Napi Gazdaság, 2001. október (11. évfolyam, 227-248. szám)
2001-10-01 / 227. szám
2001. OKTÓBER 1. Beruházások állami és magánpénzből Finisben a zöld jogharmonizáció Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik fontos területe a környezetvédelem európai normákhoz történő felzárkóztatása. A környezetvédelmi jogharmonizációs és intézményfejlesztés uniós szintre hozásához 2002 vége a határidő, de magát a jogharmonizációt már 2001-ben be kell fejezni, ugyanis jogalkotási feladatot csak kivételes esetben lehet jövőre halasztani. A csatlakozási tárgyalásokon a környezetvédelmi fejezet - 1999 decemberében megkezdett - tárgyalását 2001. június 1-jén ideiglenesen lezárták. Erre egyebek mellett azért is kerülhetett sor, mert Magyarország elállt egyes átmeneti mentességi - derogációs - kérelmektől, s felgyorsult a jogharmonizáció üteme. A végrehajtás alól átmeneti mentességet Magyarország négy területen - csomagolási hulladékok hasznosítása, nagy tüzelőberendezések károsanyag-kibocsátásának korlátozása, települési szennyvízkezelés, veszélyes hulladékok égetése - kért és kapott. Ez nem jelenti azt, hogy valamennyi egyéb uniós előírást a csatlakozás napjától azonnal alkalmazni kellene, hiszen a közösségi jogszabályok a tagállamok számára is többéves türelmi időt adnak a követelmények betartására - hívják fel a figyelmet a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) szakértői. Példaként a hulladéklerakókról szóló, 1999-ben elfogadott irányelvet említik, amely a tagállamoknak is 2009. július 1-jéig ad haladékot a végrehajtásra (erre az időpontra való megfelelést Magyarország is vállalta). A környezetvédelmi fejezet ideiglenes lezárását követően ugyanakkor számos további feladat jelentkezik, tekintettel arra, hogy az EU - korábbi gyakorlatának megfelelően - a csatlakozási tárgyalásokon vállalt valamennyi feladat megvalósítását figyelemmel kíséri. A beruházásokat a csatlakozás időpontjáig kell befejezni. ZÖLD DEROGÁCIÓK ____________________________Végrehajtás, határideje Csomagolási hulladékok hasznosítása 2005. június 30. Nagy tüzelőberendezések károsanyag-kibocsátásának korlátozása 2004. december 31. Települési szennyvízkezelés 2015 december 31. Veszélyes hulladékok égetése 2005. június 30. Forrás: KöM A GKI és a K&H 2001-es prognózisa Tartósabb lesz a lassulás Az USA elleni terrortámadás tovább lassítja a világgazdaság és ezen belül Magyarország növekedését, így idén a tavalyinál lassabban, 4 százalékkal bővülhet a magyar GDP - áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank közreműködésével készült prognózisában. Az Egyesült Államok elleni terrortámadás tovább lassítja a világgazdaság és ezen belül Magyarország már korábban is csökkenő ütemű növekedését - írja a GKI Gazdaságkutató Rt. friss prognózisában. Az elemzés megállapítja, hogy az ipari termelés dinamikája egy éve látványosan lassul, az ipar belföldi értékesítése az első hét hónapban mindössze 1 százalékkal, az exportértékesítés - csökkenő ütemű növekedést mutatva - 13,1 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés növekedése viszont Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. INF 95:8 / Hétköznaponként 9 óra 16 perckor, idén a tavalyi duplája is lehet. A júliusban 0,8 százalékkal még csökkenő ipari termelés ugyan várhatóan megélénkül, a kibocsátás éves növekedése azonban így is a tavalyi harmada, 6 százalék körül alakulhat. A belső kereslet - lakossági fogyasztás és beruházás - második félévi növekedése a külső egyensúly romlásában is jelentkezik: az import gyorsuló növekedése miatt a második félév külkereskedelmi hiánya 3,3 milliárd euró lehet, így az év egészére várt hiány 5,3 milliárd euró. A folyó fizetési mérleg hiányát 2,5 milliárd euróra becsüli a kutatók, mert bár az első hét hónap összesített hiánya csak 0,6 milliárd euró, az idegenforgalom megtorpanására és növekvő profitkivitelre számítanak. Idén csak a tavalyi harmada, 0,5 milliárd euró nettó külföldi működőtőke beáramlása várható a szakértők szerint, ezt azonban a Westel Matáv általi megvásárlásának tulajdonítják. Az éves átlagos infláció 9,3 százalék lehet, decemberre 8 százalékra csökkenhet az áremelkedés üteme a GKI szerint. (NAPI) A GKI PROGNÓZISA 2000. 