Napi Gazdaság, 1997. november (7. évfolyam, 253-277. szám)
1997-11-08 / 259. szám
1997. november 8. Bővülhet a gazdasági kamarák feladatköre Vita a tagdíjakról A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításának november végére várható parlamenti megszavazása elősegítheti a kamarák jelenlegi komoly működési zavarainak feloldását - mondta Tokár István országgyűlési képviselő, az MSZP gazdasági munkacsoportjának tagja pénteki sajtótájékoztatóján. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, a jövőben a többfajta kamara jogkörébe tartozó gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek maguk dönthetik el, melyik kamarához kívánnak tartozni, ám átlépésre legfeljebb ötévenként nyílik lehetőség. A tagdíjak megosztása körüli vitákat hivatott enyhíteni az a módosítás, melynek értelmében a több fiókteleppel rendelkező gazdasági szervezetek tagdíját a helyi adókról szóló törvény megosztási szabályai szerint kell elosztani a területileg illetékes kamarák között. A tagdíj maximális összege az iparűzési adó 25 százaléka, legfeljebb 10 millió forint lehet, és elképzelhető, hogy meghatározott küszöb alatt a vállalkozóknak nem kell majd tagdíjukat befizetni. A törvénymódosítás után a gazdasági kamarák igazolására lesz szükség az állami támogatások igénybevételéhez, s a kamarák az elkülönített állami pénzalapok, valamint a költségvetési tartalékok felhasználásának előkészítésében is részt vehetnek. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény tervezett módosítása alapján 1998-tól a kamarák adhatják ki a vállalkozási engedélyeket, és feladatuk lesz az ezzel kapcsolatos adminisztráció, az adó- és tb-szám beszerzése is. J. Sz. / / Őszi élénkülés az építőiparban Szeptemberben az építési-szerelési tevékenység volumene - szezonálisan kiigazított indexek alapján - 5,8 százalékponttal haladta meg a megelőző hónap adatait, a júliusi 1,8 százalékpontos csökkenés után - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Az alágazatok közül a magasépítő -ipar 3,8 százalékkal esett vissza, a többi alágazat szeptemberi termelése meghaladta az augusztusit. A megelőző év szeptemberéhez viszonyítva 11,3 százalékkal növekedett az ágazat termelése az augusztusi 5,3 százalék és a júliusi 6,1 százalék után. Az építőipar szeptember végi szerződésállománya 4,5 havi termelésnek felel meg, volumene 5 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi év azonos hónapjában. A január-szeptemberi időszakban megkötött új szerződések volumene nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, ezen belül a szeptemberben megkötött új szerződések volumene 11,9 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Medgyessy Indiában tárgyal Medgyessy Péter pénzügyminiszter a Magyar-Indiai Gazdasági Vegyes Bizottság társelnökeként Delhibe utazott, hogy részt vegyen a bizottság 10. ülésszakán. A kétoldalú üzleti tanács párhuzamos ülésére magyar üzletemberek is elkísérték a minisztert. A tárgyalások során a magyarindiai gazdasági kapcsolatok élénkítésének lehetőségét vizsgálják, 1991 óta ugyanis jelentősen visszesett a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Az Indiából származó import az elmúlt két évben meghaladta a magyar export nagyságát, utóbbi az év végéig várhatóan eléri a 25-27 millió dollárt. Az indiai piacon érdekelt a Transelektro, a Videoton és az Ikarus, valamint számos, magyar cég által alapított vegyes vállalat is működik ott. Magyarországon az indiai Oberoi