Napi Gazdaság, 2002. április (12. évfolyam, 63-83. szám)

2002-04-15 / 72. szám

2002. ÁPRILIS 15. I Az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt. ELEMZŐI AJÁNLÁSOK ÉS ELŐREJELZÉSEK Ajánlatok értelmezése: 1 - eladás, 2 - óvatos eladás, 3 - tartás, 4 - óvatos vétel, 5 - vétel. Graphisoft-eredmény euróban. A konszenzus tartalmazza a Concorde Értékpapír Rt. és az Erste Befektetési Rt. előrejelzéseit is. Társaság BudaCash (Dunacorp) SE-New York OTP Értékpapír TakarékBróker RSI P/1 Konszenzus ANTENNA 02 F EPS •126 •21,1 -126,0 03 F EPS Ajánlás BORSODCHEM 02 F EPS 1278 1015 3,6 1146,5 03 F EPS 1603 2,6 1603,0 Ajánlás­ 3,0 DANUBIUS 02 F EPS 492 870 6,4 617, 03 F EPS 514 7,4 533,0 Ajánlás 3,0 DÉMÁSZ 02 F EPS 1102 1257 9,0 1160,7 03 F EPS 1212 8,5 1237,0 Ajánlás4 4,0 EGIS 02 F EPS 1193 1281 1284 966 1487 12,1 1246,0 03 F EPS 1384 1499 1515 10,6 1422,0 Ajánlás 3 3 3,3 FOTEX 02 F EPS 16 11,9 16,0 03 F EPS Ajánlás­GRAPHISOFT 02 F EPS 7,2 32,8 34,8 03 F EPS 33,6 20,2 56,4 Ajánlás4 3,5 MATÁV 02 F EPS 16 73 15,2 68,8 03 F EPS 64 75 15,4 67,7 Ajánlás5 531 MEZŐGÉP 02 F EPS 127 10,6 127,0 03 F EPS 198 6,8 198­1 Ajánlás3 3,0 MOL 02 F EPS 885 511 934 7,4 755,0 03 F EPS 1235 845 5,2 10­0,0 Ajánlás 5 5 5,0 NABI 02 F EPS 599 589 728 6,9 626,8 03 F EPS 1036 5,0 863,0 Ajánlás 4­­ 4 43 OTP 02 F EPS 192 213,5 167 12,8 190,6 03 F EPS 205 194 12,1 201,7 Ajánlás 3 5 3,7 PANNONPLAST 02 F EPS 386 356 346 366 6,9 369,4 03 F EPS 481 413 465 5,7 449,3 Ajánlás 4 4 4,0 PICK 02 F EPS SID 8,4 510,0 03 F EPS Ajánlás RÁBA 02 F EPS 199 123 217 199 8,5 189,8 03 F EPS 186 276 6,2 2593 Ajánlás 3 3 3,0 RICHTER 02 F EPS 1311 1268 1249 1240 1212 14,9 1270,7 03 F EPS 1360 1315 1387 13,7 1386,8 Ajánlás 2 3 3,3 SYNERCON 02 F EPS 12 26­6 172,0 4,8 03 F EPS 21 45,4 183 Ajánlás 3 3V TVK 02 F EPS 587 405 288 7,0 426,7 03 F EPS 772 3,9 772,0 Ajánlás 3 3 3,0 ZALAKERÁMIA­ 02 E EPS 523 2,9 523,0 03 F EPS Ajánlás F EPS: egy részvényre jutó eredmény becslése * *2002. április 11 -i záróárak alapján. * ** tény ezúton értesíti tisztelt befektetőit, hogy az általa kezelt - AEGON Belföldi Kötvény Befektetési Alap - AEGON Belföldi Részvény Befektetési Alap - AEGON Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap - AEGON Nemzetközi Részvény Befektetési Alap kezelési szabályzata és tájékoztatója 2002. április 15-ével módosul. A kezelési szabályzatok és tájékoztatók a forgalmazó címén, az AEGON Magyarország Értékpapír Rt. ügyfélszolgálati irodájában (1025 Budapest, Bécsi út 3-5.) megtekinthetők. AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt. BEFEKTETŐ ÚU­JI gazdaság A biztosítás nehezen vethető össze más befektetésekkel Az életbiztosítások alacsony kockázatú befektetések, ám hozamszámításuk igen nehézkes. Likviditásuk oly kicsi és olyan előnytelen feltételek mellett válthatóak készpénzre a lejárat előtt, hogy más befektetési termékekkel szinte nem is vethetőek össze. Az alacsony kockázat, a ne­hézkes hozamszámítás és a minimális likviditás az úgyne­vezett rendszeres díjú tőketar­talékos életbiztosítások ismér­ve. Utóbbi kettő első pillantás­ra nem túl vonzó befektetői szemmel, közelről