Napi Gazdaság, 1997. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)
1997-08-29 / 200. szám
1997. augusztus 29. MAGYAR GAZDASAG Nincs még elnöke a nyugdíjbiztosítónak Elfogadták a jövő évi költségvetés tervezetét Tegnap sem sikerült elnököt választania a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak. Míg egyes munkáltatói csoportok az MSZOSZ-es Vágó János mellé álltak, mások bojkottálták a szavazást. Elfogadták viszont a jövő évi költségvetés tervezetét, amely lényeges pontokban eltér a kormány elképzeléseitől. A mérleget nullszaldósra tervezi mind a NyBO, mind a PM előterjesztése, de különböző főösszegek mellett (764, ill 781 milliárd). A minisztérium 35 milliárdos központi költségvetési térítéssel számol, míg a biztosító véleménye szerint 50 milliárd forintra lesz szükség a mérleg kiigazításához. A biztosító szerint a PM 25-30 milliárddal túlbecsüli a járulékbevételeket, mert nem megfelelően vesszi figyelembe a magánpénztárakhoz „átvándorló" befizetéseket, és a bruttó keresettömeg túlzott mértékű növekedésével számol. A kiadási oldalon a két előterjesztés különbségét az okozza, hogy a biztosító 1998-ra a felmerülő többletfeladatok miatt jóval nagyobb működési költségeket vár, és viták folynak a rokkantnyugdíjak körül is. A nyugdíjbiztosító ugyanis nem ismeri el, hogy a jelenlegi és a jövő év elején hatályba lépő törvények alapján valóban átkerül hozzá az egészségbiztosítótól az I. és II. kategóriájú rokkantnyugdíjak fizetési kötelezettsége. Az EBC tegnap a 21 milliárdos kiadási tétel nélkül fogadta el saját költségvetés-tervezetét, a PM is a nyugdíjbiztosító költségvetésében szerepelteti azt, ám a biztosító saját tervezetében nem szerepel ilyen kiadási tétel. A közgyűlésen patthelyzet alakult ki az elnök személyének kérdésében. A jelen lévő 39 képviselőből 25-en szavaztak Vágó János munkavállalói jelöltre, egy képviselő a munkaadó Szeremi Lászlónéra, egy képviselő tartózkodott, a többiek pedig nem adták le voksukat. Mivel Vágónak 1 szavazat hiányzott a kétharmados többséghez, a választást megismételték, de az is hasonló eredményt hozott. Horváth Gábor MOSZ-képviselő arról tájékoztatta a sajtót, hogy a munkáltatók részéről egyes csoportok azért bojkottálták a szavazást, mert szerintük a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felrúgott egy korábbi megállapodást. Az egyezség arról szólt, hogy a nyugdíjbiztosító elnökét mindenképpen a munkáltatók adják majd, de az MMSZ és az MGYOSZ időközben tárgyalt a szakszervezetekkel, és - amint az ezek után várható volt - képviselőik Vágóra szavaztak. Az újabb sikertelen választás oka az, hogy elmaradtak a fontos háttéregyeztetések, és az MSZOSZ továbbra is az erő pozíciójából próbál politizálni - tette hozzá Horváth Gábor. Az önkormányzat szeptember 4-i ülésén próbál újra elnököt választani. J. Sz. Jövőre nem kell adózni a termőföld bérbeadása után (Folytatás az 1. oldalról) A folyó fizetési mérleg hiánya 2-2,5 milliárd dollár körül várható. A bruttó keresetek várhatóan 14-15 százalékkal, a nettó keresetek 15-16 százalékkal nőnek majd. Az államháztartás elsődleges egyenlege 1,9 százalék lesz a GDP arányában, míg a teljes hiány várhatóan 430,8 milliárd forint körül alakul. A központi költségvetés tartalékába 25 milliárd forintot különítenek el. A családi pótlék legmagasabb összege - két gyermeket nevelő egyedülálló szülő részére - 5100 forint lesz. Módosul jövőre a helyi önkormányzatok cél- és címzett támogatása is. Az Országgyűlés hatáskörében csak a 200 millió forintot meghaladó beruházások maradnának, ennél kisebb projektek esetében a megyei területfejlesztési tanácsok nyújtanak támogatást. Az elfogadott adómódosítások lényege, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően ne változzon, és az adóterhek se növekedjenek. A személyijövedelemadótábla nem változik, az adóterhelés mégis 0,4 százalékkal csökken. Ez annak köszönhető, hogy a befizetett nyugdíjjárulék 25 százaléka levonható lesz az adóalapból, s a jelenlegi 3600-ról havi 4000 forintra emelkedik a bérjellegű kifizetések adójóváírása. További adócsökkentést lehet elérni azzal, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50 százaléka is levonható az adóalapból. Lényeges változtatás, hogy a 3 hektár alatti termőföldtulajdonnal rendelkező mintegy 2 millió kistermelőnek nem kell forrásadót fizetnie földjének bérbeadása után. Az osztalékadó esetében a jelenlegi 1 százalékról 35-re nő a „büntető” adó mértéke. A kormány határozata értelmében bővül a tételes átalányadózók köre, valamint egyszerűsödnek a nyilvántartási szabályok. Az áfa-törvény módosítását követően többek között a 12 százalékos adóhatárba kerülnek majd a déligyümölcsök. Az illetékek közül csak a külföldiek ingatlanszerzésekor fizetendő 5 ezer forintos illeték nő 10 ezer forintra. D.B. Garanciakonstrukció kis- és középvállalkozóknak A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) idén három új pénzügyi szolgáltatást vezet be, kettő hitel- és egy garancia konstrukciót - mondta Molnár Mihály, az MVA ügyvezető igazgatója. Indirekt támogatási forma a vissza nem térítendő, 60 ezer forintos támogatás, amely tetőszigetelési munkálatok elvégeztetésére igényelhető. Ezzel az MVA piacot teremt az ilyen körben tevékenykedő vállalkozóknak - mondta Molnár. Néhány héten belül indul a Start—11, amely 25 millió forintos plafonú hitel. Futamideje 10 év, két év türelmi idővel, kamata 18,5 százalék. Az új garanciakonstrukció az MVA és az Intergarancia Rt. közreműködésével jön létre. Az Intergarancia Rt. az MVA által támogatott vállalkozások részére kétmilliárd forintos, a megyei bankfiókokon keresztül igénybe vehető fedezetet különít el. R. P. Nagy az érdeklődés az agrárhitelcsomag iránt Több műtrágyával magasabb lenne a termésátlag Nagy az érdeklődés a szeptember elsejével induló 50 milliárd forintos, forgótőkét pótló hitelcsomag iránt - mondta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az országos gabonatermesztési tanácskozáson. Az ország 12 megyéjéből érkezett adatok szerint eddig már 350-360 kérelmet adtak be, mintegy 12 milliárd forint hiteligénnyel. A kormány úgy döntött, hogy jövőre újabb, hasonló kondíciójú 50 milliárd forintos hitelcsomagot hirdetnek meg a mezőgazdasági termelők számára. Arra a kérdésre, hogy a kistermelők is igénybe veszik-e a hitelt, az államtitkár nem tudott még pontos adattal szolgálni. A hitelkérelmek átlagos nagysága 30 millió forint, ami azt sejteti, hogy a pályázók többsége jogi személy, gazdasági társaság, szövetkezet. Az idei 5,3 millió tonnás búzatermés hektáronkénti 4,25 tonnás átlaghozamot jelent - mondta az államtitkár. A 9 ezer kombájn kevés az 1,2 millió hektárnyi búza betakarításához. Az elavult géppark miatt a betakarítási munkálatok 18-20 napig tartanak a fejlett országokban szokásos 10-12 nap helyett. Az Európai Unió tagországaiban 1995-ben 6-8 tonna, sőt Hollandiában 9,2 tonna búzát takarítottak be átlagosan hektáronként. A 4,25 tonnás magyar termésátlagot elfogadható eredményként értékelik. A nagy eltérésnek nem a szaktudás hiánya az oka - mondta a NAPI Gazda ságnak Balla László, az országos kalászosgabona-termesztési tanácskozás levezető elnöke. Szerinte három feltételt kellene teljesíteni ahhoz, hogy a termésátlagok emelkedjenek. Biztosítani kell a tápanyag-visszapótlást, megfelelő vetőágyat kell készíteni, és időben kell a vetőmagot elvetni. Ezzel szemben Magyarországon nagyon kevés műtrágyát használnak a termelők, a szükséges hektáronkénti 200-250 kilogrammal szemben 40-45 kilót kapnak a földek. A gabonatermesztés közgazdasági környezete évente változik - mondta az elnök. Tavaly a világpiacon a búza ára magasra szökött, miután egyes térségekben szárazság és egyéb okok miatt gyenge volt a termés. Az árrobbanás kedvezően hatott a magyar búza árára is, ám a tavalyi árakat nem lehet hosszabb távon stabilizálni. A kalászosgabona nemesítésének az országban régi hagyományai vannak, s ma még viszonylag jó a helyzet a kutatás-fejlesztésben - jelentette ki Balla László. A nagy területen - a kukoricával együtt a 4,7 millió hektáros összes vetésterület 58-60 százalékán - vetett kalászosok 70 százaléka hazai nemesítésű, de Nyugat- Európában nem lehet a magyar fajtákat honosítani. A magyar nemesítésű fajtákkal a török, az ukrán és a volt jugoszláv országok piacára sikerült betörni. H. Gy. A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS DÖNTÉSEI Nem kapott elég támogatást a fővárosi parkolásfejlesztés Egy szavazat híján nem kapta meg a fővárosi képviselők támogatását a budapesti parkolásfejlesztés beruházási összegének 2,2 milliárd forintra történő megemeléséről rendelkező előterjesztés a csütörtöki rendkívüli közgyűlésen, így továbbra is a korábbi 1,1 milliárd forintos beruházási engedélyokirat marad érvényben. Döntöttek viszont a városatyák arról, hogy a Margit körút és a Lövőház utca kereszteződésében található ingatlant a főváros 170 millió forintért megvásárolja a II. kerülettől, ahol 12 termes multiplex mozi létesülhet. Jóváhagyták a Pusztazámor településen létesíteni tervezett szilárdhulladék-lerakó I. ütemének módosított cél- és beruházási programját. Ennek megfelelően a Fővárosi Önkormányzat 1997. évi költségvetésében előirányzott 4,14 milliárd forintos önkormányzati forráson felül biztosítja a 1,89 milliárd forint többletköltséget. A képviselők egyetértettek abban is, hogy a 28,36 milliárdos alaptőkéjű Főtáv Rt. részvényeinek 3 százalékát - 850 millió forint értékű csomagot a társaság munkavállalói megvásárolhatják. Ezenkívül úgy határoztak a városatyák, hogy elfogadják a Hungária körút Salgótarjáni utca és Üllői út közötti szakaszának módosított, 15 milliárdos beruházási okmányát. S. L. Tanácskoznak Közép -Európa belső revizorai Az előkészület alatt álló ellenőrzési törvény megszületését szorgalmazza a Magyarországi Belső Ellenőrök Szövetsége - mondta Kovács András a szövetség elnöke az első közép-európai nemzetközi belső ellenőrzési konferencia csütörtöki sajtótájékoztatóján. Európában nincs egységes belső ellenőrzési gyakorlat, de irányelvek már születtek, amelyek később az EU-n belül kötelező erejűek lehetnek. Eszerint az állami szektorban minden jelentős egységnél működnie kell belső revíziónak. A magánszektorban a pénzügyi szolgáltatások területén feltétel nélkül, míg a többi szférában a tőzsdén bejegyzett cégeknél, valamint az olyan korlátolt felelősségű társaságoknál, amelyek forgalma meghaladja a 20 millió ECU-t vagy mérlegfőösszegük a 10 milliót vagy 250 főnél többet foglalkoztatnak. S. L.-D. J. Kulcsszerepben az árfolyam-politika és a reálbérek (Folytatás az 1. oldalról) Ez - Török Attila megítélése szerint - a belföldi kamatszint ideihez hasonló mérvű csökkenését eredményezné, ami az államadósság kamatterheinek mérséklődése révén javítaná a belső egyensúlyt. Jelenleg ugyanis a költségvetés legnagyobb kiadási tételét ezen kamatok jelentik. Mindebből az is adódik, hogy kiemelten fontos a reálbérek jövőbeni alakulása. Az elemzés készítői középtávon nem tartják összeegyeztethetőnek az előbbi követelmények teljesítésével a reálbérek idei, a nemzetgazdaság egészét tekintve 4 százalék körüli ütemű növekedésének állandósulását. A korábban említett importnövelő hatáson túlmenően a lakosság fogyasztásának jövő évi esetleges gyors növekedése megakadályozná az infláció előirányzott szintre való természetes csökkentését, s ezzel együtt a belföldi kamatszint és a költségvetési kamatkiadások sem enyhülnének kívánatos mértékben. Az elemzők egyébként középtávon 0-2 százalékos életszínvonal-növekedést tartanának üdvösnek. Az idei év eddig eltelt részében az év egészére nézve több kedvező jelenséget is észlelnek az elemzők. Az ipari termelés növekedése határozottan felülmúlja a korábbi várakozásokat és a beruházások bővülésének üteme is gyorsabb a tervezettnél. Mindemellett nő a fogyasztás is, ám e jelenségek mellett nem romlik a makroegyensúly. Csökken a folyó fizetési mérleg hiánya - az első félévben 763 millió dollár volt, ami mintegy 150 millióval kevesebb, mint tavaly ilyenkor -, a nettó külföldi adósságállomány pedig hozzávetőlegesen 1 milliárd dollárral csökkent. A központi költségvetés, első héthavi deficitje a vártnál kedvezőbben alakult, javarészt azért, mert a vállalatok nyereségadó-befizetése időarányosan 10 milliárdos nagyságrenddel előrébb tart, mint tavaly ilyenkor. Az áfa-befizetések éves többlete várhatóan 30 milliárd forint körül alakul, valamint az szja-bevételeknek is 15-20 milliárd forintos túlteljesülése várható. Ugyanakkor a kedvezőtlen jelenségek között lehet említeni, hogy a jegybank költségvetési befizetései akár 25 milliárd forinttal is elmaradhatnak a tervezettől. Emögött a sterilizációs kiadások növekedése, valamint a kamatszint védelme áll, így összességében a költségvetés - a privatizációs bevételek nélkül - várhatóan 335 milliárd forint hiánnyal zár. Az elemzés szerint az államháztartás hiánya - figyelembe véve, hogy a társadalombiztosítás helyzete kedvezőtlenebbül, az elkülönített állami alapok pozíciója pedig kedvezőbben alakul mint várták - a tervezett 395 milliárdos hiányhoz képest 370 milliárd forint körül alakul, vagyis