Napi Gazdaság, 2000. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-01 / 77. szám
A Pénzügykutató a tavalyinál is jobb évet vár Erősödik a túlfűtöttség veszélye? A 2000-es év a tavalyinál is sikeresebb lehet, a konjunktúra várhatóan tovább erősödik, ám ez magában hordozza azt a veszélyt, hogy a gazdaságpolitika elbizakodottá válik - vélekedett Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. idei első prognózisának szerkesztője a jelentés bemutatásakor. Az előrejelzés szerint a gazdaság - 1999 első felének korrekciói után - idén visszaáll a beruházások és az export által meghatározott növekedési pályára. A kutatók várakozásai szerint a GDP úgy növekszik 5 százalék vagy e fölötti ütemben, hogy közben javulnak az egyensúlyi mutatók. Várhatóan jelentős nominális GDP-többlet alakul ki, így az összes GDP- arányos makromutató kedvezően alakul. A várakozások szerint a külpiacokon értékesített termékek importtartalma csökken, így javul a külkereskedelmi mérleg egyenlege. Hasonló hatást vált ki a fogyasztás visszafogottabb növekedési üteme, az idegenforgalmi egyenleg javulása, valamint az Európai Unió által nyújtott csatlakozási előtámogatások. A jelentés készítői mindazonáltal úgy vélekednek, hogy a gazdaság fejlődése egyenlőtlen és minden szempontból rendkívül koncentrált, a vámszabad területi multik döntései meghatározóak a növekedés dinamikáját illetően. Idén a növekedés a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét is magában hordozza. A kutatók úgy vélekednek, hogy komoly az esélye a költségvetési szigor enyhülésének, illetve a fiskális, a monetáris és a jövedelempolitika közötti összhang megbomlásának. Ráadásul 2001 választásokat megelőző év, ami túlzottan ambiciózus tervek kidolgozására, illetve beindítására ösztönözheti a politikai döntéshozókat. M. Cs. luinál is jobb et (változás az előző évhez képest)___________________1999________2000 GDP-növekedés (százalék) 4,3 5-5,5 Ipari termelés (százalék) 10,5 11-13 Export (dollárban, százalék) 8,7 13 Import (dollárban, százalék) 9 11 Háztartások fogyasztása (százalék) kb. 4,8 kb. 3,8 Egy főre jutó reálkereset (százalék) 2,5 1,2 Beruházások (százalék) 6,6 9 GDP belföldi felhasználása (százalék) kb. 5,0 kb. 4,7 Külkereskedelmi egyenleg (milliárd dollár) -3 -2,8 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) -2,1 -2 Közvetlen külföldi tőkebefektetés (milliárd dollár) 1,7 1,9 Nettó külföldi működőtőke-befektetés (milliárd dollár) 1,4 1,6 Államadósság a GDP százalékában 59,5 58,0 Államháztartás hiánya a GDP százalékában 3,7 3,3 Fogyasztói áremelkedés (évi átlag, százalék) 10,0 8,5-9 Fogyasztói áremelkedés (dec/dec, százalék)____________10_______7,5-8 Forrás: Pénzügykutató Rt.________________________________________ 2000. ÁPRILIS 1.TiL MAGYAR GAZDASÁG NAPI gazdaság 3 A PM nem tervez változtatásokat 'A TÖOSZ átszámíttatná az adóerő-képességet " a II " . A Települt Önkormány^tati Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint az elmaradt térségek fejlesztési forrásait a gazdasági növekedés generálta bevételtöbbletből, S nap a^ önkorvmányzati alrendszeren belül -a fejlettebb települések rovására történő - átcsoportosítások révén ktellene előteremteni. Értesülésünk szerint a TÖOSZ április közepére összehívott szakértői értekezletén kívánja áttekinteni az önkormányzati finanszírozásban a normatív támogatások meghatározásához használt adóerőképesség átalakításának lehetőségeit. Az érvényes számítási módot ugyanis az átlagosnál nagyobb egy főre eső helyi- és személyijövedelemadó-bevétellel rendelkező települési önkormányzatok méltánytalannak érzik, mivel ez alapján normatív támogatásaik csökkennek. A normatívákkal a központi költségvetés az önkormányzatokhoz telepített állami feladatokat finanszírozza. Az adóerő-képesség vizsgálata alapján a községeknél 11 800, a városoknál 14 715 forint felett már életbe lép