Napi Gazdaság, 1997. október (7. évfolyam, 228-252. szám)
1997-10-01 / 228. szám
♦ A SZLOVÁK KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG HIÁNYA augusztus végén 37,5 milliárd korona volt, azaz 1,6 milliárd koronával nőtt a héthavi mérleghez képest. Egy évvel korábban 35,3 milliárd korona volt deficit. A teljes áruforgalom 428,191 milliárd koronát tett ki, ami 11,5 százalékos növekedést jelent az előző év első nyolc hónapjához képest. Az export 13,2 százalékkal, míg az import 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg hiánya az OECD-tagországokkal szemben 7,617 milliárd korona volt, a CEFTA-országokkal szemben ugyanakkor Pozsony 8,564 milliárd koronás többletet halmozott föl. ♦ TONY BLAIR MOSZKVÁBA LÁTOGAT a hét végén, hogy tárgyalásokat folytasson Borisz Jelcin elnökkel Oroszország és a NATO viszonyáról, a balkáni és a közel-keleti helyzetről, s nem utolsósorban a két ország gazdasági kapcsolatairól. Az orosz piacon több száz brit cég működik, de a Nagy-Britanniába irányuló orosz export még mindig igen alacsony szinten van. ♦ SVÉDORSZÁG NEM LÉP BE AZ EMU-BA 1999-BEN-jelentette ki tegnap Erik Asbrink pénzügyminiszter. A svéd pénzügyi tárca vezetője úgy véli, a britek sem fognak csatlakozni az első körben. London álláspontja mindenesetre alapvetően befolyásolhatja a monetáris uniótól húzódozó svédek és dánok hozzáállását a kérdéshez. A brit kormány csak ez év végén alakítja ki álláspontját az EMU-val kapcsolatban, de mivel a választók többsége mindhárom országban ellenzi a közös valuta bevezetését, a szakértők csak 2002 körül számítanak csatlakozásukra. ♦ AZ OLASZ GAZDASÁG A VÁRTNÁL GYORSABBAN NŐTT az idei második negyedévben, elsősorban az állami ösztönzőkkel megalapozott autóeladások megugrásának köszönhetően. Az éves szintű összevetés 1,9 százalékos GDP-bővülést mutat a várt 1,7 százalékkal szemben. Az első negyedévi 0,6 százalékos visszaesést követően sokan túlzottan optimistának tartották az olasz kormány ez évi 1,2 GDP-növekedést jósoló előrejelzését, de ma már senki sem kételkedik e szint elérésében. A szakértők most úgy vélik, a jövő évi 2 százalékos növekedési előrejelzés is túl óvatos, s legalább 2,4 százalékos GDP-bővülésre számítanak Itáliában. ♦ ÚJ 50 DOLLÁROS BANKJEGYET hoz forgalomba az amerikai jegybank október 27-én. Az új pénz több olyan biztonsági jegyet - vízjel, szál, mikronyomtatás - tartalmaz, amely megnehezíti a hamisítók dolgát. A színkontraszt a számjegyek és a háttér között erősebb lesz, ez a rosszul látóknak megkönnyíti a bankjegy használatát. A régi 50 dollárost fokozatosan vonják ki a forgalomból. Az amerikai jegybank tavaly márciusban bocsátotta ki az új 100 dolláros bankjegyeket. Jövőre új 20 dolláros bankók is megjelennek. NAPI gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Máté Dániel (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Csete Edit (mb., Bank- és pénzügyek), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) 9 Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor 9 Főmunkatárs: Szalontay Mihály 9 Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter 9 Vezető tördelő: Máriás Judit 9 Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436. Fax: 270-1117. 9 Magyar rovat: 120-8062 9 Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon 9 Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők 9 Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. 