Napi Gazdaság, 2002. május (12. évfolyam, 84-104. szám)

2002-05-28 / 101. szám

2002. MÁJUS 28. Orpheus pénz­bős a regionális fejlesztésnek Jövőre 120,7 millió euró PHARE-támogatás jön Brüsszel 120,7 millió euró PHARE-támogatást ad 2003-ban Magyarországnak. A pénzből az intézményfejlesztési programo­kon kívül főként a 2002-2003-as Orpheus területfejlesztési terv finanszírozására jut, ami főként regionális fejlesztést jelent. Magyarország 120,7 millió euró PHARE-támogatáshoz jut Brüsszelből 2003-ban - áll a döntésről szóló értesítésben. A támogatást részben a folyamat­ban lévő intézményfejlesztési programok folytatására fordít­ják, de főként a 2002-2003-es évre vonatkozó Orpheus terület­­fejlesztési terv finanszírozását szolgálja. Az utóbbi révén a ma­gyarországi régiók alkalmassá válnak a kohéziós alapok maj­dani fogadására. A hét magyar-Továbbra is nyitott Magyar­­ország előtt a 2003. évre vo­natkozó határ menti együtt­működés (CBC) lehetősége, ez a forrás további támogatást jelenthet. Jelenleg már oszt­rák, román, szlovén és szlo­vák határ menti együttműkö­dés létezik, ezekhez az ukrán és a horvát reláció léphet be. Az utóbbi két ország összesen 35-40 millió euró támogatást hozhat Magyarország számára. országi régió fejlesztésére az unió 15 millió eurót szán a 2002-es PHARE-országprogram keretében, majd 2003-ban 42 milliót. Ezekhez 2002-ben 12 millió, jövőre pedig 33,6 millió euró értékű magyar társfinanszí­rozás adódik. A hét régió így két esztendő alatt összesen 102,6 millió euró többletforráshoz juthat. A PHARE-on belül egy regio­nális és humánerőforrás-fejlesz­tési program viseli az Orpheus nevet. A földművelésügyi, a gaz­dasági, az oktatási, valamint a szociális tárca közösen készítet­te el a magyarországi részprog­ramot. Az uniós szabályok sze­rint az Orpheus regionális kom­ponensének három közvetlen célja között a gazdasági és élet­környezet, a közlekedési viszo­nyok, valamint a helyi igények­hez illeszkedő humánkapacitás javítása áll. A gazdasági célon belül olyan tevékenységeket lehet támogat­ni, mint a kiskereskedelmi vál­lalkozások aktivitásának előse­gítése, a turisztikai vonzerő nö­velése vagy eddig kevéssé hasz­nosított ipari területek fejleszté­se. E forrásokra főként önkor­mányzatok és többségi önkor­mányzati irányítás alatt álló gaz­dasági társaságok, valamint nonprofit szervezetek pályáz­hatnak. A közlekedési szegmens többek között a mellékvonal­hálózat fejlesztését, valamint ke­rékpárutak építését jelenti. Itt a pályázó önkormányzatok 0,3 és 3 millió euró közti értékben jut­hatnak támogatáshoz. A humán­kapacitás javítása főként a hát­rányos helyzetűek foglalkoztatá­sát, valamint a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő képzési projektek lebonyolítását jelent­heti. Ezek esetében az odaítél­hető támogatás 50 ezer és 3 mil­lió euró között mozog. A 2002-2003-ra szóló prog­ramra az idei év utolsó negye­détől lehet pályázni, a megítélt támogatást legkésőbb 2006. december 31-éig utalják át. A teljes összegből a magyar hoz­zájárulás aránya 25 százalék. (NAPI) Ellenzéki nem, Csapody tartózkodott Megalakult az MSZP-SZDSZ kormány (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenzéki képviselők kö­zül kilencen nem vettek részt a szavazáson: Áder János, Ba­bák Mihály, Bartha László, Kerényi János, Láyer József, Lengyel János, Pósán László, Végh László és Hende Csaba. Mádl Ferenc köztársasági el­nök, Medgyessy Péter minisz­terelnök javaslatára kinevezte a minisztereket és a politikai államtitkárokat. A miniszterel­nök és a kormánytagok eskü­tételével - a választások máso­dik fordulója után 35 nappal - hivatalosan is