Napi Gazdaság, 2003. január (13. évfolyam, 1-22. szám)
2003-01-02 / 1. szám
2003. JANUÁR 2. A várható áht-hiány ezermilliárddal nőtt Revíziókra kényszerült 2002-ben a piac (Folytatás az 1. oldalról) A 2003-as áht-hiányra vonatkozó előrejelzés csaknem megduplázódott az utóbbi 12 hónapban, az 1000 milliárd forintos prognózis 200 milliárd forinttal magasabb a kormány által kitűzött deficitcélnél. A folyó fizetési mérleg 2002- es hiánya a jelenlegi várakozások szerint meghaladja majd a 3,4 milliárd eurót, ami csaknem duplája az egy évvel korábban vártnak. Az előrejelzések pesszimistává válása nagy részben összefüggött az idegenforgalom gyenge teljesítményével, a külpiacok gyengélkedésével, illetve azzal, hogy a havi folyó hiányok jellemzően magasabbak lettek az előzetes várakozásoknál és jelentősen meghaladták az egy évvel korábbi szinteket is. A világgazdasági konjunktúra beindulása 2002-ben egyre csak késlekedett, ennek következtében a szakértők szinte hónapról hónapra kénytelenek voltak csökkenteni a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket. A piac 2001 decemberében még a bruttó hazai termék (GDP) 3,86 százalékos bővülésével kalkulált 2002-re, ma viszont - az első háromnegyed év adatainak ismeretében - ennél több mint fél százalékponttal alacsonyabb dinamikával számol. A 2003-as kilátások is számottevően romlottak, az átlagos előrejelzés az utóbbi 12 hónap alatt 82 bázisponttal csökkent. A jelenleg várt 3,74 százalékos növekedés jóval alacsonyabb a kormány által előre jelzett és a költségvetés elkészítésekor is figyelembe vett 4,0-4,5 százalékos dinamikánál, ami arra is magyarázatot ad, hogy miért tartják túl ambiciózusnak a szakértők a kormány 4,5 százalékos deficitcélját. A piaci elemzők ugyan számítottak a forint felértékelődésére, de az adatok arra utalnak, hogy annak szintje még őket is meglepte. Egy évvel ezelőtt a jelenleginél mintegy 10 forinttal erősebb euróval számolt a piac 2002 decemberére, emellett a 2003 év végére prognosztizált euróárfolyam is 8 forinttal mérséklődött az év folyamán. K. p. p. Regionális politika az unióban Az EU nem különbözteti meg a térségeket (Folytatás az 1. oldalról) Mivel az új tagállamok az elmaradott térségi célcsoportba tartoznak majd és többségük viszonylag kis méretű, az unió nem tervezi az országokon belüli megkülönböztetett támogatási térségek kialakítását a közösségi finanszírozás céljaira. A belső különbségek mérséklésének feladatait inkább a tagország általános teljesítőképességének javításával kívánja megoldani. Az országok többségében tapasztalható jelentős és növekvő területi különbségeket a nemzeti kormányoknak kell tehát mérsékelniük saját intézményrendszerükön keresztül. Az EU a nemzeti területfejlesztési programok alapján folyósítja strukturális támogatásait, a strukturális alapokhoz való majdani hozzáférést azonban általánosságban a Európai Bizottság értékelése szerint - több tényező is akadályozza. Egyáltalán nincsenek meg vagy nagyon gyengék például a regionális politikai eszközök, fejletlen az intézményrendszer, erőtlen az ágazatközi koordináció a regionális fejlesztési programok társfinanszírozásában, továbbá a területi önkormányzatoknak nincsenek eszközeik, hiányos a szakértelmük. Gyökeres átalakításra szorul a költségvetési szféra is a strukturális támogatások kiegészítése kapcsán, illetve a társfinanszírozáshoz szükséges források szempontjából, minőségi oldalról pedig megoldatlan a felhasználás hatékonyságának a garantálása, hiányzik az EU-konform monitoring. Az EU ajánlásai szerint - amelyeket a kelet-közép-európai országok regionális