9 Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője 9 Lapigazgató: Mező Gizella 9 Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda e-mail:szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. E-mail cím: napigazd@mail.matav.hu A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILAGGAZDASAG Romániában lelassulhat a privatizált vállalatok korszerűsítése Jövőre csökken a költségvetés hiánya A nagy külföldi befektetőket valószínűleg el ugyan nem riasztja, de elemzők szerint lenyomhatja a részvényárakat és lelassíthatja a privatizált cégek átszervezését a bukaresti kormánynak az a minapi rendelete, amelynek értelmében az állami vállalatok eladásából származó bevételt immár teljes egészében állami kasszákba kell befizetni (NAPI Gazdaság, 1997. szeptember 30., 1. oldal), holott korábban a magánosított cég adósság kifizetése és technológiai fejlesztés címén megtarthatta a vételár 60 százalékát. A rendelet előírja, hogy ezentúl a privatizációs pénzek 70 százaléka a költségvetésnek jár, a maradékon pedig a legtöbb cégben többségi tulajdonnal rendelkező állami tulajdonosi alap és egy állami fejlesztési alap osztozik, egyenlő arányban. Szakértők rámutatnak, hogy az új szabályok miatt az állami vállalatok eladásakor alacsonyabb árat kell majd szabni; eddig a magas árat azzal indokolták, hogy annak egy részét úgyis visszakapja a beruházó. Az is előny lehet, hogy e cégekhez ezentúl vékonyabb pénztárcájú befektetők is hozzájuthatnak, viszont ez esetben a fejlesztés kerül kockára. Romániába az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás óta július végéig mindössze 2,5 milliárd dollár értékű külföldi tőke áramlott be, nagyságrendekkel kevesebb, mint a közép-európai országokba. A költségvetés hiánya jövőre a bruttó hazai terméknek már csak 2,5 százalékát teszi ki, szemben az idei évre várható 3,5 százalékos GDP-aránnyal - közölte Mircea Ciumara pénzügyminiszter. A deficit tavaly a GDP 12,5 százaléka volt. A külkereskedelemben ezzel szemben nőtt a hiány: júliusban 187,4 millió dollár volt, míg egy hónappal korábban csak 174,2 millió. Héthavi viszonylatban ugyanakkor csökkenő a tendencia: 1997 január és július között a deficit 856,2 millió dollár volt, 300 millióval maradt el az egy évvel korábbi szinttől. (Reuter, MTI) Tovább mélyül az ázsiai valutaválság Ahogy a maláj ringgit, az indonéz rúpia és a Fülöp-szigeteki peso árfolyama újabb mélypontok felé közelít, elemzők számára egyre világosabbá válik, hogy az ázsiai valutaválság a második fázisba lép, ami a nemzetközi befektetőket ázsiai portfólióik újragondolására késztetheti. A válság első szakasza július elején kezdődött, amikor a thai halot végül is áldozatul esett a thaiföldi gazdasági egyensúly felbomlásának, és árfolyamát a hatóságok lebegtetni voltak kénytelenek annak ellenére, hogy a kormány offenzívát indított a fizetőeszközt ért folyamatos spekulációs támadások ellen. Ezt követően Délkelet-Ázsia többi valutája is megingott, mivel a készleteket kiárusították, s az exportőrök minden áron dollárt akartak venni a korábban elmulasztott árfolyam-fedezeti ügyletek pótlására. Ezután viszonylagos nyugalom köszöntött be, de az utóbbi napokban ismét esni kezdtek az árfolyamok, emellett egyre inkább a befektetők figyelmének homlokterébe kerülnek egyéb, eddig a háttérben meghúzódó tényezők. Egy európai bank magát megnevezni nem kívánó elemzője szerint míg a válság első fázisát spekulatív jellegű pozíciókeresés és a fedezeti ügyletek vállalati szinten történő növekedése jellemezte, a most kezdődő második szakaszban olyan problémák merülnek fel, amelynek során az árfolyammozgások a makrogazdasági egyensúly felbomlását vonhatják maguk után. Az infláció emelkedik, a bankszektor megrendül, s bajba kerül az ingatlanpiac is; mindez pedig erősen növeli a hitelkihelyezések kockázatát. A maláj ringgit kurzusa a legalacsonyabb azóta, hogy 1973-ban bevezették árfolyama lebegtetését, július közepe, azaz a krízis állandósulása óta 22 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Kedden az amerikai valuta egy egységéért 3,2300 ringgitet adtak a szingapúri valutapiacon. A thai baht ugyan némiképp stabilizálódott az árfolyam-lebegtetés bevezetése óta, elemzők szerint azonban még mindig nagyon sebezhető a dollárral szemben. A problémák nagyságára egyébként jellemző, hogy tegnap Bangkokban bejelentették: bizonytalan időre elhalasztják a főváros közlekedési hálózatának fejlesztését célzó 3,2 milliárd dolláros