Napi Gazdaság, 2002. november (12. évfolyam, 211-230. szám)
2002-11-04 / 211. szám
2002. NOVEMBER 4. Az FVM két irányból is emelné a felhasználható keretet Növelik az agrárgazdaság támogatását Már körvonalazódik az agrártámogatási keret, amely - a SAPARD-támogatás uniós része nélkül - összesen mintegy 216 milliárd forint lesz 2003- ban, ez 11 százalékos növekedés az idei 193,6 milliárd forinthoz képest. Az uniós támogatással együtt a növekedés eléri a 22 százalékot. A jövő évi agrárköltségvetés az áthangolás és az átépítés jegyében született - jelentette ki Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatón. A jövő évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások a SAPARD-források uniós része nélkül mintegy 216 milliárd forintot tesznek ki, amely 11 százalékkal magasabb az ideinél. Ez megfelel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek, amely GDP-arányos és inflációkövető növekedést ír elő. A SAPARD-forrás uniós részével a bővülés eléri a 21 százalékot, mivel a teljes támogatás 235 milliárd forintra rúg. Az agrártárca adatai szerint beruházásokra mintegy 14 százalékkal - ezen belül gépberuházásra 30 százalékkal - jut több 2003-ban az ideinél. Az ültetvénytelepítésekre 17 százalékkal lehet többet fordítani, a piacra jutási támogatás mintegy 19 százalékkal nő, míg az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások kerete 11 százalékkal emelkedik. Vidékfejlesztési célokra az idei dupláját, mintegy 15,5 milliárd forintot fordíthatnak az érintettek. Mintegy 10 milliárd forint jut - garanciaalapként - a földvásárlások támogatására, s további 7,5 milliárdos garanciakeret az elmaradott térségek gazdálkodóinak konszolidációjára. A támogatásokat azonban egyelőre nem lehet részletezni, felosztásuk ugyanis az unióval folytatott tárgyalások eredményességétől is függ - hívta fel a figyelmet Mészáros Gyula, az agrártárca közigazgatási államtitkára. Az intézményi költségekkel együtt számolt jövő évi agrárköltségvetés tovább növekedhet, az intézményfejlesztésre ugyanis többletigénye van a tárcának. László Levente Az EU végleges tárgyalási ajánlata szerint - mivel az unió a jelenlegi költségvetési időszakban nem csökkenti a mostani tagországok közvetlen agrártámogatását - a csatlakozó országok nem jutnak több forráshoz a 2000-ben előirányzottnál. Ráadásul a 2007-ben kezdődő következő költségvetési ciklusban sem növelik az uniós agrártámogatás forrásait. Ez azt jelentené, hogy mivel jelenleg mintegy 41 milliárd euró a tagok éves agrártámogatása, az új tagoknak pedig évente átlagosan 4 milliárd eurót terveztek juttatni - 2007-től 45 milliárd euróban lenne befagyasztva az uniós agrárbüdzsé úgy, hogy a régi tagok közvetlen agrártámogatása fokozatosan csökkenne, az újaké pedig fokozatosan növekedne. A kiegyenlítődésre tárgyalási pozíciójában tíz évet jelölt meg az EU, az első évben 25 százalékos támogatási aránnyal. Ez Magyarország számára elfogadhatatlan - mondta lapunknak Németh Imre. A csatlakozó országok agrárminiszterei e héten találkoznak Prágában Franz Fischlerrel, az unió agrárügyi főbiztosával. (millió forint)____________________________2002 2003 Agrár-is vidékfejlesztés, termelés korszerűsítése 71 372,0 82 094,6 Közvetlen termelői és piaci támogatás__________109 348,0 118 470,0 Egyéb nemzeti támogatás, célelőirányzat__________3800,0 4490,0 Vízkárelhárítás, műszaki fejlesztés, tangazdaságok 9087,0 4392,0 SAPARD nemzeti támogatási része__________________0 6355,4* Összesen ___________________193607 215 802 Intézmények költségeivel együtt_______________319 000 336 500* *az összegek még növekedhetnek____________________Forrás: FVM MAGYAR GAZDASÁG NAPIgazdaság 3 A növekvő szocpol 2003-ban húszmilliárd többletkiadást jelent Nem