politikájának továbbfejlesztésére készített - Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia helyzete azonos abban, hogy erősíteniük kell a meglévő intézmények közötti koordinációt, és további közös feladat a forráskoordináció és az ellenőrzés megteremtése. A felsorolt országokkal szemben Magyarországnak lényegében nincs is más feladata, hiszen a jogszabályokat kidolgozták, az intézményeket kiépítették, megteremtették a területfejlesztés pénzügyi eszközeit és a regionális statisztika terén sincs hiány, utóbbi két területen csak Szlovéniának, a többi területen csak Magyarországnak nincs feladata. (NAPI) Tőzsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG Az MNB szigorodó fiskális politikában bízik A pénzügyi tárca szerint tarthatóak a 2003-as makrocélok A pénzügyminiszter szerint teljesíthetők a 2003-ra tervezett főbb makrocélok, így elérhető a kitűzött inflációs cél is, bár fél százalékpont a hibahatára. A kétkedő elemzői véleményekkel szemben a GDP 4,5 százalékára mérséklődhet az államháztartási deficit. A jegybankelnök szerint sem szükséges a célmódosítás, mivel a pénzromlás üteme 2003 decemberében 4,5 százalék alatt lehet. Felemás évet zárt 2002-ben a magyar gazdaság: a kilátások ugyan jók, ám a várt konjunktúrát a nemzetközi feltételek bizonytalanná teszik - összegezte az évet László Csaba pénzügyminiszter a Magyar Távirati Irodának. A gazdaság továbbra is erős és versenyképes, az elmúlt másfélkét év gazdaságpolitikája által beindított néhány kedvezőtlen folyamatot valószínűleg sikerül megfordítani, így tartósan fenntartható növekedési pályára állhat. A miniszter szerint alapvetően teljesíthetők a 2003-as főbb makrocélok. Elérhető a jegybank és a kormány közös, 4,5 százalékos inflációs célja, fél százalékpontos hibahatárral - véli a miniszter. Az inflációs cél módosítását nem indokolják gazdasági folyamatok, bár az iraki válság és az olajárak alakulása kockázatot jelent. László reálisnak tartja azt is, hogy a GDP 2003-ban 4-4,5 százalék között bővüljön, amennyiben az eurózóna gazdasága 1,5 százalékkal növekszik. A kétkedő elemzői véleményekkel szemben reális cél, hogy 2003-ban 4,5 százalékra mérséklődjön az államháztartási deficit - hangsúlyozta a pénzügyér. A hatósági árak emeléséről szóló döntés januárra halasztását az indokolta, hogy rendkívül sok szempontot kellett a kormánynak összehangolnia. Ezek között szerepel az infláció, a hatósági áras körben dolgozó cégek versenyképessége, a piaci követelmények, valamint az EU versenyelőírásai. Az árakról várhatóan az egyik január eleji kormányülésen döntenek. (NAPI) Az inflációs cél módosítása értelmetlen, mert azt a kormánnyal együtt tűzte ki a jegybank és nem elérhetetlen, hogy 2003 decemberében 4,5 százalék alatt legyen a pénzromlás üteme - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek. A jegybank az infláció szempontjából igen sikeresnek tartja a 2002-es esztendőt. A jelenleginél lazább monetáris kondíciókat pedig csak akkor érvényesít az MNB, ha 2003-ban a mostaninál lényegesen szigorúbb fiskális és jövedelempolitika érvényesül Magyarországon. A jegybank abból indul ki, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy az államháztartási deficit 2003-ban a GDP-hez viszonyítva 4,5 százalékra mérséklődjön és eközben a béremelkedés üteme is összhangban legyen a termelékenység növekedésével. Járai 2002 egyik negatív fejleményének tartja a jegybanktörvény módosítását. Az eredeti elképzelésekhez képest az Európai Központi Bank (EKB) felvetésére visszavontak ugyan néhány módosító indítványt, ám újból felállították az MNB