nézve azon­ban más a helyzet. A biztosítást csak hosszú távú megtakarításokkal érde­mes összevetni, hiszen egy-egy szerződés öt, tíz, de akár húsz­negyven évre is szólhat. Az összehasonlításkor ugyanak­kor a rendszeres díjú biztosí­tásoknál nehézséget okoz, hogy a befizetett díj egy része a költségeket, más része a koc­kázati szolgáltatásokat fedezi, így nem tudni, hogy éppen mennyi is jut belőle a tőketar­talékba, az ügyfelek így nem ismerik a befektetési rész tény­leges összegét. Ezzel szemben a tőkepiaci hozammal vagy a kamatos kamattal növekvő többi megtakarítási forma gyarapodása évről évre köny­nyen nyomon követhető. Arról azonban az ügyfelek értesül­nek, hogy egy-egy évben ho­gyan áll a biztosításuk, illetve hogy mekkora kamatot írt jóvá (a garantált kamaton felül) biztosítójuk. Mivel a biztosítás­tól nem választhatók el a nem megtakarítási jellegű költsé­gek, a biztosítás úgy is kezel­hető, hogy a teljes (tőketartalé­kot, kockázati részt, költsége­ket tartalmazó) összeg a befek­tetés, amelynek egy része el­vész, ám a maradékra hozam rakódik (ráadásul általában fi­gyelembe kell venni az adó­­kedvezményeket is). Egy példán érzékeltetve: ha egy fiatal nő (hölgyek eseté­ben a kockázati rész kisebb) húsz évre köt 2 milliós bizto­sítási összegű szerződést és nem emeli a díjat menet köz­ben, az egyik társaságnál összesen 2 millió 187 ezer fo­rintot fizet be (ha negyedéves fizetést választ, ami a pótdíj miatt fontos). Arra a kérdésre azonban, hogy mennyit kap vissza, ma még nincsenek sta­tisztikák és az sem válaszolha­tó meg, hogy mekkora az a tő­kerész, amely kamatozik. A biztosítótársaságok a szak­értők szerint - részben a hosszú távú tervezési lehetősé­gek miatt - akár reálhozamot is elérhetnek befektetéseiken, bár az adott időszak inflációjá­hoz képest ez valószínűleg csak pár százalék. Mint említettük, ezt nem a teljes befizetésre, hanem annak csak egy részére - a tőketartalékra - írják jóvá. A hozamnál egyszerűbben vizsgálható a kockázat, ennek szokásos megközelítése, hogy a befektetést kezelő cég és az általa alkalmazott befektetési politika mennyire biztonságos. A rizikó a biztosítók esetében a szigorú befektetési szabá­lyok, a rendszeres beszámolá­si kötelezettség és a jellemző­en konzervatív üzletpolitika miatt elenyésző. Jelenleg a magyar biztosítók az általuk kezelt tőke legnagyobb részét állampapírba fektetik be (kivé­ve a kifejezetten tőke- és pénz­piaci, úgynevezett unit linked termékek esetén). További vé­dekezési mód, hogy a cégek viszontbiztosításokat kötnek (ez is kötelező), így kár esetén nem egyedül fizetnek, hanem más társaságokkal együtt, va­gyis elporlasztják, elosztják a kockázatot. A biztosítás a biztonság te­kintetében egyértelműen ked­vezőbb, mint a részvények és sok más befektetési alternatí­va, kivéve például az állampa­pírokat. Ezekkel szemben azonban alacsony likviditású, vagyis erősen korlátozott, hát­rányokkal jár a saját megtaka­rításhoz való hozzáférés. Egy biztosítás készpénzre csak ne­hezen, lassan és jelentős vesz­teségek árán váltható. Ha egy biztosító tartósan rossz ered­ményeket ér el, és ügyfelei a pénzüket egy másik, például magasabb hozamokat elérő vagy több szolgáltatást kínáló társasághoz vinnék át, esetleg a tőkepiacon fektetnék be, azt csak a tőkevesztéssel járó visszavásárlással tehetik meg a futamidő lejárta előtt. A biztosításoknál számos egyéb apró, ám nem elhanya­golható tényt kell figyelembe venni, ahogy arról sorozatunk korábbi részeiben írtunk (Be­fektető, 2002. március 4., 15. oldal; március 18., 13­. oldal; április 2., 13. oldal). Vidh György Zsolt A választások közepette felbolydult a piac Tőzsdei tájkép az első forduló után (Folytatás a 13. oldalról) Új elem volt viszont, hogy mindkét vezető párt hangsú­lyozta: a korábban minimáli­san várt, éves szinten 12 szá­zalékos gázáremelés is elma­rad az idén. Ez pedig a gázüz­letág eladása nélkül nem jó hír a Mal számára (az emelkedő világpiaci olajárak mellett kü­lönösen nem). Igaz, a társaság felé az MSZP részéről érkezett halvány pozitív jelzés egy eset­leges kompenzáció lehetőségé­ről. A Matáv kezdeti lendületét visszafogta, hogy az S&P visszaminősítette hitelbesoro­lását, a hírt azonban hamar megemésztették a befektetők, a távközlési részvény így a nyertesek táborához tudott csatlakozni. A szakértők sze­rint politikasemleges OTP is emelkedett - jelenleg az index­ben a bankpapír súlya a legna­gyobb ezt elemzők az álta­lános kedvező hangulatnak tudják be. A gyógyszergyárak kezdeti emelkedése a hét második fe­lében megállt, sőt erősen kor­rigált árfolyamuk. Bár az okok nem világosak, a Richter (és kisebbrészt az Egis) hét eleji kedvező szereplését - a len­gyel akvizíciós hírek mellett - az akkori forintgyengülés in­dokolhatta, hiszen jelentős ex­portőrként profitálhatna belő­le. A forint azonban a hét kö­zepétől kezdve ismét erősö­dött, így ezek a remények egy­előre átmenetinek bizonyul­tak. A gyógyszerár-támogatási rendszer tervezett átalakítása viszont bizonytalansági ténye­zőként jelent meg a papír megítélésében. Az indexben hatodik legna­gyobb súllyal szereplő Démász egyértelműen a nyertesek kö­zött volt az elmúlt héten, az 1000 forintos osztalék és a kor­mányváltás esélye egyaránt megmozgatta a befektetők fan­táziáját. (Az elmúlt négy évben az állami beavatkozás igazán nagy kárvallottjai a Mal mel­lett az áramszolgáltatók vol­tak, hiszen profitjuk tavaly az áramárvita következtében drasztikusan csökkent.) A magyar piac egésze egyébként most már nem ne­vezhető alulértékeltnek, az idei eredményvárakozások alapján a BUX átlagos P/E-je megközelíti a 13-as értéket, s ez már nem kirívóan ala­csony. Igaz, az infláció 6 szá­zalék alá csökkenésével még lehet tartalék a nagy papírok emelkedésében is (az egyen­súlyinak nevezett érték 16 kö­rül lenne), azonban egy igazi tőzsdei hangulatváltozás iga­zi nyertesei a kisebb, közepes kapitalizációjú társaságok le­hetnek, hiszen papírjaik a na­gyokhoz képest jóval alacso­nyabb árakon forognak. L. A. Fokozódó bizonytalanság a devizapiacokon Az olaj ismét közbeszólhat (Folytatás a 13. oldalról) Az arab világban egyre na­gyobb a feszültség, mérvadó körökből hangzanak el felhí­vások a fejlett világ olajembar­gójára. Irak a