Napi Gazdaság, 2001. november (11. évfolyam, 249-268. szám)

2001-11-05 / 249. szám

2001. NOVEMBER 5. MAGYAR GAZDASÁG Keveset hozott a konyhára a unit-linked Csökkent az életbiztosítási díjbevétel Idén az első háromnegyed évben mindössze 7,58 százalékkal nőttek a biztosítótársaságok díjbevételei, holott a növekedés egy évvel korábban még meghaladta a 30 százalékot. A vissza­esés mögött egyértelműen az életbiztosítási díjak csökkenése áll, ebből az üzletágból - bár erre hosszú évek óta nem volt példa - kevesebb díj folyt be a cégekhez, mint egy évvel ko­rábban - derül ki a társaságok adataiból. A 22 biztosítótársasághoz idén befolyó díjak összege vár­hatóan meghaladja majd a 400 milliárd forintot, a díjbevétel szeptember végén már több volt 305,1 milliárd forintnál. Ugyanakkor a növekedés volu­mene messze elmaradt az egy évvel korábbitól, amikor a be­folyt díjak 30,99 százalékkal haladták meg az egy évvel ko­rábbit. A csökkenésért egyér­telműen az életbiztosítási díjak visszaesése tehető felelőssé, míg ugyanis hosszú évek óta az életbiztosítási üzletág a szektor húzóágazatának számított, ad­dig a 2001. szeptember végéig ebből befolyt 121,8 milliárd forint több mint 6 milliárddal maradt el az egy évvel korábbi összegtől. A visszaesés legin­kább az utóbbi évek slágerter­méke, a befektetéshez kötött biztosítások piacán mutatko­zott meg: míg tavaly szeptem­ber végén az ügyfelek 50,6 milliárd forintja feküdt unit­linked biztosításban, addig ez az összeg idén csupán 42,9 milliárd forintra rúgott. Ennek ellenére a biztosítási szakem­berek úgy vélik, hogy az egy­szeri díjas, befektetéshez kötött biztosítások - amelyek sokkal inkább konkurensei a banki ter­mékeknek vagy a befektetési alapoknak, mint a biztosítások­nak - visszaesése a biztosítás­­ügy szempontjából nem jelen­tős, mivel ezek a termékek mi­nimális biztosítási elemet tar­talmaznak, vagyis sokkal in­kább a megtakarítások „be­gyűjtésére” szolgálnak. Egyes szakemberek azt állítják, hogy az egyszeri díjas termékeken olyan kicsi a biztosítók profit­ja, hogy inkább a piaci jelenlét, mintsem a profitabilitás vezet­te a cégeket az értékesítéskor, illetve annak lehetősége, hogy ezeknek az ügyfeleknek újabb, folyamatos díjas terméket ad­hatnak később el. Nem véletlen, hogy a 22 biz­tosítótársaság közül az egysze­ri díjas unit-linked biztosítások piacán előkelő helyezést elért cégek - az ÁB-Aegon, az OTP­­Garancia, az ING-N-N, vala­mint a Mébit - növekedése elmaradt a piacra jellemző 7,58 százalékos átlagtól. A társaságok közül továbbra is a kis biztosítók tudtak a pi­acit messze meghaladó fej­lődést elérni. Ugyanakkor feltűnő, hogy nőtt az Allianz- Hungária Biztosító domináns jelenléte: míg a 2000 első ki­lenc hónapjában elért 78,4 mil­liárd forintos díjbevétel 27,67 százalékos piaci részesedést jelentett számára, az idei első háromnegyed évben elért, kö­zel 90 milliárd forintra rúgó bevételeivel a biztosító immár 29 százalékot tudhat magáénak. Stabil, a piaci átlagot három­szorosan meghaladó növeke­dést jegyzett a középmezőnyt jószerivel egyedül képviselő AXA-Colonia Biztosító 15,9, il­letve az Argosz 6 milliárdos díj­bevételével. C. Á. DÍJBEVÉTELEK ALAKULÁSA* 1 (i­ ill. negyedév, milliárd forint) 2000 2001 Életbiztosítás 128,037 121,872 Nem életbiztosítás 155,622 183,295 Összes díjbevétel 283,659 305,167 A biztosítási Forrás: Mabisz Az orosz export az áraktól függ Fenntartások az állam kukoricaüzletével szemben (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon kukoricából mintegy 2 millió tonnás export­­árualap képződése várható, az orosz árak azonban nem való­színűsítenek magyar kukorica­exportot (NAPI Gazdaság, 2001. október 19., 3. oldal; október 28., 3. oldal). Amennyiben egy ilyen ügylet mégis összejönne, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az állam veszteséges üzle­tet köt - mondta lapunknak Makay György, a Magyar Gabo­nafeldolgozók, Takarmány­­gyártók és -kereskedők Szövet­ségének (Gabonaszövetség) fő­titkára. A Gabonaszövetség sze­rint az ágazat gondjait néhány százezer tonna kukorica felvá­sárlásával érdemben nem lehet enyhíteni, s az előkészítetlen döntés helytelenségét még nem lenne késő belátni. A kormány ugyanis a legköltségesebb meg­oldási kísérletet választotta, mi­vel a felvásárlás és a későbbi veszteséggel történő értékesítés jóval többe, tonnánként 5-6 ezer forintba kerül, mint a szö­vetség és a terméktanács által már szeptember elején javasolt 2 ezer forintos termelői árkom­penzáció, s az értékesítési költ­ségek csökkentésére javasolt összesen 1300-1400 forintos tá­mogatás (NAPI Gazdaság, 2001. október 19. szám, 3. oldal). A miniszter szerint az állam jól is járhat a felvásárlással, amely ugyan tonnánként 18 ezer forintos áron kezdődik, de változhat is a piac alakulásával. A felvásárlandó kukorica meny­­nyiségének meghatározásához Vonza szerint tudni kell, hogy mennyi lesz a termés. A gazdál­kodók azonban még csak a be­takarítás 65-70 százalékánál tartanak, eddig mintegy 5 mil­lió tonna kukoricát törtek le; a teljes termés várhatóan 7 millió tonna körül alakul majd. Az ál­lam által felvásárlandó mennyi­ség alapja mindenesetre a gabo­namérleg lesz, 4 millió tonna kukoricának ugyanis a határo­kon belül kell maradnia a bel­földi szükségletek miatt. L. L. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói , az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. \\_ _____________támogatása révén olvassák lapunkat. _____________ iy A gyengülő forint dobta meg a havi indexet Tovább lassult az ipari árak emelkedése Szeptemberben 2,9 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak, mint egy évvel korábban, augusztushoz ké­pest pedig 0,7 százalékos ár­szintemelkedést jegyzett fel a statisztika - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett jelentéséből. A havi ráta legutóbb március­ban nőtt ilyen jelentősen, a szeptemberi adatot a forint gyengülése miatt megugró ex­portárindex húzta fel. Az ipari termelői árak szep­temberben év/év alapon 2,9 százalékkal nőttek, ami csak­nem 10 százalékponttal elma­rad az egy évvel korábban fel­jegyzett 12 havi rátától - je­lentette a KSH. Az éves inde­xek tavaly december óta folya­matosan mérséklődnek, au­gusztusban még 3,3 százalékos volt a ráta. Az ipari termelői árak az első háromnegyed év­ben 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szin­tet. Az adat kedvező, és meg­felel az előzetes várakozások­nak - vélekedtek a lapunk ál­tal megkérdezett elemzők. Havi szinten 0,7 százalékos volt az árak növekedése, szem­ben az utóbbi két hónap 0,1 százalékos, stagnálásnak is be­illő emelkedésével, illetve a májusban és júniusban regiszt­rált mérséklődéssel. Az árnöve­kedést elsősorban az exportér­tékesítések forintban mért ár­színvonalának ez évi legmaga­sabb, 1,2 százalékos emelkedé­se idézte elő, amit a forint euróval szembeni gyengülésé­vel hoztak összefüggésbe az elemzők. Az euró forinttal szemben mért átlagárfolyama szeptemberben az augusztusi 251,16 forintról 255,87 forint­ra emelkedett, azaz a forint csaknem 2 százalékkal leérté­kelődött. Éves szinten a kivitel árai 1 százalékkal csökkentek. Az inflációs szempontból fontos belföldi árszint hó/hó alapon számított emelkedése júliushoz és augusztushoz ha­sonlóan ezúttal is 0,2 százalé­kot tett ki, a 12 havi részindex az utóbbi év legalacsonyabb ér­tékére, 7,9 százalékra mérsék­lődött. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint az év hátralevő részében az ex­portárak növekedésének üteme mérsékeltebben, a belföldi ára­ké pedig az eddiginél dinami­kusabban csökken majd, ami­nek következtében az év egé­szében nulla százalékos árin­dex is elképzelhető. K. p. p. Kalifornia-szindróma fenyeget Magyarországon? Megszűnhet az erőművi hatósági áramár 2004-től Visszalépés lenne az eddigi állapotokhoz képest, ha 2004-től Magyarországon megszűnne a hatóságilag szabályozott erőművi termelői ár, ez ugyanis a kaliforniaihoz hasonló jelenségekhez vezethet - vélekedett egy múlt heti konferencián Járosi Már­ton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. Gondot okozhat ugyanis a rögzített fogyasztói ár, miközben a termelői árakat felszabadítják.