az elvonás - ez a települési önkormányzatok egyharmadát tömörítő TÖOSZ szerint jelenleg 79 települést érint. Az ennél kevesebb bevétellel gazdálkodó települések viszont számíthatnak a jövedelemkiegyenlítő forrásokra. Az önkormányzatok szerint az 1999-től alkalmazott intézkedés visszaveti az élenjárók és a környező települések fejlődését, ugyanakkor a lemaradókat nem segíti érezhetően. A TÖOSZ úgy véli, egyoldalú a kormány érvelése, amikor a szocialista ipartelepítéssel elért igazságtalan előnyökre hivatkozva von el saját bevételeket a településektől. Az önkormányzatok ugyanis infrastrukturális fejlesztésekkel és hosszú távú adómentességekkel teremtették meg a fejlődés feltételeit. Petrovics István, Pusztavám polgármestere szerint az adóerő-képesség nem kiegyenlítő jellegű, hanem a több feladatot ellátó településeket bünteti. Hasonló nagyságrendű és azonos adóbevétellel rendelkező önkormányzatok esetén attól a helyhatóságtól vonnak el nagyobb összeget, ahol több feladatot látnak el. A TÖOSZ a tanácskozás eredményétől függően tesz javaslatot az adóerő-képesség számításának megváltoztatására a Pénzügyminisztériumnak. A tárcánál egyelőre nem kívántak nyilatkozni arról, hogy tervezik-e az adóerő-képesség jövő év módosítását. b. 7. A TÖOSZ a helyi adórendszerben tervezett szigorításokat is kifogásolja, legfőképpen az iparűzési adó központosítását. Bár az adónemből származó bevétel nagyobbik része a kiszivárgott kormányzati elképzelések szerint visszakerülne az önkormányzatokhoz, 40 százaléka a jövedelemkiegyenlítő forrásokat gyarapítaná. ál án? A KSH a februári termelői árakról Tovább nőtt a belföldi értékesítés árindexe Februárban a belföldi termelői árindex év/év alapon 13,1 százalékra nőtt az előző havi 12,6 százalékról, elsősorban a vegyipari, ezen belül is a kőolajtermékek árának emelkedése következtében. Szintén ez magyarázza, hogy a kivitel hó/hó alapon számolt februári drágulása tavaly március óta nem látott magas szintet ért el. Az élelmiszerek termelői ára nem változott januárhoz képest, ami inflációs szempontból igencsak kedvező lehet. Az ipar termelői árai februárban hó/hó alapon 1,1 százalékkal emelkedtek, az év/év index így 9,2 százalék lett. A belföldi értékesítés havi árindexe egy százalék alatt maradt, a forintban számolt exportárak 1,4 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítésben meghatározó súlyú ágazatok közül az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termelői árai nem változtak az előző hónaphoz képest, ami megfigyelők szerint kedvező fejlemény, s továbbra is nyomott élelmiszerárakat vetít előre. A KSH szerint az élelmiszeriparon belül a januári nagyobb áremeléseket követően mérsékeltebb - 0,6, illetve 0,7 százalékos - árnövekedés folytatódott a tejfeldolgozásban és a malomiparban, a takarmány körülbelül 2 százalékkal drágult, csökkent viszont a növényolaj termelői ára. Az italgyártás csaknem változatlan árszínvonala mögött a mérséklődő sör- és üdítőitalárak mellett a bor 5,4 százalékos és a szeszek 8,5 százalékos drágulása is meghúzódik. A kőolaj és az olajtermékek magas világpiaci árszintje februárban is rányomta bélyegét a magyar termelői árak alakulására. A kőolajfeldolgozás árai 5,3 százalékkal, a vegyi anyagok, termékek, a gumi- és műanyagtermékek átlagosan 1,1 százalékkal drágultak januárhoz viszonyítva. A többi feldolgozóipari ágazatban 0,4-1,7 százalék közötti áremelkedést mért a KSH. Ez utóbbi érték az építőanyagokat jellemezte, ezen belül a cement 4,7 százalékkal, az előre kevert beton pedig 2,5 százalékkal drágult egy hónap alatt. A januári áremelkedés után februárban az energiaárak mérsékeltebb ütemben, 0,2 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés forintban kifejezett árai - hó/hó, alapon számolva - februárban tavaly március óta nem látott mértékben, 1,4 százalékkal emelkedtek. Az ipari kivitelben meghatározó