Napi Gazdaság, 2000. február (10. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

2 lmi gazdaság Nőtt a kiskereskedelmi forgalom az USA-ban Az Egyesült Államokban a szezonális hatásokkal kiigazí­tott kiskereskedelmi forgalom a decemberi 1,7 százalék után januárban 0,3 százalékkal, 262,2 milliárd dollárra nőtt - jelentette be tegnap a washing­toni kereskedelmi minisztéri­um. Az elemzők ennél na­gyobb, 0,6 százalékos növeke­désre számítottak. Az új autók értékesítése a decemberi 1,4 százalék után januárban 2,3 százalékkal, 66,9 milliárd dol­lárra emelkedett, míg a gépko­csieladások nélkül számított teljes kiskereskedelmi forga­lom 0,3 százalékkal mérséklő­dött a decemberi 1,9 százalé­kos növekedés után. 1997 de­cembere óta a múlt hónap volt az első, amikor az autók nél­küli forgalom visszaesést mu­tatott. Elemzők szerint a kis­kereskedelmi forgalom várt­nál kisebb növekedésében nagy szerepet játszott, hogy sok vásárló - az évszámváltás­sal járó problémáktól tartva - nagy készletet halmozott fel a múlt év végén, főleg tartós élelmiszerekből. Gyorsuló romániai infláció A decemberi 2,9 százalék után januárban 4,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Romániában a tegnap közzé­tett hivatalos adatok szerint. A 12 havi infláció január végén 56,8 százalékot tett ki. Az élel­miszerek ára 6,8, az egyéb áru­ké 2,4, a szolgáltatásoké 3,3 százalékkal emelkedett janu­árban. A kormány az év végé­re a tavalyi 54,8 százalékról 27 százalékra kívánja leszorítani az inflációt. Csökkent a brit ipari termelés Fél év óta először csökkent decemberben a brit ipari ter­melés: a novemberi stagnálást az év utolsó hónapjában 0,5 százalékos süllyedés követte, a feldolgozóipar teljesítménye a tegnap közzétett adatok szerint 0,3 százalékkal szűkült. A fel­dolgozóipari termelés a múlt év utolsó negyedében csak 0,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző negyedévben. A gyenge eredményt a vállalatok a magas fontárfolyammal ma­gyarázzák, ami megdrágítja az exportot, és olcsóbbá teszi az importot. Tavaly a font árfolya­ma 8 százalékot emelkedett a legnagyobb kereskedelmi part­nerek valutáihoz képest. Bojkottálták az osztrák minisztert Hűvös fogadtatásban része­sítették az új osztrák kormány szociális miniszterét az EU-or­­szágok munka- és szociális­­ügyi minisztereinek nem hiva­talos lisszaboni tanácskozá­sán: a résztvevők közül senki sem állt szóba Elisabeth Sickl osztrák szabadságpárti mi­niszterrel. Sickl volt az első osztrák miniszter, aki egy EU- tanácskozáson vett részt azóta, hogy az unió többi 14 tagja politikai szankciókat határo­zott el Ausztria ellen. A mi­niszterek beszédeikben hosz­­szasan ostorozták az idegen­­gyűlöletet szító politikát. Ami­kor Sickl asszony szólásra emelkedett, francia és belga kollégája elhagyta a termet. NEMZETKÖZI GAZDASÁG A kamatemelés a bértárgyalások függvénye A vártnál kevésbé gyorsul a norvég gazdaság Lefelé módosította a norvég gazdaság idei és jövő évi növekedési ütemére vonatkozó prognózisát a statisztikai hivatal (SSB) tegnap közzétett legfrissebb negyedéves jelentésében, növelve ugyanakkor az inflációs előrejelzést. A kamatok változása mindenekelőtt a ha­marosan induló idei bértárgyalások kimenetétől függ. A norvég gazdaság teljesítmé­nye a múlt év utolsó negyedé­ben éves szinten 2,2 százalék­kal, a szénhidrogén-ipart leszá­mítva 1,6 százalékkal nőtt. 1999 egészében mindkét számí­tás szerint 0,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP). A munkaerő-állomány mind­össze 4 százalékát foglalkozta­tó, ám a GDP 18 százalékát, il­letve a kivitel 47 százalékát adó olaj- és gázipar eredmé­nyeit főként az utóbbi időben erősen hullámzó árak határol­ták be: az export volumene a negyedik negyedévben már nö­vekedésnek indult, de a múlt év egészét tekintve még 0,3 száza­lékos csökkenést regisztráltak. Az áruimport tavalyi 3,6 száza­lékos visszaesése nyomán a fo­lyó mérleget 43,8 milliárd korona többlettel zárták (1 dollár:8,1535 ko­rona). Az SSB a várt­nál kisebb mér­tékben bővülő olaj- és gázexport­ra hivatkozva a