Napi Gazdaság, 1997. november (7. évfolyam, 253-277. szám)

1997-11-08 / 259. szám

1997. november 8. Bővülhet a gazdasági kamarák feladatköre Vita a tagdíjakról A gazdasági kamarákról szó­ló 1994. évi XVI. törvény mó­dosításának november végé­re várható parlamenti meg­szavazása elősegítheti a ka­marák jelenlegi komoly mű­ködési zavarainak feloldását - mondta Tokár István or­szággyűlési képviselő, az MSZP gazdasági munkacso­portjának tagja pénteki saj­tótájékoztatóján. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, a jövőben a többfajta kamara jog­körébe tartozó gazdasági tevé­kenységet folytató gazdálkodó szervezetek maguk dönthetik el, melyik kamarához kívánnak tar­tozni, ám átlépésre legfeljebb öt­évenként nyílik lehető­ség. A tagdíjak megosztása körüli vitákat hivatott enyhíteni az a módosítás, melynek értelmében a több fiókteleppel rendelkező­ gazdasági szervezetek tagdíját a helyi adókról szóló törvény meg­osztási szabályai szerint kell el­osztani a területileg illetékes ka­marák között. A tagdíj maximális összege az iparűzési adó 25 szá­zaléka, legfeljebb 10 millió fo­rint lehet, és elképzelhető­, hogy meghatározott küszöb alatt a vál­lalkozóknak nem kell majd tag­díjukat befizetni. A törvénymó­dosítás után a gazdasági kama­rák igazolására lesz szükség az állami támogatások igénybevé­teléhez, s a kamarák az elkülö­nített állami pénzalapok, vala­mint a költségvetési tartalékok felhasználásának előkészítésében is részt vehetnek. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény tervezett módosítása alap­ján 1998-tól a kamarák adhat­ják ki a vállalkozási engedélye­ket, és feladatuk lesz az ezzel kap­csolatos adminisztráció, az adó- és tb-szám beszerzése is. J. Sz. / / Őszi élénkülés az építőiparban Szeptemberben az építési-szere­lési tevékenység volumene - sze­zonálisan kiigazított indexek alapján - 5,8 százalékponttal haladta meg a megelőző hónap adatait, a júliusi 1,8 százalékpon­tos csökkenés után - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Az alágazatok közül a magasépítő -ipar 3,8 százalékkal esett vissza, a többi alágazat szeptemberi ter­melése meghaladta az augusztusit. A megelőző év szeptemberé­hez viszonyítva 11,3 százalékkal növekedett az ágazat termelése az augusztusi 5,3 százalék és a júliusi 6,1 százalék után. Az építőipar szeptember végi szerző­désállománya 4,5 havi termelés­nek felel meg, volumene 5 szá­zalékkal nagyobb, mint a tava­lyi év azonos hónapjában. A január-szeptemberi időszakban megkötött új szerződések volu­mene nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival, ezen belül a szeptemberben megkötött új szerződések volumene 11,9 szá­zalékkal alacsonyabb a tavalyi­nál. Medgyessy Indiában tárgyal Medgyessy Péter pénzügyminisz­ter a Magyar-Indiai Gazdasági Vegyes Bizottság társelnökeként Delhibe utazott, hogy részt ve­gyen a bizottság 10. ülésszakán. A kétoldalú üzleti tanács párhu­zamos ülésére magyar üzletem­berek is elkísérték a minisztert. A tárgyalások során a magyar­indiai gazdasági kapcsolatok élén­kítésének lehetőségét vizsgálják, 1991 óta ugyanis jelentősen visszesett a két ország közötti ke­reskedelmi forgalom. Az Indiá­ból származó import az elmúlt két évben meghaladta a magyar export nagyságát, utóbbi az év végéig várhatóan eléri a 25-27 millió dollárt. Az indiai piacon érdekelt a Transelektro, a Vi­deoton és az Ikarus, valamint számos, magyar cég által alapított vegyes vállalat is működik ott. Magyarországon az indiai Oberoi csoport érdeklődik szállodaipari