felügyelőbizottságát. Ez a lépés - bár a bizottság jogköre korlátozott - a jegybanki függetlenség csökkentése irányába tett jelzésként értékelhető - mondta Járai. A MAKROPÁLYA FŐBB ELEMEI (százalék) 2002 2003 2004 2005 2006 GDP éves növekedése 4,0 4,25 4,75 5,0 5,25 Fogyasztói infláció 5,5 5,0 4,0 3,0 2,0 Államháztartás ESA-hiánya (GDP-ben) 5,75 4,5 3,0 2,5 2,0 Folyó mérleg hiánya (GDP-ben) 3,5 3,25 3,5 3,5 3,75 Forrás: Pénzügyminisztérium A közbeszerzés lassította a sztrádaberuházásokat 2002-ben Idén tavasszal országszerte folytatódnak az autópálya-építések Az autópálya-építések ügyében a Medgyessy-kormány eddigi tevékenysége némileg emlékeztet elődje sokat bírált gyakorlatára, amely szerint hosszú ideig csak beszéltek a beruházásokról, ám tényleges munka nem történt. Igaz, az új kormány szakítani próbált az Orbán-kabinet késleltető magatartásával, s azonnal bele akart vágni a sztrádaépítésekbe, akár oly módon is, hogy mellőzi az egyébként kívánatosnak tartott közbeszerzést, ám törekvése meghiúsult. Az Orbán-kormány működésének idején a finanszírozásnál kialakult politikai huzavona miatt több mint egy év telt el, mire a Vegyépszer által vezetett konzorciumnak sikerült hozzálátnia az M7-es felújításához és továbbépítéséhez, illetve az M3- as Füzesabony-Polgár közötti szakaszának megépítéséhez. Mindezek ellenére 2002 végére mindkét beruházás befejeződött. Tavaly tavasszal adták át a forgalomnak az M7-es autópálya Balatonaliga és Zamárdi közötti 21 kilométeres új szakaszát. Az M7-es felújítására két programot dolgoztak ki, amelyből az egyiket az említett átadással teljesítették. A 2001 márciusában megkezdett munkálatok során felújították az Érd és Balatonaliga közötti szakaszt, Székesfehérvár és Érd között a bal pályán kiépítettek egy harmadik sávot Budapest felé, valamint kicserélték a vízelvezető rendszert és felújítottak 108 hidat, illetve aluljárót. E munkálatokra 31,8 milliárd forintot költöttek. Az M7-es teljes felújításának második szakaszával tavaly november végére készültek el, a bal pályán folyó munkálatok a 26,2 milliárd forintba kerültek. Ezt követően néhány nappal megindult a forgalom az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszán, valamint az M30-as egy 5,5 kilométeres szakaszán. A kivitelezést több mint két évvel ezelőtt, 2000 augusztusában kezdték. Magyarországon egyszerre, ilyen hosszúságban még soha nem épült autópálya. A beruházás, amelynek keretében az útpályán kívül 64 híd - közöttük az oszlári Tisza-híd - hét csomópont, illetve a 35-ös főút Polgárt elkerülő szakasza is megépült, mintegy 80 milliárd forintba került. Az építésekkel párhuzamosan megkezdődött az új beruházások előkészítése, amit a Medgyessykormány - szakítva elődje halogató magatartásával - gyors léptekben akart megvalósítani, s a kormány néhány hónapos fennállása után már ki is hirdették a meghívásos pályázatok győzteseit, aki között nem szerepelt a korábbi időszak preferált építője, a Vegyépszer. A meghívottak - akik megegyeztek a későbbi közbeszerzési pályázat győzteseivel - összesen 109 milliárd forintért vállalták az M3-as, M7- es, illetve az M70-es továbbépítését. A gazdasági tárca elképzelése azonban nem teljesült, mivel a kormánytagok némelyike sem nézte jó szemmel a közbeszerzési pályázat elmaradását, ezért a közlekedési tárca kénytelen volt kiírni a tendert. Ez azonban a munkálatok megkezdésének csúszásához vezetett, a korábbi tervek szerint ugyanis már 2002 augusztusában megkezdődtek volna az építkezések, így azonban idén tavaszra tolódott a beruházáskezdés. A csúszás mellett - s részben ezért is - csaknem 20 milliárd forinttal nőtt a kivitelezési ár. A Medgyessy-kormány mintegy féléves működése során sem sikerült előrébb lépni az M5-öS továbbépítésében, illetve a sztrádának a matricás rendszerbe történő bevonásában. E téren az Orbán-kormánynak is csupán az előbbi szándék megfogalmazásáig futotta az idejéből. Idén azonban az érintetteknek mindenképpen megoldást kell találniuk a problémákra, az M5-öst működtető Alföld Koncessziós Autópálya Rt. ugyanis csak 2003 végéig rendelkezik opcióval a továbbépítésre. A társaság azonban csak akkor vághat bele az építkezésbe, ha például a sztrádahasználati díjról megállapodik az állammal. D.. I TENDERGYŐZTESEK Sztráda Szakasz Kivitelező Vállalási ár (kilométer) (milliárd forint) M3 Polgár-Görbeháza 12,7 Egál Rt.-Debmút Rt. 18,05 M7 Balatonszárszó-Ordacsehi 19,7 Hídépítő Rt.-Betonút Rt. 65,15 M7 Becsehely-letenye, M70 Letenye-Tornyiszentmiklós 26,8 Strabag Építő Kft. 44,77 Összesen 127,97 Forrás: Nemzeti Autópálya Rt. NAPI gazdaság Bevételhez januárban jut a büdzsé Oroszországtól Valószínűleg csak január elején zárul a szakértői egyeztetés, majd születik meg a végső megállapodás az orosz államadósság rendezéséről. A Pénzügyminisztérium eredetileg december 27-re várta az orosz szakértőket, azonban az ottani államigazgatási egyeztetés elhúzódott. Medgyessy Péter miniszterelnök moszkvai látogatásakor született a megállapodás, amely szerint az orosz fél mintegy 92 millió dollárt törleszt az államadósságból pénzben, ezzel 245 millió dollár adósságot ír le Magyarország, így a mostanáig megmaradt mintegy 467 millió dollárnyi adósságból leszámítják az orosz fél által vitatott 62 millió dollárt. Mintegy 147 millió dollárt tesznek ki a folyamatban lévő szerződésekkel már lefedett összegek, amelyből csaknem 100 millió dollár a sínbuszok értéke. A legutóbbi tárgyalások eredményeként az orosz kormány finanszírozza a fennmaradó mintegy 50 millió dollárnyi szállításokat is. Új pályázatokat írnak ki a kkv-k számára Az új évben a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretei között hirdeti meg pályázatait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A támogatásokat hatékonysági mutatókhoz, megtérülési követelményekhez kötik. A vissza nem fizetendő támogatások helyett egyre nagyobb szerepet kap majd az eredményesebb gazdálkodásból visszafizethető kölcsön. A tervek szerint korszerűsítik a mikrohitel intézményét is. A jelenlegi feltételekkel évenként 8-10 milliárd forint állami forrást igényel a program, miközben a működtetés struktúrája és költséghatékonysága megkérdőjelezhető. A finanszírozást a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek szerepvállalására kellene alapozni. Állami forrás így a hitelekhez szükséges garanciavállalásra és kamattámogatásra korlátozódna. Érdemben nőtt a k+f ráfordítás Magyarországon kutatásfejlesztésre (k+f) 2001-ben 140,6 milliárd forintot fordítottak, ez folyó áron 33,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál KSH adati szerint. A GDP-hez viszonyítva a 2000-es 0,82 százalékról 2001-ben 0,94 százalékra emelkedtek az ilyen jellegű kiadások. A statisztika szerint 2337 kutatóhelyen 45,7 ezer fő foglalkozott k+f tevékenységgel. Az állami költségvetés 2001-ben 75,4 milliárd forinttal járult hozzá a terület finanszírozásához. Kamatot növelt az MNB A Magyar Nemzeti Bank a monetáris bizottság november 18-i döntése alapján január elsejétől 50 bázisponttal, 5,75 százalékra emelte a kötelező tartalékok után fizetett kamatot. Az indoklás szerint ezzel csökken a bankrendszert terhelő jövedelemelvonás és javul a hitelintézetek versenyképessége.