Napi Gazdaság, 2002. június (12. évfolyam, 105-124. szám)

2002-06-03 / 105. szám

2002. JÚNIUS 3. Az MNB jövőre 7,5 százalékos bérinflációt vár Emelik a közalkalmazottak bérét, kiegészítést kapnak a nyugdíjasok A Medgyessy-kormány négyszázmilliárd forintról döntött első ülésén Az új kormány pénteki első ülésén egyebek mellett arról dön­tött, hogy szeptember 1-től átlagosan 50 százalékkal megeme­lik a közalkalmazottak bérét, valamint eltörlik a minimálbér adó­ját. Emellett egyszeri 19 ezer forint nyugdíjkiegészítésben ré­szesülnek az érintettek. A kabinet azt is elhatározta, hogy fe­lülvizsgálja az Orbán-kormány utolsó 33 döntését. A kormány azzal bízta meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, hogy azon­nal kezdjen vizsgálatot a Magyar Fejlesztési Banknál és az Országimázs Központnál. Szeptember 1-től átlagosan 50 százalékos béremelést kap­nak a közalkalmazottak - je­lentette be Medgyessy Péter miniszterelnök az új kormány első ülését követő pénteki saj­tótájékoztatón. A döntés mint­egy 600 ezer főt - pedagógust, egészségügyi dolgozót - érint. Magyar Bálint oktatási mi­niszter arról számolt be, hogy szeptembertől 100 ezer forint­ra emelik a közszférában a diplomás minimálbért. Szin­tén szeptembertől megszűnik a minimálbér adója - egészí­tette ki a kormányfő. A dönté­sek éves szinten 350 milliárd forint kiadással járnak, ami­nek fedezetét idén a „piacról kívánja finanszírozni a kor­mányzat”, jövőre pedig a gaz­daság növekedése teremt fede­zetet erre. Az előbbiek mellett arról is határozott a kormány, hogy júliustól 19 ezer forint egyszeri juttatásban részesül­nek a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű szociális ellátás­ra hivatottak. Ez utóbbi intéz­kedés - a parlamenti jóváha­gyás után - 52 milliárd forint­jába kerül a büdzsének, amit a központi költségvetési tör­vény módosítása révén kíván előteremteni a kormányzat. A minisztereknek át kell te­kinteniük a hozzájuk tartozó tárcák gazdálkodását, költség­­vetését, illetve kötelezettségvál­lalásait, és adott esetben intéz­kedést kérhetnek a kormánytól - mondta Gál J. Zoltán kor­mányszóvivő. A kormány az in­dokolatlan kötelezettségvállalá­sokat vissza kívánja vonni, ezért harminchárom az előző kor­mány által májusban hozott az Orán-kormánynak az álla­mi földek értékesítésével kap­csolatos döntése, az orosz ál­lamadósság végleges rendezésé­ről hozott döntés, ez utóbbi ugyanis jelentős vagyonvesztést eredményezne, a Magyar Televí­zió Rt. és a Magyar Rádió Rt. összesen 14 milliárd forint hi­telfelvételéhez társuló kor­mányzati garancia - jegyezte meg a szóvivő. A kormány fel­kérte a Kormányzati Ellenőrzé­si Hivatalt arra, hogy azonnali hatállyal kezdjen vizsgálatot az Országimázs Központnál és a Magyar Fejlesztési Banknál A magasabb bérindexek létszámcsökkenést okoznak Az MNB inflációs prognózisa 2002-re a versenyszektornál 11,2 százalékos bérinflációval számol, míg jövőre 7,5 százalé­kot valószínűsít. A jegybank megítélése szerint a vállalatok lassú nominális alkalmazkodása a feldolgozóiparban a korábban vártnál nagyobb létszámcsökke­nést okoz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs prognózisában 2002-re a ver­senyszektornál 11,2 százalé­kos nettó keresetnövekedéssel számol. A jövő évre pedig a középérték 7,5 százalék, míg az intervallum két szélsőérté­ke 6,2, illetve 8,8 százalék. Ezek 1,5-2 százalékponttal magasabbak a korábbi prog­nózisban szereplő értékeknél. A jegybank korábbi várakozá­saival ellentétben a 2001 végi Az MNB várakozásai sze­rint a vállalati szektor