beruházások iránt. (NAPI) Befejeződött a tokaji Tisza-híd felújítása A munkálatok során új asz­faltburkolattal látták el a hidat, kijavították a több mint száz éve épült pilléreket, valamint elvé­gezték az 1959-ben épült híd­szerkezet teljes körű vizsgálatát és javítását. A 176 millió forint értékű re­konstrukció a nyíregyházi Isobau Építőmérnöki Kft. generál­kivitelezésében történt. A mun­kálatok áprilisban indultak, s no­vember első hetében a hídszer­kezet megemelésével, új görgőkre való helyezésével lényegében befejeződött a munka. A 1896-ban készült hidat mind­két világháborúban felrobbantot­ták. Az újjáépítések során a szer­kezetet a meglévő pillérekre épí­tették. A mostani rekonstruk­ció volt az első nagyobb javítás, a forgalom fél pályán zajlott. L B. OSZTOZKODÁS 45 MILLIÁRD ECU-N Régiónk előtt is megnyílik 2000-ben az EU strukturális alapja Az Európai Unió brüsszeli bizottsága a társult közép­­kelet-európai országok számára 2000-től nyitja meg struk­turális és kohéziós alapjait. A rendelkezésre álló keret a 2000-től 2006-ig terjedő időszakra 45 milliárd ECU, amiből 7 milliárdot az integrációt megelőző időszakban, a fenn­maradó 38 milliárdot pedig újonnan csatlakozott tagként vehet igénybe, főként infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozására a 10 társult tagország - tá­jékoztatta a magyar kormányt Monika Wulf-Mathies, a bizottság regionális politikáért felelős tagja. Az Agenda 2000-ben megfo­galmazott bővítési program az 1997—1999-es periódusra a PHARE-támogatások átalakítá­sával kívánja elősegíteni a közép -kelet-európai országok közele­dését az unió strukturális politi­kájához. A program utolsó fázi­sára az unió strukturális alapjá­nak egyharmadát tervezik a ré­gió területfejlesztési beruházása­ira fordítani. Három év múlva a tíz társult tag évente 1 milliárd ECU-t pá­lyázhat meg területfejlesztési prog­ramok társfinanszírozására. A konkrét felosztás feltételrendszerét és a társfinanszírozás szabályait a bizottság várhatóan jövő ta­vasszal alkotja meg, de a lakos­ság száma és a GDP alakulása valószínűleg döntő befolyással bír majd ennek kialakítására. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter el­mondta, a magyar területfejlesztési törvény az EU elveivel összhang­ban a regionális különbségek meg­szüntetését célozza meg. A hat­éves periódusra az egész régió szá­mára rendelkezésre bocsátott 45 milliárdból megfelelően kialakí­tott programok benyújtásával és társfinanszírozás biztosításával le­het a szükséges összegekhez hoz­zájutni. A területfejlesztés jogi és intézményrendszere az EU- harmonizáció jegyében alakul, a további feladatokat pedig a készülő országos területfejlesztési koncep­ció fogalmazza meg. B. L. Átadták az új 2-es utat Pénteken Horn Gyula és Lotz Károly üzembe helyezte az új 2-es számú főút Sző­dliget-Duna­­keszi-Alsó több mint 15 kilomé­teres szakaszát. Ez év augusztu­sában már forgalomba helyezték az út északi folytatását, a Vácig húzódó 16 kilométeres szakaszt. Az említett két rész nettó beru­házási költsége 10,1 milliárd fo­rint. Ebből a korábban átadott rész 5,6 milliárd, a most üzembe helyezett pedig 4,5 milliárd forint­ba került. Az építkezés költségé­nek 50 százalékát - mindkét sza­kasz esetében - az Európai Be­ruházási Bank (EIB) állta, az első szakasz esetében az összeg további részét az Útalap finanszírozta, a most átadott szakasz esetében pe­dig az EIB 25 százalékára nyúj­tott hitelt, amit az Európai Unió PHARE-segélye egészített ki. Lotz Károly lapunknak el­mondta, hogy egy-két héten belül folytatódik az út építése Buda­pest felé. A beruházás két ütem­ben valósul meg. Az új 2-es út és az M3-as összekötésének nettó beruházási költsége 7,5 milliárd forint, míg az új 2-es és a régi 2-es közötti összeköttetés 10,4 milliárd forintba kerül. A ter­vek szerint a projekt 10 százalé­kát PHARE-segély formájában az unió finanszírozza, a további költségeket a büdzsé állja. Az első szakasz várható üzembe helye­zése 1998 második felében esedé­kes, míg a másodiké 1999 végén. Az új 2-es út része a kormány által idén elfogadott 10 éves úthálózat-fejlesztési programnak. A kabinet a program megvaló­sítása során vizsgálja a leggaz­daságosabb finanszírozási formá­kat, tehát a kormány ma még nem kötelezte el magát egyet­len finanszírozási mód mellett sem. Diószegi József Csökken a MÁV vesztesége (Folytatás az 1. oldalról) A személyszállítás tervezett be­vételét 400-600 millió forinttal növeli év végére a MÁV. A tár­saság megszerezte a kormány hoz­zájárulását 60 millió márka hi­tel felvételéhez, bár ennek feltéte­leiről november során még to­vábbi tárgyalások várhatók. A vasúttársaság ebből az összegből tovább kívánja gyarapítani Inter­City járatainak számát. Ez a pénz hozzájárulhat a mellékvonali há­lózat részbeni rekonstrukciójához is. A mellékvonalait műszaki fej­lesztése után a MÁV, az önkor­mányzatok, illetve helyi válla­latok alkotta részvénytársaság­ok kezelésébe kerülhetnének ezek a vonalszakaszok. A közlekedé­si tárca a MÁV szakembereinek előkészítésével erre vonatkozó kormány-előterjesztést készít, amit a jövő év tavaszán vizsgálhat meg a kormány. Sipos kiemelte, a MÁV történetében először for­dult elő az idén, hogy a személy­szállító kocsik rekonstrukciójá­ba helyi vállalatok, illetve ön­­kormányzatok is bekapcsolódtak. Az elővárosi forgalomban közlekedő 220 kocsi felújítása is rövidesen elkezdődhet, ugyanis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által ehhez a pro­jekthez folyósítandó 40 millió ECU-ról szóló hiteltárgyalások előrehaladott állapotban vannak, a hitelszerződések várhatóan még decemberben aláírhatók. Az áruszállítás kapcsán a ve­zérigazgató megjegyezte, hogy nap­jainkban egyre több olyan áru szállítása történik vasúton, ame­lyet korábban közúton fuvaroz­tak a belföldi forgalomban. Az exportszállítások idei teljesítménye 26 százalékkal haladja meg a ta­valyi értéket. Az idén várható­an 3,5-4 millió tonna gabonát szállít exportra a MÁV. Az im­portszállítások a terveknek megfe­lelően alakulnak, míg a tranzit 22 százalékos növekedést mutat 1996-hoz képest. Ez utóbbi ese­tében jelentős eredmény, hogy 37 százalékkal nő az idén a ta­valyihoz képest a kelet-nyugati irányú tranzitszállítás. Az idén a vasúti áruszállítás összességében 2,7-2,8 százalék­kal haladja meg a tavalyi szin­tet, várhatóan 45,6 millió ton­na árut fuvaroz a MÁV. A ter­vek szerint jövőre - az ideihez képest - 3 százalékkal nő a MÁV teherszállítási teljesítménye. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a jövő héten a szakszerve­zetekkel kezdődő bértárgyaláso­kon a MÁV a hároméves állam- MÁV szerződéshez tartja magát. Ebben az szerepel, hogy a 3 év - 1996, 1997 és 1998 - átlagá­ban a dolgozókat nem érheti reálkereset-veszteség. A tervek szerint egyébként a MÁV dol­gozóinak száma az idei év vé­gén 58 357 lesz, ez is megfelel az állammal kötött szerződésben rögzítetteknek. D. J. MAGYAR GAZDASÁG Háromszázm­illiárd forint értékű beruházás Bükkábrányban Biztosra veszi a Mátrai Erőmű Rt. német tulajdonosa, az RWE­­EVS konzorcium, hogy sikerrel jár az MVM Rt. által kiírt ka­pacitástenderen. A társaság szá­mára évente körübelül 50 milli­árd forint árbevételt jelentene két beadott pályázata - egy kétszer 500 megawatt kapacitású és egy kétszer 300 megawattos, ám ugyanennyivel növelhető kapa­citású erőmű - közül valame­lyik megvalósulása. A cég pén­teki sajtótájékoztatóján elhang­zott, hogy a beruházás körülbe­lül 300 milliárd forint értékű, és a német társaság megfelelő pénz­ügyi háttérrel rendelkezik a fi­nanszírozáshoz. A bükkábrányi térségben a már működő, külszíni lignitbánya bővítése 40 évre elegendő tüzelőanyagot szolgáltatna az erőműnek. A megnövelt kapa­citású bánya és az új erőmű kö­zel másfélezer munkahelyet te­remtene. I. S. Nyílik az export-import olló (Folytatás az 1. oldalról) A magyar nyolc havi adatok alapján kiemelkedő növekedést a gépipari import mutatott 33,3 százalékkal, valamint az energia­­hordozók, amelyek esetében több, mint tízszeresére nőtt az addig gyakorlatilag csekély behozatal. A magyar kivitel 28,9 százalé­kát kitevő franciaországi export­ban visszaesés az energiahordo­zók és a nyersanyagok esetében volt tapasztalható. Egyértelműen kedvező tenden­cia viszont a termékforgalom fo­lyamatos növekedése, értéke 1996-ban 1,3 milliárd dollár volt, idén pedig feltehetően eléri az 1,5 milliárd dollárt is. A francia nagykövetség kereskedelmi taná­csosa kiemelte, hogy a közép­­kelet-európai térségben magyar­­országi mérlege a legkiegyensú­lyozottabb, a Magyarországra érkező francia import csak cse­kély mértékben haladja meg az exportot. A magasabb behoza­talért az összesen 1,7 milliárd dol­lár értékű francia beruházások importigénye is felelős. A ter­mékforgalom összetétele is vál­tozott, miszerint a mezőgazdasági és nem feldolgozott termékek ki­vitele csökkent (az összkivitel 12-15 illetve 25-27 százaléka), míg a magasabb hozzáadott ér­téket képviselők exportja nőtt (arányuk 33 százalék). P. B. _NAPI__l — gazdaság---- LAPSZEL­ D CSAKNEM SZÁZMILLIÓ FORINT KÖLTSÉGGEL INKU­­BÁTORHÁZ nyitja meg kapuit 1999 elején Lentiben. Az összegből 302 ezer ECU-t a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány a PHARE CBC-pá­­lyázatán nyert el, míg 10 millió forintot az alapítvány saját for­rásból finanszíroz, a 26 mil­lió forintot érő ingatlant pe­dig a városi önkormányzat bo­csátja rendelkezésre. ♦ A BIZTOS KÜLFÖL­DI PI­ACCAL RENDELKEZŐ berke­nyei faluszövetkezet 70 mil­lió forint értékű beruházással kétszeresére bővíti hűtőházát, amivel összességében 500 tonna áru fogyasztását oldhat­ják meg a jövő tavasztól. Az összegből 28 millió forintot az agrártárca, további 14 mil­liót pedig a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács adott vissza nem térítendő támoga­tásként. ♦ MÉGSEM VÁSÁROLJA MEG A RECSKI­­ÉRCBÁNYA RT. 90 SZÁZALÉKÁT a júni­usi privatizációs pályázaton győztes panamai Oil Capital Ltd. (OCL), mivel időközben szakmai partnere, a China Metallurgical visszalépett az ügylettől, és így nem meri vál­lalni az­ invesztálás kockáza­tát. Az ÁPV Rt. tegnapig adott haladékot a vételár megfize­tésére OCL-nek, ellenkező esetben a pályázaton máso­dik osztrák DCI céggel kezde­nek tárgyalásokat. ♦ A JÖVŐ ÉVI FŐVÁROSI VÍZ (69,98 FORI­­T)- ES CSA­TORNAHASZNÁLATI (72 FO­RINT díjakra tett üzemeltetői javaslatokat magasnak tartja a főváros vezetése, ezért a tár­saságoknak a jövő hétre új ter­vezeteket kell készíteniük, hogy még a novemberi köz­gyűlésen döntés születhessen - nyilatkozta az MTI-nek Vajda Pál főpolgármester-helyettes.