csoport érdeklődik szállodaipari beruházások iránt. (NAPI) Befejeződött a tokaji Tisza-híd felújítása A munkálatok során új aszfaltburkolattal látták el a hidat, kijavították a több mint száz éve épült pilléreket, valamint elvégezték az 1959-ben épült hídszerkezet teljes körű vizsgálatát és javítását. A 176 millió forint értékű rekonstrukció a nyíregyházi Isobau Építőmérnöki Kft. generálkivitelezésében történt. A munkálatok áprilisban indultak, s november első hetében a hídszerkezet megemelésével, új görgőkre való helyezésével lényegében befejeződött a munka. A 1896-ban készült hidat mindkét világháborúban felrobbantották. Az újjáépítések során a szerkezetet a meglévő pillérekre építették. A mostani rekonstrukció volt az első nagyobb javítás, a forgalom fél pályán zajlott. L B. OSZTOZKODÁS 45 MILLIÁRD ECU-N Régiónk előtt is megnyílik 2000-ben az EU strukturális alapja Az Európai Unió brüsszeli bizottsága a társult középkelet-európai országok számára 2000-től nyitja meg strukturális és kohéziós alapjait. A rendelkezésre álló keret a 2000-től 2006-ig terjedő időszakra 45 milliárd ECU, amiből 7 milliárdot az integrációt megelőző időszakban, a fennmaradó 38 milliárdot pedig újonnan csatlakozott tagként vehet igénybe, főként infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozására a 10 társult tagország - tájékoztatta a magyar kormányt Monika Wulf-Mathies, a bizottság regionális politikáért felelős tagja. Az Agenda 2000-ben megfogalmazott bővítési program az 1997—1999-es periódusra a PHARE-támogatások átalakításával kívánja elősegíteni a közép -kelet-európai országok közeledését az unió strukturális politikájához. A program utolsó fázisára az unió strukturális alapjának egyharmadát tervezik a régió területfejlesztési beruházásaira fordítani. Három év múlva a tíz társult tag évente 1 milliárd ECU-t pályázhat meg területfejlesztési programok társfinanszírozására. A konkrét felosztás feltételrendszerét és a társfinanszírozás szabályait a bizottság várhatóan jövő tavasszal alkotja meg, de a lakosság száma és a GDP alakulása valószínűleg döntő befolyással bír majd ennek kialakítására. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter elmondta, a magyar területfejlesztési törvény az EU elveivel összhangban a regionális különbségek megszüntetését célozza meg. A hatéves periódusra az egész régió számára rendelkezésre bocsátott 45 milliárdból megfelelően kialakított programok benyújtásával és társfinanszírozás biztosításával lehet a szükséges összegekhez hozzájutni. A területfejlesztés jogi és intézményrendszere az EU- harmonizáció jegyében alakul, a további feladatokat pedig a készülő országos területfejlesztési koncepció fogalmazza meg. B. L. Átadták az új 2-es utat Pénteken Horn Gyula és Lotz Károly üzembe helyezte az új 2-es számú főút Sződliget-Dunakeszi-Alsó több mint 15 kilométeres szakaszát. Ez év augusztusában már forgalomba helyezték az út északi folytatását, a Vácig húzódó 16 kilométeres szakaszt. Az említett két rész nettó beruházási költsége 10,1 milliárd forint. Ebből a korábban átadott rész 5,6 milliárd, a most üzembe helyezett pedig 4,5 milliárd forintba került. Az építkezés költségének 50 százalékát - mindkét szakasz esetében - az Európai Beruházási Bank (EIB) állta, az első szakasz esetében az összeg további részét az Útalap finanszírozta, a most átadott szakasz esetében pedig az EIB 25 százalékára nyújtott hitelt, amit az Európai Unió PHARE-segélye egészített ki. Lotz