legutóbbi, decem­beri előrejelzés­ben szereplő 3,3 százalékról 2,7 százalékra csökkentette az 2000. évi GDP-növekedés üte­mére adott előrejelzését, a 2001-re vonatkozó prognózist pedig 3,2 százalékról 2,6 szá­zalékra vette vissza. Az olaj- és gázipar, valamint a tengerhajó­zás teljesítményét nem számít­va idén 1,3 százalékos, jövőre pedig 2,3 százalékos növeke­désre számíthat a norvég gaz­daság. A statisztikai hivatal egyúttal 2,4 százalékra módo­sította az idei fogyasztói árin­dexre vonatkozó korábbi, 2,1 százalékos előrejelzését. Elemzők egyetértenek ab­ban, hogy a jegybank esetleges monetáris beavatkozását alap­vetően a hamarosan beinduló éves bértárgyalások határoz­zák meg. Tavaly a norvég mun­káltatók és a munkavállalók abban állapodtak meg, hogy a bérek alakulását a fő kereske­delmi partnerországok gazda­ságainak az idő tájt 3,5 száza­lékosra becsült növekedéséhez igazítják. Egyes megfigyelők szerint az SSB mostani jelen­tése után a kamatok rövid tá­von ugyan stabilak maradhat­nak, ám az év második felére már 0,25 százalékpontos eme­lést valószínűsítenek. G. S. (%) 0 1-----------1----------1-----------1--------—1 -2 ------------------------------------------------95 96 97 98 99 XII.­­negyedéves adatok éves összehasonlításban Forrás: Bloomberg Az EU konzultációkat kezd a tagállamokkal Internetes válságtanácskozást hívott össze a Fehér Ház (Folytatás az 1. oldalról) Az értekezleten képviselte­tik magukat az elektronikus kereskedelemben és a számító­­gépes hálózatok terén érdekelt vezető amerikai cégek, köztük a legutóbbi hackerakciók olyan áldozatai, mint a Yahoo! és az eBay, valamint többek között az IBM, a Microsoft, a Cisco, az America Online és az MCI WorldCom. Rajtuk kívül részt vesz a tanácskozáson Janet Reno igazságügy-miniszter, William Daley kereskedelmi miniszter és Sandy Berger, Clinton nemzetbiztonsági ta­nácsadója, továbbá meghívást kaptak a terület tudományos szakértői is. A Clinton-admi­­nisztráció az ügyet nem egy­szerű bűnüldözési kérdésként vagy a gazdaság kockázati té­nyezőjeként kezeli, hanem le­hetséges biztonságpolitikai veszélyforrásként, amit az is mutat, hogy a találkozót a nemzetbiztonsági tanács szer­vezte. Egy másik, egy héttel később­re, az amerikai kereskedelmi és iparkamara által összehívott ta­nácskozáson várhatóan leg­alább száz internetes és high­­tech cég vezetői vitatják meg zárt ajtók mögött a kialakult helyzetet. Már most nyilvános­ságra került bírálataik szerint főleg azt nehezményezik, hogy Washington évente több milli­árd dollárt költ a számítógépes infrastruktúra kritikus pontjai­nak védelmére, de ennek az összegnek a legnagyobb része eddig a Pentagonnak jutott A témát napirendre tűzte a tá­madásokban eddig közvetlenül kevésbé érintett EU brüsszeli bi­zottsága is. Illetékes szóvivője szerint a vezető weboldalak el­leni támadások egyértelművé teszik, hogy a cyberkalózok el­leni harcban mielőbbi intézke­désekre van szükség. A kérdés kezelésére az EU-nak egyelőre nincs kialakult elképzelése; az ezzel kapcsolatos brüsszeli ál­láspontot a tagországokkal és a vezető internetes cégekkel foly­tatott megbeszéléseket követő­en alakítják ki márciusban. Vár­hatóan javasolni fogják a bűn­üldöző szervek felkészítését a cyberkalózok elleni harcra, az EU-országok, illetve az USA rendőrségei közti együttműkö­dés javítása mellett. A nyárra el­készülő újabb dokumentumban pedig valószínűleg szorgalmaz­zák, hogy a szolgáltatók a leg­újabb technikák alkalmazásával tegyenek lépéseket a biztonság növelésére. A tekintetben azonban még messze nem született döntés - tette hozzá a szóvivő -, hogy szükség lesz-e különleges törvé­nyek meghozatalára a hackerek elleni harcban. b. p. a. Szorosabb együttműködés a jegybankok között Az ECB minimumkövetelményeket szab a tagjelölteknek (Folytatás az 1. oldalról) Az ECB az eurózóna árstabi­litásának fenntartása érdekében a jövőben minősíteni fogja a je­lölteket, amelyeknek monetáris folyamataikat is hozzá kell iga­zítaniuk az EU normáihoz. En­nek megfelelően már a felké­szülés időszakában is óvakodni­uk kell a hazai