vártnál lassabb nominális alkalmaz­kodása a korábban vártnál nagyobb létszámcsökkenést okoz. A szolgáltatásoknál azonban továbbra is kedvező munkaerő-keresleti feltételek­kel számolnak. Mindezek ere­dőjeként az MNB 2003-re nö­vekvő foglalkoztatást jelez előre. A ráta növekedését 0,3 és 1,3 százalék közé teszi, nem rendszeres kifizetéseknél nem indult meg a vállalatok no­minális alkalmazkodása az új inflációs pályához. A bérdina­mika így nem csökkent. A tel­jes versenyszférán belül a feldol­gozóipari bérindexek ugyan stagnáltak 2002 elején, míg a piaci szolgáltatások meglehető­sen volatilisek voltak. A sávszé­lesítés és a kedvezőtlen külső konjunkturális feltételek miatti erősebb alkalmazkodási kény­szer elsősorban a feldolgozó­­iparra lehetett jellemző - álla­pítja meg a jegybank. A fő kér­dés az, hogy a vállalati nominá­lis alkalmazkodás hiánya mi­lyen mértékben társult a romló jövedelmezőséggel. Ha ugyanis érzékelhetően csökkent a jöve­delmezőség, úgy a vártnál ma­gasabb bérindexek nagyobb létszámcsökkentésre késztet­hetik a vállalatokat, amikor a dezinfláció előtti profitabilitás helyreállítására törekednek. A "sátormarások számára az é­lénk belső kereslet továbbra is kedvező konjunkturális fel­tételeket biztosít. A magyarországi feldolgozó­­iparban a vállalati jövedelmező­ség 2001-ben valószínűleg nem elhanyagolható mértékben rom­lott. A jegybank számításai sze­rint a fajlagos munkaköltség­alapú reálárfolyam 2001-ben mintegy 9 százalékos reálfelér­tékelődést hozott a feldolgozó­­iparban, miközben a külső kon­junkturális feltételek kedvezőt­lenek voltak. A piaci szolgálta­tások esetében azonban való­színűleg nem romlott a válla­latok jövedelmezősége, a kife­jezetten magas fogyasztási ke­reslet ugyanis kárpótolta ezt a szektort a többletköltségeiért. D. L. Szennyezett húst találtak Szigorítják a német baromfihús importját Kedd éjféltől már csak német­­országi nitrofen negatív igazo­lással ellátott német baromfi­hús-szállítmányok léptethetők be a magyar országhatáron, Szlovákia csütörtökön bejelen­tett importstopja után ugyanis Magyarország is szigorítja a Né­metországból származó barom­fihús behozatalát. Holnap éjfé­lig bejöhet még a német áru igazolás nélkül is, de vámkeze­lését csak azután lehet elvégez­ni, ha a magyar vizsgálatok nitrofen tartalomra vonatkozó eredménye negatív. A szigorítást az indokolta, hogy Németor­szágban az ott több mint 10 éve betiltott növényvédő szerrel, nitrofénnel szennyezett állatok húsát találták, a szer a takar­mánnyal együtt jutott a szerve­zetükbe. Magyarország barom­fihúsimportja tavaly 20 száza­lékkal, 25 ezer tonnára, értékben pedig több mint kétszeresére, 12 millió dollárra emelkedett az előző évhez képest. Idén az első három hónapban a behoza­tal mennyisége 3,5 százalékkal 4355 tonnára csökkent, értéke viszont 25,8 százalékkal, 2,7 millió dollárra emelkedett. (NAPI) Nincs ok aggodalomra Csak tízmillió felett kell mérlegképes könyvelő? Lapunk egyik korábbi számá­ban írtuk, hogy azok a vállalko­zások, amelyek az egyszerűsített vállalkozási adót választják, vár­hatóan mentesülnek a kettős könyvvitel kötelezettsége alól, amely 2003-tól mindenki szá­mára kötelező. A Pénzügymi­nisztérium kifejezte aggodal­mát, miszerint a szöveg félreért­hető és gondot okozhat a vállal­kozások körében, ezért a félre­értések elkerülése végett a tár­sas vállalkozások „legfeljebb a 2003. december 31-ig tartó üz­leti évről készíthetnek egyszerű­sített beszámolót, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvi­tel vezetésére legkésőbb 2004. január 