Napi Gazdaság, 1997. október (7. évfolyam, 228-252. szám)
1997-10-01 / 228. szám
1997. október 1. Oroszországgal még nincs megállapodás A kettős adóztatást elkerülő egyezmények Magyarországnak már a világ 49 országával van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló érvényes egyezménye és nyolc vár megerősítésre. Ez évtől a hatályos egyezmények listája az ír, a dél-afrikai, a kazah és az ukrán egyezményekkel gazdagodott - derül ki a Price Waterhouse tanulmányából. A már aláírt, de még megerősítésre váró egyezmények közül különösen fontos az Oroszországgal megkötendő. A Szovjetunió felbomlása után is alkalmazandó, a KGST tagállamai között létrejött két egyezményt 1994. január elsejével a magyar fél mondta fel. Az új kétoldalú egyezményt már 1994-ben megkötötték és azt a magyar parlament 1996 novemberében meg is erősítette, azonban az orosz alsóház ezt elutasította. Csak abban az esetben lesznek 1998-tól alkalmazhatók az egyezmény rendelkezései, ha még az idén megtörténik a jegyzékváltás. Az USA-val kötött egyezmény alapján az osztalék után 5 százalék forrásadót kell fizetni, ha a kedvezményezett a szavazati jog legalább 10 százalékát gyakorolja az osztalékot fizető társaságban, e feletti tulajdonrész esetén pedig 15 százalékot. A kamat és a jogdíjak után nullakulcsos a forrásadó. Az Egyesült Királyság, Hollandia és Németország vonatkozásában az osztalék után - ha a kedvezményezettnek legalább 25 százalékos részesedése van - a forrásadó mértéke 5, míg e felett 15 százalékos. A kamatokat és a jogdíjakat ez esetben sem terheli forrásadó. Ugyanez érvényes a Franciországgal kötött egyezményre is, azzal a kitétellel, hogy Magyarország megadóztathatja a francia illetőségű személynek itt keletkezett és fizetet kamatát. Igaz, a PM szerint ez csak fogalmazási hiba az egyezményben, így egy APEH-iránymutatás szerint adómentes a fenti kamat. Az osztalék forrásadóját tekintve többségében - eltérő tulajdoni részesedéstől függően - az 5, illetve 15 százalékos forrásadókulcsok a jellemzőek. Azonban például Kuvait esetén a kifizetett osztalékot kölcsönösen nem terheli forrásadó. A kamatokat tekintve Magyarországon a legjelentősebb működőtőkebefektető országokhoz hasonlóan többnyire forrásadómentesek a kamatok. Ugyanakkor a japán, a kanadai, a görögországi, a svájci egyezményekben a kamatokat 10 százalék terheli, míg például a román megállapodásban a kamatokat 15 százalék adóval sújtják. A jogdíjak fontosabb gazdasági partnereink esetében forrásadómentesek. Tíz százalék adót kell fizetni a licencek után a Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, a Horvátországgal, a Jugoszláviával, a Kanadával, a Lengyelországgal és a Romániával kötött megállapodás szerint. (NAPI) A szövetkezetek szeretnének földet vásárolni A szövetkezetek támogatják a földtulajdon szerzését a társas vállalkozások, jogi személyek számára is, ám a külföldiek tulajdonszerzését ellenzik - mondta Horváth Gábor főtitkár a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) keddi elnökségi ülésén. A főtitkár kiemelte, hogy a mai földárak rendkívül alacsonyak, a földtörvény módosításával a földpiac is beindulhat, s kialakulhat a reális ár. Horváth Gábor szerint a jelenlegihez képest 50-100 százalékkal kellene az áraknak emelkedniük ahhoz, hogy megközelítsék az európai szintet. A javasolt törvénymódosítás nem csak a földárak, hanem a mezőgazdasági termékek árai nemzetközi normákhoz történő fokozatos közelítését is elősegíti. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára szerint a magyar társas vállalkozásokat, köztük a szövetkezeteket nem szabad tovább kirekeszteni a földszerzésből. Ez a szektor, amely 2200 szövetkezetet tömörít, adja az exporttermékek 80, az összes mezőgazdasági termékek 60 százalékát. A törvénymódosításban szereplő mennyiségi korlát (300 hektár jogi személyenként, akár a magánszemélyeknél) révén a szövetkezetek mintegy 700 ezer hektár földet tudnának felvásárolni, ami a hazai mezőgazdaságilag művelt terület 10 százaléka. H. Gy. A 3,2 százalékos növekedés nem lepte meg a piacot (Folytatás az 1. oldalról) A KSH szerint a GDP növekedéséhez nagyban hozzájárult a feldolgozóipar 6,1 százalékos és az építőipar 7,7 százalékos növekedése. A feldolgozóiparon belül igen jelentősen növekedett a gépipar teljesítménye, az első félévben 26,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszak szintjét. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők a féléves adatnál valamivel alacsonyabb értékre számítottak, de a 3,2 százalék összességében nem érte meglepetésként a piacot. Figyelmeztettek ugyanakkor arra, hogy a negyedéves GDP-adatokat általában - azaz nem a magyar statisztikai rendszer hibájából - nem szabad túlságosan komolyan venni, a KSH mostani első negyedéves adata is jelentősen eltér az előzetesen jelzettől. Egy elemző arra hívta fel a figyelmünket, hogy a beruházások gyors növekedését nem magyarázza kielégítően a folyó fizetési mérleg alakulása és a lakossági megtakarítások növekedése. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vállalkozások nyereségessége és eredmény-visszaforgatása dinamikusan nőtt az első félévben. Ugyancsak elemzők hívták fel figyelmünket arra, hogy az adatok tanúsága szerint az export volumenének növekedése lényegesen elmarad az exportárbevétel növekedésétől. Ez elméletileg azt jelentheti, hogy a magyar gazdaságnak sikerült jelentős exportáremeléseket elérnie külpiacain. Ez azonban - lévén kis, nyitott gazdaság - eléggé meglepő lenne. A jelenség másik magyarázata az lehet, hogy az export termékszerkezetének változása az igényesebb termékek felé mozdult el, de ezt a változást a volumenindexen nem sikerült keresztülvinni. M. D. MAGYAR GAZDASÁG KÖLTSÉGVETÉSI VITA A KIÉT-BEN Aggódnak az önkormányzatok a források miatt A települési önkormányzatok érdekképviseletei a jövő évi központi költségvetés tervezete alapján nem látják biztosítottnak, hogy képesek lesznek teljesíteni közalkalmazottaik kormány által garantált 16 százalékos bérnövekedési igényét - hangzott el a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) tegnapi ülésén. Mint ismeretes, a kormányzati és a szakszervezeti oldal augusztusban állapodott meg a közalkalmazottak 1998-ban esedékes 16 százalékos átlagos béremeléséről, amihez - az intézményi munkaadókkal ellentétben - az önkormányzatok nem csatlakoztak. Az oldal álláspontja szerint - figyelembe véve a fejlesztési, dologi és bérköltségeket, valamint az 1997-ről áthúzódó 7 milliárdos bérfejlesztési hiányt - a jövő évi központi költségvetés összesen 61 milliárd forinttal irányoz elő számukra, kevesebbet a szükségesnél, ami komolyan veszélyeztetheti az önkormányzatok feladatainak ellátását. Az önkormányzatokkal egyetértésben a munkavállalói oldal is aggályát fejezte ki amiatt, hogy a kormány jövőre a közalkalmazottak átlagos 2 százalékos természetes fogyásával számol. A két fél szerint, noha a kabinet nyíltan nem törekszik létszámleépítésekre, a költségvetés tervezete megpróbál ilyen irányú lépésekre ösztönözni. A szociális partnerek emellett kifogásolták a jövő évre a közszférában tervezett dologi kiadások csupán 5-7 százalékos emelkedését, a szolgálati jogviszonyban állók nem kielégítő keresetnövekedését, valamint bejelentették igényüket, hogy az esetleges bérmaradványok sorsáról az eredetileg jogosult intézmény dönthessen. Mint László Csaba, a PM helyettes államtitkára elmondta, a kormány véleménye szerint az önkormányzatok, takarékos gazdálkodással, jelenleg tervezett keretükből is el tudják látni feladataikat. A központi kiadások komolyabb módosítására egyébként sincs lehetőség, hiszen az a kormány prioritásainak feladását jelentené. Mindezek mellett a kabinet szakértői egyeztetések után szeretne tárgyalni a vitás kérdésekről - tette hozzá László Csaba. OMFB-PÁLYÁZATOK EREDMÉNYEI Még idén szerződést kötnek a nyertesekkel Miután az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) kezelésében lévő Központi Műszaki Fejlesztési Alap visszakapta a tavalyi 4,3 milliárd forintos maradványát, így az alap az idén a 4,7 milliárd forint központi költségvetési támogatással együtt - összesen 9 milliárd forinttal rendelkezik. Részben a tavalyi összeg megszerzése tette lehetővé, hogy az