­­J-^- yC— Az új villamosenergia-tör­­vény (VET) tervezete visszalépés az eddigi állapothoz képest, mi­után annak értelmében 2004- től Magyarországon megszűn­ne a hatóságilag szabályozott termelői ár (ehelyett pedig a VET nem vezetne be más sza­bályozást). Mindez az úgyneve­zett Kalifornia-szindrómához vezethet - vélekedett egy múlt heti konferencián Járosi Már­ton. Az energiapolitikai szakér­tő szerint ha csak a fogyasztói árat rögzítik, a termelőit pedig nem, akkor az erőművek pro­fitlehetőségei az égbe szöknek, miközben a fogyasztóknak ér­tékesítő szolgáltatók csődbe mehetnek. I­g­y­z­s Bogár László, a Miniszterel­­nöki Hivatal (MeH) államtitká­ra a liberalizáció, a dereguláció és a privatizáció angolszász gyakorlatát kritizálta, és ki­emelte: a magyar fogyasztókat nem lehet kitenni a globális (energia)áraknak. A MeH állam­titkára­ szerint ugyanis a ma­gyar társadalom elitjét képvise­lő 5-7 százaléknyi népesség rendelkezik a társadalom gaz­dasági erőforrásainak harma­dával, míg az alsó egyharmad csupán az erőforrások 5-7 szá­zaléka fölött diszponál. Sz. I. M. Az MVM-hez kerülhetne a Mól gázüzletága? A Mól gázüzletágának a Magyar Villamos Művekhez (MVM) kellene kerülnie - vetődött fel a múlt heti konferen­cián. Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója nem kommentálta a felszólalást, de szerinte az MVM erősebb len­ne egy ilyen tranzakció után. Más összefüggésben Katona hangsúlyozta: az Országos Villamos Távvezeték Rt.-t és a paksi atomerőművet nem kívánják privatizálni. A társaságiadó-kedvezmény csökkentené az osztalékot? A csatlakozástól megszűnik a forrásadó (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország ugyanis az uniós csatlakozásig a kért ked­vezményeket 2011-ig biztosí­taná az igénylőknek, s csak a teljes jogú tagságtól számítva alkalmazná az EU irányelveit e téren. Ez Monti szerint elfo­gadhatatlan az unió számára. Szintén az EU-irányelvekre vezethető vissza, hogy változik az osztalékadóztatás rendszere. A vállalkozásokra kivetett társa­sági osztalékadó, más néven a forrásadó alól most is mente­sülhetnek a cégek, amennyiben erről az államközi kétoldalú megállapodásokban rendelkez­nek. Az unióba lépést követően azonban a jelenleg 20 százalé­kos elvonást jelentő adó alóli mentesülés feltételeit egysége­sen kell kezelni. Ennek alapján azoknak az uniós tagállamban bejegyzett cégeknek, amelyek legalább két éven át minimum 25 százalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkez­nek valamely magyarországi ér­dekeltségben, nem kell forrás­adót fizetnie. A Pénzügyminisz­térium számításai szerint ez az intézkedés 2004-ben - a teljes jogú tagság feltételezett első tel­jes évében - mintegy 20 milli­árd forint bevételtől fosztaná meg a költségvetést. Úgy tudjuk, akár már 2003- tól változhat a magánszemé­lyek osztalékadóztatása is, bár erre vonatkozóan nincs uniós előírás. A szakmai műhelyek­ben formálódó tervek szerint a jövőben az összevonandó jöve­delembe beszámítanák a jelen­leg külön adózó osztalékot, hasonlóan számos unióbeli ál­lam adózási rendszeréhez. Az sem kizárt, hogy a mostani 20 és 35 százalékos adókulcsok is megváltoznak, de erről még csak elképzelések vannak. Ma egy cég TOO forint nyere­ségéből 18 forintot elvisz a tár­sasági adó, és ha a fennmaradó 82 forintot osztalékként kifize­tik, a 20 százalékos osztalékadó - 16,4 forint - megfizetése után 65,6 forint marad az osztalékot felvevő zsebében. Az évtized kö­zepe táján viszont már úgy néz­het ki a számítás, hogy a 82 fo­rint után az szja-táblának meg­felelő adókulcs szerint kellene adózni. A jelenlegi adótábla sze­rinti legmagasabb, 40 százalé­kos kulccsal számolva 32,8 fo­rint lenne az adó, ám ezt csök­kenteni lehetne a társasági adó mértékével, így végül 14,8 fo­rint jön ki adófizetési kötelezett­ségként. A kifizetésre jogosult zsebében tehát 67,2 forint ma­radna, ami csaknem 2,5 száza­lékkal