Napi Gazdaság, 2001. november (11. évfolyam, 249-268. szám)
2001-11-05 / 249. szám
2001. NOVEMBER 5. MAGYAR GAZDASÁG Keveset hozott a konyhára a unit-linked Csökkent az életbiztosítási díjbevétel Idén az első háromnegyed évben mindössze 7,58 százalékkal nőttek a biztosítótársaságok díjbevételei, holott a növekedés egy évvel korábban még meghaladta a 30 százalékot. A visszaesés mögött egyértelműen az életbiztosítási díjak csökkenése áll, ebből az üzletágból - bár erre hosszú évek óta nem volt példa - kevesebb díj folyt be a cégekhez, mint egy évvel korábban - derül ki a társaságok adataiból. A 22 biztosítótársasághoz idén befolyó díjak összege várhatóan meghaladja majd a 400 milliárd forintot, a díjbevétel szeptember végén már több volt 305,1 milliárd forintnál. Ugyanakkor a növekedés volumene messze elmaradt az egy évvel korábbitól, amikor a befolyt díjak 30,99 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A csökkenésért egyértelműen az életbiztosítási díjak visszaesése tehető felelőssé, míg ugyanis hosszú évek óta az életbiztosítási üzletág a szektor húzóágazatának számított, addig a 2001. szeptember végéig ebből befolyt 121,8 milliárd forint több mint 6 milliárddal maradt el az egy évvel korábbi összegtől. A visszaesés leginkább az utóbbi évek slágerterméke, a befektetéshez kötött biztosítások piacán mutatkozott meg: míg tavaly szeptember végén az ügyfelek 50,6 milliárd forintja feküdt unitlinked biztosításban, addig ez az összeg idén csupán 42,9 milliárd forintra rúgott. Ennek ellenére a biztosítási szakemberek úgy vélik, hogy az egyszeri díjas, befektetéshez kötött biztosítások - amelyek sokkal inkább konkurensei a banki termékeknek vagy a befektetési alapoknak, mint a biztosításoknak - visszaesése a biztosításügy szempontjából nem jelentős, mivel ezek a termékek minimális biztosítási elemet tartalmaznak, vagyis sokkal inkább a megtakarítások „begyűjtésére” szolgálnak. Egyes szakemberek azt állítják, hogy az egyszeri díjas termékeken olyan kicsi a biztosítók profitja, hogy inkább a piaci jelenlét, mintsem a profitabilitás vezette a cégeket az értékesítéskor, illetve annak lehetősége, hogy ezeknek az ügyfeleknek újabb, folyamatos díjas terméket adhatnak később el. Nem véletlen, hogy a 22 biztosítótársaság közül az egyszeri díjas unit-linked biztosítások piacán előkelő helyezést elért cégek - az ÁB-Aegon, az OTPGarancia, az ING-N-N, valamint a Mébit - növekedése elmaradt a piacra jellemző 7,58 százalékos átlagtól. A társaságok közül továbbra is a kis biztosítók tudtak a piacit messze meghaladó fejlődést elérni. Ugyanakkor feltűnő, hogy nőtt az Allianz- Hungária Biztosító domináns jelenléte: míg a 2000 első kilenc hónapjában elért 78,4 milliárd forintos díjbevétel 27,67 százalékos piaci részesedést jelentett számára, az idei első háromnegyed évben elért, közel 90 milliárd forintra rúgó bevételeivel a biztosító immár 29 százalékot tudhat magáénak. Stabil, a piaci átlagot háromszorosan meghaladó növekedést jegyzett a középmezőnyt jószerivel egyedül képviselő AXA-Colonia Biztosító 15,9, illetve az Argosz 6 milliárdos díjbevételével. C. Á. DÍJBEVÉTELEK ALAKULÁSA* 1 (i ill. negyedév, milliárd forint) 2000 2001 Életbiztosítás 128,037 121,872 Nem életbiztosítás 155,622 183,295 Összes díjbevétel 283,659 305,167 A biztosítási Forrás: Mabisz Az orosz export az áraktól függ Fenntartások az állam kukoricaüzletével szemben (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon kukoricából mintegy 2 millió tonnás exportárualap képződése várható, az orosz árak azonban nem valószínűsítenek magyar kukoricaexportot (NAPI Gazdaság, 2001. október 19., 3. oldal; október 28., 3. oldal). Amennyiben egy ilyen ügylet mégis összejönne, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az állam veszteséges üzletet köt - mondta lapunknak Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A Gabonaszövetség szerint az ágazat gondjait néhány százezer