2001. 2001. tény január-július előrejelzés A GDP volumenindexe (százalék) 105,2 104,2* 104 Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, százalék) 118,3 106,6 106 Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, százalék) 106,6 103,4* 107 Az építési-szerelési tevékenység indexe (összehasonlító áron, százalék) 105,8 109,1 110 A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróban, százalék) 130 118 114 A behozatal változásának, indexe (folyó áron, euróban, százalék) 132,5 118 116 A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 4,3 2,4 5,3 A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 1,6 0,6 2,5 Fogyasztói árindex 109, 110,1** 109,3 * 1. félév,'' január-augusztus Forrás: GKI A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az árfolyamra épülő dezinfláció egy szakasza véget ért Mától a múlté a csúszó leértékelés Ma megszűnt a forint rendszeres leértékelése, a fizetőeszköz euróközépárfolyama ezentúl 276,1 forint lesz. Az automatikus leértékelés bevégezte feladatát: a napról napra előre meghatározott mértékben kiigazított árfolyam segítségével nagyobb reálgazdasági áldozat nélkül sikerült egy számjegyűvé mérsékelni az inflációt. Mától megszűnik a forint csúszó leértékelése, a nemzeti fizetőeszköz ezentúl a 276,1 forintos euróárfolyam körüli +/- 15 százalékos sávban ingadozhat. A forint középárfolyamát a korábbi alkalmi kiigazítások helyett a Bokros Lajos és Surányi György nevével fémjelzett intézkedéscsomag egy elemeként 1995. március 16-át követően napról napra előre megadott mértékben leértékelték a dollárból és márkából, majd 2000 januárját követően csak euróból álló devizakosárhoz képest. A tényleges forintárfolyam csak kismértékben, +/- 2,25 százalékkal térhetett el a középárfolyamtól, így a rendszer biztosította a jövőbeli árfolyamok kiszámíthatóságát, a jelentős leértékeléssel segítette az exportot. Az automatikus leértékelés növelte a magyar gazdaság versenyképességét: segítségével úgy csökkenhetett 40 százalékkal az egységnyi kibocsátásra jutó munkaköltség, hogy közben növekedésnek indultak a reálbérek és jelentősen mérséklődött az infláció: az EU és Magyarország inflációjának különbsége az 199 eleji 26 százalékpontról 2001 áprilisára 7,7 százalékra csökkent. A dezinfláció lehetőségei ekkorra kimerültek, egyre kevésbé tűnt indokoltnak a rendszer kiszámíthatóságát kihasználó spekulációból származó sterilizációs költségek elviselése. Az infláció további jelentős mérséklésére ugyanakkor ismét a forint, pontosabban annak nominális felértékelése kínálkozott lehetőségként. Ez elérhető lett volna az infláció korábbi csökkenésével, a kezdeti 1,9 százalékos havi ütemről ekkorra már 0,2 százalékra fékeződő csúszó leértékelés felértékeléssé változtatásával is, a Magyar Nemzeti Bank azonban a forint ingadozási sávjának 30 százalékra növelését választotta. Ezzel lehetőség nyílt az 1996 óta - az orosz válságot kivéve - az erősebb sávszélhez tapadó forint piaci erők által hajtott nominális erősödésére. Az új, 30 százalékos ingadozási sávban a 0,2 százalékos havi leértékelés már csupán jelképes szerepet töltött be. (NAPI) ÁRFOLYAM ÉS KONVERGENCIA A nagy cégek jól járnak A könnyűipar a minimálbér vesztese (Folytatás az 1. oldalról) A legnagyobb mértékben a halászat, illetve a könnyűipar - a textil-, valamint a bőripar - bérköltsége nő. A munkaadók bérkiadása a csökkenő tb-teherrel együtt több mint két százalékkal emelkedik a szűkített rendszeres kereset szerint számítva. Ezekben az ágazatokban gyakorlatilag minden második dolgozónak, csaknem 130 ezer embernek növelni kell a bérét - ha az 50 ezer forintban egyeznek