá teszi, hogy túlzottan óva­tos hitelezési politikát követnek a magyar bankok, és nehézkes a biztosítékok megítélése. E kriti­kát Draskovics Tibor sem tartja alaptalannak, hozzátéve, hogy né­mi változás azért már tapasztal­ható május óta. Fazakas Szabolcs ipari, keres­kedelmi és idegenforgalmi minisz­ter úgy vélekedett, hogy az egyéves magyar tagságból nemcsak Bu­dapest, hanem a huszonkilencek is profitáltak. A magyar privati­záció tapasztalatai - ezt a főtit­kári minőségében első ízben Ma­gyarországon tartózkodó Donald Johnston is megerősítette - érté­kesek lehetnek. A nyugdíjrend­szer átalakításának magyar kí­sérletéből tapasztalatokat merít­hetnek azok az országok, ame­lyekben ugyancsak gondok van­nak a felosztó-kirovó rendszer­rel­­ és elszánták magukat a re­formra. M. Cs. LOTZ A REGIONÁLIS BERUHÁZÁSOKRÓL Fejlesztés a Budapest-Eszék útvonalon? A készülő közép-európai magaslégtéri irányítóközpont­ról, a kiemelt európai úthálózatok magyarországi szaka­szairól, az osztrák útdíjak változásáról számolt be hétfői sajtótájékoztatóján Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Bár a most készülő jövő évi központi költségvetés nem szá­mol a múlt heti összeurópai köz­lekedési konferencián Helsinki­ben elfogadott V. közlekedési kor­ridor magyarországi kiegészítő sza­kaszának fejlesztésével, a közle­kedési tárca kormányelő­­tejesztésében jelzi e szakasz - a jelenlegi 6-os főút - fejlesztési igényét. A minisztérium javasolja, hogy 1999-ben kezdődjön meg ezen a vonalon is a közútfejlesztés. Az V. korridor - Kiev-Barce­­lona - magyarországi szakaszá­nak fejlesztését a kormány tá­mogatja, ám e vonalhoz szeret­nének most Eszék felé összeköt­tetést. Bár az Európai Unió most kiemelt fejlesztési területnek mi­nősítette az utóbbi szakaszt is, a fejlesztéséhez csak akkor ad hoz­zájárulást, ha a költségvetés is támogatja. Ezzel az 1999-es bü­dzsé készítésekor számolni kell - mondta Lotz Károly. Az összeurópai közlekedési kon­ferencián most elfogadott X. kor­ridor fejlesztése tekintetében ked­vezőbb Magyarország helyzete, ugyanis a Salzburg-Budapest- Újvidék—Belgrád útvonal hazai szakaszán folyamatban van az M5-öS autópálya építése. Emel­lett azonban a vasúti pálya rehabilitációját is meg kell kez­deni. Lotz az elmúlt napokban meg­beszéléseket folytatott a környező országok közlekedési minisztereivel is (NAPI Gazdaság, 1997. júni­us 24., 3. oldal). Osztrák kollé­gája elmondta, hogy július 1-jétől naponta járművenként 6 ECU-ről 12 ECU-re emelik a 12 tonna össztömegű magyar járművek köz­lekedési díját. Lotz azonban bí­zik abban, hogy az emelés nem lesz ilyen nagy. Az ügyben szak­mai egyeztetések várhatók, s a kérdésben a július 7-i pénzügy­­miniszteri találkozón születhet döntés. Az orosz és a magyar köz­lekedési miniszter találkozóján fő­leg a kamionok Oroszországon történő áthaladását vitatták meg. Ennek az Oroszországban rekedt magyar kamionok hosszan hú­zódó, a közelmúltban lezárult ügye ad aktualitást. A Eurocontrol (Európai Szer­vezet a Légiközlekedés Bizton­ságáért) pénteki brüsszeli ülésén egyezményt írtak alá a közép-eu­rópai magaslégtéri légiforgalmi irá­nyító központ létesítéséről és mű­ködtetéséről - tájékoztatott az Eurocontrol elnöki tisztét is be­töltő miniszter. A pályázóknak augusztus 31-ig kell elkészíteni­ük ajánlatukat, s még ez év vé­gén eldől, hogy mely ország te­rületén épül fel a létesítmény. Magyarország terveiben budapesti vagy Győr környéki telephely sze­repel. A jövő év elején kezdő­dő, 62 millió ECU-s beruházás nem terhelné a hazai központi költségvetést, azt ugyanis a Eurocontrol állja. Magyarország számára a közös magaslégtéri lé­giforgalmi irányítóközpont már 2005-ben - az üzembehelyezés lehetséges legkorábbi évében -1,3 millió ECU, 2014-ig pedig öszesen 21,6 millió ECU megta­karítást eredményezne. D. J. Surányi a gazdasági kilátásokról A magyar gazdaság törté­netében első ízben fordult elő, hogy 1995 közepétől a mai napig az infláció lassu­lása nem kapcsolódik össze sem az államháztartási, sem pedig a külgazdasági mér­leg romlásával - jelentette ki Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn Miskolcon egy gazdasági fó­rumon. Surányi György az 1995-ös ki­igazító intézkedésekről beszélve megjegyezte: a pénzügypolitika nem fogadta el az IMF által ja­vasolt makrogazdasági programot, az ország a javasolttól eltérő gaz­daságpolitikai cél- és eszközrend­szert választott. Az IMF egy a külgazdaságban közismert, ortodox programot sze­retett volna, Magyarország pe­dig egy úgynevezett heterodox program mellett kötött ki. A kettő között a legalapvetőbb különb­ség a költségvetési politika vo­natkozásában található. A jegybankelnök szerint a dön­tés helyességét bizonyítják a jó idei gazdasági eredmények. Eb­ben az évben a gazdasági növe­kedés eléri a 3 százalékot és nem kizárt, hogy jövőre a 4 százalé­kot is felülmúlja az ütem. Eköz­ben negyedszázada először a nö­vekedés gyorsulása nem párosul a fizetési mérleg romlásával és nincs átváltás a növekedés gyor­sulása és az infláció csökkenése között. Az idén különben folytatódik az export és a termelékenység gyors növekedése, az infláció mér­séklődése és tíz év óta először növekedik a munkahelyek szá­ma. Továbbra is nagyon komoly erőfeszítést kell tenni azonban az infláció leszorításáért, ennek alapvető feltétele Surányi szerint a csökkenő államháztartási hi­ány. Ez a hiány az elmúlt két év­ben kedvezően alakult, bár messze nem tartunk ott, hogy nyugod­tak lehetünk - véli az MNB el­nöke. Minél jobban nő a gazda­ság, minél nagyobb a beruházá­si igénye a magánszektornak, an­nál kisebb mértékű az elfogad­ható, fenntartható államháztar­tási hiány. A hiány mértéke különben eb­ben az évben megfelelő szintű lesz, persze az infláció mérsék­lése szempontjából kedvező len­ne, ha ez folyamatosan tovább mérséklődne - mondta a jegy­bank elnöke. I. S. HIRDETÉS A Magyar Államvasutak Részvénytársaság Bevételellenőrzési Igazgatósága értékesítésre felkínálja a kezelésében lévő, 722 adóssal szemben fennálló, mindösszesen 7600 M Ft értékű követelésállományát, amelyet a MÁV Rt. szakemberei kétes követelésnek minősítettek. A követelések megvétele iránt érdeklődők a felkínált követelésekkel és azok megvásárlásainak feltételeivel kapcsolatban a MÁV Rt. Bevételel­lenőrzési Igazgatóságának székhelyén (Budapest VI. kerület, Nyugati tér 1-2.) kaphatnak felvilá­gosítást személyes megkeresés esetén, amelyre a hirdetés megjelenésétől számított minden munkanapon 10-13 óra között van lehetőség, előzetes bejelentkezés után a következő telefon­számokon: 312-70-23 153-41-55/244 mellék Az érdeklődők részére ajánlati dokumentáció készült. Az ajánlatok beadásának határideje: 1997. július hónap 15. napja 16.00 óra ROMÁN-MAGYAR KAMARA ALAKULT A második félévtől jelentősen nőhet a kétoldalú forgalom A Román-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legfonto­sabb feladata a két ország közötti kapcsolatok fejleszté­se lesz - mondta Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára az új kamara hétfői alakuló közgyűlésén. A magyar-román kétoldalú áru­forgalom 1995-ben 487,5 millió dollárt tett ki, míg 1996-ban ez az érték 435,5 millió dollára csök­kent.