Napi Gazdaság, 1997. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)
1997-08-01 / 177. szám
1997. augusztus 1. MAGYAR GAZDASÁG 3 Az idei területfejlesztési támogatás 1,5 milliárd forint A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területfejlesztési munkabizottsága csütörtökön nyílt ülést tartott, melyen a területfejlesztési támogatások - a pályázati rendszerben idén szétosztható pénz 1,5 milliárd forint -1997 első féléves tapasztalatairól, szabályzati rendszeréről esett szó. A területfejlesztési célú források igénybevételét illetően a vállalkozói szféra ez évben sincs könnyebb helyzetben a tavalyinál, mivel a pályázati felhívások későn jelentek meg, valamint a döntési, finanszírozási folyamat hosszú és körülményes - mondta Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A jövő évben szeretnék azt elérni, hogy a pályázati felhívások már februárban megjelenjenek, s így a vállalkozásoknak elég idejük lenne a felkészülésre. Szó esett az alelnök részéről arról is, hogy a kisvállalkozások integrálódása a fejlődés egyik alappillére lehet. A jóváhagyott keret azonban nagyon szűkös, s a területfejlesztés nem tud fejlődni egyéves jóváhagyott keretekből - tette hozzá Dániel Pál, a KTM főosztályvezető-helyettese. Szükséges lenne a tárcák részéről, hogy a területfejlesztés részére bizonyos összegekről lemondjanak, amire az ipari minisztertől már ígéretet is kaptak. A főosztályvezető kifejezésre juttatta azt a véleményét, miszerint a területek versenyeztetésének lehetőségét fenn kell tartani és ezzel öszhangban szükséges a támogatások elosztása. Mindezek mellett a megyék döntési helyzetét is erősítenék azzal, hogy a 200 millió alatti céltámogatásokat a megyei területfejlesztő tanácsok bírálnák el. Az államkincstár a megyei területfejlesztési tanácsokkal már felvette a kapcsolatot - kivéve a Pest megyeivel -, ami reményeik szerint elősegíti a pályázati pénzek gyorsabb mozgását. A vezetők kitértek arra, hogy központi támogatás esetén előnyt élveznek azok a megyei pályázatok, amelyet a megye is támogat. Dániel Pál szerint a közeljövőben az EU részéről jelentős támogatást a területfejlesztésre nem kap az ország. Á. A. MSZOSZ-jelöltek a tb-önkormányzatokba Az egészségbiztosítási önkormányzat (EBÖ) élére Kovács Pált, a posztjáról a Bokros-csomag kapcsán távozott egykori népjóléti minisztert jelöli az MSZOSZ, míg a nyugdíjbiztosítási önkormányzat (NYBÖ) élén az eddigi elnököt, a nyugdíjreform körüli vitában megtépázott hírnevű Vágó Jánost képzeli el a továbbiakban is a szakszervezeti szövetség. A munkavállalói érdekképviseleteket megillető mandátumok 50 százalékára tart igényt az MSZOSZ a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzatokban - mondta Sándor László, a szakszervezeti szövetség elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az NYBÖ-be 9, míg az EBÖ-be 11 személyt jelöltek. Az EBÖ-ben saját véleménye szerint 12 hely illeti meg a MSZOSZ-t, ebből egyet-egyet a mozgássérültek képviseletének és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak ajánlott fel (közülük az egyik kettős jelölt). A másik önkormányzat esetében 10 helyből egyet a Társadalmi Uniónak tart fenn. Az NYBÖ-be jelöltek között találhatjuk egyébként például Kopátsy Sándort is. A tervek szerint augusztus közepén megalakuló önkormányzatoknak két hónapon belül le kell tenniük a működési tervüket. A társadalombiztosítási önkormányzatokat az eddigi 4 évvel szemben mindössze 2,5 évre választják, de remélhetőleg ezt nem lehet majd munkájukon észrevenni - fogalmazta meg (szerénynek tekinthető) elvárásait az MSZOSZ elnöke. (NAPI) Héthy szerint megfelelő a MüM munkája Az elmúlt három év több mint négyezer parlamenti felszólalásából mindössze 85 - azaz kevesebb mint két százalék -, az azonnali kérdések közül pedig csak kilenc - kevesebb mint egy százalék - érintette a Munkaügyi Minisztériumot. Mindezek alapján kedvezően értékelte a munkaügyi tárca szakmai munkáját Héthy Lajos, a tárca politikai államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. A minisztérium az idei év során négy törvényt terjesztett a parlament elé, és azokat a ház minden alkalommal 75 százalékot meghaladó többséggel fogadta el. Ez arra enged következtetni - véli Héthy -, hogy az ellenzéki képviselők közül sokan egyetértenek a kormány és az Érdekegyeztető Tanács munkaügyi tárgyú javaslataival és azokat pártérdeken túlmutató kérdéseknek tekintik. Mindenképpen kiemelendő - mondta Héthy -, hogy a munkanélküliség szintjét sikerült a fejlett ipari országokat tömörítő Európai Unió átlagos szintje körüli értékre csökkenteni és ezt a szintet tartani is lehet. Az államtitkár végezetül elmondta, a munkaügyi tárca munkájának csekély mértékű parlamenti kontrolljához az is hozzájárul, hogy a terület évtizedeken keresztül kiesett a közérdeklődésből, olyan speciális szakterületet alkot, mellyel csak a képviselők egy szűk köre foglalkozik. R. P. Hetvenkétezer vállalkozótól vár nyilatkozatot az APEH Egyhetes balatoni akció, 28 milliós bírság A jövő héten postázza az APEH a pénzügyminiszteri irányelvben meghatározott jövedelemhatárt el nem érő, önálló tevékenységet végző magánszemélyek számára az adóbevallást kiegészítő nyilatkozatot (NAPI Gazdaság, 1997. július 12., 3. oldal). Az érintetteknek a nyomtatvány kitöltésével kell számot adniuk az 1996-ban teljesített kiadásaikról, ráfordításaikról, befektetéseikről, valamint ezeknek az szja-bevallásban nem szereplő forrásairól - mondta el Hajdú Miklósné, az adóhivatal operatív főosztályának vezetője csütörtökön sajtóbeszélgetésen. A nyilatkozatot - amely valamivel több mint 72 ezer adózót érint - szeptember 1-jéig kell benyújtani a területileg illetékes APEH-igazgatóságokon. A nyilatkozattétel elmulasztása esetén a tavalyi személyi jövedelemadó alapját az adóhatóság becsléssel állapítja meg. Lapunk úgy értesült, hogy a kiegészítő nyilatkozat nem tartalmazhat vagyonosodási adatokat, mivel vagyonnyilatkozat rendszeresítésére az APEH nem kapott felhatalmazást. A NAPI Gazdaság információja szerint a július 19-26. közötti két hétvégén megtartott balatoni operatív akció során 140 revizor csaknem 1120 vizsgálatot tartott. Ennek eredményeként 709 mulasztást tártak fel, amiért 28 millió forint mulasztási bírság kivetése várható. Az ellenőrzések 63,5 százaléka végződött megállapítással, így az arányok lényegesen kedvezőtlenebbek az 57 százalékos országos átlagnál. Az éjszakai szórakozóhelyeken tartott vizsgálatok során még kedvezőtlenebb volt az eredmény, az esetek 80 százalékában hiába vártak az adóhatóság munkatársai nyugtát. Újdonság volt az akciójellegű országos adóellenőrzések történetében a magán-fizetővendéglátók szondázása, amikor is tíz szolgáltató közül hat esetben vagy a tevékenység nem volt bejelentve, vagy számlát nem adtak a vállalkozók. A három megyére kiterjedő akció csaknem tíz üzlet bezárását alapozta meg. Úgy tudjuk, hogy a következő két hét során a Tisza tó körül lehet hasonló ellenőri invázióra számítani. Strbik László Megalakult a DBR Metró Kft. (Folytatás az 1. oldalról) Az eredeti tervek szerint ebből az összegből jövőre 2 milliárdot juttat a központi költségvetés, s 1,1 milliárdot a főváros. Bár a fővárosnál már értesültek arról, hogy a kormány legutóbbi ülésén megvizsgálta a metróprojekt finanszírozását, a kormányhatározat ismeretének hiányában abban reménykednek, hogy - egyes híresztelésekkel ellentétben - a központi büdzsé nem vonta el a jövő évre e célra szánt összeg egészét. A 3,1 milliárd forintra ugyanis mindenképpen szüksége lenne 1998-ban a társaságnak a kivitelezés előmunkálatainak megkezdéséhez. Ebből finanszíroznák a felvonulási terület megvásárlását, az előközművesítési munkákat, egyes munkahelyek előkészítését, a tenderdokumentációk elkészíttetését. (Ez utóbbi is 100 millió forintos nagyságrendet igényel.) Gulyás László megerősítette, hogy a főváros egyetlen forinttal sem kurtítja meg a jövő évre előirányzott ráfordítást. Az önkormányzat az 1,1 milliárd forintot átutalja a kft.-nek, amivel az megemeli törzstőkéjét. A főváros rövidesen szeretne megállapodni a Pénzügyminisztériummal a központi költségvetésből befolyó támogatások jogcíméről és a juttatás módjáról. Elképzelhető, hogy ez is tőkeemelés formájában kerül a kft.-hez, amit egy idő után részvénytársasággá kellene átalakítani. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. már több milliárd forintot átutalt a fővárosnak a belterületi földek ellenértékeként, s az önkormányzat az ÁPV Rt.-től kapott teljes összeget, sőt annak hozadékát is a metróépítésre fordítja (NAPI Gazdaság, 1997. június 13., 3. oldal). Várhatóan csak 2000-ben lesz szükség az első hitelre, ugyanis ebben az évben 30 milliárd forintot kellene a beruházásra fordítani, s ezt az összeget az állam és főváros nem tudja saját keretéből előteremteni. Egyébként a teljes beruházási összeg 40 százalékát juttatja a két költségvetés saját keretéből, s a fennmaradó 60 százalékot fedezi hitelből a két testület. (Egyébként ugyanilyen arányban osztozik a beruházás költségein a főváros és az állam. Az előbbi 40, míg az állam 60 százalékát állja a bekerülési költségnek.) A hitel felét a főváros stratégiai partnerétől, az Európai Beruházási Banktól (EIB) reméli a kft., míg a további hitelt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) és Világbanktól szeretnék megkapni. Az EIB értékeli az eddigi előkészítést, s várhatóan az ősz folyamán dönt a támogatásról. A másik két pénzintézet álláspontjának kialakításához a kft. további kiegészítéseket csatol a megvalósíthatósági tanulmányhoz - mondta Gulyás László. Diószegi József Élénk befektetői érdeklődés (Folytatás az 1. oldalról) Az energiaipar befektetőitől származó vélemények szerint ugyanakkor a kapacitástenderre utazni egy erőművásárlást követően kockázatokat is rejthet magában, jelesül akkor, ha az erőművet elnyert befektető nem bizonyul eredményesnek a kapacitástenderen. Szakértők szerint a befektetők kockázatát csökkenteni lehetett volna az erőmű-privatizációs tárgyalások és a kapacitástender szinkronizálásával. A NAPI információi szerint a Bakonyi Erőmű kérői közé tartozik az amerikai AES Corporation, amely a Tiszai Erőmű Rt. 80,8 százalékának tulajdonosa, valamint az Euroinvest és a Transelektro konzorciuma. A Vértesi Erőmű iránt például a CAL Energy mutat érdeklődést. Informátoraink szerint azonban az erőművek körüli forgalom naponta változik, érdeklődők tűnhetnek el, bukkanhatnak fel, jelenhetnek meg más erőmű kérői között. Az ÁPV Rt. még azt sem tartja kizártnak, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén mégis megalakulhat a már korábban is tervezett, a három szenes erőművet magába olvasztó Dunántúli Energetikai Kft. munkacímet viselő társaság. A befektetők szándékainak változékonyságára jó példa a Southern Electric távol-keleti érdekeltsége, a hongkongi CEPA. A távol-keleti társaság volt az eddigi aspiránsok közül az egyetlen befektető, amelyik mindhárom erőmű iránt mutatott érdeklődést. A CEPA átvette volna az erőművekbe integrált bányákat kivétel nélkül, és a három erőműtársaságért összesen 47-48 millió dollárt ajánlott, valamint az erőművek meglevő telephelyein összesen több mint 2000 megawatt magyar szénre alapozott erőművi kapacitást épített volna. Az impozáns ajánlat szépséghibája egyrészt az volt, hogy visszavonták, másrészt pedig az, hogy nevük elhallgatását kérő energiaipari szakértők nem nagyon értették, mi a jó ebben a CEPA-nak. A NAPI értesülései szerint az ajánlat visszavonásának hátterében az állt, hogy az amerikai társaság helyesebbnek tartotta, hogy európai leányvállalata szálljon ringbe a versenytársakkal a közép-európai piacon. A Southern Electric tehát „visszarendelte” távol-keleti leányát a magyar piacról, európai cége pedig élénken érdeklődik mind a Bakonyi Erőmű, mind pedig a Vértesi Erőmű után. Meg nem erősített hírek szerint indulnának az MVM Rt. által a közelmúltban kiírt kapacitástenderen is egy 400 megawatt feletti, széntüzelésű erőműblokkal. A Pécsi Erőmű Rt. legkomolyabb kérője, a Bayernwerk kitűnő kapcsolatokat ápol a Southern Electric konszernnel. A kapcsolat kettejük között annyira szoros, hogy az energiamulti európai leányvállalatával, a Southern Energy Europe-pal konzorciumban vásárolták meg Berlin város áramszolgáltató vállalatának egy részét. A Bayernwerk, amely a Dédász és a Kögáz szakmai befektetője, továbbra is melegen érdeklődik a Pécsi Erőmű iránt, és 200 megawatt kapacitás alatti, részben importszénre, részben pedig a térségbeli külszíni bányára alapozott fejlesztést tervez. Dózsa György A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS A TÁVHŐDÍJAKRÓL Indulhat a szolgáltató privatizációja A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén elfogadta az önkormányzat és a Főtáv közötti együttműködési megállapodás tervezetét, valamint a távhő díjának megállapítási módját. Ez utóbbi következtében a budapesti távhőszolgáltatás tarifái szeptember 1-től átlagosan 10,6 százalékkal emelkednek. A távhőszolgáltató társaság privatizációs pályázati koncepcióját (NAPI Gazdaság, 1997. július 31., 1-3. oldal) a közgyűlés várhatóan lapzártánk után fogadja el. Az önkormányzat koalíciós vezetőinek csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Ajkay Zoltán MSZP-s városatya elmondta, hogy a pályázat kiírása körülbelül egy hónapot csúszhat. A tenderbontás időpontja november 7-én lesz, ezen időpontig elkészülnek a főváros által megbízott - pályázaton kiválasztott szakértőgárda elemzései a privatizációs bevételek felhasználásának módjáról. A bevételeket várhatóan kompenzációra, illetve a távhőszolgáltatás korszerűsítésére fordítják. Bőhm András SZDSZ-es városatya elmondta, hogy a két frakció a távhődíj 10,6 százalékos emelését látja indokoltnak, az emelést várhatóan szeptember 1-től vezetik be. A várhatóan ősszel esedékes negyedéves gázárkorrekciót - ennek nagysága minimum a forint csúszóleértékelésének negyedéves mértéke - a Főtávnak le kell nyelnie, tehát újabb távhődíjemelésre nem kell számítani. A jövő évtől kezdve évente egyszer, júliusban tervezik a távhődíjak korrekcióját. D. Gy. Napi Profit hétfőtől péntekig 22, másnap 60, 730 órakor A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATOT HIRDETETT az üszők számának gyarapítására. Eszerint tej-, kettős és húshasznú üszők beállításánál üszőnként 30 ezer forint, minősített tenyészkoca után minőségi besorolástól függően 6-15 ezer forintot, juhok és kecskék esetében állatonként 6-8 ezer forint támogatást lehet igényelni. Az eddig elbírált kérelmek alapján a minisztérium 500 millió forint támogatást ítélt oda a gazdáknak. A TB-ÖNKORMÁNYZATOK MUNKAADÓI OLDALÁNAK MEGÚJULÁSÁBAN egyaránt érdekelt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Munkaadói Szövetség. Közleményükben szorgalmazzák, hogy a munkaadói oldalon a delegáltak száma álljon arányban a küldő szervezetek súlyával - s ezt a tb-befizetések alapján kell kiszámítani. Nem értenek egyet azzal, hogy a tb-befizetési adatok hiányában néhány szervezet azzal érvel: a kis és nagy szervezeteknek egyenlő számú delegátusi helyet kell kapniuk, mert ez szerintük hosszú időre konzerválná a korábbi állapotokat. A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOKON összesen 120 millió forintnyi igény jelentkezett. Az elsőbbséget a munkahelyteremtő és minőségfejlesztő pályázatok élvezik. A Baranya Megyei Iparszövetség elnöke szerint a valóban szükséges pályázatok odaítélése a későbbi többmilliárdos fejlesztéseket alapozhatja meg. A TOKAJ KERESKEDŐHÁZ RT.-NEK IDÉN 300 MILLIÓ FORINT áll a rendelkezésére összesen 70 ezer mázsa szőlő megvásárlására. Az ÁPV Rt. közreműködésével azonban újabb hitelt kívánnak felvenni további 40 ezer mázsa szőlő felvásárlásához, így késő ősszel 110 ezer mázsa kerülhet a présházakba. A társaság július végéig 2650 kistermelővel kötött előszerződést. ♦. HAT PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁT VÉGZI AZ ÁLLAMI AUTÓPÁLYA KHT. A tenderek teherautók, téli szóróanyag, munkaruha beszerzésére és URH-telefonrendszer kiépítésére vonatkoznak. A kht. a részben világbanki hitelből finanszírozott, az első félévre ütemezett fenntartási és rehabilitációs munkáival a nyári csúcsforgalom előtt készült el. + ŐSSZEL VÁRHATÓ ANNAK A 150 MILLIÓ DOLLÁROS VILÁGBANKI HITELSZERZŐDÉSNEK az aláírása, amely hatéves program keretében a magyar felsőoktatás reformját szolgálja - jelentette be Magyar Bálint. Az 1998-tól megnyíló hitel költségvetési forrással is kiegészül, így a felsőoktatás reformjára - ezen belül kiemelten az integráció előmozdítására - együttesen 250 millió dollár értékű összeg áll rendelkezésre. + NAGYOBB HÁNYAD JUT AZ INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOKRA A PHARE-támogatásokból - jelentette ki Gottfried Péter integrációs államtitkár-helyettes a segélyalap kezeléséről és jövőbeli szervezéséről tartott brüsszeli tanácskozás tapasztalatait összegezve.