meg. A minimálbér-növelés okozta többletterhet több ágazatban túlkompenzálja a munkáltatói tb-járulék-csökkentés. A vegyipar, a járműgyártás, valamint a távközlés bérterhe is egy százalékpont körüli mértékben csökken. Ennek oka, hogy e három ágazatban viszonylag kevés dolgozót, összesen 33 ezer alkalmazottat érint a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelése. Vállalatnagyság szerint is eltérő a hatás. A legnagyobb nehézséggel a kisebb, 5-9 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell szembenéznie. Ebben a körben a tb-járulék csökkentésével együtt is csaknem 3 százalékponttal nő a bérteher a pótlékok nélkül számított keresetre vetítve. A kis- és középvállalkozásoknak várhatóan egy százalék körüli többletterhelést kell elviselniük. Az emelés egyértelmű nyertesei a legalább 300 főt foglalkoztató vállalkozások, náluk ugyanis átlagosan egy százalékkal csökkenhet a bérköltség. (NAPI) Továbbra sincs döntés a támogatásokról Évről évre mélyül a borágazat válsága (Folytatás az 1. oldalról) A Tokaj Kereskedőház Rt. 2,5 milliárd forint támogatást kapott az államtól, az egész borágazat támogatásáról azonban még mindig nincs döntés. Az Agrárrendtartási Bizottság (ARTB) minapi ülésén mindenesetre 1,5 milliárd forintnál kevesebb borágazati támogatásról terjesztett elő indítványt az FVM képviselője, kevesebbről, mint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által korábban javasolt legalább 2 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 18., 1-3. oldal). Persze ez is csak tüneti kezelést jelenthetne az elmúlt években 3,4-4,4 millió hektoliteres - 76 százalékban fehérborokból összeálló - termelést elérő Tíz éve a szőlő feldolgozása és a bor tárolása még felvásárlás útján, közép- és nagyüzemekben történt, az ország szőlőtermő területének kétharmada volt kistermelők kezében, s a termés 68 százalékát ők állították elő. A KSH szerint tavaly a 106 ezer hektár szőlőültetvény 89 százaléka volt a termés 92 százalékát előállító egyéni gazdálkodóké, ágazatnak. A válságos helyzet legfőbb jele az export visszaesése: a kivitt bormennyiség az elmúlt 3 év alatt 1,3 millió hektoliterről 0,9 millió hektoliterre csökkent. A palackozott borok aránya nőtt ugyan a kivitelben, de az átlagár nemigen változott, sőt 2000-ben csökkent: míg 1999-ben még 125 millió dollár volt a kivitel értéke, 2000-ben már csak 69 millió dollár. Az Európai Unió országaiban persze - ahová a magyar borok jó része kerül - egyre erősebb a konkurencia, s a kelet-európai boroknak az amerikai kontinens exportőreivel is meg kell küzdeniük, nem beszélve az uniós támogatásokról. Idén ugyanakkor a valóban minőségi, finom bort termelő, külföldön is hírnevet szerzett, a borversenyeken rendszeresen dobogós borászok is érzik a nehézséget, nemcsak a tömegbort termelők. Idén a fehér szőlők ára átlagosan 30, a vörös fajtáké 50 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, s érdemesebb közraktárként használni a pincéket, mint bort készíteni bennük - mondta Szeremley Huba badacsonytomaji borász. Egyes vélemények szerint az egy főre jutó hazai fogyasztást kellene a jelenlegi évi 30-32 literről 40 literre emelni az ágazat stabilizálódása érdekében, a válság gyökerei azonban messzire nyúlnak vissza. Évtizedekkel ezelőtt minőségi bortermelésre alkalmas, külföldi, származású és hazai nemesítésű fajták kerültek a köztermesztésbe, miközben igen erős volt az ágazat exporttevékenysége a kevésbé igényes kelet-európai piacokon. Az FVM szakértői szerint emellett gondot jelent a szőlő- és bortermelés vertikális elkülönülése, a kétfajta tevékenység között ugyanis a távolság a privatizáció során csak növekedett, s a két alágazat különválásával a szőlőtermesztők alárendelt szerephez jutottak a feldolgozókkal szemben. A tárca felmérése alapján szőlőtermeléssel nem foglalkozó vállalatoké a szőlőfeldolgozó kapacitás 66, a bortároló kapacitás 73, illetve a palackozókapacitás 86 