Napi Gazdaság, 2002. február (12. évfolyam, 23-42. szám)

2002-02-04 / 24. szám

2002. FEBRUÁR 4. MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPIgazdaság 5 A BM dolgozóinak 300 milliót szettek ki Arculatváltás előtt a QBE Atlasz Biztosító Az ausztrál tulajdonú QBE Atlasz Biztosító terveit lényegesen meghaladó, 5,35 milliárd forint díjbevétellel zárta a tavalyi évet, s erre az évre közel 7,5 milliárd forint díjbevételt irányzott elő. A cég tavalyi eredményét rontotta, hogy egy csoportos BM- biztosításra közel 300 millió forintot fizettek ki - mondta la­punknak Doron Grossman, a QBE Atlasz vezérigazgatója. A QBE Atlasz Biztosító tava­lyi eredményét lényegesen rontotta, hogy a Belügymi­nisztérium csoportos élet- és balesetbiztosítására 120 millió forint díj ellenében közel 300 millió forint kárt fizettek ki. A rosszul felmért kockázat és a kiugróan rossz, 220 százalé­kos kárhányad miatt a cég 79 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta a tavalyi évet. A kétéves közbeszerzési pályázati megbízás, amely a BM-dolgozók csoportos élet- és balesetbiztosítására szólt, tavaly év végén lejárt. A társaság díjbevételei tavaly több száz millió forinttal meghaladták a tervezettet -mondta Doron Grossman. Az utasbiztosítási piacot továbbra is vezeti az Atlasz, piaci része­sedésük az egy évvel korábbi 37-ről 39 százalékra emelke­dett. A QBE Atlasz legfonto­sabb értékesítési partnerei a brókercégek és az utazási iro­dák. Az utóbbiak közül az egyik legfontosabb a korábbi tulajdonos IBUSZ, de tovább­ra sincs ítélet abban a perben, amelynek tárgya: kötelezi-e egy évekkel korábban megkö­tött szerződés az IBUSZ-t arra, hogy kizárólag a QBE Atlasz módozatait értékesítse. Az Atlasz rövidesen megvál­toztatja arculatát, ugyanis az eddigi, nem egységes külső mintha négy független társasá­got - egy utas-, egy élet-, egy vagyon- és egy lakásbiztosítót­­ takart volna. Az új dizájn az eddiginél jobban hangsúlyoz­za majd a 100 százalékos tu­lajdonost, a céget két évvel ez­előtt megvásárló ausztrál QBE-t. G.­Á. I DÍJBEVÉTELEK 2001-BEN 1 (millió forint) Utasbiztosítás 1880 Ipari vagyonbiztosítás 1870 Casco 830 Életbiztosítás 554 Lakásbiztosítás 204 Forrás: cégközlés A kikötőt négyszáz férőhelyesre bővítik Száz dolgozójától vált meg a balatonfüredi TLC A korábbi évhez képest drasztikusan csökkenő árbevétel és nyereség miatt száz dolgozójától volt kénytelen megválni a Ter­melés Logistic Centrum (TLC) Kft. A cégnél úgy vélik, hogy mivel az eredményt jórészt külső tényezők - a forint erősödése - befolyásolják, az idei kilátások is teljesen bizonytalanok. Ugyan­akkor a német Sennebogen holding tulajdonában lévő társa­ságnál üdvözlik a várhatóan egyre nagyobb számban érkező külföldi munkaerőt. A közelmúltban mintegy száz, elsősorban alföldi, más cégektől bérelt dolgozójától volt kénytelen megválni a né­met Sennebogen holding tulaj­donában lévő balatonfüredi székhelyű Termelés Logistic Centrum (TLC) Kft. - erősítet­te meg lapunk információit Lutz Tibor. A jelenleg már csu­pán 330 dolgozót foglalkozta­tó cég ügyvezető igazgatója el­mondta, hogy tavaly a terve­zettnél több mint 700 millió forinttal kisebb nettó árbevé­telt értek el, s az adózás előtti nyereségük is 150 millió forint­tal kevesebb lett. A termékei­nek nagy részét a külpiacokon, elsősorban Németországban értékesítő társaság ügyvezetője szerint ebben a világgazdasági recesszión kívül jelentős része van a forint erősödésének, amely 2001 májusától az év vé­géig mintegy 120 millió forint­tal csökkentette a nyereségü­ket, és az idei év is teljesen bi­zonytalan. (A TLC Kft. az elő­zetes adatok szerint tavaly 2,8 milliárd forintos nettó árbevé­tel mellett 450 millió forint adózás előtti nyereséget