nagyobb, mint a jelenle­gi adószabályok szerint számí­tott jövedelem. Rosszabbul jár­nának viszont azok, akiknek a cége valamilyen társaságiadó­kedvezményben részesül. Ez­nem tisztázott az sem, hogy az összevonandó jövedelembe beszámított osztalék után kell­­­ majd tb-járulékot fizetni. Amennyiben igen, akkor a ma­gánszemélyek rosszabbul járná­nak, mint a jelenlegi rendszer­ben. Értesülésünk szerint a szak­emberek átgondolásra javasol­ják a jegybanki alapkamatok­nak az osztalékadóztatásban be­töltött szerepét is. Most a saját tőke arányában a jegybanki alapkamat kétszereséig kifize­tett osztalék után 20 százalék adót kell fizetni, az ezt megha­ladó összegre viszont már 35 százalékos kulcs érvényes, amit ráadásul megfejelnek még 11 A társaságok jelenleg többféle módon fizethetik a forrásadót. Azok a külföldi cégek, amelyek 25 százalék vagy azt megha­ladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel bírnak itthoni vál­lalkozásban, általában 5-10 százalék közötti forrásadót fizet­nek. A fenti kitételeknek nem megfelelő szervezeteknek, illetve azoknak a cégeknek, amelyeknek a részesedése nem éri el a 25 százalékot, általában 15 százalék az adója. Az egyéb szer­vezetekre érvényes többnyire a 20 százalékos forrásadó.­ben az esetben ugyanis nem 18, hanem annál kisebb, a tényleges adófizetéssel megegyező mér­tékkel lehetne csökkenteni az osztalékadót. Az elképzelések azonban még korántsem végle­gesek. Az adókedvezmények miatt Magyarországot ért uniós kritikákra azonban közvetett módon választ jelentene az osz­talékadózás ilyetén módosítása, hiszen a tényleges társasági adó­­tehertől függne a kifizetett osz­talék mértéke, százalékos egészségügyi hozzá­járulással is. A tervek szerint az osztalékadó megállapítása a jö­vőben elszakadna az évek során folyamatosan csökkenő jegy­banki alapkamatoktól, és egy fix százalékot határoznának meg. Az APEH kimutatása szerint az osztalékból származó jöve­delem 1999-ben meghaladta a 96,6 milliárd forintot. Tavaly 111,5 milliárd forint jövede­lemhez jutottak az adózók osz­talékágon. Baka Zoltán Tőzsdenyitás az InfoRádióban a ww­w.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor. 951 NFt HTil sJL­V/j :M­e­sgazdaság 3 A piac nem vár kamatmódosítást Ma ül össze, és a piac vára­kozása szerint változatlanul hagyja az irányadó kamatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A legutóbbi ülésen, október 24-én a tanács 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot és a kéthetes jegy­banki betét kamatát, amelyek így jelenleg 10,75 százalékon állnak. Az elemzők szerint a fo­rint gyengülése és az Argentíná­ban tapasztalt válság nyomán a feltörekvő piacokat hatalmába kerítő bizonytalanság miatt most nem várható kamatdön­tés, de többen megjegyezték, hogy az év végéig még feltehe­tően él a gazdaságélénkítés eme eszközével az MNB. (NAPI) November 1-től csökkentek az FHB lakáshitelkamatai A Földhitel és Jelzálogbank november 1-től az eddigi 5,5 százalékról 3,9 százalékra mér­sékelte az új lakások vásárlásá­hoz és építéséhez nyújtott köl­­csöneinek kamatát. Ezt a lakás célú állami támogatásokról szó­ló kormányrendelet legutóbbi módosítása tette lehetővé. A ka­matokon túl az ügyfeleknek to­vábbra is 1,5 százalék kezelési költséget számolnak fel, ami tartalmazza a hitelfedezeti élet­­biztosítás díját is. A használt la­kás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére nyújtott köl­csön kamata 5 éves hitelidő­szakra évi 8,5 százalék lesz, egy­éves kamatperiódusnál az első évben 10,1 százalék. Az FHB ügyfeleinek a jövőben is lehető­ségük lesz csökkentett összegű törlesztésre a futamidő első há­rom évében. A kamatok álla­mi támogatásának növekedé­se visszamenőleges hatályú, ezért az FHB erről levélben ér­tesíti valamennyi ügyfelét, aki 2000. február elseje után új vagy használt lakására államilag támo­gatott kölcsönt vett fel. Az érte­sítéseket, amelyek tartalmazzák az új kamatokhoz kapcsolódó törlesztőrészleteket is, év végé­ig küldik ki az ügyfeleknek. (MTI/NAPI)

Next