1-jével kell áttérniük”. A jövő év január 1-től a számvite­li törvény az 5 millió forintnál nagyobb árbevételt elérő vállal­kozók számára előírja a mér­legképes könyvelő által készí­tett mérleg beadását. A vállalko­zók kívánságának megfelelően szakmai viták folynak arról, hogy a mérlegképes könyvelő alkalmazását 5 millió forint he­lyett csak 10 millió forint felett írják elő. (NAPI) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG döntést áttekintenek, a kor­mányszóvivő részleteket a jövő hétre ígért. Az áttekintendők lis­táján szerepel egyebek mellett (MFB), valamint az általa tulaj­donolt cégeknél, az esetleges szabálytalanságok felderítésére. D. J. A feldolgozóipari cégek továbbra sem hajlandók beruházni A GDP csupán 2,9 százalékkal bővült az első negyedévben (Folytatás az 1. oldalról) A GDP negyedéves növekedé­si üteme utoljára 1997-ben volt 3,0 százalék alatt. A KSH adatai szerint 2002 első három hónap­jában a bruttó hozzáadott érték volumene a szolgáltató ágaza­tokban az átlagot meghaladó mértékben nőtt, míg a mező­­gazdaságban és az iparban csök­kent 2001 azonos időszakához viszonyítva. A statisztikai hiva­tal július 3-án teszi közzé rész­letes és pontosított adatait. A nemzetgazdasági beruhá­zások volumene az idei első negyedévben - az előzetes ada­tok szerint - korrekciók nélkül 8,6 százalékkal bővült az elő­ző évihez képest, míg az előző negyedévhez mérve szezonáli­san kiigazítva 1,8 százalékkal emelkedett. A KSH szerint még korai az első háromhavi ada­tokból bármit kiolvasni, mivel az éves beruházási tevékeny­ségnek általában a nyolcadát adja az első negyedév. A beruházási adatokból kitű­nik az erőteljes állami építési kedv. Az építési beruházások vo­lumene 14,1 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházások mindössze 4 százalékkal növe­kedtek. Ágazati bontásban a közigazgatás és az oktatás mu­tatta fel a legnagyobb dinami­kát, 89, illetve 47 százalékos bő­vüléssel. Az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások ágazat is dinamikusan, 50,8 százalék­kal bővült, ezen belül jelentő­sen nőtt a szennyvízberuházá­sok értéke. A beruházások ne­gyedét adó feldolgozóipar volumenindexe azonban 5,8 százalékkal mérséklődött. Visszaesés volt a kereskedelem­ben és a szálláshelyi szolgálta­tásokban is. A GDP-növekedési adat meg­lepően alacsony, ám ezt kom­penzálja a beruházások nem várt magas dinamikája - mond­ta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elem­zője. Mindezek miatt Török nem változtatott egész éves vá­rakozásán, továbbra is 3,5 szá­zalékos bővülést vár. Az adatok szerint erős a belső felhasználás, ezért a nettó ex­port valószínűleg nagyon ala­csony volt az első negyedévben. Ez azonban egyelőre nem derül ki a külkereskedelmi adatokból - mondta Nagy Márton, a az ING Vagyonkezelő szakértője. A mostani arány hosszú távon nem egészséges, mivel a gazda­ság túlhevülésével fenyeget, egyelőre azonban elfogadható. Nagy szerint intő jel, hogy a fel­dolgozóipari beruházások volu­mene továbbra is csökkent. Amennyiben a vállalatok nem ruháznak be szá­mottevően többet a második ne­gyedévben, akkor veszélybe kerül­het a 3,5 százalé­kos éves GDP-bő­­vülés is. A 2,9 százalé­kos GDP-növeke­­dési adat jelentheti az idén a mélypontot - véli Nyeste Orso­lya, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője. Várakozásai szerint 2002 egészében a bruttó hazai termék 3,4-3,5 százalékkal bő­vülhet. Az év egészére a beruhá­zások 5,5 százalékos bővülésé­vel számol. Domokos László 86,5 104,8 I BERUHÁZÁSOK* (2002.1-III.) Folyó