programot. Ami az indonéz rúpiát illeti, az árfolyam az utóbbi napokban jelentősen esett, és jelenleg 25 százalékkal alacsonyabb, mint a válság kezdetén. Kedden 1 dollár 3275 rúpiás árfolyamon cserélt gazdát. Mindazonáltal az érintett országok közül Indonézia folyamodott a befektetők által leginkább üdvözölt válaszlépésekhez. A kormány nem emelte a kamatokat a nemzeti fizetőeszköz védelmében, hanem paritásos alapon állapította meg a hivatalos árfolyamot, és nem engedte, hogy a válság a gazdaság egyéb szektoraira is átterjedjen. A Fülöp-szigeteki peso is ugyanúgy megszenvedte a krízist, mint a térség többi valutája, ám Manila az indonézekéhez hasonló politikával igyekszik elejét venni a válság mélyülésének. A peso árfolyama egyébként július közepe óta 23 százalékot csökkent; 1 dollárért tegnap 34,50 pesót adtak. M. A. Koalíciós vita Bonnban az adórendszer átalakításáról (Folytatás az 1. oldalról) Az FDP parlamenti frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője, Paul Friedhoff szerint azonban szó sem lehet a Waigel-féle adóemelési elképzelésekről. A liberális politikus úgy ítéli meg, hogy ahol a kiadások elérik az évi 460 milliárd márkát, ott nem lehet gond 7,5 milliárd megtakarítást elérni. Példaként az állami tulajdonban lévő erdőket hozta fel az NDR rádiónak adott interjújában, amelyek évi 1 milliárd márkájába kerülnek a költségvetésnek. A koalíción belüli nézeteltérések azonban ezzel még nem értek véget, Heiner Geiler, a CDU/CSU frakció helyettes vezetője ugyanis úgy véli, az adókiesés finanszírozásáról szóló döntést el kell halasztani a novemberi adóbevétel-becslés utáni időszakra. A Német Iparszövetség elnöke, Olaf Henkel ugyanakkor érthetetlennek tartja a kieső bevételek finanszírozásának gondolatát. A szolidaritási járulék az egyesítéssel kapcsolatos különkiadások finanszírozását szolgáló, átmenetinek szánt állami bevétel, amelynek kiesésével kapcsolatosan nem merülhet fel az ellenfinanszírozás kérdése - jelentette ki hétfő este a berlini rádióban. A szolidaritási járulék 7,5 százalékról 5,5-re történő csökkentéséhez kompromisszumot a bonni kormánypártok a jövő hétre szeretnék tető alá hozni, különben veszélybe kerülhet a januári bevezetés időpontja. Somogyi Csaba A Nemzetközi Vagyonértékelő Rt. mint a MAMICO Kft. f. a. felszámolója nyilvános árverésen értékesíti a kft. Mezőhegyes 81. Majorban lévő tollfeldolgozó üzemét. Az árverés helye: Mezőbank Rt. Békéscsaba, Hunyadi tér. 2. Időpontja: 1997. október 10. 10.00 óra. Kikiáltási ár: 7 millió Ft. Az építményt 25% áfa terheli. A tollfeldolgozó előzetesen egyeztetett időpontban megtekinthető. További információ: dr. Mihályi Judit (62) 322-363 1997. október 1. Meghaladja a tervezettet a cseh költségvetés hiánya A cseh pénzügyminisztérium legújabb becslése szerint ez év végéig 15 milliárd koronára nő a költségvetési deficit. A hiány - mint Eduard Janota, a minisztérium illetékes igazgatója a Reuter hírügynökségnek elmondta - szeptember 29-éig 12,9 milliárd koronára kúszott fel az augusztus végi 11,2 milliárdos értékről. Szeptember elején az illetékesek az idei büdzsé hiányát még 13,7 milliárd koronára prognosztizálták. Janota szerint a szaktárca 1997 egészében 497 milliárd korona bevételre számít, a kiadások pedig 512 milliárdot tesznek ki azután, hogy a kormány idén kétszer - áprilisban és májusban - kiadáscsökkentést hajtott végre, összesen 45,5 milliárd korona értékben. A költségvetés hiánya tavaly 1,56 milliárdra rúgott, míg az azt megelőző három évben többlet képződött. A jövő évi költségvetés a prágai kormány által a múlt héten elfogadott tervezet értelmében (NAPI Gazdaság, 1997. szeptember 26., 1. oldal), 536,6 milliárd korona bevétel és kiadás mellett kiegyensúlyozott lesz. Az S&P fiskális reformokat szorgalmaz Oroszországban A Standard&Poor (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet a költségvetési reformok továbbvitelét szorgalmazza Oroszországban, mert még