tonna kukorica felvásárlásával érdemben nem lehet enyhíteni, s az előkészítetlen döntés helytelenségét még nem lenne késő belátni. A kormány ugyanis a legköltségesebb megoldási kísérletet választotta, mivel a felvásárlás és a későbbi veszteséggel történő értékesítés jóval többe, tonnánként 5-6 ezer forintba kerül, mint a szövetség és a terméktanács által már szeptember elején javasolt 2 ezer forintos termelői árkompenzáció, s az értékesítési költségek csökkentésére javasolt összesen 1300-1400 forintos támogatás (NAPI Gazdaság, 2001. október 19. szám, 3. oldal). A miniszter szerint az állam jól is járhat a felvásárlással, amely ugyan tonnánként 18 ezer forintos áron kezdődik, de változhat is a piac alakulásával. A felvásárlandó kukorica menynyiségének meghatározásához Vonza szerint tudni kell, hogy mennyi lesz a termés. A gazdálkodók azonban még csak a betakarítás 65-70 százalékánál tartanak, eddig mintegy 5 millió tonna kukoricát törtek le; a teljes termés várhatóan 7 millió tonna körül alakul majd. Az állam által felvásárlandó mennyiség alapja mindenesetre a gabonamérleg lesz, 4 millió tonna kukoricának ugyanis a határokon belül kell maradnia a belföldi szükségletek miatt. L. L. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói , az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. \\_ _____________támogatása révén olvassák lapunkat. _____________ iy A gyengülő forint dobta meg a havi indexet Tovább lassult az ipari árak emelkedése Szeptemberben 2,9 százalékkal voltak magasabbak az ipari termelői árak, mint egy évvel korábban, augusztushoz képest pedig 0,7 százalékos árszintemelkedést jegyzett fel a statisztika - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett jelentéséből. A havi ráta legutóbb márciusban nőtt ilyen jelentősen, a szeptemberi adatot a forint gyengülése miatt megugró exportárindex húzta fel. Az ipari termelői árak szeptemberben év/év alapon 2,9 százalékkal nőttek, ami csaknem 10 százalékponttal elmarad az egy évvel korábban feljegyzett 12 havi rátától - jelentette a KSH. Az éves indexek tavaly december óta folyamatosan mérséklődnek, augusztusban még 3,3 százalékos volt a ráta. Az ipari termelői árak az első háromnegyed évben 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az adat kedvező, és megfelel az előzetes várakozásoknak - vélekedtek a lapunk által megkérdezett elemzők. Havi szinten 0,7 százalékos volt az árak növekedése, szemben az utóbbi két hónap 0,1 százalékos, stagnálásnak is beillő emelkedésével, illetve a májusban és júniusban regisztrált mérséklődéssel. Az árnövekedést elsősorban az exportértékesítések forintban mért árszínvonalának ez évi legmagasabb, 1,2 százalékos emelkedése idézte elő, amit a forint euróval szembeni gyengülésével hoztak összefüggésbe az elemzők. Az euró forinttal szemben mért átlagárfolyama szeptemberben az augusztusi 251,16 forintról 255,87 forintra emelkedett, azaz a forint csaknem 2 százalékkal leértékelődött. Éves szinten a kivitel árai 1 százalékkal csökkentek. Az inflációs szempontból fontos belföldi árszint hó/hó alapon számított emelkedése júliushoz és augusztushoz hasonlóan ezúttal is 0,2 százalékot tett ki, a 12 havi részindex az utóbbi év legalacsonyabb értékére, 7,9 százalékra mérséklődött. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint az év hátralevő részében az exportárak növekedésének üteme mérsékeltebben, a belföldi áraké pedig az eddiginél dinamikusabban csökken majd, aminek következtében az év egészében nulla százalékos árindex is elképzelhető. K. p. p. Kalifornia-szindróma fenyeget Magyarországon? Megszűnhet az erőművi hatósági áramár 2004-től Visszalépés lenne az eddigi állapotokhoz képest, ha 2004-től Magyarországon megszűnne a hatóságilag szabályozott erőművi termelői ár, ez ugyanis a kaliforniaihoz hasonló jelenségekhez vezethet - vélekedett egy múlt heti konferencián Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke. Gondot okozhat ugyanis a rögzített fogyasztói ár, miközben a termelői árakat felszabadítják.J-^- yC— Az új villamosenergia-törvény (VET) tervezete visszalépés az eddigi állapothoz képest, miután annak értelmében 2004- től Magyarországon megszűnne a hatóságilag szabályozott termelői ár (ehelyett pedig a VET nem vezetne be más szabályozást). Mindez az úgynevezett Kalifornia-szindrómához vezethet - vélekedett egy múlt heti konferencián Járosi Márton. Az energiapolitikai szakértő szerint ha csak a fogyasztói árat rögzítik, a termelőit pedig nem, akkor az erőművek profitlehetőségei az égbe szöknek, miközben a fogyasztóknak értékesítő szolgáltatók csődbe mehetnek. Igyzs Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára a liberalizáció, a dereguláció és a privatizáció angolszász gyakorlatát kritizálta, és kiemelte: a magyar fogyasztókat nem lehet kitenni a globális (energia)áraknak. A MeH államtitkára szerint ugyanis a magyar társadalom elitjét képviselő 5-7 százaléknyi népesség rendelkezik a társadalom gazdasági erőforrásainak harmadával, míg az alsó egyharmad csupán az erőforrások 5-7 százaléka fölött diszponál. Sz. I. M. Az MVM-hez kerülhetne a Mól gázüzletága? A Mól gázüzletágának a Magyar Villamos Művekhez (MVM) kellene kerülnie - vetődött fel a múlt heti konferencián. Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója nem kommentálta a felszólalást, de szerinte az MVM erősebb lenne egy ilyen tranzakció után. Más összefüggésben Katona hangsúlyozta: az Országos Villamos Távvezeték Rt.-t és a paksi atomerőművet nem kívánják privatizálni. A társaságiadó-kedvezmény csökkentené az osztalékot? A csatlakozástól megszűnik a forrásadó (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország ugyanis az uniós csatlakozásig a kért kedvezményeket 2011-ig biztosítaná az igénylőknek, s csak a teljes jogú tagságtól számítva alkalmazná az EU irányelveit e téren. Ez Monti szerint elfogadhatatlan az unió számára. Szintén az EU-irányelvekre vezethető vissza, hogy változik az osztalékadóztatás rendszere. A vállalkozásokra kivetett társasági osztalékadó, más néven a forrásadó alól most is mentesülhetnek a cégek, amennyiben erről az államközi kétoldalú megállapodásokban rendelkeznek. Az unióba lépést követően azonban a jelenleg 20 százalékos elvonást jelentő adó alóli mentesülés feltételeit egységesen kell kezelni. Ennek alapján azoknak az uniós tagállamban bejegyzett cégeknek, amelyek legalább két éven át minimum 25 százalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkeznek valamely magyarországi érdekeltségben, nem kell forrásadót fizetnie. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez az intézkedés 2004-ben - a teljes jogú tagság feltételezett első teljes évében - mintegy 20 milliárd forint bevételtől fosztaná meg a költségvetést. Úgy tudjuk, akár már 2003- tól változhat a magánszemélyek osztalékadóztatása is, bár erre vonatkozóan nincs uniós előírás. A szakmai műhelyekben formálódó tervek szerint a jövőben az összevonandó jövedelembe beszámítanák a jelenleg külön adózó osztalékot, hasonlóan számos unióbeli állam adózási rendszeréhez. Az sem kizárt, hogy a mostani 20 és 35 százalékos adókulcsok is megváltoznak, de erről még csak elképzelések vannak. Ma egy cég TOO forint nyereségéből 18 forintot elvisz a társasági adó, és ha a fennmaradó 82 forintot osztalékként kifizetik, a 20 százalékos osztalékadó - 16,4 forint - megfizetése után 65,6 forint marad az osztalékot felvevő zsebében. Az évtized közepe táján viszont már úgy nézhet ki a számítás, hogy a 82 forint után az szja-táblának megfelelő adókulcs szerint kellene adózni. A jelenlegi adótábla szerinti legmagasabb, 40 százalékos kulccsal számolva 32,8 forint lenne az adó, ám ezt csökkenteni lehetne a társasági adó mértékével, így végül 14,8 forint jön ki adófizetési kötelezettségként. A kifizetésre jogosult zsebében tehát 67,2 forint maradna, ami csaknem 2,5 százalékkal nagyobb, mint a jelenlegi adószabályok szerint számított jövedelem. Rosszabbul járnának viszont azok, akiknek a cége valamilyen társaságiadókedvezményben részesül. Eznem tisztázott az sem, hogy az összevonandó jövedelembe beszámított osztalék után kell majd tb-járulékot fizetni. Amennyiben igen, akkor a magánszemélyek rosszabbul járnának, mint a jelenlegi rendszerben. Értesülésünk szerint a szakemberek átgondolásra javasolják a jegybanki alapkamatoknak az osztalékadóztatásban betöltött szerepét is. Most a saját tőke arányában a jegybanki alapkamat kétszereséig kifizetett osztalék után 20 százalék adót kell fizetni, az ezt meghaladó összegre viszont már 35 százalékos kulcs érvényes, amit ráadásul megfejelnek még 11 A társaságok jelenleg többféle módon fizethetik a forrásadót. Azok a külföldi cégek, amelyek 25 százalék vagy azt meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel bírnak itthoni vállalkozásban, általában 5-10 százalék közötti forrásadót fizetnek. A fenti kitételeknek nem megfelelő szervezeteknek, illetve azoknak a cégeknek, amelyeknek a részesedése nem éri el a 25 százalékot, általában 15 százalék az adója. Az egyéb szervezetekre érvényes többnyire a 20 százalékos forrásadó.ben az esetben ugyanis nem 18, hanem annál kisebb, a tényleges adófizetéssel megegyező mértékkel lehetne csökkenteni az osztalékadót. Az elképzelések azonban még korántsem véglegesek. Az adókedvezmények miatt Magyarországot ért uniós kritikákra azonban közvetett módon választ jelentene az osztalékadózás ilyetén módosítása, hiszen a tényleges társasági adótehertől függne a kifizetett osztalék mértéke, százalékos egészségügyi hozzájárulással is. A tervek szerint az osztalékadó megállapítása a jövőben elszakadna az évek során folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatoktól, és egy fix százalékot határoznának meg. Az APEH kimutatása szerint az osztalékból származó jövedelem 1999-ben meghaladta a 96,6 milliárd forintot. Tavaly 111,5 milliárd forint jövedelemhez jutottak az adózók osztalékágon. Baka Zoltán Tőzsdenyitás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 9 óra 16 perckor. 951 NFt HTil sJLV/j :Mesgazdaság 3 A piac nem vár kamatmódosítást Ma ül össze, és a piac várakozása szerint változatlanul hagyja az irányadó kamatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A legutóbbi ülésen, október 24-én a tanács 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot és a kéthetes jegybanki betét kamatát, amelyek így jelenleg 10,75 százalékon állnak. Az elemzők szerint a forint gyengülése és az Argentínában tapasztalt válság nyomán a feltörekvő piacokat hatalmába kerítő bizonytalanság miatt most nem várható kamatdöntés, de többen megjegyezték, hogy az év végéig még feltehetően él a gazdaságélénkítés eme eszközével az MNB. (NAPI) November 1-től csökkentek az FHB lakáshitelkamatai A Földhitel és Jelzálogbank november 1-től az eddigi 5,5 százalékról 3,9 százalékra mérsékelte az új lakások vásárlásához és építéséhez nyújtott kölcsöneinek kamatát. Ezt a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet legutóbbi módosítása tette lehetővé. A kamatokon túl az ügyfeleknek továbbra is 1,5 százalék kezelési költséget számolnak fel, ami tartalmazza a hitelfedezeti életbiztosítás díját is. A használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére nyújtott kölcsön kamata 5 éves hitelidőszakra évi 8,5 százalék lesz, egyéves kamatperiódusnál az első évben 10,1 százalék. Az FHB ügyfeleinek a jövőben is lehetőségük lesz csökkentett összegű törlesztésre a futamidő első három évében. A kamatok állami támogatásának növekedése visszamenőleges hatályú, ezért az FHB erről levélben értesíti valamennyi ügyfelét, aki 2000. február elseje után új vagy használt lakására államilag támogatott kölcsönt vett fel. Az értesítéseket, amelyek tartalmazzák az új kamatokhoz kapcsolódó törlesztőrészleteket is, év végéig küldik ki az ügyfeleknek. (MTI/NAPI)