változik a jelzáloghitel (Folytatás az 1. oldalról) A decembertől növekvő lakásépítési kedvezmény, ismertebb nevén szocpol jövőre mintegy 20 milliárd forintra tehető többletkiadást jelent a büdzsének az ideihez képest. A jelzáloghitelek állami kamattámogatása jövőre több mint tízmilliárd forintba kerülhet - mondta Csabai Lászlóné. A számításoknál a lakáshitelek év végi állományát 500 milliárd forintra becsülték, ebből azonban nem mind jelzáloghitel. A kétoldali és a csak forrásoldali kamattámogatású kölcsönök esetében eltérő az állami támogatás mértéke, ezért szakértők a jelzáloghitel-állományra átlagosan 5 százalékos kamattámogatással számolnak, így tízmilliárd forintot meghaladó (tíz- és húszmilliárd közé tehető) költséget várnak. A jelzáloghitelek után járó adójóváírás 5-6 milliárd forint lehet a 2003-as évben - véli a kormánymegbízott. Csabainé szerint sokan nem fizetnek be annyi adót, hogy a jóváírást teljesen kihasználhassák, míg a másik véglet az, amikor a havi törlesztőrészlet 50 ezer forintnál magasabb, így a jelzálog-hitelezés támogatása jövőre 15-25 milliárd forintjába kerülhet az államnak. V. Gy. Zs. A szakemberek azt javasolják, hogy január elsejétől a jogi személyiségű társaságok és az önkormányzatok is felvehessék a támogatott jelzáloghiteleket bérlakás építésére. Az ügyben még nem született kormánydöntés. Csabainé szerint a 10-15 millió forintnál nem drágább lakások építését támogatnák, s a lakások csak húsz év után lennének eladhatók, azaz legkorábban ennyi idő után kerülhetnek vállalkozói vagy önkormányzati tulajdonból magántulajdonba. Ez idő alatt a vállalkozók és önkormányzatok azzal a feltétellel adhatják el a lakásokat, hogy az új tulajdonos is bérlakásként hasznosítja az ingatlanokat. A költségvetési intézmények a vesztesek Elzárja a pénzcsapokat a kormány (Folytatás az 1. oldalról) A büdzsét lapozva nem találni rendkívüli intézkedésre utaló jelet, pedig az idei és a jövő évi deficitek között hatalmas, 460 milliárd forintos különbség van. A PM magyarázata szerint a képlet egyszerűbb, mint gondolnánk, az idei hiányt ugyanis mintegy 520 milliárd forinttal egyszeri, vagyis jövőre nem megismétlődő kiadások emelték 1440 milliárd forintra. E tételeket leszámítva pedig mintegy 100 milliárd forint lefaragását kell csak megoldani a büdzsében. A tervek szerint az államháztartás elsődleges bevételei jövőre 8,1 százalékkal, vagyis 737,7 milliárd forinttal emelkednek, miközben az elsődleges kiadások 1,4 százalékkal, vagyis kevesebb mint 140 milliárddal bővülhetnek csak, az EU-módszertan szerinti elszámolásban. Az államháztartáson belüli pénzmozgásokat kiszűrő, konszolidált mutató ennél is szerényebb, 130,5 milliárdos kiadásnövekményt tartalmaz. Úgy, hogy csak a már meghozott bérintézkedések jövőre 390 milliárd forint determinációt jelentenek az államháztartásban. Az intézmények tehát nem számíthatnak semmi jóra, ezt mutatja például a törvényjavaslat indokolása is, amely szerint a bérfelzárkóztatást az intézményeknek általában komoly, rendre alultervezett pluszforrást jelentő saját bevételekből is finanszírozni kell. Az is világos útmutató, hogy szükségszerű a korábbi törvényekből, más jogszabályokból, határozatokból adódó 2003. évi determinációk fokozatos felülvizsgálata, s a nem törölhető, továbbá új kötelezettségek vállalását a támogatási többletek mellett, a meglévő előirányzatokból történő átcsoportosítással vagy saját forrásból kell megoldaniuk. b. 7. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat (százalék)___________2001 2002 2003 GDP________________3,8 3,5-4 4-4,5 Fogyasztói árindex____________________ (ivas átlag)___________9,2 5,3-5,5 kb. 5 Folyó fizetési_______________________ mérleg (Mrd euró)_______1,2 kb.3 kb. 3 Forrás: 2003-as büdzsé_________________ A GDP-többlet fele az egészségügynek jut Jövőre 8,4 százalékkal nő a nyugdíj A jövő évi költségvetési tervezetben több egészségügyi és szociális törvénymódosítás szerepel - jelentette be Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a kormány ülése után. Ezek alapján rugalmasabbakká válnak a nyugdíjba vonulás szabályai, például már az 1947-ben született nők is beszámíthatják szolgálati idejükbe a gyermeknevelést az előre hozott nyugdíjazáskor. A kormány a GDP-többlet felét, mintegy 360 milliárd forintot szán jóléti programokra és az egészségügyre 2003- ban. Ebből kétszázmilliárd jut a nyugdíjak, illetve az időskori juttatások emelésére, a családok, valamint a fogyatékkal élők pénzbeli juttatásainak bővítésére. A nyugdíjasok 2003- ban átlagosan 8,4 százalékos nyugdíjemelésre, valamint a 13. havi nyugdíj első negyedére számíthatnak. Ezenkívül az özvegyi nyugdíjak kiegészítését húszról huszonöt százalékra növelik. Jövőre hatályát veszti az a rendelkezés, amely gyógyászati segédeszköz használatához kötötte a mozgáskorlátozottak támogatását. A jövőben fogyatékosnak minősülnek az autizmusban szenvedők is, így saját jogon részesülnek szociális támogatásban. A kiegészítő családi pótlék neve ismét gyermekvédelmi támogatás lesz, összege 4600 forintra emelkedik szeptembertől, a megemelt összeget decemberben kapják meg a jogosultak. (NAPI) (szeptembertől)_______________Ezer forint Egygyermekes család________________4,6 Egygyermekes egyedülálló____________5,4 Kétgyermekes család________________5,6 Kétgyermekes egyedülálló_____________6,5 Három- vagy többgyermekes család_______7,1 Három- vagy többgyermekes egyedülálló 7,6 Tartóság beteg, súlyos fogyatékos_______12,6 Forrás: szociális tárca__________________ Szeptemberben kissé nőtt a belföldi ipari árszint A kivitel egyre kevesebbet hoz Csupán kissé mérséklődtek az előző havihoz képest szeptemberben az ipari termelői árak. A belföldi árszint 0,6 százalékkal emelkedett, míg a forintban számított exportértékesítések 0,6 százalékkal hoztak kevesebbet. Szeptemberben csupán árnyalatnyival változott az ipari termelői árszint az előző hónaphoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a belföldi értékesítés árai 0,6 százalékkal nőttek egy hónap leforgása alatt, míg a forintban mért kivitele 0,6 százalékkal maradt el az augusztusitól. Az egy évvel korábbihoz képest idén szeptemberben átlagosan 1,8 százalékkal mérséklődtek az ipari termékek termelői árai. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 1,7 százalékkal nőttek, míg az exportárak 4,6 százalékkal kisebbek lettek. Ezzel folytatódott az előző hónapok tendenciája. A belföldi értékesítést szeptemberben az előző havihoz képest 0,8 százalékkal emelkedő feldolgozóipari árak jellemezték. Az ágazaton belül a kőolaj-feldolgozásban volt tapasztalható a legmagasabb árnövekedés, mértéke elérte a 4,4 százalékot. A legtöbb feldolgozóipari ágazatban 0,1— 0,9 százalék közötti mértékben nőttek a termelői árak. A villamosgép- és műszergyártás belföldi árszintje 1,4 százalékkal csökkent egy hónap alatt. Szeptemberben az élelmiszeripari exportcikkek 1,0 százalékkal, a vegyi anyagok pedig 0,5 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a villamos gépek és műszerek árszintje 1,5 százalékot csökkent. (NAPI) [2002. szeptember, %) Előző hónap-100 2001. szeptember-100 Élelmiszeripar________________100,3_____________102,2 Textilipar____________________991______________99,9 Bőripar_____________________100,4_____________105,1 Papíripar____________________100,3_____________100,8 Gumi- és műanyagipar___________100,4______________99,4 Egyéb nem Fém ásványi term._______100,0_____________103,3 Gép, berendezés