maga szélsősé­ges módján már be is szüntet­te olajexportját, bár ez mind­össze napi 2 millió hordót, azaz a termelés 4 százalékát jelenti, s inkább csak pszicho­lógiai jelentősége van. A Kö­zel-Kelettől teljesen függetle­nül Venezuelában az állami olajóriás, a Petrobras munká­sai is csatlakoztak a Hugo Chavez elnök elleni tünteté­sekhez, így a latin-amerikai ország termelése is gyakorla­tilag kiesett. Ebben a hangu­latban nem csoda, hogy az olaj hordónkénti ára a március ele­ji 21-ről 27-28 dollárra ug­rott, s ezzel már több mint het­ven százalékkal volt a tavaly novemberi szint fölött. Az ese­mények ugyanakkor pénteken hirtelen fordulatot vettek. Hugo Chavez elnök katonai nyomásra lemondott, s átme­neti kormány alakítását jelen­tették be. Piaci szereplők sze­rint az új kormány képes lesz véget vetni a sztrájkoknak, ez az olaj árának gyors esését in­dította el, péntek délben már 24 dollár felé közelített a Brent hordónkénti ára. Az olajár emelkedése, mint azt a múlt heti cikkünkben már említettük, jellemzően pozitív hatású a dollár szem­pontjából, az olajexportáló or­szágok által a dolláreszközök iránt támasztott nagyobb ke­reslet (a petrodollárok vonzal­ma Amerika felé) bőven kár­pótol a drágább energiahordo­zók miatti lassabb növekedé­sért és magasabb inflációért. Ez a tényező azonban lehet hogy most kevésbé érvényesül, egyrészt a dollár, illetve álta­lában a dolláreszközök túlér­tékeltségével kapcsolatos ag­godalmak miatt, másrészt pe­dig a mostani helyzet politikai vetülete okán (nem elképzel­hetetlen, hogy egy olajembar­gó a dolláreszközök bojkottjá­val társuljon). Éppen ezért ha tartósan ma­gasan maradna az olajár, még a szokásosnál is fontosabb sze­repet játszhat a monetáris po­litikai reakció. Az aktuális pia­ci felfogás szerint mindeneset­re ez is inkább a dollár javára szólhat. Azt már minden piaci szereplő elkönyvelte, hogy leg­később a júniusi ülésen a Fed nyíltpiaci bizottsága, az FOMC kamatot emel, mégpedig 25 bázispontot. A futures árak még legalább 100 bázispontnyi szi­gorítást áraztak be erre az évre, a befektetési bankok ennél azonban jellemzően keveseb­bet, további 50-75 bázispontot várnak. Abban azonban szinte teljes a konszenzus, hogy egy olajársokk esetén a Fed inkább tolerálná az átmenetileg maga­sabb inflációt, de nem tenné kockára az éppen elkezdődött fellendülést, már csak az alap­vető, keresleti inflációs nyomás hiánya miatt sem. Az ECB hely­zete komplikáltabb: az infláció jelenleg még a célsávon kívül van, s ugyan az aktuális előre­jelzések szerint pár hónapon belül 2 százalék alá kerülhet, az olaj hatása már most látszik, amennyiben lassabb és kisebb mértékű dezinflációról szólnak a prognózisok. Egy tartósan magas olajár a cél tartása érde­kében szigorításra kényszerít­heti az ECB-t, tovább rontva ez­zel a csökkent vá­sárlóerő mi­att amúgy is nyomás alá kerü­lő gazdaság kilátásait. Röviden: egy rövid megugrás az olaj árában valószínűleg érintetlenül hagyja a dollár las­sú, de biztosnak tűnő korrekci­óját, egy olajársokk viszont is­mét magához térítheti az ame­rikai devizát. Gy. m. DOLLÁR/JEN EURÓ/JEN 15

Next