ért el.) A világ vezető mezőgazdasá­gi és építőipari gépgyártóinak - a többi között a Caterpillar­­nak és a John Deernek - acél­­szerkezeteket gyártó cég veze­tője mindehhez hozzáteszi: a létszámcsökkentés a nagy bér­költségek miatt is elkerülhe­tetlen volt. Ugyanakkor örül­nek a státustörvény által érin­tett külföldiek korábbinál könnyebb magyarországi munkavállalásának, mert pél­dául kvalifikált hegesztő szak­embert eddig is csak az Alföld­ről tudtak Balatonfüredre csá­bítani, jóllehet a fizikai dolgo­zók havi bruttó átlagbére a cégnél 150-170 ezer forint kö­zötti. A jövőben is elsősorban más cégektől bérelt dolgozók foglalkoztatását tervezik, mert ez rugalmassá teszi munkaerő­gazdálkodásukat. A cégnél most is csaknem 40 erdélyi magyar dolgozik. A volt balatonfüredi hajógyár 12 hektáros területén működő társaság az elmúlt három évben több mint 1,5 milliárd forintot költött fejlesztésre, elsősorban a gyár teljes modernizálására és az örökölt környezeti károk felszámolására. Mindezt kizá­rólag saját forrásból finanszí­rozták, hiszen a tulajdonosok eddig egyetlen fillér nyereséget sem vontak el a cégtől. A közvetlenül a Balaton-par­­ton fekvő TLC már korábban hozzáfogott az üzem területén lévő, mintegy 7 hektáros vitor­láskikötő korszerűsítéséhez, bővítéséhez, amelyet ugyan üz­leti alapon működtetnek, de azt sem a fürdőzők, sem a horgá­szok elől nem zárják el. Meg­erősítették a kőgátakat, felújí­tották az elektromos hálózatot és 50-ről 80-ra bővítették a ha­jóhelyek számát. Idén újabb fejlesztésbe kezdenek, aminek eredményeképp a vitorláskikö­tő 400 hajó fogadására lesz al­kalmas. A TLC idén 2,8 milli­árd forint körüli nettó árbevé­tellel számol. Körtési Zsolt Az önkormányzat felsrófolta a logisztikai központ telkének árát A Royal Sped építkezhet Zalaegerszegen Hamarosan hozzákezdhet új zalaegerszegi regionális központ­jának építéséhez a Royal Sped Rt., miután a helyhatóság úgy döntött, a cég vásárolhatja meg a beruházás megvalósításához szükséges 5,4 hektáros területet - tudta meg a NAPI Gazda­ság. Ezzel együtt a város képviselő-testülete elutasította az ér­tékes ingatlanra ugyancsak pályázó Kontraflex Ingatlanforgal­mazó és Fejlesztő Rt. ajánlatát, bár az utóbbi társaság eredeti­leg 40 millióval többet kínált a telekért. Miután a zalaegerszegi ön­­kormányzat hosszas vita után úgy döntött, hogy négyzetmé­terenként 1500 forintos áron a Royal Sped Rt. vásárolhatja meg a város tulajdonában lévő 5,4 hektáros területet, a cég - több százmillió forintos költ­séggel - hozzákezdhet új regi­onális logisztikai központjá­nak építéséhez. Lapunk érte­sülése szerint a Royal Sped pá­lyázatában arra is ígéretet tett a helyhatóságnak, hogy leg­alább öt évig a zalai megye­­székhelyen marad vezérképvi­selete, továbbá új logisztikai központjában, amelyhez egy nagy alapterületű raktárbázis is kapcsolódik, legalább 120 dolgozót foglalkoztat. Ugyan­akkor a cég négyzetméteren­ként csak 1111, azaz összesen 60 millió forintot ajánlott az értékes ingatlanért, miközben a másik pályázó, a Kontraflex Ingatlanforgalmazó és Fejlesz­tő Rt. 2 ezret, ami 108 millió forintos vételárnak felel meg. Igaz, az utóbbi társaság a vá­rosházával csak azt közölte, hogy a területen kereskedelmi és szolgáltatási célra alkalmas létesítményt kíván felépíteni. A helyhatóság az ingatlan el­adása előtt felbecsültette a terü­letet, amelynek értékét négyzet­­méterenként 1800 forintban ál­lapították meg. A városházáról kapott információk szerint a közgyűlés azért döntött a Royal Sped mellett, mert az már hosszabb ideje kötődik Zala­egerszeghez. A társaság tavaly 28 millió forint iparűzési és kö­zel 7 millió forint súlyadót fize­tett, támogatja a helyi sportéle­tet és a civil szervezeteket. A képviselő-testület a telek vételárát végül 1500 forintban határozta meg. Sőt kikötötte azt is, hogy amennyiben a be­ruházás nem az ígéreteknek megfelelően valósul meg, a pá­lyázati nyertesnek ki kell fizet­ni az 1500, illetve 2 ezer forin­tos vételár közötti különböze­­tet. Ha a Royal Sped 30 napon belül nem veszi meg az ingat­lant, a helyhatóság a Kontraflex Rt.-vel kezd tárgyalásokat a te­lek eladásáról. K. Zs. Kisebb árnövekedéssel indult az új év Reflow technológiájú alaplapgyártósor Mérséklődött a BMI visszaesése januárban A Beszerzési Menedzser Index (BMI) januári értéke 48,8, 3,7 szá­zalékponttal nagyobb, mint az előző hónapban. A mutató érté­ke így is kisebb, mint 2001 januárjában (49,5) volt és elmarad az előző három év azonos hónapjainak átlagos értékétől is (50,2). Tavaly kisebb volt a fel­dolgozóipar növekedése, mint az azt megelőző év­ben, ám bizakodásra ad­hat okot, hogy az idén ja­­nuári érték kisebb csök­kenést mutat, mint a fel­mérés történetének leg­jobb teljesítményű évé­nek számító 2000 47,4 pontos január havi BMI- je. (Az index 50 pont alatt a feldolgozóipar zsugo­rodását, afölött a növeke­dését mutatja.) Az index süllye­désének lefékeződését a ter­melési, a rendelési és a foglal­koztatási index előző hónap­hoz viszonyított növekedése magyarázza. A termelési index 7,8, az új rendelések indexe pedig 6,2 százalékponttal nőtt. A szállítási átfutási idő indexé­nek értéke csökkent, ám ez változatlanságra utal a múlt hónaphoz képest. Kedvező, hogy a szezonális gyengeség ellenére a létszámcsökkenés további lassulását mutatja a foglalkoztatási index értéke. A termelési index (48,5) nö­vekedése a legnagyobb a rész­indexek között, de értéke így is jelentősen elmarad az előző év (54,4) és az előző három év januári értékeinek átlagától is. Az ágazatok közül a faiparban és a vegyiparban nőtt a terme­lés, a textilipari változatlanság, a többi iparágat visszaesés jel­lemzi. Az előző három év azo­nos időszakainak átlagos érté­kéhez (51,4) leginkább a ren­delési index közelít, ez 6,2 szá­zalékponttal nőtt a múlt hó­naphoz képest. A válaszadók 30 százalékánál nőttek a meg­rendelések, a termelés eseté­ben ezt a vállalatok 27 száza­léka jelezte. A beszerzések iga­zodnak az új rendelésekhez, az index 6,8 százalékponttal nőtt. A beszerzési árak indexe az előző három évben tapasztal áremelkedéseknél jelentősen kisebb növekedésre utal, érté­ke: 51,5. Ez jóval alacsonyabb, mint az előző három év janu­ári értékeinek átlaga (68,7), ami az elmúlt két évben ta­pasztalt 70 százalék feletti ér­tékek eredménye. A foglalkoz­tatási index 2,1 százalékpont­tal nőtt, ami az alkalmazottak számának kisebb visszaesését jelzi, mint decemberben. Az index már decemberben is a csökkenés ütemének mérsék­lődését mutatta. (napi) A BMI ALAKULÁSA NAPIgazdaság­I ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Hm gazdaság előfizetés O 1 példány öi évre O 1 példány egy évre O □ példány (több példány esetén) egy évre Mae szolgáltatással bővítve 21 000 Ft 39 000 Ft példányonként 36 000 Ft Cégnév: ......................................................................................... Név:............................................................................................. Beosztás:....................................................................................... Cím:............................................................................................. Telefon:......................................E-mail:........................................ Fizetés módja:­­ átutalás­i csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve:........................................................................... Számlafizető címe:........................................................................... Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. NAPI GAZDASÁG KIADÓ Kft. 1135 Budapest, Csata u. 32. Telefon: 350-0452 Telefax: 350-1117 www.napi.hu etwezsxej sa-^xiI-OSE e á6ea aiLup ni|';deu@s3izsa[j3) e jisqpimp )3S3|3pu3JŐ3|/\j •zoqőeuioS3se)eneő|ozs p|oo auguo IdVN ozew|epe)S! ie>|os!ZBqiepe S3 joLunAjipje s3)3W3iu! ze jsipsjezzoq u3S3)U3w[ip Bias Aős ‘ejßesepze;) u v N e iazgo|a ß|-6Z snpzetu u q uaq.iAuuaiuy Kedvezményes előfizetési akció! Új Philips DVD-generáció gyártását készítik elő A próbagyártás után nemré­giben beindították a Philips szombathelyi PCMS gyáregysé­gében azt a Reflow technológi­ájú gyártósort, amelyen a DVD + RW digitális videokészü­­lékekhez gyárt alaplapokat. A számítógép vezérlésű gépekkel felszerelt gyártósor telepítése mintegy 2 millió euróba ke­rült. A próbaüzem alatt ezen a soron hetente 2300 alaplap ké­szült el. Ezeket az egységeket a készülékek európai és észak­amerikai forgalmazásához is gyártják. A DVD technológiájú digitális videofelvevőket Belgi­umban szerelik össze, ide szál­lítják a nyomtatott áramkörű alaplapokat. Napokon belül újabb terméket vezetnek be, s az év során még egy gyártósort telepítenek. Hosszabb távon szeretnék a teljes DVD-szett elektronikai részegységeit itt­ gyártani. Ugyancsak nemrégiben ad­ták át rendeltetésének Győrben a Philips regionális Ipari Tech­nológiai Központját (CFT). A központban a gyártás, a termé­kek, az ipari koncepciók fej­lesztésével, az új lehetőségek felkutatásával foglalkoznak. A Philipsnek Hollandián kívül az USA-ban, Indiában, és Szinga­púrban vannak hasonló centru­mai, amelyek összesen 1200 embert foglalkoztatnak. A győ­ri regionális irodában tízen dolgoznak, ők tartják a kapcso­latot a lengyel, a román, az uk­rán, az orosz, a cseh és a szlo­vák körzetben lévő beszállítók­kal és a vevőkkel is. Győrben egyébként jelenleg egy új DVD- generáció gyártását készítik elő. (NAPI) Beszállítói kooperációk a vállalati szektorban Itthon is kényszerré válik a stratégiai szövetség A magyar vállalati szektorban a stratégiai szövetségekre főként a beszállítói kooperációk jellemzőek - derült ki a CEBC Stratégi­ai szövetségek, vállalati partnerkapcsolatok című pénteki kon­ferenciáján. Az elhangzott előadások szerint a magyar cégeknek - a külföldi nagyvállalatokhoz hasonlóan - stratégiai kényszer­szövetségeket kell alakítaniuk. A magyar vállalati szektor­ban a stratégiai szövetségek kétharmada termelési koope­ráción alapul. Elsősorban a beszállítók és a vevők (forgal­mazó vállalatok) kötnek szo­ros, ám a működési döntések szuverenitását meghagyó kapcsolatokat. A stratégiai szövetségek versenyelőnyhöz juttatják saját ágazatukon be­lül a vállalatokat, s az elmúlt években Magyarországon is mindinkább jellemzővé válik az ilyen együttműködések megkötésére szorító kényszer - derült ki a Central Euro­pean Business Center (CEBC) legutóbbi konferenciájának nyitó előadásából. Fürjes Ba­lázs tanácsadó szerint azon­ban a stratégiai szövetségek létrejötte után felvetődhet a kérdés, hogy a két partner ter­mékei között lehet-e különb­séget tenni. A Nissan és a Re­nault például korábban beje­lentette, hogy 75 százalékra növeli közös alkatrészbeszer­zését. Itthon meg az Opel és a Suzuki döntött egy kis csa­ládi autó közös gyártásáról. A konferencián elhangzottak alapján az egyes üzletágak ki­helyezése az utóbbi időben azért vált szükségessé, mert a vállalatok mindenáron szűkí­teni kívánják tevékenységi kö­rüket, ezzel téve hatékonyab­bá működésüket. A legna­gyobb kihelyezések közé tar­tozott például, hogy a Moto­rola, majd az Ericsson is a Flextronics üzemeibe telepí­tette mobiltelefonjainak gyár­tását. Hőnyi Gyula

Next