Napi Gazdaság, 2000. július (10. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK I 1 MM • Protokolliskola: Ausztria I |1 M M • Spanyol konyha I L ^ |PIN­CHU | • Sok minden első látásra Mi A NAPI Gazdaság hétvégi melléklete Stílus Agy: vagy-vagy A férfiak és a nők viselkedésében mutatkozó különbségeket egészen sokáig a társadalmi feltételek szám­lájára írták, mondván, a gyerek visel­kedése a szülők elvárásai szerint ala­kul, a szülők tanításaiban pedig a tár­sadalom elvárásai öltenek testet. Kisfiúnknak azt mondogatjuk, hogy egy fiúnak nem illik sírnia, ké­sőbb pedig elmagyarázzuk neki, hogy csak azoknak sikerül minden, akik férfiasan kemények és határozottak. Kislányunkat megvigasztaljuk, ha megüti magát és alkalmazkodásra, türelemre oktatjuk. A tudósok egy része a nők és férfi­ak eltérő viselkedését a hormonok működésének eltéréseire vezeti vissza. De a hormonok önmagukban nem adhatják meg a magyarázatot. A férfiak és a nők viselkedése közöt­ti legfőbb eltérés az, hogy a férfiban veleszületett agresszivitás munkál, ez magyarázza, miért lett a férfié az ural­kodó szerep. Az agresszivitás nem ta­nult vonása a férfinak, nem a nemek közötti háború egyik taktikája. Tanul­ságos az a történet, amely olyan szü­lőkről szól, akik úgy akar­ták visszaszorítani kisfiúk természet adta agresszivi­tását, hogy ólomkatonák helyett ólom­tisztviselőket és ólomtanárokat vettek neki. Abban a hiszemben, hogy minden a legjobb úton halad, egyszer benéz­tek a gyerekszobába és döbbenten látták, hogy a gyerek, csatarendbe sora­koztatva ólomhivatalnoka­it, boldogan irányította az ütközetet az ólomtanárok serege ellen. Az elmúlt száz évben a tudósok már elkezdték ke­resni a magyarázatot a kü­lönbségekre. Megmérték a férfiak és a nők koponyáját és a különbségek kimutatá­sával bizonyítottnak vélték, hogy a nők nem rendelkeznek olyan mentális képességekkel, mint a férfi­ak. Bayerthal 1911-ben kifejtette, hogy akinek ötvenkét-ötvenhárom centinél kisebb a koponyamérete, ab­ból sohasem lehet sebészprofesszor, akinek a koponyája ötvenkét centi­méternél kisebb kerületű, az semmi­lyen komolyabb szellemi tevékeny­ségre nem képes, ötven és fél centi­nél kisebb koponyaméret esetén pe­dig normális értelmi képesség elkép­zelhetetlen. „Nincs értelme megvizs­gálni tehát - fűzte hozzá az előbbi­ekhez -, hogy mekkora egy zseniális nő koponyamérete, mert ilyen nő nem létezik.” Francis Gatton, a londoni South Kensington Museum munkatársa 1882-ben beszámolt arról, hogy a ne­mek között jelentős eltérést figyelt meg: a férfiak erősebben tudnak mar­kolni, érzékenyebbek az éles, sípoló hangokra, nehéz körülmények kö­zött jobb teljesítményre képesek, a nőkről pedig megállapította, hogy jobban érzik a fájdalmat. Tíz évvel később az Egyesült Álla­mokban kimutatták, hogy a nők hal­lása jobb, mint a férfiaké, a hétköz­napi nyelvben nagyobb szókinccsel rendelkeznek és jobban szeretik a kék színt, mint a pirosat. A férfiak vi­szont a kékkel szemben a pirosat ré­szesítik előnyben, szókincsük hasz­nálatában merészebbek, szívesebben foglalkoznak elvont gondolatokkal, míg a nők a gyakorlati problémák­kal szembesülnek szívesen. Ezek a megfigyelések azonban pusztán tudományos furcsaságok maradtak volna, ha a hatvanas évek elején nem indul meg az agy újfajta kutatása. Furcsa, de így van: a nemek közötti különbségeket éppen akkor sikerült­ a tudománynak igazolnia, amikor az emancipáció jelszavával zászlójukon a társadalompolitikai mozgalmak a legzajosabban cáfolták bármiféle különbség létezését. Minden az intelligenciatesztekkel kezdődött. A kutatók ugyanis azt ta­pasztalták, hogy a vizsgált képessé­gek egy részénél rendre az egyik, más részénél pedig a másik nem ja­vára mutatkoznak előnyök. Wechsler amerikai tudós, a ma is