Napi Gazdaság, 2000. július (10. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-21 / 169. szám
2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK I 1 MM • Protokolliskola: Ausztria I |1 M M • Spanyol konyha I L ^ |PINCHU | • Sok minden első látásra Mi A NAPI Gazdaság hétvégi melléklete Stílus Agy: vagy-vagy A férfiak és a nők viselkedésében mutatkozó különbségeket egészen sokáig a társadalmi feltételek számlájára írták, mondván, a gyerek viselkedése a szülők elvárásai szerint alakul, a szülők tanításaiban pedig a társadalom elvárásai öltenek testet. Kisfiúnknak azt mondogatjuk, hogy egy fiúnak nem illik sírnia, később pedig elmagyarázzuk neki, hogy csak azoknak sikerül minden, akik férfiasan kemények és határozottak. Kislányunkat megvigasztaljuk, ha megüti magát és alkalmazkodásra, türelemre oktatjuk. A tudósok egy része a nők és férfiak eltérő viselkedését a hormonok működésének eltéréseire vezeti vissza. De a hormonok önmagukban nem adhatják meg a magyarázatot. A férfiak és a nők viselkedése közötti legfőbb eltérés az, hogy a férfiban veleszületett agresszivitás munkál, ez magyarázza, miért lett a férfié az uralkodó szerep. Az agresszivitás nem tanult vonása a férfinak, nem a nemek közötti háború egyik taktikája. Tanulságos az a történet, amely olyan szülőkről szól, akik úgy akarták visszaszorítani kisfiúk természet adta agresszivitását, hogy ólomkatonák helyett ólomtisztviselőket és ólomtanárokat vettek neki. Abban a hiszemben, hogy minden a legjobb úton halad, egyszer benéztek a gyerekszobába és döbbenten látták, hogy a gyerek, csatarendbe sorakoztatva ólomhivatalnokait, boldogan irányította az ütközetet az ólomtanárok serege ellen. Az elmúlt száz évben a tudósok már elkezdték keresni a magyarázatot a különbségekre. Megmérték a férfiak és a nők koponyáját és a különbségek kimutatásával bizonyítottnak vélték, hogy a nők nem rendelkeznek olyan mentális képességekkel, mint a férfiak. Bayerthal 1911-ben kifejtette, hogy akinek ötvenkét-ötvenhárom centinél kisebb a koponyamérete, abból sohasem lehet sebészprofesszor, akinek a koponyája ötvenkét centiméternél kisebb kerületű, az semmilyen komolyabb szellemi tevékenységre nem képes, ötven és fél centinél kisebb koponyaméret esetén pedig normális értelmi képesség elképzelhetetlen. „Nincs értelme megvizsgálni tehát - fűzte hozzá az előbbiekhez -, hogy mekkora egy zseniális nő koponyamérete, mert ilyen nő nem létezik.” Francis Gatton, a londoni South Kensington Museum munkatársa 1882-ben beszámolt arról, hogy a nemek között jelentős eltérést figyelt meg: a férfiak erősebben tudnak markolni, érzékenyebbek az éles, sípoló hangokra, nehéz körülmények között jobb teljesítményre képesek, a nőkről pedig megállapította, hogy jobban érzik a fájdalmat. Tíz évvel később az Egyesült Államokban kimutatták, hogy a nők hallása jobb, mint a férfiaké, a hétköznapi nyelvben nagyobb szókinccsel rendelkeznek és jobban szeretik a kék színt, mint a pirosat. A férfiak viszont a kékkel szemben a pirosat részesítik előnyben, szókincsük használatában merészebbek, szívesebben foglalkoznak elvont gondolatokkal, míg a nők a gyakorlati problémákkal szembesülnek szívesen. Ezek a megfigyelések azonban pusztán tudományos furcsaságok maradtak volna, ha a hatvanas évek elején nem indul meg az agy újfajta kutatása. Furcsa, de így van: a nemek közötti különbségeket éppen akkor sikerült a tudománynak igazolnia, amikor az emancipáció jelszavával zászlójukon a társadalompolitikai mozgalmak a legzajosabban cáfolták bármiféle különbség létezését. Minden az intelligenciatesztekkel kezdődött. A kutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy a vizsgált képességek egy részénél rendre az egyik, más részénél pedig a másik nem javára mutatkoznak előnyök. Wechsler amerikai tudós, a ma is legáltalánosabban alkalmazott intelligenciatesztek kidolgozója, az ötvenes években azt tapasztalta, hogy több mint harminc tesztje az egyik vagy másik nemmel szemben „diszkriminál”. Úgy próbálta megkerülni a problémát, hogy magukat a teszteket hibáztatta az eredményekért, és megpróbált semleges feladatokat kidolgozni. Mindenféle mesterkedés ellenére a nemek közötti különbségek a tesztekben makacsul jelentkeztek. A térbeliséggel kapcsolatos képességek terén a férfiak vitathatatlanul jobbak. A fiúk általában már általános iskolás kortól kezdve túlszárnyalják a lányokat a matematikai feladatok megoldásában. A fiúk a kezüket és a szemüket is ügyesebben használják együtt, ennek a képességnek fontos szerepe van a labdajátékokban. Kétdimenziós tervrajzokból a fiúk gyorsabban állítanak össze épületeket. Könnyebben használják a térképet is, sokkal jobban tájékozódnak, mint a lányok. Agyuk természete folytán a nők szívesebben létesítenek személyes kapcsolatokat és jobban kommunikálnak. E téren a különbségek már a születés utáni első órákban megfigyelhetők. A lánycsecsemők a fiúknál sokkal nagyobb érdeklődést mutatnak az emberek és arcok iránt, a fiúbébik az arcuk előtt mozgatott tárgyakkal is jól elvannak. A kislányok korábban mondják ki az első szavakat, hamarabb tanulnak meg olvasni is. A nők könnyebben tanulják meg az idegen nyelveket, és anyanyelvüket is jobban használják: erősebbek a nyelvtanban és a helyesírásban. A női nemnek jobb a hallása is, érzékenyebben reagál a hangokra, mint a férfiak. A férfiak és a nők a szó szoros értelmében is másképp látják a világot. Sötétben a nők jobban látnak és vizuális memóriájuk is jobb, mint a férfiaké. Erős fényben viszont a férfiak vannak előnyben, ugyanakkor ők „szemellenzősek”, szűkebb a látómezejük, viszont látásuk mélységélessége nagyobb, mint a nőké. A többi érzék terén is vannak különbségek a két nem között. A nők gyorsabban és élesebben reagálnak a fájdalomra, viszont a tartós rossz közérzetet jobban viselik, mint a férfiak. Bőrük sokkal érzékenyebb a nyomásra, tapintásra. Érzékenyebbek a keserű ízre. Szaglásuk is kifinomultabb a férfiakénál. Értelmetlen volna tehát tagadni, hogy a férfiak és a nők agya között vannak különbségek. Agyunk szerveződésének módja kihatással van arra, miként gondolkodunk, tanulunk, érzünk, szeretünk, szeretkezünk, küzdünk és miként érünk el sikert vagy vallunk kudarcot. A gyermek agya nem üres rajzpapír, amire fel tudjuk skiccelni a nemének megfelelő viselkedést, már neme szerint „elkötelezett” aggyal születik. A magzat csak a fogamzása utáni hatodik-hetedik héten „dönti el”, hogy agya női vagy férfi módra fejlődjön. Némileg leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az agy eredetileg mindig nőnemű és a lánymagzatban az is marad. A fiúknál azonban más a helyzet. Agyuk alakulásának idején hatalmas mennyiségű férfi nemi hormon képződik a fiúembriókban, ami megváltoztatja agyuk szerkezetét. A dolgok menetébe azonban hiba csúszhat, ilyenkor fordulhat elő, hogy a fiúmagzatban képződő férfihormon-mennyiség elegendő a férfi nemiszervek kialakításához, de kevés ahhoz, hogy a kicsi agya férfiaggyá válhassék, így a baba fiútestben női aggyal jön a világra. Ugyanígy lehetséges, hogy a lánymagzat az anyaméhben férfi-nemihormonok hatása alá kerül, miáltal a csecsemő kislánytestben nagyobb fiúaggyal születik meg. Mivel pedig az agy szerkezetének különbségei okozzák a viselkedésbeli eltéréseket, ez magyarázatot adhat a verekedős, úgynevezett fiús lányok és a félős, anyámasszony katonája kisfiúk magatartásának okára iS. Vígh Anita Mata János grafikája A jövő heti Pihenő tartalmából Első Pesti Anna-bál Pesten először, ámde nem titkolt hagyományteremtő szándékkal