mindig nem tartja megnyugtatónak a büdzsé helyzetét. Egy londoni nemzetközi konferencián Konrad Reuss, a cég illetékes igazgatója hangsúlyozta, hogy olyan reformintézkedéseket várnak az orosz kormányzattól, amelyek bebiztosítják a kabinet adóbevételeit és kizárják a hátralékok felhalmozódását. Ezen intézkedések nélkül a szakértő szerint nem mozdulhat el az orosz minősítés a BB mínuszos besorolásból. A nagy nemzetközi hitelminősítők képviselői várhatóan novemberben látogatnak az orosz fővárosba, hogy döntsenek Oroszország megítéléséről. Az orosz kormány szeretné, ha magasabb besorolásba kerülne, hiszen a következő esztendőben is dollármilliárdos hiteleket kíván felvenni a nemzetközi pénzpiacokon, s ezekhez minél előnyösebb feltételeket kíván kialkudni. A hitelminősítés javulásának és a külföldi tőke beáramlásának legfontosabb feltétele a '98-as költségvetés és az annak alapját képező új adótörvény parlamenti elfogadtatása lesz. A büdzsé tervezetét a nemzetközi szakértők is az első reális javaslatnak tartják az orosz függetlenség kivívása óta .Jelcin elnök kedden felhívta a vidéki vezetők figyelmét arra, hogy csak a költségvetési és adótörvények jóváhagyásával válhatnak a helyi önkormányzatok pénzügyileg is önálló intézményekké. Az orosz államfő a közelmúltban írta alá azt a rendeletet, amely megteremti a törvényes kereteket a helyi intézmények pénzügyi függetlenségéhez. Jelcin szerint a jövőben a helyi vezetéseknek állandóan keresniük kell majd a finanszírozási lehetőségeket, hogy tudják mi az, amit megengedhetnek maguknak. Sz. M. Ismét nőtt a munkanélküliség Franciaországban Kormányon belüli vita a munkaidő-csökkentésről Franciaországban augusztusban közel 20 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ami jelzi, hogy az utóbbi időben megfigyelt, főként az exportbővülésen alapuló mérsékelt gazdasági fellendülés nem automatikusan hozza magával a foglalkoztatás terén meglévő feszültségek enyhülését. A júniusi kormányváltás idején regisztrált szintet is meghaladó, 12,5 százalékos hivatalos munkanélküliségi adat bejelentése néhány nappal a munkavállalókkal és a munkáltatókkal történő találkozó előtt - politikailag kényes helyzetet teremt a párizsi kormány számára. Lionel Jospin kormányfő a TF1 televíziónak adott interjújában elismerte, hogy az 1998. évben várhatóan felgyorsuló növekedés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a vállalkozói szférában a következő három év során megnyíljon a fiatalok számára az a 350 ezer munkahely, amelyre a baloldali koalíció ígéretet tett. E cél teljesítése nagymértékben attól is függ, hogy a munkavállalói képviseletekkel karöltve sikerül-e megegyezni a munkáltatókkal a törvényes munkaidő heti 39-ről 35 órára való csökkentése ügyében. A jó ideje beharangozott országos foglalkoztatáspolitikai konferenciát október 10-ére hívták össze, a munkaadók azonban mindeddig hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a bércsökkenés nélküli munkaidőlerövidítés végrehajtását számukra bármiféle jogszabály határidőhöz kösse. A munkaidő módosítását illetően - a Le Figaro értesülései szerint - máris bizonyos ellentétek feszülnek a kabineten belül: míg Dominique Strauss-Kahn pénzügyminiszter még több irányban is nyitottnak véli a kormányzati szándék érvényesítését. Martine Aubry munkaügyi miniszter határozottan kitart amellett, hogy a heti munkaidő csökkentését kerettörvényben kell rögzíteni. Jospin kijelentette, hogy a szakértőknek kitartó, többoldalú tárgyalásokon bizonyára sikerül majd megtalálniuk azt az optimális, járható utat, ami egyrészt a közgazdaságilag megalapozatlan - és a munkaadók részéről érthető elutasítással találkozó - bércsökkenés nélküli 35 órás munkahét, valamint a munkavállalók által szociálisan elfogadhatatlannak ítélt (és a stagnáló vásárlóerő miatt a gazdasági logikával is ellenkező) arányos bércsökkenéssel megvalósítandó munkaidő-rövidítés alternatívái között lelhető fel. G. S.