megalakult az új kormány. A rendszerváltozás utáni kabinetek közül ebben kapott miniszteri széket a leg­több nő. A kabinet átlagéletko­ra 52 év. A parlament legköze­lebb június 4-én ülésezik. (NAPI) I A KORMÁNY NÉVSORA Miniszter Politikai államtitkár Miniszterelnöki Hivatal Kiss Elemér Nagy Sándor területfejlesztési Pál Béla turizmusért felelős Horn Gábor koordinációs Szekeres Imre általános Baja Ferenc társadalmi kapcsolatokért felelős Baráth Etele nemzeti fejlesztési tervért felelős Tóth András nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős Egészségügyi, szociális és családügyi Csehák Judit Göncz Kinga Kökény Mihály Külügy Kovács László Bársony András Pénzügy László Csaba Burány Sándor Földművelésügyi és vidékfejlesztési Németh Imre Szanyi Tibor Honvédelmi Juhász Ferenc Iváncsik Imre Igazságügyi Bárándy Péter Hankó Faragó Miklós Oktatási Magyar Bálint Hiller István Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi Kiss Péter Csizmár Gábor Belügy Lamperth Mónika Pál Tibor Kulturális Görgey Gábor Kocsi László Környezetvédelmi és vízügyi Kóródi Mária Kis Zoltán Gazdasági és közlekedési Csillag István Szalay Gábor Gyermek-, ifjúsági és sport Jánosi György Mesterházy Attila Informatikai és hírközlési Kovács Kálmán még nincs döntés Forrás: HAPI Gazdaság A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG A vegyesvállalatoké a jövő Jelentősen szűkülnek a magyar élelmiszer-exportőrök ukrajnai lehetőségei A magyar feldolgozott élelmi­szerek exportjának jövője nem igazán kecsegtető, vegyesválla­latok alapításával viszont ko­moly pozíciók építhetők ki az ukrán piacon - derült ki a min­den eddiginél nagyobb érdek­lődéssel kísért kijevi ukrán­magyar üzleti fórumon. A vállalatok kellemesen csa­lódtak az ukrán üzleti lehető­ségekben, meglepődve tapasz­talták, hogy a sokak által már leírt ukrajnai piac többé-kevés­bé működik, s a valóságos hely­zet jobb annál, mint amit az or­szág külső arculata sugall - mondta Palásti István, az ITDH kijevi kereskedelmi szolgálatá­nak vezetője. Az Ukrajnába szállítóknak kedvező fejle­ményt jelentett az ukrán nem­zeti fizetőeszköz, a hrivnya fel­értékelődése és stabilizálódása. A magyar kivitelben meghatá­rozók a feldolgozott termékek, a gépek és gépipari berendezé­sek, ezen belül pedig egyre na­gyobb igény mutatkozik a kü­lönböző gyártó és csomagoló gépsorok iránt. A korábban ha­gyományosan közismert ma­gyar élelmiszer-ipari cikkeket viszont kiszorították a belföldi áruk, a minőségi termékek iránti, jelenleg kialakulóban lévő kereslet pedig elsősorban a nyugati termékek felé irá­nyul. Több magyar élelmiszer bevitelét komoly vámok is sújt­ják, ám ezeknek nem a piac szabályozása a feladatuk, ha­nem elsősorban fiskális okok­ból vetették ki őket - jelentet­te ki Berki Tamás, a kijevi ma­gyar nagykövetség kereskedel­mi tanácsosa. A feldolgozott élelmiszerek - különösen a zöldségkonzervek tekintetében - nem rózsásak a magyar ex­portőrök kilátásai, éppen a ma­gas vámok akadályozzák a pi­acra jutást, a közeljövőben pe­dig - mint az a tejipar esetében már meg is történt - a helyi ter­melés felfutása okozhat fejfá­jást. Berki szerint ebben a hely­zetben vegyesvállalatok alapí­tása jelenthet megoldást, s e cé­geknek a siker érdekében - mi­vel a most meglévő fizetőképes kereslet már foglalt - a piaci rések megtalálására, az Ukraj­nától északra és keletre elterü­lő, mintegy 250 milliós piac különleges igényeinek kielégí­tésére kell törekedniük. Kijevben ötven magyar cég - köztük három tőzsdei tár­saság, a Mal Rt., a Zalake­­rámia Rt. és a Richter Gede­on Rt. - vett részt a múlt heti, az eddigi legsikeresebb uk­­rán-magyar