eredetileg tervezett 1,3 milliárd forinttal szemben az OMFB az idén 3,2 milliárd forinttal támogathatta az információs és kommunikációs technológiai alkalmazások (IKTA) fejlesztését és a kutatási infrastruktúra (K+F) techikai színvonalának gyarapítását - mondta a keddi sajtótájékoztatón Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke. Az IKTA pályázati felhívására 258 társaság jelentkezett, összesen 4,3 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez 4,5-szerese volt a pályázatok támogatására szánt 850 millió forintnak. Miután az OMFB 350 millió forinttal megemelte a pályázati összeget, így végül a 111 nyertes között összesen 1,2 milliárd forintot osztanak szét. A szerződéseket még ebben az évben megkötik a nyertesekkel - többségük valamilyen vállalkozás -, s az összeg felét ki is fizetik 1997-ben - mondta lapunknak Nyíri Lajos. Még az idén a teljes pályázati összeghez hozzájuthat az a 114 - többségében - felsőoktatási intézmény, amely a K+F eszközbeszerzési pályázat nyertese lett. A K+F pályázatra 350 pályamunka érkezett, ami 9,4 miliárd forint beszerzést tartalmazott, s ehhez 2,9 milliárd forintot saját forrásból, 5,8 milliárdot pedig az alap támogatásából és 635,6 millió forintot egyéb forrásból kívántak biztosítani. Az OMFB végül az erdetei 500 millió forint keretösszeg helyett 2 milliárd forintot oszt szét a nyertesek között. Míg az idén - a korábban említett - 9 milliárd forint állt a műszaki fejlesztési alap rendelkezésére, jövőre a tervek szerint 6,4 milliárd forinttal rendelkezhet. Az összeg nagyobb része - 5 milliárd forint - a központi költségvetés juttatása, a fennmaradó rész a visszatérítési támogatásokból folyik be az alaphoz. D. I. A LOCKHEED NEM ADJA FEL Tárgyalások az ellentételezésről A Lockheed Martin amerikai hadiipari óriáscég folytatni kívánja Magyarországgal a gazdasági ellentételezésről szóló tárgyalásokat még abban az esetben is, ha a kormány elhalasztja a magyar légierő harcirepülőgép-parkjának felújítására kiírt tendert - írja a Reuter hírügynökség a vállalat Budapesten tárgyaló egyik vezetőjére hivatkozva. Kovács László külügyminiszter még a múlt hónap elején jelezte: elképzelhető, hogy a kormány későbbi időpontra tolja ki a vadászrepülőgép-park felújítását, ha a NATO megerősíti a csatlakozási tárgyalásokon, hogy a radarrendszer korszerűsítését fontosabbnak ítéli. A Lockheed Martin F- 16-osokat kínál a magyar kormánynak, s rajta kívül még három nyugati cég versenyez az egymilliárd dolláros tender elnyeréséért. A francia Dassault cég Mirage 2000, a Saab és a British Aerospace konzorciuma Gripen, a Boeing pedig F/A-18 Hornet típusú gépeivel pályázna. A magyar kormány - a Dassault kivételével - valamennyi nyugati pályázóval ellentételezési megállapodást kötött. Ennek értelmében a leendő szállító cég beruházást hajt végre a magyargazdaságban vagy a repülőgépek értékének megfelelő összegben magyar termékeket vásárol. George Grover, a Lockheed ellentételezési programigazgatója szerint abban az esetben, ha a repülőgépügylet nem valósulna meg, akkor más Lockheed- termékek magyarországi eladásával lehetne ellensúlyozni azt a 300 millió dollárt, amelyet az amerikai cég ellentételezésként már eddig is a magyar piacon megelőlegezett. A termékek széles skálájáról tárgyalunk - erősítette meg. Steve Jones, a Lockheed Martin magyarországi képviselője elmondta: cége felkérést kapott, hogy tegyen ajánlatot a kecskeméti katonai repülőtér meteorológiai rendszerének kiépítésére, és érdeklődés merült fel négy használt C-130-as szállító repülőgép vétele iránt is. Nem konjunktúrafüggő az exportnövekedés? (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter szerint a bérmunkaügyletek stagnálásánakcsökkenésének egyik oka az, hogy az olcsó magyar munkaerőre alapozott bérmunka-tevékenység vesztett vonzerejéből. Ezt azonban kompenzálja a high-tech ágazatok növekvő aktivitása. A bérmunkaügyletek szerkezete átalakulóban van. A statisztikák szerint az év első hét hónapja során a bérmunkán belül a könnyűipari termékek volumene 6,2 százalékkal csökkent - a csökkenés 66 millió dollárnak felel meg - a megelőző év azonos időszakának bázisához viszonyítva. Ezen belül a ruházati termékek előállítása 7 százalékkal - 47 millió dollárral - csökkent. A gépipar bérmunkaexportja viszont a vizsgált időszakban 14 százalékkal - 112 millió dollárral - növekedett, ennek túlnyomó része - 105 millió dollár - az elektromos gépek exportjából származik. E termékkör bérmunkaexportja egyébként 19 százalékkal növekedett. A bérmunkaexport az első hét hónapban 1,7 százalékkal növekedett - a bérmunkában kimenő export 37 millió dollárral haladta meg a bázisidőszak adatait - azonban részaránya a teljes exportból 25 százalékról 21,8 százalékra 2,244 milliárd dollárra csökkent. A bérmunkához beérkezett anyagok értéke 7,6 százalékkal növekedett a vizsgált időszakban, e növekmény 142 millió dollárnak felel meg. Az első hét havi exportba nem bedolgozott importanyag értéke 396 millió dollárt tesz ki, ez 6 heti készletnek felel meg. Az első héthavi bérmunkaexportból a könnyűipari termékek 45 százalékkal, a gépipari termékek pedig 41 százalékkal részesednek. A hozzáadott érték - vagyis a bérmunka díja - nemzetgazdasági átlagban 29 százalék, a könnyűiparban 32 százalék, a vegyiparban és a kohászatban 30-30 százalék, míg a gépiparban 25 százalék. D. Gy. tv7ési Napi Profit hétfőtől péntekig 2235, másnap 630, 730 órakor NAPI__l gazdaság---- ♦ INTERVENCIÓS ALAPOT HOZ LÉTRE AZ ALMA TERMÉKTANÁCS az FM szorgalmazására. A kedden nyilvánosságra hozott határozat szerint a pénzügyi keret kialakításához az almatermesztőknek, a feldolgozóknak és a kereskedőknek egyaránt hozzá kell majd járulniuk. A leadott, illetve az átvett alma minden kilogrammja után október elsejétől 10 fillért kötelesek befizetni az alapba. Számítások szerint így 50 millió forint jöhet össze. ♦ KEDDEN ADTÁK ÁT A FELÚJÍTOTT ANGYALFÖLDI SZIVATTYÚTELEPET, melynek rekonstrukciójára 3,5 milliárd forintot költöttek. A 2015-ig szóló, szűkített tartalmú, 26,5 milliárdos csatornázási és szennyvíztisztítási program keretében egyebek mellett bővítik majd az észak-pesti szennyvíztisztítókat is. ♦ CSÚSZIK AZ IDEGENFORGALMI TÖRVÉNY kidolgozása. A jogszabály tervezete várhatóan csak az év vége előtt kerülhet a parlament elé, mert az Országgyűlés turisztikai albizottsága úgy döntött, hogy módosító indítványt nyújt be a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz a támogatott üdülésekre vonatkozóan. ♦ LOGISZTIKAI KÖZPONTOT HOZNAK LÉTRE BÉKÉSCSABÁN, annak ellenére, hogy a KHVM ezt a létesítményt nem sorolta a támogatandók sorába. Az induláshoz szükséges 83 millió forintot magántőkéből, területfejlesztési alapokból, valamint PHARE-forrásokból tervezik begyűjteni. A város áruforgalmi szempontból ugyan nem tartozik az ország legnagyobb csomópontjai közé, de jelentős a térségi szerepe. ♦ KÉT ÉVEN BELÜL FELSZÁMOLJÁK A SZABÁLYOZÁSBELI ELTÉRÉSEKET a bányászati gépek használatának engedélyezésében. Ebben állapodtak meg kedden Keszthelyen az európai bányafelügyeletek vezetői. Ez azt jelenti, hogy 1999-től már az uniós bányabiztonsági normatíváknak megfelelően szabadon szerezhetők be a különböző berendezések. ♦ KIHIRDETTÉK A SULINET PROGRAM hardverszállítási tenderének nyerteseit. A középiskolák felszerelésének jogát a következő cégek nyerték el: Siemens (a saját gépeivel), Bull (Zenith szerver, Packerd Bell gépek), Kventa (Tulip gépekkel), ICL (ICL-Fujitsu gépekkel), HP (saját gépekkel), HDSYS (Machintos gépekkel), IBM (IBM szerverekkel és IBM PC kliensekkel). ♦ AZ IDÉN CSAKNEM 822 MILLIÓ FORINTOT fordíthat az állás nélküliek különféle támogatására a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ. Az összeg több mint felét a pályakezdő munkanélküliek képzésére, valamint a régóta elhelyezkedni nem tudók állástalálási esélyeinek növelésére fordítják. ♦ HARMINC NAPPAL MEGHOSSZABBÍTJA a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium a diákigazolványok előállítására kiírt közbeszerzési eljárás elbírálási idejét. Erre azért volt szükség, mert a bizottság az ajánlatokban szereplő bizonyos leírások, fogalmak, illetve nem egyértelmű kijelentések tartalmát szeretné pontosíttatni az ajánlattevőkkel.