gépipari exportárak átlagosan 1 százalékkal emelkedtek. A feldolgozóipari átlagárat így a vegyipar 3,9 százalékos, az élelmiszeripar 1,4 százalékos, valamint a fémalapanyagok és az építőanyagok egyaránt 1,8 százalékos emelkedése húzta fel. A gépiparon belül a járműgyártás árszintje nem változott egy hónap alatt, az iroda- és számítógépgyártás kiviteli árai 3,1 százalékkal, a híradástechnikai termékeké pedig 1,7 százalékkal bővült. Dózsa György Termelői árindex Belföldi árindex Exportárindex előző hónap előző év azonos előző hónap előző év azonos előző hónap előző év azonos100,0 időszaka = 100,0 = 100,0 időszaka = 100,0 = 100,0 időszaka = 100,0 1999. február 100,3 104,4 100,6 1055 99,9 103,1 Március 1008 1019 1005 1055 1ÖM 1047~ Április 99/ 10/9 100/ 105/ 97/ 102/ Május______________ 100/ 103,9 100/ 105/ 99/ 101/ Június 100,9 104/ 100/ 106/ 101,1 102/ Július 100/ 105,1 100/ 106/ 101/ 103/ Augusztus 100/ 104/ 101,1 106,9 100/ 101/ Szeptember 101/ 104/ 101/ 107/ 101/ 101/ Október 101,1 105/ 101,4 108/ 100/ 101/ November 101,0 107,1 100,9 110/ 101,1 103/ December 100/ 108/ 100/ 111/ , 106/ 104/~ 2000. január 101/ 108/ 102/ 112/ 100/ 103/ Február______________101/____________109/ 100/_________113/_______101,4 105,1 2000. január-február 108,7 112,8 104,3 Forrás: KSH_____________________________________________________________________________ Ötödik sebességbe kapcsolt a magyar gazdaság Tavaly 4,5 százalékkal bővült a GDP (Folytatás az 1. oldalról) A GDP bővülése az elmúlt évben negyedévről negyedév■re gyorsult, az utolsó három hónapban mért 5,9 százalék 1996 óta - a KSH akkortól tesz közzé negyedéves becsléseket - a leggyorsabb háromhavi növekedési ütem. A végső felhasználáson belül a háztartások fogyasztása minden negyedévben 5 százalék körül mozgott, nem követte tehát a GDP változását. Az egyre gyorsabban pörgő gazdaság az év végére a háztartások fogyasztási kiadásainál gyorsabb növekedést mutatott ugyan fel, ám 1999 egészében 0,6 százalékpont maradt a két bővülési ütem közti különbség, utóbbiak javára. Elemzők szerint a lassuló reálbér-növekedés következtéie-ízben a lakossági fogyasztás üteme idén elmarad a GDP-étől, viszont az országgyűlési választások közeledtével ismét fordulhat a kocka. A nominális GDP 1999-ben az első becslés szerint 11 498 milliárd forint lett. Ez éppen megfelel becslésünknek (NAPI A közösségi fogyasztás tavaly 2,2 százalékkal bővült, ezen belül igencsak meglepő a negyedik negyedév 0,1 százalékos indexe. Erre azonban csak részben kínál magyarázatot a költségvetési beruházások visszafogása. A közösségi beruházások renyhe növekedését az önkormányzatok gazdálkodását jól ismerő szakértők szerint szezonális hatások is okozhatták. A helyhatóságok beruházásai az 1998-as választási év utolsó negyedében felfutottak - ami magas bázist eredményez -, az elmúlt év utolsó negyedében viszont visszaestek. A külkereskedelmi forgalomban az export éven belüli növekedési ütemének gyorsulása az előző év azonos időszakához képest a negyedik negyedévben 18,9 százalékot, éves szinten 13,2 százalékot ért el. Az import a kiviteltől elmaradó ütemben - az utolsó negyedévben 16,6 százalékkal, az év egészében 12,3 százalékkal - növekedett. A nemzetgazdaság ágazatai közül az elmúlt évben a feldolgozóipar és a kereskedelem hozzáadott értéke nőtt a leginkább -9,7 százalékkal, illetve 9,2 százalékkal -, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazaté 8 százalékkal bővült. A mezőgazdaság által megtermelt GDP visszaesett, a pénzügyi szektoré gyakorlatilag stagnált. Gazdaság, 2000. március 31., 1. oldal), de a mögöttes számok egészen másképp alakultak. A növekedés üteme az általunk kalkuláltnál nagyobb lett, a GDP-deflátor viszont kisebb, 9 százalék. Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a kormány idei, 12 520 milliárd forintos nominális GDP prognózisa alulbecsli a várható adatot, sőt a magasabb év végi növekedési ütem még inkább azt sejteti, hogy az idei bruttó hazai termék 13 000 milliárd forint fölé kúszik. Az 500 milliárd forintos eltérés egyfelől költségvetési bevételtöbbletet vetít előre, másfelől növeli az államháztartási hiány-mutató viszonyítási alapját, vagyis egyre valószínűbbnek látszik, hogy a hiány lényegesen kisebb lesz a tervezett 3,5 százaléknál. d. Gy.-m. d. ff A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Gazdasági Főiskolák Külkereskedelmi Kara és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének hallgatói a Budapest Alapkezelő Rt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig az ÁB-AECON Általános Biztosító Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. Új 1999. IV. negyedév Megnevezés I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 1999. volumenindex, előző év azonos időszaka 100,0 Háztartások fogyasztási kiadása 104,8 105,4 105,0 105,2 105,1 Természetbeni társadalmi juttatás 103,8 103,4 102,6 1015? 102,8 Háztartások tényleges fogyasztása 1045 105,0 1045 104,4 104,6 Közösségi fogyasztás~ 104,6 101,4 102,8 100,1 102,2 Végsőfogyasztásösszesen 104,6 104,4 104,3 103,8 104,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 106,4 106,8 104,2 108,1 106,6 Export 1095 1095 113,6 1185 TO Import TO TO 1095 TO TO Bruttó hazai termék (GDP) összesen 1035 103,9 1045 105,9 1045 ’Előzetes adatok Forrás: KSH Orbán Viktor a gazdasági növekedésről A kormány tartós, az Európai Unió növekedési ütemének kétszeresét is meghaladó növekedéssel számol az elkövetkező időszakban - mondta Orbán Viktor tegnap a Magyar Innovációs Nagydíj eredményhirdetésén. A miniszterelnök szerint a tartós gazdasági növekedés megteremtésével az innováció feltételei is javultak, s erre az alapra épül a részleteiben még kidolgozásra váró Széchenyi terv is. Náray az összevont felügyelet elnökhelyettese A pénzügyminiszter Náray Lászlót nevezte ki az április 1- jével megalakuló Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökhelyettesévé. A minisztérium közleménye szerint a „szuperfelügyeletet” - amelynek megalakulásával az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet megszűnik - Náray kinevezett elnökhelyettesként irányíthatja egészen az új elnök megválasztásáig, ami az Országgyűlésre vár. Csaknem 300 milliárd folyt be biztosításból A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tegnapi közgyűléséről kiadott közlemény szerint a hazai biztosítók tavalyi díjbevétele az előző évihez képest 21,4 százalékkal nőtt, meghaladta a 296 milliárd forintot. Ezen belül a leggyorsabban, mintegy 34 százalékkal, az életbiztosítási díjbevételek emelkedtek. A közgyűlésen beiktatták a Mabisz új elnökét, Bordás Györgyöt, a Nationale Nederlanden Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatóját, s megerősítették főtitkári tisztségében Trunkó Barnabást. Nemzeti foglalkoztatási akcióterv Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi ülésén a szakszervezeti oldal a határidőket, a felelősöket és a számonkérhetőséget hiányolta az európai uniós szisztéma alapján kidolgozott nemzeti foglalkoztatási akciótervből - jelentette az MTI. Ezért a szakszervezetek képviselője szerint az akcióterv nem lehet egyenértékű a foglalkoztatási törvény alapján évente elkészítendő foglalkoztatáspolitikai irányelvekkel. A munkaadói oldal elfogadhatónak tartotta az előterjesztést. A kormányzat képviselői tudomásul vették a véleményeket, ígéretet tettek arra, hogy mérlegelik a javaslatokat, s valamennyiről tájékoztatják a kabinetet. A tárgyalófelek a női nyugdíjkorhatárral kapcsolatos törvénymódosítási javaslat tekintetében is megosztottak voltak: a munkáltatók képviselői indokolatlannak tartották, a szakszervezetek és a kormányzati oldal viszont támogatták az Országgyűlés szakbizottságának a női nyugdíjkorhatár leszállítására vonatkozó indítványát.