­ A visszaesés egyik legfőbb oka a magyar agrártermékek hi­ánya volt, amit jelez, hogy 1995-ben a magyar export 35 szá­zalékát tették ki a mezőgazda­­sági termékek, míg tavaly már 15 százalékot sem ért el az ará­nyuk. Az 1997-ben rendelkezésre álló adatok alapján a kétoldalú for­galom tovább csökkent, ami to­vábbra is az áruhiányra, vala­mint a román lej kiszámíthatat­lan árfolyamára vezethető vissza - mondta Halász János bukares­ti kereskedelmi tanácsos. A két ország közötti áruforgalom remél­hetőleg 70-80 millió dollárral fog nőni évente, és így 4-5 év múlva elérheti az adottságok alapján re­álisnak mondható 1 milliárd dol­láros forgalmat - emelte ki Gheorge Cojocaru, a Román Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke. A második félévtől a forga­lom bővülését segítheti elő, hogy a mai nappal Románia is csat­lakozik a CEFTA-hoz, amelynek köszönhetően az ipari termékek 80 százalékánál eltörölték a vá­mokat, míg a fennmaradó rész­nél megmaradó 25 százalékos vám­terhet 2001-ig kell leépíteni. Az agrártermékek esetében az áruk kétharmadánál nulla vagy minimális vámterhek léptek élet­be, míg 10 százalékuknál 50 szá­zalékkal csökkentették a vám­­terheket. Magyarország eddig 38 millió dollár értékben fektetett be Ro­mániában, az összeg a folyamatban lévő ügyek lezárultával idén el­érheti a 100 milliót. D. B. ti Napi Profit hétfőtől péntekig 22“, másnap 630, 70 órakor 4 AZ MTM-SBS ÉS A MAGYAR RTL NYERTE meg a kereskedelmi televíziós csatornák működtetésére kiírt pályázatot. Az MTM-SBS az első csatornáért, a Magyar RTL pedig a második csatornáért folytatott versenyben utasította maga mögé a koncesszióért lapértesülések szerint legtöbbet ígérő írisz tv-t.­­ KEDDTŐL EMELKEDIK AZ M1-ES ÉS AZ M5-ÖS ÚTHASZNÁLATI DÍJA. Az M1-es autópálya koncessziós szakaszán a személy- és kisteherautókért 1500 forintot, az autóbuszokért 5500 forintot kell fizetni. A tehergépjárművek díjtétele a korábbi 3000 forintról 3200 forintra nő. A díjemelés az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA) szerző­déses partnereit nem érinti. Az új tarifák szerint az M­5-ös legolcsóbb szakaszán, Ócsa északi fel- és lehajtó ágáig 210— 840 forintot kell fizetni járműkategóriánként. Ez az újhartyáni főkapuig tartó szakaszon 1000-4000 forint között változik. 4. AZ EU MÁTÓL HATÁLYBA LÉPTETI a hat közép- és ke­let-európai társult országgal idén parafáit kiegészítő jegyzőköny­vek kereskedelmi kvótáit. Júli­us 1-jével tehát az EU eleget tesz az Uruguay-fordulóban vál­lalt éves vámcsökkentési kö­telezettségének.­­ A MAGYARSAT KFT.-NEK NEM SIKERÜLT hétfőig olyan befektetőt találnia, amely a tár­saság jelenlegi alaptőkéjét le­galább 2 milliárd forintra emelné. Ez a tőkeemlés egyik feltétele volt a kormány és a társaság közötti megállapodásnak, tel­jesülése esetén a 16 csator­nás műholdon a kormány négy csatornát bérelt volna. Miután a szerződésben foglaltak nem teljesültek, érvénytelenné vált a felek közötti megállapodás - közölte Puskás J. Attila, a cég ügyvezető igazgatója. A MagyarSat Kft. 50 százalékos tulajdonosának, az Antenna Hungária Rt.-nek egyébként hét­főn átutalta az ÁPV Rt. a ja­nuár 31-i közgyűlésen megsza­vazott zártkörű tőkeemlés fenn­maradó részét, 1,750 milliárd forintot. A 2,5 milliárd forintos tőkeemelés 30 százalékát már­cius 4-én jegyezte le az ÁPV Rt. A tranzakcióval a műsor­szóró társaság alaptőkéje 10,4 milliárd forinra emelkedett, a többségi tulajdonos ÁPV Rt. ré­szesedése 83,2 százalékról 87,2 százalékra nőtt.­­ AZ EBRD MEG­HOSSZABBÍTOTTA A FŐ­VÁROSI ÖNKORMÁNY­ZATNAK nyújtott hitel egy ré­szének - több mint 6 millió dol­lárnak - lehívási határidejét. Az említett összeget 1997. június 30-ára vehette volna fel az ön­kormányzat, ám a most aláírt dokumentum szerint 1998. jú­nius 30-áig hívható a pénz, ami a parkolásfejlesztési beruházás forrásául szolgál.­­ AZ ÁPV RT. JÚNIUS 30- ÁVAL TÍZMILLIÁRD FORINT névértékű részvényt, üzletrészt biztosított a letétkezelőnél az önkormányzatok javára, kész­pénzben pedig 11 milliárd fo­rint átutalásáról intézkedett. Ez­zel a vonatkozó kormányha­tározatban előírt vagyonátadási feladatokat az ÁPV Rt. döntő részben teljesítette. A még fen­nálló vitás kérdések tisztázá­sa az önkormányzatokkal fo­lyamatban van - áll a vagyon­kezelő közleményében.

Next