Napi Gazdaság, 2001. december (11. évfolyam, 269-287. szám)

2001-12-11 / 275. szám

10 NAPI­ gazdaság A ciánügyben a román ügyészség akár bűnvádi eljárást is indíthat A Transgoldnak hatvan napon belül kell igazolnia Aurul-jogutód voltát Csak az időt húzza az Aurul - fogalmaztak egyes magyar illeté­kesek annak kapcsán, hogy a Fővárosi Bíróságon a napokban megkezdődött ciánper első tárgyalási fordulóján a nagybányai Aurul vállalat képviseletében egy eleddig ismeretlen, Transgold nevű cég ügyvédje jelent meg. A bíróság a jogutódlás bizonyí­tására - itt egyébként a román jogot kell alapul venni - 60 napos határidőt adott. A Krónika információi szerint a romá­niai ügyészség az év végéig akár az Aurul elleni bűnvádi eljá­rás megindításáról is dönthet. A Fővárosi Bíróság hatvan nap határidőt adott az Aurul- Transgold jogutódlás bizonyí­tására, ennek során a román gazdasági jogszabályok elő­írásait kell alapul venni - mondta lapunknak Ifkovics József ügyvéd. A Transgold jogi képviselője korábban már jelezte, hogy ügyfelei alávetik magukat a magyar bíróság joghatóságának, ugyanakkor - mint azt a tárgyalóteremben is kifejtette - szerencsésebbnek tartaná, ha a ciánperben nem­zetközi választott bíróság döntene. Véleménye szerint ugyanis kérdéses a Fővárosi Bíróságnak a felperestől való függetlensége. (Szakértőink szerint a magyar-román jog­segélyegyezmény alapján a pert jogszerűen folytatja ma­gyar bíróság, amelynek dönté­se Romániában is hatályos.) Egyes magyar illetékesek a tárgyalást követően az Aurul időhúzási szándékát valószí­nűsítették; e szerint a román­ausztrál vegyesvállalat vezetői már hónapokkal korábban ér­tesültek a magyar állam elle­nük irányuló perindítási szán­dékáról, így lett volna idejük a jogutódlást bizonyító iratok beszerzésére, és esetleges kifo­gásaik előterjesztésére. (Isme­retes, hogy az állam 28 milli­árd 596 millió forintnyi kárté­rítést követel, ennek legna­gyobb részét a rehabilitációs költségek teszik ki.) A magyar állam jogi képviselője, Szecs­kái­ András ideiglenes intézke­dés elrendelését kérte a bíró­ságtól az eddig alkalmazott, újabb baleset veszélyét magá­ban hordozó technológia fel­függesztése érdekében. En­nek hiányában ugyanis hóol­vadáskor újabb ciántartalmú víz kerülhet a Tiszába, hiszen a szakvélemények szerint az Aurul nem tett érdemi intéz­kedéseket a biztonság növelé­se érdekében - érvelt a felpe­res állam ügyvédje. Ifkovics ezzel szemben azt hangsúlyoz­ta, hogy az elmúlt időszakban másfél millió dollárt költöttek a védelmi berendezések kor­szerűsítésére, így nincs szük­ség az ideiglenes intézkedésre. A Krónika erdélyi magyar napilap megkeresésére a Má­­ramaros megyei környezetvé­delmi felügyelőség tavalyi feljelentése kapcsán Dan Borcutan ügyész elmondta, hogy a vizsgálatot az év végé­ig befejezik, az eredményről pedig a magyar környezetvé­delmi tárcát is tájékoztatják. Az ügyész fogalmazása szerint elképzelhető, hogy az igen komplex nyomozás végén bűnvádi eljárás kezdeménye­zésére tesznek javaslatot. D. p. A munka törvénykönyvének módosítása V. Az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel A munka törvénykönyvének (Mt.) legújabb módosítását alap­vetően az Európai Unió munkajogi irányelveinek átvétele, a jog­harmonizáció tette indokolttá. A munkajogász e sorozatában a legfontosabb változtatásokat ismerteti. A teljes képhez hozzá­tartozik, hogy a módosítás kapcsán két szakszervezet is az Al­kotmánybírósághoz fordult. Nem minősül immár szerző­désmódosításnak, ha a munka­­vállaló - a munkáltató működé­sével összefüggő okból - ideig­lenesen eredeti munkaköre he­lyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tarto­zó feladatokat lát el. A jogalko­tó nem kívánta korlátozni a munkáltató ez irányú intézke­dését, arra tehát a munkáltató működésével összefüggő okból bármikor sor kerülhet. A mun­káltató egyoldalú intézkedésé­nek korlátja az a törvényi elő­írás, hogy az átirányítás a mun­kavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, ko­rára, egészségi­ állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat, azaz a munkavállaló helyzetére, állapotára nézve az átirányítás teljesítése nem okoz­hat súlyos hátrányt. Az átirányítás várható időtar­tamáról a munkavállalót tájé­koztatni kell. Az átirányítás alapján végzett munkavégzés időtartama - kollektív szerző­dés eltérő rendelkezése hiá­nyában - nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munka­napot. (A kollektív szerződés ezt a mértéket csökkentheti, ám növelheti is.) Ha az adott munkáltatónál a kollektív szer­ződés az átirányítás alapján végezhető munkanapok szá­máról nem rendelkezik vagy kollektív szerződést nem kö­töttek, az átirányítás naptári időtartama naptári évenként 44 nap lehet. Az egy naptári éven belül több alkalommal elrendelt átirányítások időtar­tamát össze kell számolni. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a 4 órát meghaladja, azt egy munka­napnak kell számítani. Az át­irányításra vonatkozó korlá­tok figyelemmel kísérése cél­jából az átirányítással végzett V­V­­ munkanapokat és munkaórá­kat nyilván kell tartani. Az Mt. egy nagyobb korlátot is felállít, jelesül: egy naptári éven belül az átirányítás, a kikül­detés, a kirendelés és a munkál­tatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál tör­ténő munkavégzés időtartama - hacsak a kollektív szerződés er­ről nem rendelkezik máskép­pen - együttesen a 110 munka­napot nem haladhatja meg. Egyenként a munkáltató intéz­kedése alapján 44 munkanap, összesen (4x44 munkanap) 176 munkanap eltérő munkahelyen történő munkavégzést tenne le­hetővé. A törvény kisegítő jelle­gű, mivel a kollektív szerződés az említett mértéket az adott munkáltatónál más mértékkel állapíthatja meg. Az új átirányítási szabályokat a módosítás hatálybalépését kö­vetően elrendelt munkavégzés­re kell alkalmazni. Az átirányí­tás időbeli korlátozására meg­szabott évi 44 munkanapot, il­letve az összeszámítás együttes időtartamára egy naptári évre rendelkezésre álló 110 napot az Mt. módosítása utáni, tehát a 2001. július 1. és december 31. között tartó időszakra arányo­san kell megállapítani és alkal­mazni. .­ ­ hu Kiss Ferenc munkajogász v/ V TÖRVENYALKOTÁS - JOGALKALMAZÁS ÁPV-feljelentés: tiltakoznak az önkormányzatok­­­­ A rendőrség még az iratokat értékeli Több önkormányzat is tilta­kozik annak kapcsán, hogy Ál­lami Privatizációs és Vagyonke­zelő (ÁPV) Rt. büntetőeljárást kezdeményezett ismeretlen tet­tes ellen a belterületi földek után járó ellenérték kifizetésé­vel kapcsolatban felmerülő esetleges visszaélések miatt. Információnk szerint az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság szak­emberei eddig mintegy száz önkormányzatot kerestek meg, s egyelőre a begyűjtött iratok értékelése tart. Az ÁPV azért kezdeménye­zett büntetőeljárást, mert állás­pontja szerint fennáll a gyanú, hogy a belterületi földek után kifizetésre jogosult egyes ön­­kormányzatok olyan szakértő­ket alkalmaztak jogi és gazda­sági szaktanácsadásra, akik feltételezhetően a társaságtól közvetlenül kikerült adatok­kal rendelkeztek. Az ÁPV sze­rint az önkormányzatokat va­gyoni hátrány érhette a szak­értőknek kifizetett díjak miatt, mivel egy 1999-es legfelsőbb bírósági jogegységi döntést követően a társaság tájékoztat­ta a településeket, hogy - a ko­rábban már kifizetett összegek beszámításával - évi 20 száza­lékos késedelmi kamat mel­lett, önkéntesen teljesíti az ön­­kormányzati követeléseket. Értesülésünk szerint a rend­őrség eddig mintegy száz ön­­kormányzatot keresett meg az ügyben, egyelőre azonban még a begyűjtött iratok érté­kelése folyik. Egyes érintett önkormányzatok vezetői azon­ban megdöbbenésüknek adtak hangot. Eszerint érthetetlen­nek tartják, hogy a vagyonke­zelő saját mulasztását az ön­­kormányzatokra akarja terhel­ni, hiszen utóbbiak éppen az ügyben kialakult, átláthatatlan­ jogi helyzet miatt vették igény­be a külső tanácsadók segítsé­gét, hogy a törvény szerint ne­kik járó pénzhez minél előbb hozzájussanak. Az oldalt szerkesztette: Drávucz Péter Félmilliós GVH-bírság az Audiofon Kft.-nek A lényeges körülmény elhallgatása is megtévesztheti a fogyasztókat A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa megálla­pította, hogy az Audiofon Hun­gária Kft. tisztességtelenül befo­lyásolta a fogyasztók döntését, mert megfelelő tájékoztatást nem adó hirdetései lényeges körülményeket hallgattak el. A GVH 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a kft.-t. Az Audiofon 1999-ben parti, csevely és erotika vonal nevű emelt díjas szolgáltatásokkal kezdte meg tevékenységét, ame­lyet később lógó, valamint csen­gőhang­vonal beindításával bő­vített. A GVH megállapította: a kft.-nek 2001. április 23. előtt megjelentetett hirdetései nem közölték, hogy az operátorlogó­­szolgáltatás csak meghatározott típusú telefonokra rendelhető meg. A 2001. augusztus előtti hirdetései nem közölték, hogy a csengőhang-szolgáltatás csak dallamszerkesztővel ellátott te­lefontípusokhoz rendelhető. Egyes hirdetései még a ver­senyfelügyeleti eljárás idején sem közölték, hogy az operá­­torlogó-szolgáltatás csupán meghatározott telefonokra ren­delhető meg. A GVH rámutatott: a fogyasz­tók megtévesztése lényeges kö­rülmény elhallgatásával is meg­valósítható. Az ilyen magatartás a fogyasztói döntések tisztesség­telen befolyásolása mellett al­kalmas arra is, hogy az érintett piacon zavart okozzon. A kft. szolgáltatása lényeges tulajdon­ságának minősül az, hogy mi­lyen telefonkészülékek esetén vehető igénybe. Ennek elhallga­tásával a mobiltelefon-szolgál­tatási piachoz kapcsolódó és a kialakulás időszakában lévő operátorlogó- és csengőhang­szolgáltatási részpiacon azt a lát­szatot keltette, mint ha szolgál­tatása nemcsak a meghatározott technikai követelményeknek megfelelő telefonok esetében lenne igénybe vehető. Mindez megtéveszti az ezen a részpia­con megfelelő ismeretekkel még nem rendelkező fogyasz­tókat. A hirdetéseit közzétevő sajtótermékek jelentős példány­számát tekintve a fogyasztók széles körét elérő tájékoztatás a fogyasztók megtévesztése mel­lett alkalmas volt arra is, hogy károsan befolyásolja ennek az új részpiacnak a piaci morálját. A megfelelő tájékoztatást nem adó hirdetések közzétételét a GVH megtiltotta, a kft.-t pedig 500 ezer forint bírság megfize­tésére kötelezte. * C. P. SNl T ^ ^ Székely Zoltán cáfolja Tagadta bűnösségét Székely Zoltán országgyűlési képviselő a Fővárosi Bíróságon megkez­dődött perben, ahol őt az ügyészség kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy ál­tal elkövetett vesztegetéssel vá­dolja. A vádirat szerint a kép­viselő egy emődi és egy sziget­halmi csatornaberuházással összefüggésben követte el a bűncselekményt. A képviselő - aki a kérdéses időszakban az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltá­mogatás (KAC) ellenőrző albi­zottságának elnöke volt - ta­gadta a vádakat a tárgyalóte­remben, így azt is, hogy Em­őd polgármesterétől a közel fél­­milliárdos csatornaépítési tá­mogatás 30 százalékát kérte, vagy az általa megjelölt cég bevonását kérte közbenjárása fejében. A képviselő szerint ez pénzügyileg kivitelezhetetlen lett volna, arról nem is szólva, hogy az emődi csatornázás kapcsán már korábban beje­lentéssel élt a környezetvédel­mi és a belügyminiszternél. A másik vádpont szerint Székely Bálla Dániel vállalko­zótól 20 millió forintot akart átvenni a Gellért Szállónál, a nyomozó hatóság ekkor ütött rajtuk. Székely ennek kapcsán közölte: Bállá az ominózus „dokumentum" szón politiku­sokat és vállalkozókat leleple­ző iratokat értett, és nem az ál­lítólagos megvesztegetésre szánt milliókat. Jelezte, hogy a „dokumentumokat" tartal­mazó táskán, amelyet Bállá „teátrális" mozdulattal muta­tott meg neki, nem található meg az ujjlenyomata, mivel a beszélgetés során abba egyszer sem nézett bele. _____. (NAPI) az ellene felhozott vádakat Egy „dokumentum” nem egymilliót jelent? 2001. DECEMBER 11. AZ EU1 jogász IOC KÉRDÉSEI, VÁLTOZÁSAI. ÉRDEKES JOGI PÉLDÁK A GYAKORLATBÓL A NAPI jogász decemberi számából: ■ AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM PROBLÉMÁI ■ LELÉPTI DÍJ (A jogviszony-megszüntetés költségei a munkajogban) ■ KOLLEKTÍV JOGVITÁK A MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGOKON ■ A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÖSSZEFONÓDÁSI SZABÁLYAI A PTK.-BAN ■ A FÖLDTULAJDON SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN ■ TÖRVÉNYTELEN UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK MEGRENDELŐLAP NAPI Gazdaság Kiadó Kft Fax: 3501117 Postacím: 1135 Budapest, Csata u. 32. E-mail: terjesztes@napi.hu Megrendelem a NAPI Jogász című havilapot .....................................................hónaptól ......................példányban­­; egy évre 6720 forintos kedvezményes árért (10 számot fizet, 12 számot kap!) Li fél évre 3360 forintos kedvezményes árért (5 számot fizet, 6 számot kap!) Cégnév:......................................................................... Név (beosztás):.................................................................. Irányítószám, város:............................................................. Utca, házszám:.................................................................. Telefon:............................... E-mail:............................... A befizetéshez kérem, hogy részemre­­ csekket , számlát küldjenek! Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük töltse ki az alábbi részt is: Számlafizető neve:.............................................................. Számlafizető címe:........................................................... Dátum:.......................................................................... Aláírás:.......................................................................... UL: A lapot az előfizetési díj beérkezése után tudjuk biztosítani Önnek! Lemondás esetén előfizetési díjat nem térítünk vissza! NAPI jogász Megjelenik: havonta Ára: 672 Ft

Next