Károly lapunknak elmondta, hogy egy-két héten belül folytatódik az út építése Budapest felé. A beruházás két ütemben valósul meg. Az új 2-es út és az M3-as összekötésének nettó beruházási költsége 7,5 milliárd forint, míg az új 2-es és a régi 2-es közötti összeköttetés 10,4 milliárd forintba kerül. A tervek szerint a projekt 10 százalékát PHARE-segély formájában az unió finanszírozza, a további költségeket a büdzsé állja. Az első szakasz várható üzembe helyezése 1998 második felében esedékes, míg a másodiké 1999 végén. Az új 2-es út része a kormány által idén elfogadott 10 éves úthálózat-fejlesztési programnak. A kabinet a program megvalósítása során vizsgálja a leggazdaságosabb finanszírozási formákat, tehát a kormány ma még nem kötelezte el magát egyetlen finanszírozási mód mellett sem. Diószegi József Csökken a MÁV vesztesége (Folytatás az 1. oldalról) A személyszállítás tervezett bevételét 400-600 millió forinttal növeli év végére a MÁV. A társaság megszerezte a kormány hozzájárulását 60 millió márka hitel felvételéhez, bár ennek feltételeiről november során még további tárgyalások várhatók. A vasúttársaság ebből az összegből tovább kívánja gyarapítani InterCity járatainak számát. Ez a pénz hozzájárulhat a mellékvonali hálózat részbeni rekonstrukciójához is. A mellékvonalait műszaki fejlesztése után a MÁV, az önkormányzatok, illetve helyi vállalatok alkotta részvénytársaságok kezelésébe kerülhetnének ezek a vonalszakaszok. A közlekedési tárca a MÁV szakembereinek előkészítésével erre vonatkozó kormány-előterjesztést készít, amit a jövő év tavaszán vizsgálhat meg a kormány. Sipos kiemelte, a MÁV történetében először fordult elő az idén, hogy a személyszállító kocsik rekonstrukciójába helyi vállalatok, illetve önkormányzatok is bekapcsolódtak. Az elővárosi forgalomban közlekedő 220 kocsi felújítása is rövidesen elkezdődhet, ugyanis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által ehhez a projekthez folyósítandó 40 millió ECU-ról szóló hiteltárgyalások előrehaladott állapotban vannak, a hitelszerződések várhatóan még decemberben aláírhatók. Az áruszállítás kapcsán a vezérigazgató megjegyezte, hogy napjainkban egyre több olyan áru szállítása történik vasúton, amelyet korábban közúton fuvaroztak a belföldi forgalomban. Az exportszállítások idei teljesítménye 26 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket. Az idén várhatóan 3,5-4 millió tonna gabonát szállít exportra a MÁV. Az importszállítások a terveknek megfelelően alakulnak, míg a tranzit 22 százalékos növekedést mutat 1996-hoz képest. Ez utóbbi esetében jelentős eredmény, hogy 37 százalékkal nő az idén a tavalyihoz képest a kelet-nyugati irányú tranzitszállítás. Az idén a vasúti áruszállítás összességében 2,7-2,8 százalékkal haladja meg a tavalyi szintet, várhatóan 45,6 millió tonna árut fuvaroz a MÁV. A tervek szerint jövőre - az ideihez képest - 3 százalékkal nő a MÁV teherszállítási teljesítménye. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a jövő héten a szakszervezetekkel kezdődő bértárgyalásokon a MÁV a hároméves állam- MÁV szerződéshez tartja magát. Ebben az szerepel, hogy a 3 év - 1996, 1997 és 1998 - átlagában a dolgozókat nem érheti reálkereset-veszteség. A tervek szerint egyébként a MÁV dolgozóinak száma az idei év végén 58 357 lesz, ez is megfelel az állammal kötött szerződésben rögzítetteknek. D. J. MAGYAR GAZDASÁG Háromszázmilliárd forint értékű beruházás Bükkábrányban Biztosra veszi a