százaléka. László Levente : SZŐLŐTERMÉSZ ÉS BORKÉSZLET Termőterület Termés Várható bor idén Borkészlet (hektár) (tonna) (hektoliter) (hektoliter) Csongrádi 2074 19496 126721 34208 Hajós-bajai 1694 19142 124424 50874 Kunsági 25190 251 900 1 637350 759458 Aszár-Neszmély 1269 10152 65988 59721 Badacsonyi 1500 13500 87750 25026 Balotonfüred-csopaki 1647 12847 83503 21420 Balaton-felvidéki 1414 11171 72609 8500 Etyek-budai 1354 13811 89770 232000 Móri 764 30J6 19864 1700 Pannonhalma-sokoróaljai 616 5359 34835 7663 Somlói 738 5904 38376 21516 Soproni 1329 12000 78000 22482 Balatonboglári 2871 36175 235135 203639 Mecsekaljai 656 6980 45369 9559 Szekszárdi_______ 2255 28188 183219 43656 Villányi 1282 12051 78330 118454 Bükkaljai 998 11976 77844 30097 Egri 4379 50796 330177 221490 Mátraljai 7607 185198 553790 160344 Tokaj-hegyaljai 5227 49134 319370 358374 Balatonmelléki 1438 11 360 73841' 19095 Tolnai 2597 23373 151925 33438 Összesen 68899 693568 4508 189 2431 714 becslés Forrás: HNT Mi]gazdaság 3 Tisztelt Olvasóink! A tízéves születésnapját nemrégiben ünneplő NAPI Gazdaság a második évtizedének kezdetén az olvasói szokások és a médiapiac változásaira reagálva több módosítást is végrehajt megjelenésében. E héttől megszűnik lapunk szombati száma. Előfizetőink túlnyomó része vállalkozás vagy közület, hozzájuk a szombati és a hétfői újság egyszerre jut el, ezért számukra egyszerűbb, ha hétfőnként egy, az eddigi két szám híreit együtt tartalmazó példányt kapnak kézhez. Ez a szám - ellensúlyozandó a szombati kiadás megszűnését - vastagabb lesz a megszokottnál, nemcsak azért, mert ekkor jelennek majd meg az eddigi szombati pénz- és tőkepiaci oldalak, hanem bővülnek híroldalaink is. A döntésnek alapvetően sajtószakmai okai voltak ugyan, de nem kívánjuk elhallgatni azt a körülményt sem, hogy költségeink növekedése miatt határoznunk kellett a lapáremelésről is. Úgy ítéltük meg, hogy bár előfizetőink az új megjelenési gyakoriság mellett is hozzájutnak az eddigi információmennyiséghez, a szombati szám megszüntetése révén módunk nyílik arra, hogy az előfizetői díjat ne emeljük. Ezzel szemben a lapunkat a standon vásárló olvasóinknak, sajnos, az eddiginél több pénzt kell áldozniuk az újságra. A szombati szám megszüntetésével párhuzamosan a NAPI Online gazdasági hírportál a pénteki eseményeket az eddigieknél bővebb terjedelemben közli aznap, így információra éhes olvasóink a legfontosabb eseményekről már pénteken tájékoztatást kaphatnak a www.napi.hu website-on. A szerkesztőség és a kiadó reméli, hogy az új megjelenési rend és az ingyenes internetes hírszolgáltatásunk bővítése kielégíti mind a NAPI Gazdaság, mind a NAPI Online olvasóinak az igényeit. Tóth Levente felelős szerkesztő Egymást perli az MSZP és a KVI Miközben a Kincstári Vagyoni Igazgatóságon (KVI) keresztül a magyar állam 52 millió forintot és 4,5 ezer négyzetméternyi irodát perel vissza az MSZP, utóbbi 29 ingatlanra kéri használati jogának bejegyzését a bíróságtól. Előbbi pert a Fővárosi Bíróság az MSZP kontra KVI per befejezéséig felfüggesztette. A pártok ingatlanhasználatáról rendelkező törvény szerint minden parlamentbe jutott párt ingyen használhat ötezer négyzetméter állami irodát, a felfüggesztett per felperese, a magyar állam szerint azonban az MSZP ennél jóval többet örökölt a rendszerváltáskor. A KVI szerint az MSZP a többletről összeállított listát nem adta le időben, ezért a párt csak 450 négyzetméter használatára jogosult. A szocialisták hasonlóan pert indítottak azért, hogy 29 ingatlan esetében rendeljék el számukra a használati jog bejegyzését, ráadásul az Alkotmánybíróságnál is sérelmezték beadványukban, hogy az Országgyűlés feles többséggel módosította a szerintük kétharmados törvényt. A KVI szerint a kérdéses ingatlanokat az MSZP-nek vissza kell adnia, a kiürítés és a szükséges felújítások elvégzéséig pedig kártérítés és bérleti díj címén 52 millió forintot követel. D. p.