rendezik meg az Anna-bált. Helyszín a Gundel, fővédnök Demszky Gábor főpolgármester, ceremóniamester Csonka András színművész, műsort ad a Musical World társulata, Anna napján, július 26-án este nyolc órától kivilágos- kivirradtig, közben bálkirálynő-választás és tánc. Örökzöldek a tóparton A Budai Parkszínpad - a XI. kerületben, a Feneketlen-tó partján - ezen a nyáron sok régi, sokakban nosztalgiát ébresztő szereplőt hív meg. Július 28-án este nyolckor Aradszky László lép fel, nem csak az Isten véled, édes Piroskámmal. Nevesincs János vitéz A Benkó Dixieland Bandnek évtizedek óta megvan a maga rajongótábora. Július 24-én 21 órától, a Vajdahunyad várban tapsolhatnak kedvenceiknek. Almádi Balatonalmádiban a Vörösberényi templom ad otthont júliusban és augusztusban a zenének. Július 25-én este nyolctól a Forrás Balaton Fesztivál keretében Gulyás Dénes ária- és dalestje hallható Vígh Andrea hárfakíséretével. 28-án este tárogatómuzsika hangzik fel a Magyar Állami Operaház Tárogató Együttesének előadásában. Vendégek a gyulai várban Gyulán, a vár előtti színpadon különleges színházi élményben lehet részük a nézőknek. A Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégszerepel, két estén is. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióban mutatják be július 22-én 20.30-tól Erkel Báthori Máriáját, Dehel Gábor rendezésében. 24-én este Verdi Nabuccója. Rendező Kürthy András. Esztergomi Dorottya Csokonai Vitéz Mihály aggszüze, Dorottya két estén át is bálozik Esztergomban, a Várszínházban. A népszerű művet a beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház mutatja be július 28-án és 29-én este fél kilenctől. Csákányi a pincében A Lurdy Színpad (IX. kerület, Könyves Kálmán körút) a gyerekek kedvét keresi hétről hétre. Július 22-én 11 órakor Petőfi Sándor híres műve, a János vitéz kerül sorra a Nevesincs Színház előadásában. Malomművészet Július 30-ig a szentendrei Művészet Malomban látható a Friss, Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Fesztiválja. A kiállító művészek garantáltan 35 éven aluliak és közép-kelet-európaiak. A művek ennek megfelelő frissességünk. Dixie Szentendrén a Dalmát pincében Csákányi Eszter önálló estjének kiváló társszerzői vannak, Bertolt Brecht és Kurt Weil. A rendező sem akárki: Ascher Tamás. Táncos vágyak Kabaré - Elvágyódás két részben. A Katona József Színház és Bozsik Yvette társulata közösen lép fel e címmel július 27-én este kilenckor a Városháza udvarán. Beethoven-park Martonvásáron, a Beethoven-parkban a mester műveiből játszanak a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével, Kelemen Barnabás hegedűművész közreműködésével július 22-én este héttől. Műsoron a hegedűverseny és a II. szimfónia. Ilyen a világ... Labiche színművét, az Ilyen a világot az Újreneszánsz Színház mutatja be, a Vili. kerület, Kőfaragó utca 12.-ben. Premier július 21-én 20 órakor, további előadás 28-án este. Budapesti Vonósok Július 23-án 20 órától, a Budapesti Vonósok és Lencsés Lajos (oboa) koncertje a Kiscelli Múzeum Udvarán; műsorukat Haydn és Weiner Leó műveiből válogatták. Zenekert Július 24-én 20 órakor Szilfai Márta és Gárday Gábor ad önálló estet az Óbudai Társaskörben, zongorán kísér Várady Katalin. A műsorban népszerű opera- és operettrészletek hangzanak el Verdi, Puccini, Lehár, Kálmán Imre, Stolz és Johann Strauss műveiből. A Magyar Rádió Zeneterem című műsorának nyilvános felvétele július 27-én este nyolckor hallható a Társaskör kertjében. Weszely Ernő zongorázik és harmonikázik, a vendégek pedig a megrendelt zeneszámmal kapcsolatos történeteket mesélhetnek. Műsorfüzet Legyen Ön is a KEDVEZMÉNYES hirdetőink között a SOKOLDALÚ PIHENŐBEN Érdeklődni lehet Andre Joresz Anikónál Telefon: 350-4349/112 Tel ./fax: 350-6128