legáltaláno­sabban alkalmazott intelligenciatesz­tek kidolgozója, az ötvenes években azt tapasztalta, hogy több mint har­minc tesztje az egyik vagy másik nemmel szemben „diszkriminál”. Úgy próbálta megkerülni a problé­mát, hogy magukat a teszteket hibáz­tatta az eredményekért, és megpró­bált semleges feladatokat kidolgoz­ni. Mindenféle mesterkedés ellenére a nemek közötti különbségek a tesz­tekben makacsul jelentkeztek. A térbeliséggel kapcsolatos képes­ségek terén a férfiak vitathatatlanul jobbak. A fiúk általában már általá­nos iskolás kortól kezdve túlszár­nyalják a lányokat a matematikai fel­adatok megoldásában. A fiúk a kezü­ket és a szemüket is ügyesebben hasz­nálják együtt, ennek a képességnek fontos szerepe van a labdajátékok­ban. Kétdimenziós tervrajzokból a fiúk gyorsabban állítanak össze épü­leteket. Könnyebben használják a tér­képet is, sokkal jobban tájékozód­nak, mint a lányok. Agyuk természete folytán a nők szí­vesebben létesítenek személyes kap­csolatokat és jobban kommunikál­nak. E téren a különbségek már a szü­letés utáni első órákban megfigyelhe­tők. A lánycsecsemők a fiúknál sok­kal nagyobb érdeklődést mutatnak az emberek és arcok iránt, a fiúbébik az arcuk előtt mozgatott tárgyakkal is jól elvannak. A kislányok korábban mondják ki az első szavakat, hama­rabb tanulnak meg olvasni is. A nők könnyebben tanulják meg az idegen nyelveket, és anyanyelvü­ket is jobban használják: erősebbek a nyelvtanban és a helyesírásban. A női nemnek jobb a hallása is, érzé­kenyebben reagál a hangokra, mint a férfiak. A férfiak és a nők a szó szoros ér­telmében is másképp látják a világot. Sötétben a nők jobban látnak és vi­zuális memóriájuk is jobb, mint a fér­fiaké. Erős fényben viszont a férfiak vannak előnyben, ugyanakkor ők „szemellenzősek”, szűkebb a látóme­zejük, viszont látásuk mélység­élessége nagyobb, mint a nőké. A többi érzék terén is vannak kü­lönbségek a két nem között. A nők gyorsabban és élesebben reagálnak a fájdalomra, viszont a tartós rossz közérzetet jobban viselik, mint a fér­fiak. Bőrük sokkal érzékenyebb a nyomásra, tapintásra. Érzékenyebbek a keserű ízre. Szaglásuk is kifinomul­tabb a férfiakénál. Értelmetlen volna tehát tagadni, hogy a férfiak és a nők agya között vannak különbségek. Agyunk szerve­ződésének módja kihatással van arra, miként gondolkodunk, tanulunk, ér­zünk, szeretünk, szeretkezünk, küz­dünk és miként érünk el sikert vagy vallunk kudarcot. A gyermek agya nem üres rajzpapír, amire fel tudjuk skiccelni a nemének megfelelő visel­kedést, már neme szerint „elkötele­zett” aggyal születik. A magzat csak a fogamzása utáni hatodik-hetedik héten „dönti el”, hogy agya női vagy férfi módra fejlődjön. Némileg leegy­szerűsítve azt mondhatnánk, hogy az agy eredetileg mindig nőnemű és a lánymagzatban az is marad. A fiúk­nál azonban más a helyzet. Agyuk ala­kulásának idején hatalmas mennyisé­gű férfi nemi hormon képződik a fiú­embriókban, ami megváltoztatja agyuk szerkezetét. A dolgok menetébe azonban hiba csúszhat, ilyenkor fordulhat elő, hogy a fiúmagzatban képződő férfi­­hormon-mennyiség elegendő a férfi nemiszervek kialakításához, de kevés ahhoz, hogy a kicsi agya férfiaggyá válhassék, így a baba fiútestben női aggyal jön a világra. Ugyanígy lehet­séges, hogy a lánymagzat az anya­méhben férfi-nemihormonok hatása alá kerül, miáltal a csecsemő kislány­testben nagyobb fiúaggyal születik meg. Mivel pedig az agy szerkezeté­nek különbségei okozzák a viselke­désbeli eltéréseket, ez magyarázatot adhat a verekedős, úgynevezett fiús lányok és a félős, anyámasszony ka­tonája kisfiúk magatartásának okára iS. Vígh Anita Mata János grafikája A jövő heti Pihenő tartalmából Első Pesti Anna-bál Pesten először, ámde nem titkolt hagyományteremtő szándékkal rende­zik meg