a GDP 4,6 százalékára rúg. A fizetési mérleg 1,8-2 milliárd dollárra várt hiánya finanszírozható a várhatóan 2-2,2 milliárd dollárra tehető külföldi működőtőke-beáramlásból. A fennmaradó tőkeimport, valamint az idén 500 millió dollárra tehető „tévedések és kihagyások” kategória többlete pedig a külföldi adósság csökkentésére fordítható. Így az év végére a külső adósságállomány 13,4 milliárd dollárt tesz ki, ami a várható GDP 31,3 százaléka. M. Cs. PÁLYÁZAT útján a TELETOP Kft. eladja 1162 Budapest, Rákosi út 142-144. sz. alatti 600 m2-es ABC örök bérleti jogát. Felvilágosítás: Luzsi Tibor 06-20-252-688 Leadási határidő: 1997. 09. 08. 10 óra, Budapest 1092 Ferenc krt. 6. I. em. 2. 1231 ♦ A SERTÉSÁLLOMÁNY 762 EZERREL CSÖKKENT AZ ELMÚLT EGY ÉV ALATT, augusztus 1-jén 5035 ezer volt. Ugyanakkor az idén áprilishoz képest 142 ezerrel nőtt az állomány. Az anyakocák száma 70 ezerrel lett kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, számuk 356 ezer. ♦ A DUNÁNTÚLI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCSOK 4 MILLIÁRD FORINTTAL részesednek az idén abból a 13 milliárdból, amelyet a 19 megyei területfejlesztési tanács pályázat útján oszthat szét. Ebben az évben az országban összességében 140 milliárd forintot fordíthatnak terület- és térségfejlesztésre - hangzott el Balatonföldváron, a dunántúli megyei közgyűlési elnökök csütörtöki tanácskozásán. ♦ MA ADJÁK ÁT A FORGALOMNAK A 44-ES fŐÚT GYULÁT ELKERÜLŐ első szakaszát. Az 1 milliárdos összköltségből 662 milliót a központi költségvetésből, 98 milliót az Útalapból, míg 240 millió forintot PHARE-forrásból folyósítottak. Szintén ma avatják fel a 2-es főútnak az Útalap és az EIB 5,6 milliárdos finanszírozásában megépült Vácot tehermentesítő szakaszát - nyilatkozta lapunknak Markotay Sándor, a KHVM osztályvezetője. A MÁV 125 VONAT KÖZLEKEDÉSÉT RITKÍTJA SZEPTEMBER 1-JÉTŐL, ugyanakkor 4 szerelvényt újra naponta közlekedtet, illetve az igények alapján egyes szakaszokon új járatokat is indít. Erre a gazdaságosabb működtetés, a költségek és a bevételek egymáshoz való közelítése érdekében volt szükség. ♦ A MAGYAR AUTÓSOK MÁSODIKAK AZ OSZTRÁK AUTÓPÁLYÁKAT MATRICA NÉLKÜL igénybe vevő járművezetők „bűnlistáján". A lengyel autósok 37,1 százaléka, a magyar autósok 27,9 százaléka közlekedik útadómentesen, a szlovákok a harmadikok - 18,9 százalékkal - a negyedik és ötödik helyezett németek és csehek előtt. A TELJES ABSZURDITÁS AZ A FELTÉTELEZÉS, HOGY A KORMÁNY ELENGEDNÉ bizonyos munkáltatók tb-tartozásának egy részét, ha azok érdekképviseletei támogatják az MSZOSZ tb-önkormányzati elnökjelöltjeit - jelentette ki az MTI-nek Kökény Mihály népjóléti miniszter csütörtökön. ♦ FOLYTATJA KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI TERJESZKEDÉSÉT AZ OSZTRÁK Raiffeisen Zentralbank Österreich AG (RZB). A pénzintézet ez év végéig a jelenlegi 50-ről 60-ra tervezi növelni bankfiókjainak számát. A csoportnak 7 leánybankja van, köztük a magyarországi. A jó piaci pozíció tükröződik az első félévi üzleti számokban is: a kelet-európai bankhálózat mérlegfőösszege a múlt év végihez képest 34,4 százalékkal, 39,1 milliárd schilliingre emelkedett, működési eredménye pedig 53,2 százalékkal, 679 millió schillings nőtt. *1 Napi Profitfőtól péntekig 2235, isnap 630, 730 órakor