Mátrai Erőmű Rt. német tulajdonosa, az RWEEVS konzorcium, hogy sikerrel jár az MVM Rt. által kiírt kapacitástenderen. A társaság számára évente körübelül 50 milliárd forint árbevételt jelentene két beadott pályázata - egy kétszer 500 megawatt kapacitású és egy kétszer 300 megawattos, ám ugyanennyivel növelhető kapacitású erőmű - közül valamelyik megvalósulása. A cég pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a beruházás körülbelül 300 milliárd forint értékű, és a német társaság megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezik a finanszírozáshoz. A bükkábrányi térségben a már működő, külszíni lignitbánya bővítése 40 évre elegendő tüzelőanyagot szolgáltatna az erőműnek. A megnövelt kapacitású bánya és az új erőmű közel másfélezer munkahelyet teremtene. I. S. Nyílik az export-import olló (Folytatás az 1. oldalról) A magyar nyolc havi adatok alapján kiemelkedő növekedést a gépipari import mutatott 33,3 százalékkal, valamint az energiahordozók, amelyek esetében több, mint tízszeresére nőtt az addig gyakorlatilag csekély behozatal. A magyar kivitel 28,9 százalékát kitevő franciaországi exportban visszaesés az energiahordozók és a nyersanyagok esetében volt tapasztalható. Egyértelműen kedvező tendencia viszont a termékforgalom folyamatos növekedése, értéke 1996-ban 1,3 milliárd dollár volt, idén pedig feltehetően eléri az 1,5 milliárd dollárt is. A francia nagykövetség kereskedelmi tanácsosa kiemelte, hogy a középkelet-európai térségben magyarországi mérlege a legkiegyensúlyozottabb, a Magyarországra érkező francia import csak csekély mértékben haladja meg az exportot. A magasabb behozatalért az összesen 1,7 milliárd dollár értékű francia beruházások importigénye is felelős. A termékforgalom összetétele is változott, miszerint a mezőgazdasági és nem feldolgozott termékek kivitele csökkent (az összkivitel 12-15 illetve 25-27 százaléka), míg a magasabb hozzáadott értéket képviselők exportja nőtt (arányuk 33 százalék). P. B. _NAPI__l — gazdaság---- LAPSZEL D CSAKNEM SZÁZMILLIÓ FORINT KÖLTSÉGGEL INKUBÁTORHÁZ nyitja meg kapuit 1999 elején Lentiben. Az összegből 302 ezer ECU-t a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány a PHARE CBC-pályázatán nyert el, míg 10 millió forintot az alapítvány saját forrásból finanszíroz, a 26 millió forintot érő ingatlant pedig a városi önkormányzat bocsátja rendelkezésre. ♦ A BIZTOS KÜLFÖLDI PIACCAL RENDELKEZŐ berkenyei faluszövetkezet 70 millió forint értékű beruházással kétszeresére bővíti hűtőházát, amivel összességében 500 tonna áru fogyasztását oldhatják meg a jövő tavasztól. Az összegből 28 millió forintot az agrártárca, további 14 milliót pedig a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács adott vissza nem térítendő támogatásként. ♦ MÉGSEM VÁSÁROLJA MEG A RECSKIÉRCBÁNYA RT. 90 SZÁZALÉKÁT a júniusi privatizációs pályázaton győztes panamai Oil Capital Ltd. (OCL), mivel időközben szakmai partnere, a China Metallurgical visszalépett az ügylettől, és így nem meri vállalni az invesztálás kockázatát. Az ÁPV Rt. tegnapig adott haladékot a vételár megfizetésére OCL-nek, ellenkező esetben a pályázaton második osztrák DCI céggel kezdenek tárgyalásokat. ♦ A JÖVŐ ÉVI FŐVÁROSI VÍZ (69,98 FORIT)- ES CSATORNAHASZNÁLATI (72 FORINT díjakra tett üzemeltetői javaslatokat magasnak tartja a főváros vezetése, ezért a társaságoknak a jövő hétre új tervezeteket kell készíteniük, hogy még a novemberi közgyűlésen döntés születhessen - nyilatkozta az MTI-nek Vajda Pál főpolgármester-helyettes. A GYŐRI RÁBA RT. ÉS AZ AMERIKAI DEERE AND COMPANY új futómű tervezésére és gyártására kötött megállapodást, ami legalább öt évre szóló, több millió dollár értékű szállítást irányoz elő. A Rába két évtizede van jelen az USA piacán, és évente mintegy 90 millió dollár értékben exportál futóműveket. Szigorodik a tb-járulék behajtása (Folytatás az 1. oldalról) A múlt év október végéig mindössze 9,3 milliárd folyt be, ami azt mutatja, hogy e tekintetben látványosan javult az adófizetési morál. A 35,8 milliárd forintos adóhiány 65 százalékát, vagyis 23,2 milliárdot az áfa-revíziók során tárták fel, további 4 milliárd a társasági adót, 2,2 milliárd az szja-t, 3,1 milliárd a fogyasztási adót, míg a fennmaradó 3,1 milliárd egyéb adónemeket érintett. A szankcióként kiszabott 28,9 milliárd forint büntetésből 13,6 milliárdot adóbírság, 14,4 milliárdot késedelmi pótlék, míg 769 millió forintot mulasztási bírság címén állapított meg az adóhatóság. Ez évben jogerősen befejeződött 1418 per, aminek 55 százalékában (4,9 milliárd perértékben) helybenhagyták az APEH határozatát. Szintén az adóhatóság javára szól a 343 permegszüntetés (az ellene indított keresetek esetében), valamint a 173 hatályon kívül helyezés, s mindössze 119 perben kötelezte a közigazgatási bíróság határozatának megváltoztatására az adóhatóságot. Az APEH 1997 október végéig 557 esetben tett büntető feljelentést adózók ellen - nagyrészt csalás (317) és adócsalás (137) gyanújával - melyekben az elkövetési érték majdnem elérte a 6 milliárd forintot. Az APEH elnökhelyettese végül bejelentette: a pénzügyi tárca kezdeményezésére hétfőtől az APEH fokozottan fogja ellenőrizni, hogy a munkáltatók foglalkoztatottaik után befizették-e a tb-járulékokat. Bár az Egészségbiztosítási Pénztárba az egész évre tervezett járulékbevétel háromnegyede már befolyt - ami kedvezőbb a tavalyinál -, az összeg azonban - az alacsonyabb kötelezettség miatt - kevesebb. Az egészségügyi hozzájárulás befizetési aránya rosszabb ennél, hiszen az egész évre kalkulált 98 milliárdból eddig csak 46 milliárd folyt be. A tb-vizsgálatok kezdetben elsősorban 500 nagy és 2000 kis- és középvállalkozást érintenek, egyrészt új célvizsgálat elrendelésével, másrészt a már folyamatban lévő ellenőrzésekhez kapcsolódva. A tb-járulékellenőrzések eredményeiről az APEH hetente jelentést küld a két tb-igazgatóságnak. (NAPI) Új kiserőmű a Dunaferr kokszolóművében Az Energiagazdálkodási (ÉGI) Rt. és az ABB PG Kft. együttműködése nyomán elkészült az a csaknem félmilliárd forint értékű turbinagenerátor, amely hasznos villamos energiává alakítja át a gőzt a Dunaferr kokszolóművében. Tavaly júniusban a dunaújvárosi székhelyű cég szerződést kötött az ÉGI Rt.-vel egy 5,6 MW-os villamos teljesítményű turbinagenerátor gépegység tervezésére és megvalósítására a tíz éve működő szárazkokszolóban. Az ÉGI Rt. - mint fővállalkozó és tervező - az ABB Power Generation Kft.-t vonta be a beruházás megvalósításába. A gőzturbinát az ABB magyarországi üzemében, a generátort pedig Finnországban gyártották. Az irányítástechnikai feladatokban részt vett a Siemens és a Mitsubishi is. A beruházás 500 millió forint nettó értékében benne van az a 23,5 millió forint értékű kiegészítő infrastruktúra is, amelyet az Energiaszolgáltató Kft. valósított meg. A létesítmény kivitelezése a szerződésben lefektetett programnak megfelelően 15 hónapot vett igénybe. T. K. Zs.