az Anna-bált. Helyszín a Gundel, fővédnök Demszky Gábor fő­polgármester, ceremóniamester Csonka András színművész, műsort ad a Musical World társulata, Anna napján, július 26-án este nyolc órától kivilágos- kivirradtig, közben bálkirálynő-választás és tánc. Örökzöldek a tóparton A Budai Parkszínpad - a XI. kerületben, a Feneketlen-tó partján - ezen a nyáron sok régi, sokakban nosztalgiát ébresztő szereplőt hív meg. Jú­lius 28-án este nyolckor Aradszky László lép fel, nem csak az Isten véled, édes Piroskámmal. Nevesincs János vitéz A Benkó Dixieland Bandnek évtizedek óta megvan a maga rajongótábo­ra. Július 24-én 21 órától, a Vajdahunyad várban tapsolhatnak kedven­ceiknek. Almádi Balatonalmádiban a Vörösberényi templom ad otthont júliusban és augusz­tusban a zenének. Július 25-én este nyolctól a Forrás Balaton Fesztivál ke­retében Gulyás Dénes ária- és dalestje hallható Vígh Andrea hárfakíséreté­vel. 28-án este tárogatómuzsika hangzik fel a Magyar Állami Operaház Tá­rogató Együttesének előadásában. Vendégek a gyulai várban Gyulán, a vár előtti színpadon különleges színházi élményben lehet részük a nézőknek. A Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégszerepel, két estén is. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióban mutatják be július 22-én 20.30-tól Erkel Báthori Máriáját, Dehel Gábor rendezésében. 24-én este Verdi Nabuccója. Rendező Kürthy András. Esztergomi Dorottya Csokonai Vitéz Mihály aggszüze, Dorottya két estén át is bálozik Eszter­gomban, a Várszínházban. A népszerű művet a beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Színház mutatja be július 28-án és 29-én este fél kilenctől. Csákányi a pincében A Lurdy Színpad (IX. kerület, Könyves Kálmán körút) a gyerekek kedvét keresi hétről hétre. Július 22-én 11 órakor Petőfi Sándor híres műve, a János vitéz kerül sorra a Nevesincs Színház előadásában. Malomművészet Július 30-ig a szentendrei Művészet Malomban látható a Friss, Fiatal Kép­zőművészek Nemzetközi Fesztiválja. A kiállító művészek garantáltan 35 éven aluliak és közép-kelet-európaiak. A művek ennek megfelelő frissességünk. Dixie Szentendrén a Dalmát pincében Csákányi Eszter önálló estjének kiváló társ­szerzői vannak, Bertolt Brecht és Kurt Weil. A rendező sem akárki: Ascher Tamás. Táncos vágyak Kabaré - Elvágyódás két részben. A Katona József Színház és Bozsik Yvette társulata közösen lép fel e címmel július 27-én este kilenckor a Városháza udvarán. Beethoven-park Martonvásáron, a Beethoven-parkban a mester műveiből játszanak a Nem­zeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével, Kelemen Barnabás he­gedűművész közreműködésével július 22-én este héttől. Műsoron a hege­dűverseny és a II. szimfónia. Ilyen a világ... Labiche színművét, az Ilyen a világot az Újreneszánsz Színház mutatja be, a Vili. kerület, Kőfaragó utca 12.-ben. Premier július 21-én 20 órakor, to­vábbi előadás 28-án este. Budapesti Vonósok Július 23-án 20 órától, a Budapesti Vonósok és Lencsés Lajos (oboa) kon­certje a Kiscelli Múzeum Udvarán; műsorukat Haydn és Weiner Leó művei­ből válogatták. Zenekert Július 24-én 20 órakor Szilfai Márta és Gárday Gábor ad önálló estet az Óbudai Társaskörben, zongorán kísér Várady Katalin. A műsorban népszerű opera- és operettrészletek hangzanak el Verdi, Puccini, Lehár, Kálmán Imre, Stolz és Johann Strauss műveiből. A Magyar Rádió Zeneterem című műso­rának nyilvános felvétele július 27-én este nyolckor hallható a Társaskör kertjében. Weszely Ernő zongorázik és harmonikázik, a vendégek pedig a megrendelt zeneszámmal kapcsolatos történeteket mesélhetnek. Műsorfüzet Legyen Ön is a KEDVEZMÉNYES hirdetőink között a SOKOLDALÚ PIHENŐBEN Érdeklődni lehet Andre Joresz Anikónál Telefon: 350-4349/112 Tel ./fax: 350-6128

Next