­­ A GYŐRI RÁBA RT. ÉS AZ AMERIKAI DEERE AND COM­PANY új futómű tervezésére és gyártására kötött megál­lapodást, ami legalább öt évre szóló, több millió dollár ér­tékű szállítást irányoz elő. A Rába két évtizede van jelen az USA piacán, és évente mintegy 90 millió dollár ér­tékben exportál futóműveket. Szigorodik a tb-járulék behajtása (Folytatás az 1. oldalról) A múlt év október végéig mind­össze 9,3 milliárd folyt be, ami azt mutatja, hogy e tekintetben látványosan javult az adófizeté­si morál. A 35,8 milliárd forin­tos adóhiány 65 százalékát, va­gyis 23,2 milliárdot az áfa-revíziók során tárták fel, további 4 mil­liárd a társasági adót, 2,2 milli­árd az szja-t, 3,1 milliárd a fo­gyasztási adót, míg a fennmara­dó 3,1 milliárd egyéb adóneme­ket érintett. A szankcióként kiszabott 28,9 milliárd forint büntetésből 13,6 milliárdot adóbírság, 14,4 milli­­árdot késedelmi pótlék, míg 769 millió forintot mulasztási bírság címén állapított meg az adóha­tóság. Ez évben jogerősen befejeződött 1418 per, aminek 55 százaléká­ban (4,9 milliárd perértékben) helybenhagyták az APEH hatá­rozatát. Szintén az adóhatóság javára szól a 343 permegszünte­tés (az ellene indított keresetek esetében), valamint a 173 hatá­lyon kívül helyezés, s mindössze 119 perben kötelezte a közigaz­gatási bíróság határozatának meg­változtatására az adóhatóságot. Az APEH 1997 október vé­géig 557 esetben tett büntető fel­jelentést adózók ellen - nagy­részt csalás (317) és adócsalás (137) gyanújával - melyekben az elkövetési érték majdnem el­érte a 6 milliárd forintot. Az APEH elnökhelyettese végül bejelentette: a pénzügyi tárca kez­deményezésére hétfőtől az APEH fokozottan fogja ellenőrizni, hogy a munkáltatók foglalkoztatottaik után befizették-e a tb-járulékokat. Bár az Egészségbiztosítási Pénz­tárba az egész évre tervezett já­rulékbevétel háromnegyede már befolyt - ami kedvezőbb a ta­valyinál -, az összeg azonban - az alacsonyabb kötelezettség miatt - kevesebb. Az egészségügyi hozzájárulás be­fizetési aránya rosszabb ennél, hi­szen az egész évre kalkulált 98 milliárdból eddig csak 46 milli­árd folyt be. A tb-vizsgálatok kez­detben elsősorban 500 nagy és 2000 kis- és középvállalkozást érintenek, egyrészt új célvizsgá­lat elrendelésével, másrészt a már folyamatban lévő ellenőrzésekhez kapcsolódva. A tb-járulék­ellenőrzések eredményeiről az APEH hetente jelentést küld a két tb-igazgatóságnak. (NAPI) Új kiserőmű a Dunaferr kokszolóművében Az Energiagazdálkodási (ÉGI) Rt. és az ABB PG Kft. együtt­működése nyomán elkészült az a csaknem félmilliárd forint ér­tékű turbinagenerátor, amely hasznos villamos energiává ala­kítja át a gőzt a Dunaferr kok­szolóművében. Tavaly júniusban a dunaújvárosi székhelyű cég szerződést kötött az ÉGI Rt.-vel egy 5,6 MW-os villamos telje­sítményű turbinagenerátor gép­egység tervezésére és megvalósí­tására a tíz éve működő száraz­kokszolóban. Az ÉGI Rt. - mint fővállalkozó és tervező - az ABB Power Generation Kft.-t vonta be a beruházás megvalósításába. A gőzturbinát az ABB magyar­­országi üzemében, a generátort pedig Finnországban gyártották. Az irányítástechnikai feladatok­ban részt vett a Siemens és a Mitsubishi is. A beruházás 500 millió forint nettó értékében benne van az a 23,5 millió forint érté­kű kiegészítő infrastruktúra is, amelyet az Energiaszolgáltató Kft. valósított meg. A létesítmény ki­vitelezése a szerződésben lefek­tetett programnak megfelelően 15 hónapot vett igénybe. T. K. Zs.

Next