valuta reálárfo­lyamában bekövetkező túlzott ingadozásoktól, illetve a túlzott mértékű le- és felértékelésektől. Minél stabilabban és szorosab­ban kötődik az adott nemzeti valuta az euróhoz, annál jobb eséllyel rendelkezik a tagjelölt arra, hogy belátható időn belül elnyerje az eurózónához való csatlakozás jogát is. Az eurózóna országaira vo­natkozólag az ECB-jelentés megállapítja, hogy az év elején tovább gyorsult a gazdasági nö­vekedés, annak ellenére, hogy az ipari termelés növekedése a múlt év utolsó hónapjaiban át­menetileg visszaesett. Az erősö­dő konjunktúra már érezteti a hatását a munkaerőpiacokon is, aminek következtében az év fo­lyamán szignifikánsan csökken­ni fog a munkanélküliség. A múlt év végén bekövetke­zett áremelkedésekért szinte ki­zárólag az olajárak tehetők fe­lelőssé, de az idei év elején az energiahordozók árnövekedése már hatást gyakorolt a többi ter­mékcsoportra is, így az ECB fo­kozott éberséggel figyeli az árak alakulását. Az euró gyengélke­dését az ECB az USA gazdaságá­nak folytatódó gyors ütemű nö­vekedésével magyarázza. A nö­vekedés azonban most már az eurózónában is gyorsulóban van, így az euró a közeljövőben várhatóan visszanyer valamit a korábbi pozíciójából. Somogyi Csaba ? _ r www napi hu SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Előfizethető a hirlapkézbesítőknél és a Hirlapelőfizetési Irodában ‘ ' -r-------------------------------------iííOi­í Ik rll d I _ . ... .. C1 . . . c . c ír Mtí »I i/ nr. , zz A,»n.rÁzr.Tá U AuimD (1089 Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Központi telefonszám---------------------------------------- ■■ 9 IéÉAéH 21 m.rr.Tlí mY.Tiiír 21 Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 LAPIGAZGATÓ: Mező Gizella 4 MAGYAR Bu­dap­est Orczy tér L)1 ^kivül Budapesten a Magyar Posta ____________________________________350-1117 M­e­lenik hatszor héten GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi E-mail-cím:___________________________napi@napi.hu­­­------------7--------------------------------------—(rovatvezető), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC Korányi G. Tamás (rovatvezető), Molnár Gergely, Rónai Balázs, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Bidenpénz ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Hirdetésfelvétel: 350-3784, 350-6128, 350-4349 Főszerkesztő:------------------------------------------Both Vilmos (szerkesztő), PIHENŐ: Bunyevácz Zsuzsa (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal Számítástechnika:_________________________ORC I Bt Felelős szerkesztő:----------------------------------Werner Péter ^ ^ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­4 ISSN 1217-5501.4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. 4 A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap mVzNH Rt*és az alternatív^terjesztő^ *" * Nyomás:------------------------Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám . ..... . . . . . . .... ... ...... . ... .. .. . .... . , klin. ^ . . ’ neszt ' Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda ------------------------------------------------------------------------------------ tenesztesevel kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tarolasa, feldolgozása es ertekesítese a kiadó írásos hozzajarulasa nélkül. A lapból ertesuleseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra ...... . c. c. ----------------------------------------------------------------------—---------­Kiadó: NAPI Gazdaság Kiadó Kft.­­ . Előfizetési díj: egy évre 36 0O0 Ft, fél évre 18 600 Ft. E-mail:_____________________________szikra@lang.hu Ügyvezető Süle László­ra,­ hivatkozással tehet: negyed­évre 9600 Ft. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató 2000. FEBRUÁR 12. Program a szegénység visszaszorítására Az IMF a pénzügyi szigor lazulásától tart Brazíliában A Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselője aggodalmának adott hangot a brazil kormány e héten bejelentett, a szegény­ség visszaszorítását előirányzó tízéves tervével kapcsolatban, mivel az az államadósság lefa­ragása terén elért eredménye­ket teszi kockára. Brazíliának fokozottan kell küzdenie a szegénység ellen - ismerte el az IMF illetékes kép­viselője, Lorenzo Peres - , de e téren a már működő projek­tek hatékonyságának növelé­sével is jelentős előrelépést le­hetne tenni. A Világbank leg­frissebb kimutatása szerint a brazil népesség 17 százaléka napi 1 dollárnál kisebb összegből kénytelen megélni. A kormány előterjesztése évente 4 milliárd reált (1 dol­­lár­s,772 real) szán a sze­génység leküzdésére; ezt az első két évben a pénzügyi tranzakciók különadójából, a további nyolcban pedig priva­tizációs bevételekből finanszí­roznák. Az IMF illetékesét fő­leg ez utóbbi nyugtalanítja, hiszen a privatizációs bevéte­lek zömét eddig az állam­­adósság csökkentésére hasz­nálták fel. A legutolsó, novem­ber végi adatok szerint az ál­lamadósság 517,6 milliárd real volt, ez a GDP 48 százalé­kának felelt meg; az éves adós­ságszolgálat tavaly már meg­haladta a 100 milliárd reált. A kormány egyelőre nem részletezte, hogy a tervezetben előirányzott összeget milyen módon akarja felhasználni. A pénzügyminisztérium infor­mációi szerint a privatizációs bevételekből szövetségi kötvé­nyeket vásárolnak majd, és azok kamatjövedelmét fordít­ják a szegénység elleni pro­jektre. Ez egyúttal azt is jelen­ti, hogy a kötvények 2010-ben esedékes visszavásárlásáig a privatizációs bevételek a kincstár kezében maradnak. (NAPI) Mindinkább elfordulnak a befektetők Akadoznak a reformok a Fülöp-szigeteken A Fülöp-szigetek csaknem sértet­lenül vészelte át a kelet-ázsiai tér­séget sújtó 1997-98-as pénzügyi válságot, mégis a régió egyik leg­lassabban fejlődő országa. A be­fektetők az elemzők szerint emi­att kezdik elveszíteni bizalmukat, és kedvezőbb helyet keresnek tőkéjük számára. A bruttó hazai termék (GDP) tavaly 3,2 százalékkal bővült a Fülöp-szigeteken, s a szakér­tők szerint idén 3,4-3,5 száza­lékos növekedés várható, mi­közben a térség többi gazda­sága tavaly ennél lényegesen jobb eredményt mutatott fel: Dél-Koreában 10,2, Thaiföld­­ön 4-5, Malajziában 5, Szinga­púrban 5,4 százalékos volt a GDP növekedése. A manilai kormány derűlá­tóbb az elemzőknél: miután a negyedik negyedévben 4,6 szá­zalékkal bővült a GDP, idén a gazdaság 4-5 százalékos bővü­lésével számol. A befektetések a politikai kockázatok növekedése, a gaz­dasági szerkezet átalakításának lassúsága és a belföldi kereslet stagnálása miatt 21 éve a leg­alacsonyabb szintre zuhantak. A költségvetési deficit tavaly a tervezett 64 milliárd helyett 111,7 milliárd peso (1 dol­­lár,40,1 peso) volt, idén azon­ban 62,5 milliárd pesóra kíván­ják csökkenteni. A 12 havi inf­láció januárban csupán 2,6 szá­zalékos volt, részben a magas bázisnak, részben a jó termést követő nagy élelmiszer-kínálat­nak köszönhetően. A fogyasztói árindex 51 százalékát kitevő élelmiszerek árszintje január­ban 1,4 százalékkal csökkenti A kialakult helyzetért egyre többen bírálják a 20 hónappal ezelőtt elsöprő fölénnyel meg­választott Joseph Estrada köz­­társasági elnököt, aki szerin­tük képtelen a parlamenten át­erőltetni a gazdaság liberalizá­lásához szükséges törvényeket, s ami átmegy, azt nem tudja végrehajtatni. Az elemzők úgy vélik, hogy a legfontosabb vol­na azoknak a már közel két éve a parlament előtt fekvő törvényjavaslatoknak a sürgős elfogadása, amelyek lehetővé tennék a kiskereskedelem libe­ralizálását a külföldi befekte­tések tilalmának megszünteté­­­­sével, a bankrendszer nyitottá tételét, az energetikai szektor reformját és az értékpapírtör­vény megújítását. A világbanki szakértők sze­rint a külföldi tőkének a Fülöp­­szigetekre vonzásához elkerül­hetetlen a vidék fejlesztése költ­ségvetési támogatással, a köz­oktatás magasabb szintre eme­lése a munkaerő színvonalának emelése érdekében, valamint az infrastruktúra javítása, mivel e területeken az ország elma­radt a térség államaitól. B. T. J. UTAZÁSI AJÁNLATOK A VILÁG MINDEN TÁJÁRA! Hirdessen kedvezményesen az UTASCSALOGATÓBAN! Termékmenedzser: BLASKOVITS JUDIT Tel.: 350-3784 Fax: 451-0169

Next