üzleti fórumon. A Magyar Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) rendezvényén mintegy 400 ukrán vállalat képviseltette magát. Tavaly a magyar-ukrán forga­lom értéke több mint 25 száza­lékkal bővülve meghaladta a félmilliárd dollárt, ezen belül a magyar export 209 millió dol­ lárt tett ki. Az idei első negyed­évben a Gazdasági Minisztérium adatai szerint 126,4 milliós be­hozatallal szemben 42,1 millió dollár értékű magyar áru került az ukrán piacra, az import meg­ugrásáért főként az energiahor­dozók drágulása volt felelős. Á. V. A bíróság szerint a „dokumentum” pénzt jelentett Székely hat év börtönt kapott vesztegetésért A Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú döntésében tegnap kétrendbeli, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés miatt hat év börtönbüntetésre ítélte Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőt. A döntés nem jogerős, a felek fellebbe­zései folytán a végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki. Iratok beszerzése miatt októberre napolta el azt a pol­gári pert a Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap, amelyben a Legfőbb Ügyészség az ÁPV Rt. és Tocsik Márta által kö­tött két sikerdíjas szerződés érvénytelenségének kimondá­sát, valamint azt kérte, hogy Tocsik fizesse vissza a 804 millió forintos sikerdíjat. A Fővárosi Bíróság korábban első fokon elutasította az ügyészség keresetét. A FB szerint Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi alap céltámo­gatás (KAC) ellenőrző albizott­ságának elnökeként találko­zott Em­őd polgármesterével, és egy több milliárd forint ér­tékű csatornaépítésre adott tá­mogatás 30 százalékát meg­próbálta megszerezni, illető­leg szorgalmazta egy általa megjelölt cég bevonását az építésbe. A FB bizonyítottnak látta azt is, hogy Székely egy közbeszerzési pályázat támo­gatásáért cserébe húszmillió forintot vett át Balla Dániel vállalkozótól, a bíróság szerint a bizonyítékok alapján egyér­telműen kijelenthető: a Szé­kely és Balla - aki megkeres­te a rendőrséget - által hasz­nált, elhíresült „dokumentum” kifejezés a milliókat jelentet­te. Varga Zoltán bíró úgy fo­galmazott: sem szavakkal, sem évekkel nem lehet kifejezni a Székely által az országnak okozott kárt, hiszen ország­­gyűlési képviselő ilyen kor­rupciós botrányba még nem keveredett bele, ez indokolja egyébként a súlyos büntetést. (A magyar bíróságok nem egy­szer emberölésért adnak hat évet - a szerk.) Székely az ítélet utáni rög­tönzött sajtótájékoztatóján úgy vélte, bizonyítékok nélkül ítélték el, ügyészi és jobbolda­li politikai összesküvés áldoza­ta lett, ezért fellebbez a dön­tés ellen. Fellebbezést jelentett be egyébként az ügyész is az elsőfokú ítélet ellen, így a vég­ső szót az ügyben a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. o. p. Az alkalmazotti kedvezmény mértéke 10-ről 18 százalékra nőne Adómentes minimálbér a jóváírás segítségével (Folytatás az 1. oldalról) Szakértők szerint e „megállí­­tási szabálynak” a megváltozta­tása is várható: még nincs el­döntve, hogy az adójóváírás igénybevételének felső határát viszik-e feljebb a jelenlegi 1,4 millió forintnál, vagy a felső ha­tár változatlan marad, de 1,2 millió-1,4 millió forint között kedvezőbb leírási kulcsot vezet­nek be. Aki eddig igénybe vehet­te az alkalmazotti kedvezményt, az jobban jár, ha a felső határ feljebb kerül. Aki így bekerül a kedvezményezett körbe, az nyer. INGATLANKÍNÁLAT a hétfőnként megjelenő ***** Bővebb információ: GYÖRKÖS LÁSZLÓ TeL/fax: 350-6128 Mobil: 06/30/400-9872 aki viszont nem vette igénybe, az sem jár rosszabbul - hang­súlyozták a törvény előkészíté­séhez közel álló szakértők. Az szja-tábla változásával az 1 mil­lió forint alatti éves jövedelmű rétegek megmaradó nettó jöve­delme növekedne leginkább - állítja Zara László, az Adóta­nácsadók Országos Szövetségé­nek elnöke. A 40 százalékos sávhatár feljebb vitelével a mai sávhatár környékén keresők nyernének, illetve a nem sokkal 2,4 millió feletti jövedelmet hú­zók is viszonylag jól jönnének ki a dologból. A képet tovább árnyalhatja a szociálpolitikai kedvezmények változása. Az egészségügyi hoz­zájárulás eltörlése a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató, 70- 80 ezer forintos, tehát mini­málbér-közeli fizetéseket adó kisvállalkozókat örvendezteti meg leginkább. (Az természe­tesen korántsem biztos, hogy az alkalmazottak egy az egy­ben megkapják ezt a megtaka­rítást.) László Csaba pénzügy­miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a száznapos program 200-220 milliárd fo­ rint bruttó költségéből a bér­emelések következtében meg­növekedő szja-befizetés miatt 40-50 milliárd forint vissza­áramlik a költségvetésbe. Az áfarendszerben a legma­gasabb, 25 százalékos kulcs­hoz az új kormány nem akar hozzányúlni. Az általános for­galmi adót László Csaba par­lamenti bizottsági meghallga­tásán a magyar adórendszer legfontosabb elemének nevez­te, amelyből évente 1200 mil­liárd forint bevétele van a költ­ségvetésnek. Az uniós tárgya­lások során a magyar fél nem kért derogációt a nullakulcsos forgalmi adó eltörlésével kap­csolatban. Ez leginkább a gyógyszerek, illetve a használt lakások adóztatásával kapcso­latban vethet fel problémákat - állítják a szakértők. A gyógyszerárak emelésének szociálpolitikai következmé­nyei, illetve a nem magánszemé­lyek által eladott használt laká­sok adóztatásának lakáspiaci árfelhajtó hatása két módon kerülhető el: ha az ideiglene­sen lezárt fejezetben mégis derogációt kér kormány, illet­ve ha az említett két termékcso­portot kivonják az általános for­galmi adóztatás köréből. Az ügyvédi és egyéb szolgáltatások díjai, valamint a banki szolgál­tatások díjai eddig szintén nul­la kulccsal adóztak, ezek 12 szá­zalékos forgalmi adója azonban valószínűleg nem okoz nagy fejfájást a kormánynak - állítják a szakértők. T. K. Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a­­www.napi.hu online híreivel. \vsr \9521 Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor. * NAPI gazdaság 3 Hatoldalas lista készült a PM-iratokról Varga Mihály távozó pénzügy­­miniszter hivatalosan is átadta a tárca fontosabb dokumentuma­ it utódjának, László Csabának. Az átadottak között szerepelnek az EU-hoz való csatlakozás do­kumentumai, feljegyzés a költ­ségvetés aktuális helyzetéről, a vállalt kezességek és garanciák listája, valamint a 2001-es zár­számadásról szóló törvényjavas­lat előkészítő dokumentumai. László bejelentése szerint napo­kon belül megindul a munka, az elsők közt a Magyar Fejlesz­tési Bankról szóló törvény vál­tozna. Az új kormány néhány ponton a jegybanktörvény mó­dosítását is tervezi. A változtatás a monetáris tanács tagjainak függetlenségét erősítené újabb garanciák révén. Az Ecostat 5,6 százalékos átlagos inflációt vár Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint 2002-ben 5,6 százalék lesz az átlagos fogyasztói áremelkedés, a GDP pedig 3,6-3,8 százalék­kal bővül. A kutatók szerint év végén az államháztartás hiánya eléri a GDP 3,5 százalékát. Az előrejelzés szerint nem várható a foglalkoztatottak számának változása. Az év további részé­ben a fogyasztási és a beruházá­si célú behozatal egyaránt gyor­san nőhet. Az áruforgalom hiá­nya az Ecostat szerint 2002 vé­gén 3,4-3,8 milliárd euró kö­zött alakul.

Next