gyártása_________100,______________99,9 Villamos gép, műszer gyártása_______9115______________95,3 Járműgyártás__________________99 18______________98,5 Feldolgozóipar_________________9919_____________100,3 Energetika________ ._______100,1_____________103,6 Ipar összesen__________________99^9_____________100,6 Forrás: KSH_________________________________________ Könnyítések jönnek? Túl szigorú a magyar áfarendszer (Folytatás az 1. oldalról) A gépkocsivásárlás már korábban is a tiltott körbe tartozott. E költségek többségét a társaságiadó-törvény indokolt esetben elismeri költségként és csökkenthető vele az adóalap. Arra, hogy mi számít karbantartásnak - amelynek az áfája levonható - és mi minősül felújításnak - amelynek nem vonható le -, a számviteli törvény nem túl részletes paragrafusai adnak eligazítást. A festés, tapétázás karbantartásnak számít, a nyílászáró cseréje, a falak mozgatása vagy az átépítés nem. A helyi adóhivatal gyakorlatától függ, hogy határesetekben mit fogad el a hatóság - mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Az európai gyakorlattól eltérően a magyarországi jogszabályok nem engedik meg az irodának is használt lakás, vagy az üzleti célra is használt gépkocsi, vagy a lakást is magában foglaló panzió megosztását áfaszempontból. A magyar áfatörvény ezen rendelkezései ellentétesek az EU-s szabályokkal. Az uniós jog, illetve az EB határozatai viszont felülírják a helyi jogforrásokat. Az uniós gyakorlat szerint a panziós lakását is magában foglaló panzió, a műhellyel vagy irodával egybeépített lakás, a magáncélra is használt autó és annak üzemanyag-fogyasztása esetében az áfa visszaigénylehető, de csak az üzleti célú felhasználás arányában, vagy a magánhasználat után úgy kell adózni, mintha harmadik személynek értékesítették volna az említett javakat, szolgáltatásokat. A vállalkozó kiszámlázhatja magának a költségeket, amelyekre azután be kell fizetnie az áfát - fejtette ki lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének alelnöke. Az EU 6. direktívája úgy rendelkezik, hogy az adóköteles és a nem adóköteles beszerzéseket tételesen el kell különíteni vagy arányosítás útján kell meghatározni az adóköteles részt. Az irányelv viszont megengedi a tagállamoknak, hogy a kétes - részben magáncélú - beszerzések forgalmi adójának visszaigénylését teljesen megtiltsák. A leggyakrabban a gépkocsivásárlást, az éttermi, színházi és egyéb szórakozóhelyek számláit, egyes országok pedig a telefonköltséget sorolják e körbe. Ebben a kérdésben tehát még a tagállamokban sincsen egységes gyakorlat - mondta lapunknak Tárnoki Péter, a Pénzügyminisztérium munkatársa. Az EB több konkrét esetben is úgy döntött, hogy az adózók költségként elszámolhatják és visszaigényelhetik az ilyen beruházások forgalmi adóját. Az Ambrecht-ügyben például egy panziós javára döntöttek. A panzió vendéglátásra használt részének forgalmi adóját annak ellenére visszaigényelhetőnek tekintette a bíróság, hogy a panziós lakása is az épületben volt, amelyre természetesen nem igényelhette vissza az áfát. Hasonló döntés született a Lennartz-ügyben egy német autós javára, aki magán és üzleti célra egyaránt használta gépkocsiját. T. K. A kormány által is támogatott, az áfatörvényhez beterjesztett módosító javaslat 2003-tól megszigorítaná a vállalatok telefonköltségében foglalt áfa visszatérítését. Az elképzelések szerint a vállalatok telefonköltségeinek 30 százaléka után - mivel az magáncélú felhasználás - nem lehet az áfát visszaigényelni. Az intézkedés a vállalatoknak mintegy húszmilliárd forint költségnövekedést, a büdzsének pedig ekkora többletbevételt jelent. Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. \95|/ Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor.