Napi Gazdaság, 1997. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)

1997-08-29 / 200. szám

1997. augusztus 29. MAGYAR GAZDASAG Nincs még elnöke a nyugdíjbiztosítónak Elfogadták a jövő évi költségvetés tervezetét Tegnap sem sikerült elnököt választania a Nyugdíjbizto­sítási Önkormányzatnak. Míg egyes munkáltatói csoportok az MSZOSZ-es Vágó János mellé álltak, mások bojkot­­tálták a szavazást. Elfogadták viszont a jövő évi költségvetés tervezetét, amely lényeges pontokban eltér a kormány elképzeléseitől. A mérleget nullszaldósra ter­vezi mind a NyBO, mind a PM elő­terjesztése, de különböző­ főösszegek mellett (764, ill 781 milliárd). A minisztérium 35 mil­liárdos központi költségvetési té­rítéssel számol, míg a biztosító véleménye szerint 50 milliárd fo­rintra lesz szükség a mérleg ki­igazításához. A biztosító szerint a PM 25-30 milliárddal túlbe­csüli a járulékbevételeket, mert nem megfelelően vesszi figyelembe a magánpénztárakhoz „átvándorló" befizetéseket, és a bruttó kere­settömeg túlzott mértékű növe­kedésével számol. A kiadási oldalon a két előterjesztés különbségét az okozza, hogy a biztosító 1998-ra a felmerülő többletfeladatok miatt jóval nagyobb működési költsé­geket vár, és viták folynak a rok­kantnyugdíjak körül is. A nyug­díjbiztosító ugyanis nem ismeri el, hogy a jelenlegi és a jövő év elején hatályba lépő törvények alapján valóban átkerül hozzá az egészségbiztosítótól az I. és II. ka­tegóriájú rokkantnyugdíjak fize­tési kötelezettsége. Az EBC tegnap a 21 milliárdos kiadási tétel nél­kül fogadta el saját költségvetés-tervezetét, a PM is a nyugdíjbiztosító költségvetés­ében szerepelteti azt, ám a biz­tosító saját tervezetében nem sze­repel ilyen kiadási tétel. A közgyűlésen patthelyzet ala­kult ki az elnök személyének kér­désében. A jelen lévő 39 képviselőből 25-en szavaztak Vágó János munkavállalói jelöltre, egy képviselő a munkaadó Szeremi Lászlónéra, egy képviselő tartóz­kodott, a többiek pedig nem adták le voksukat. Mivel Vágónak 1 szavazat hiányzott a kétharma­dos többséghez, a választást meg­ismételték, de az is hasonló ered­ményt hozott. Horváth Gábor MOSZ-képviselő arról tájékoz­tatta a sajtót, hogy a munkálta­tók részéről egyes csoportok azért bojkottálták a szavazást, mert sze­rintük a Magyar Munkaadói Szö­vetség és a Magyar Gyáriparos­ok Országos Szövetsége felrúgott egy korábbi megállapodást. Az egyezség arról szólt, hogy a nyug­díjbiztosító elnökét mindenkép­pen a munkáltatók adják majd, de az MMSZ és az MGYOSZ időközben tárgyalt a szakszerve­zetekkel, és - amint az ezek után várható volt - képviselőik Vá­góra szavaztak. Az újabb siker­telen választás oka az, hogy el­maradtak a fontos háttéregyez­tetések, és az MSZOSZ tovább­ra is az erő pozíciójából próbál politizálni - tette hozzá Horváth Gábor. Az önkormányzat szep­tember 4-i ülésén próbál újra el­nököt választani. J. Sz. Jövőre nem kell adózni a termőföld bérbeadása után (Folytatás az 1. oldalról) A folyó fizetési mérleg hiánya 2-2,5 milliárd dollár körül vár­ható. A bruttó keresetek várha­tóan 14-15 százalékkal, a nettó keresetek 15-16 százalékkal nőnek majd. Az­ államháztartás elsődleges egyenlege 1,9 százalék lesz a GDP arányában, míg a teljes hiány vár­hatóan 430,8 milliárd forint kö­rül alakul. A központi költség­­vetés tartalékába 25 milliárd fo­rintot különítenek el. A családi pótlék legmagasabb összege - két gyermeket nevelő egyedülálló szülő részére - 5100 forint lesz. Módosul jövőre a helyi önkor­mányzatok cél- és címzett támo­gatása is. Az Országgyűlés ha­táskörében csak a 200 millió fo­rintot meghaladó beruházások ma­radnának, ennél kisebb projek­tek esetében a megyei terület­fej­lesztési tanácsok nyújtanak tá­mogatást. Az elfogadott adómódosítások lényege, hogy a jelenlegi szabá­lyozás alapvetően ne változzon, és az adóterhek se növekedje­nek. A személyijövedelemadó­­tábla nem változik, az adóter­helés mégis 0,4 százalékkal csök­ken. Ez annak köszönhető, hogy a befizetett nyugdíjjárulék 25 szá­zaléka levonható lesz az adóalap­ból, s a jelenlegi 3600-ról havi 4000 forintra emelkedik a bér­jellegű kifizetések adójóváírása. További adócsökkentést lehet el­érni azzal, hogy az önkéntes nyug­díjpénztárba befizetett összeg 50 százaléka is levonható az adó­alapból. Lényeges változtatás, hogy a 3 hektár alatti termőföld­­tulajdonnal rendelkező mintegy 2 millió kistermelőnek nem kell forrásadót fizetnie földjének bér­beadása után. Az osztalékadó esetében a je­lenlegi 1 százalékról 35-re nő a „büntető” adó mértéke. A kor­mány határozata értelmében bővül a tételes átalányadózók köre, va­lamint egyszerűsödnek a nyilván­tartási szabályok. Az áfa-törvény módosítását követően többek kö­zött a 12 százalékos adóhatárba kerülnek majd a déligyümölcsök. Az illetékek közül csak a külföl­diek ingatlanszerzésekor fizetendő 5 ezer forintos illeték nő 10 ezer forintra. D.B. Garanciakonstrukció kis- és középvállalkozóknak A Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány (MVA) idén há­rom új pénzügyi szolgáltatást vezet be, kettő hitel- és egy garancia­ konstrukciót - mondta Molnár Mihály, az MVA ügyvezető igaz­gatója. Indirekt támogatási for­ma a vissza nem térítendő, 60­ ezer forintos támogatás, amely tetőszigetelési munkálatok elvé­geztetésére igényelhető. Ezzel az MVA piacot teremt az ilyen kör­ben tevékenykedő vállalkozók­nak - mondta Molnár. Néhány héten belül indul a Start—11, amely 25 millió forintos plafonú hitel. Futamideje 10 év, két év türel­mi idővel, kamata 18,5 százalék. Az új garanciakonstrukció az MVA és az Intergarancia Rt. köz­reműködésével jön létre. Az Intergarancia Rt. az MVA által támogatott vállalkozások részé­re kétmilliárd forintos, a megyei bankfiókokon keresztül igénybe vehető fedezetet különít el. R. P. Nagy az érdeklődés az agrárhitelcsomag iránt Több műtrágyával magasabb lenne a termésátlag Nagy az érdeklődés a szeptember elsejével induló 50 milliárd forintos, forgótőkét pótló hitelcsomag iránt - mondta Be­nedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az országos gabonatermesztési tanácskozáson. Az ország 12 megyéjéből érkezett adatok szerint eddig már 350-360 kérelmet adtak be, mintegy 12 milliárd fo­rint hiteligénnyel. A kormány úgy döntött, hogy jövőre újabb, hasonló kondíció­jú 50 milliárd forintos hitelcso­magot hirdetnek meg a mezőgazdasági termelők számá­ra. Arra a kérdésre, hogy a kistermelők is igénybe veszik-e a hitelt, az államtitkár nem tu­dott még pontos adattal szolgál­ni. A hitelkérelmek átlagos nagy­sága 30 millió forint, ami azt sej­teti, hogy a pályázók többsége jogi személy, gazdasági társaság, szövetkezet. Az idei 5,3 millió tonnás bú­zatermés hektáronkénti 4,25 ton­nás átlaghozamot jelent - mondta az államtitkár. A 9 ezer kom­bájn kevés az 1,2 millió hektár­nyi búza betakarításához. Az el­avult géppark miatt a betakarí­tási munkálatok 18-20 napig tar­tanak a fejlett országokban szo­kásos 10-12 nap helyett. Az Európai Unió tagországai­ban 1995-ben 6-8 tonna, sőt Hol­landiában 9,2 tonna búzát taka­rítottak be átlagosan hektáron­ként. A 4,25 tonnás magyar ter­mésátlagot elfogadható eredmény­ként értékelik. A nagy eltérés­nek nem a szaktudás hiánya az oka - mondta a NAPI Gazda­ ságnak Balla László, az országos kalászosgabona-termesztési tanács­kozás levezető elnöke. Szerinte három feltételt kellene teljesíte­ni ahhoz, hogy a termésátlagok emelkedjenek. Biztosítani kell a tápanyag-visszapótlást, megfelelő vetőágyat kell készíteni, és időben kell a vetőmagot elvetni. Ezzel szemben Magyarországon nagyon kevés műtrágyát használnak a termelők, a szükséges hektáron­kénti 200-250 kilogrammal szem­ben 40-45 kilót kapnak a föl­dek. A gabonatermesztés közgazda­­sági környezete évente változik - mondta az elnök. Tavaly a vi­lágpiacon a búza ára magasra szö­kött, miután egyes térségekben szárazság és egyéb okok miatt gyen­ge volt a termés. Az árrobbanás kedvezően hatott a magyar búza árára is, ám a tavalyi árakat nem lehet hosszabb távon stabilizálni. A kalászosgabona nemesítésének az országban régi hagyományai vannak, s ma még viszonylag jó a helyzet a kutatás-fejlesztésben - jelentette ki Balla László. A nagy területen - a kukoricával együtt a 4,7 millió hektáros összes vetésterület 58-60 százalékán - vetett kalászosok 70 százaléka ha­zai nemesítésű, de Nyugat- Európában nem lehet a magyar fajtákat honosítani. A magyar ne­mesítésű fajtákkal a török, az uk­rán és a volt jugoszláv országok piacára sikerült betörni. H. Gy. A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI Nem kapott elég támogatást a fővárosi parkolásfejlesztés Egy szavazat híján nem kapta meg a fővárosi képviselők támogatását a budapesti parkolásfejlesztés beruházási összegének 2,2 milliárd forintra történő megemeléséről rendelkező előterjesztés a csütörtöki rendkívüli közgyű­lésen, így továbbra is a korábbi 1,1 milliárd forintos be­ruházási engedélyokirat marad érvényben. Döntöttek viszont a városatyák arról, hogy a Margit körút és a Lövőház utca kereszteződésében található ingatlant a főváros 170 millió forintért megvásárolja a II. kerülettől, ahol 12 termes mul­tiplex mozi létesülhet. Jóváhagyták a Pusztazámor te­lepülésen létesíteni tervezett szilárdhulladék-lerakó I. ütemé­nek módosított cél- és beruhá­zási programját. Ennek megfelelően a Fővárosi Önkor­mányzat 1997. évi költségvetés­ében előirányzott 4,14 milliárd forintos önkormányzati forráson felül biztosítja a 1,89 milliárd forint többletköltséget. A képviselők egyetértettek abban is, hogy a 28,36 milliárdos alaptőkéjű Főtáv Rt. részvényeinek 3 százalékát - 850 millió forint értékű csoma­got­­ a társaság munkavállalói megvásárolhatják. Ezenkívül úgy határoztak a vá­rosatyák, hogy elfogadják a Hun­gária körút Salgótarjáni utca és Üllői út közötti szakaszának mó­dosított, 15 milliárdos beruhá­zási okmányát. S. L. Tanácskoznak Közép -Európa belső revizorai Az előkészület alatt álló ellenőrzési törvény megszületé­sét szorgalmazza a Magyarorszá­gi Belső Ellenőrök Szövetsége - mondta Kovács András a szövet­ség elnöke az első közép-európai nemzetközi belső ellenőrzési kon­ferencia csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. Európában nincs egységes belső ellenőrzési gyakorlat, de irányel­vek már születtek, amelyek később az EU-n belül kötelező erejűek lehetnek. Eszerint az állami szek­torban minden jelentős egység­nél működnie kell belső revízió­nak. A magánszektorban a pénz­ügyi szolgáltatások területén fel­tétel nélkül, míg a többi szférá­ban a tőzsdén bejegyzett cégek­nél, valamint az olyan korlátolt felelősségű társaságoknál, amelyek forgalma meghaladja a 20 millió ECU-t vagy mérlegfőösszegük a 10 milliót vagy 250 főnél többet foglalkoztatnak. S. L.-D. J. Kulcsszerepben az árfolyam-politika és a reálbérek (Folytatás az 1. oldalról) Ez - Török Attila megítélése szerint - a belföldi kamatszint ideihez hasonló mérvű csökke­nését eredményezné, ami az ál­lamadósság kamatterheinek mérséklődése révén javítaná a belső egyensúlyt. Jelenleg ugyanis a költségvetés legnagyobb kiadási tételét ezen kamatok jelentik. Mindebből az is adódik, hogy kiemelten fontos a reálbérek jövőbeni alakulása. Az elemzés készítői középtávon nem tartják összeegyeztethetőnek az előbbi kö­vetelmények teljesítésével a re­álbérek idei, a nemzetgazdaság egészét tekintve 4 százalék kö­rüli ütemű növekedésének állan­dósulását. A korábban említett importnövelő hatáson túlmenően a lakosság fogyasztásának jövő évi esetleges gyors növekedése meg­akadályozná az infláció előirányzott szintre való természetes csökken­tését, s ezzel együtt a belföldi kamatszint és a költségvetési ka­matkiadások sem enyhülnének kí­vánatos mértékben. Az elemzők egyébként középtávon 0-2 szá­zalékos életszínvonal-növekedést tartanának üdvösnek. Az idei év eddig eltelt részé­ben az év egészére nézve több kedvező jelenséget is észlelnek az elemzők. Az ipari termelés nö­vekedése határozottan felülmúlja a korábbi várakozásokat és a be­ruházások bővülésének üteme is gyorsabb a tervezettnél. Mind­emellett nő a fogyasztás is, ám e jelenségek mellett nem romlik a makroegyensúly. Csökken a fo­lyó fizetési mérleg hiánya - az első félévben 763 millió dollár volt, ami mintegy 150 millióval kevesebb, mint tavaly ilyenkor -, a nettó külföldi adósságállo­mány pedig hozzávetőlegesen 1 milliárd dollárral csökkent. A köz­ponti költségvetés, első héthavi deficitje a vártnál kedvezőbben alakult, javarészt azért, mert a vállalatok nyereségadó-befizetése időarányosan 10 milliárdos nagy­ságrenddel előrébb tart, mint ta­valy ilyenkor. Az áfa-befizetések éves többlete várhatóan 30 mil­liárd forint körül alakul, vala­mint az szja-bevételeknek is 15-20 milliárd forintos túlteljesülése vár­ható. Ugyanakkor a kedvezőtlen je­lenségek között lehet említeni, hogy a jegybank költségvetési be­fizetései akár 25 milliárd forint­tal is elmaradhatnak a tervezettől. Emögött a sterilizációs kiadások növekedése, valamint a kamat­szint védelme áll, így összessé­gében a költségvetés - a priva­tizációs bevételek nélkül - vár­hatóan 335 milliárd forint hi­ánnyal zár. Az elemzés szerint az államháztartás hiánya - figye­lembe véve, hogy a társadalom­biztosítás helyzete kedvezőt­lenebbül, az elkülönített állami alapok pozíciója pedig kedvezőbben alakul mint várták - a tervezett 395 milliárdos hi­ányhoz képest 370 milliárd fo­rint körül alakul, vagyis a GDP 4,6 százalékára rúg. A fizetési mérleg 1,8-2 milli­árd dollárra várt hiánya finan­szírozható a várhatóan 2-2,2 mil­liárd dollárra tehető külföldi működőtőke-beáramlásból. A fennmaradó tőkeimport, valamint az idén 500 millió dollárra tehető „tévedések és kihagyások” kate­gória többlete pedig a külföldi adósság csökkentésére fordítha­tó. Így az év végére a külső adós­ságállomány 13,4 milliárd dollárt tesz ki, ami a várható GDP 31,3 százaléka. M. Cs. PÁLYÁZAT útján a TELETOP Kft. eladja 1162 Budapest, Rákosi út 142-144. sz. alatti 600 m2-es ABC örök bérleti jogát. Felvilágosítás: Luzsi Tibor 06-20-252-688 Leadási határidő: 1997. 09. 08. 10 óra, Budapest 1092 Ferenc krt. 6. I. em. 2. ­1231 ♦ A SERTÉSÁLLOMÁNY 762 EZERREL CSÖKKENT AZ EL­MÚLT EGY ÉV ALATT, au­gusztus 1-jén 5035 ezer volt. Ugyanakkor az idén áprilishoz képest 142 ezerrel nőtt az ál­lomány. Az anyakocák száma 70 ezerrel lett kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, számuk 356 ezer. ♦ A DUNÁNTÚLI TERÜLET­­FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 4 MILLIÁRD FORINTTAL része­sednek az idén abból a 13 mil­­liárdból, amelyet a 19 megyei területfejlesztési tanács pályá­zat útján oszthat szét. Ebben az évben az országban összes­ségében 140 milliárd forintot fordíthatnak terület- és térség­fej­lesztésre - hangzott el Balatonföldváron, a dunántúli megyei közgyűlési elnökök csütörtöki tanácskozásán. ♦ MA ADJÁK ÁT A FORGA­LOMNAK A 44-ES fŐÚT GYULÁT ELKERÜLŐ első szakaszát. Az 1 milliárdos összköltségből 662 milliót a központi költségvetésből, 98 milliót az Útalapból, míg 240 millió forintot PHARE-forrásból folyósítottak. Szintén ma avat­ják fel a 2-es főútnak az Út­alap és az EIB 5,6 milliárdos finanszírozásában megépült Vácot tehermentesítő szaka­szát - nyilatkozta lapunknak Markotay Sándor, a KHVM osztályvezetője.­­ A MÁV 125 VONAT KÖZ­LEKEDÉSÉT RITKÍTJA SZEP­TEMBER 1-JÉTŐL, ugyanak­kor 4 szerelvényt újra naponta közlekedtet, illetve az igények alapján egyes szakaszokon új járatokat is indít. Erre a gaz­daságosabb működtetés, a költségek és a bevételek egy­máshoz való közelítése érde­kében volt szükség. ♦ A MAGYAR AUTÓSOK MÁSODIKAK AZ OSZTRÁK AUTÓPÁLYÁKAT MATRICA NÉLKÜL igénybe vevő járművezetők „bűnlistáján". A lengyel autósok 37,1 száza­léka, a magyar autósok 27,9 százaléka közlekedik útadó­mentesen, a szlovákok a har­madikok - 18,9 százalékkal - a negyedik és ötödik helye­zett németek és csehek előtt. A TELJES ABSZURDITÁS AZ A FELTÉTELEZÉS, HOGY A KORMÁNY ELENGEDNÉ bi­zonyos munkáltatók tb-tarto­­zásának egy részét, ha azok érdekképviseletei támogatják az MSZOSZ tb-önkormányzati elnökjelöltjeit - jelentette ki az MTI-nek Kökény Mihály népjóléti miniszter csütörtö­kön. ♦ FOLYTATJA KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI TERJESZ­KEDÉSÉT AZ OSZTRÁK Raiffeisen Zentralbank Österreich AG (RZB). A pénz­intézet ez év végéig a jelen­legi 50-ről 60-ra tervezi nö­velni bankfiókjainak számát. A csoportnak 7 leánybankja van, köztük a magyarországi. A jó piaci pozíció tükröződik az első félévi üzleti számok­ban is: a kelet-európai bank­hálózat mérlegfőösszege a múlt év végihez képest 34,4 százalékkal, 39,1 milliárd schil­­liingre emelkedett, működési eredménye pedig 53,2 száza­lékkal, 679 millió schillings nőtt. *1 Napi Profit­­főtól péntekig 2235, isnap 630, 730 órakor

Next