áron Volumenindex (milliárd forint) (előző év azonos időszaka-100) Gazdasági szolgáltatás 120,4 111,9 Feldolgozóipar 119,8 94,2 Szállítás és távközlés 53,9 102,0 Közigazgatás 38,0 188,6 Kereskedelem 33,7 Mezőgazdaság 12,3 Összesen 471,0 108,6 *a főbb ágazatokban Forrás: KSH Magyarország agrárgazdasága nem olyan, mint Lengyelországé Sántítanak az EU szerkezetátalakítási érvei (Folytatás az 1. oldalról) A versenyképesség szempont­jából alsó határnak tekintett 50 hektáros gazdaságokra így Ma­gyarországon a megművelt föld­terület másfélszer nagyobb há­nyada jut, mint az EU-ban. A szerkezetátalakítás indokolt le­het a magyar mezőgazdaság mintegy 25 százalékában, de ezen az alapon az uniós agrár­­gazdaság 45 százalékában is. Félrevezető állandóan a terü­leti adatokra hivatkozni, misze­rint a jelenlegi tagállamok át­lagos birtokmérete hozzávető­leg 19 hektár; ez ugyan igaz, de nem fejezi ki az úgynevezett ökonómiai méretet - hívja fel a figyelmet elemzésében az AE Agrár Európa Kft. is. A cég ta­nulmánya szerint a magyar földhasználat szerinti üzem­szerkezet, különösen az ökonó­miai mutatók alapján osztá­lyozva a gazdaságokat, az EU struktúrájához nagyon hasonló képet mutat. A társas gazdasá­gokat is figyelembe véve Ma­gyarország üzemszerkezete „korszerűbb”, mint az Európai Unióé. Az EU szerkezetátalakí­tásra vonatkozó hivatkozása igaz Lengyelország és esetleg más tagjelölt országok eseté­ben, de Magyarországnál nem. Az EU-ban az ökonómiai mé­ret meghatározására - mivel a hektárban, termékszámban megadott értékek szinte sem­mit nem mondanak egy ország mezőgazdasági teljesítményé­ről - már több mint két évtize­de kidolgoztak egy mutatót, amely az üzemeket a potenciá­lis jövedelemtermelő kapacitás, illetve képesség tekintetében leginkább jellemzi. Ez a muta­tó a standard gross margin (SGM), azaz a standard fedezeti hozzájárulás, amely nagyjából a hozzáadott értéket jelenti. Az egységnyi területre vagy egy állatra vonatkozta­tott SGM egyenlő a brut­tó termelési érték és az előállításához szüksé­ges közvetlen változó költségek különbségé­vel. Az üzemméret jel­lemzésére az EU-ban az SGM mutató felhaszná­lásával bevezették az európai méretegység (EUME) mutatót is, egy EUME jelenleg 1200 eurónyi SC­M, vagyis körülbelül 300 ezer forint. Az ennek alapján felállí­tott besorolás alapján 6-8 EUME alatt az EU-ban országonként át­lagosan 741,6 ezer, míg Magya­rországon 944,4 ezer üzemet számoltak össze. A 100 EUME fölötti kategóriájú üzemek szá­ma ugyanakkor uniós átlagban 184 ezer volt, Magyarországon pedig 1650. Az EU-ban a mezőgazdasági üzemek 10 százaléka állítja elő az SGM 63,3 százalékát. Magya­rországon ugyanakkor­­ a leg­utóbbi általános mezőgazdasá­gi összeírás (AMC) adatai alap­ján az egyéni gazdaságok 10 százaléka, 95-100 ezer agrár­üzem az SGM 63,8 százalékát állítja elő. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) kutatásai szerint viszont ez az arány magasabb, 77 százalék a legnagyobb, 250 EUME fölöt­ti üzemek esetében.­­ L. L. Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel.­­95­/ Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor. I ÜZEMSZERKEZETI BESOROLÁS (üzemek száma) EUME-kategória* EU Magyarország 8 alatt 741 577 947 152 8­16 745 426 9812 16­40 819 723 4307 40­ 100 517159 1539 100 felett 184 083 1650" *1 EUME - 1200 euró SGM vagy 300 ezer forint SFH** *standard fedezeti hozzájárulás: a bruttó termelési érték és a közvetlen változó értékek különbözete Forrás: Agriculture in the European Union 2001, European (omission, AKII []gazdaság _3

Next