Napi Gazdaság, 2003. január (13. évfolyam, 1-22. szám)

2003-01-08 / 5. szám

2003. JANUÁR 8. Még az idén elkészül az autóalkatrész-gyár Újabb sumitomós cég A japán Sumitomo Corp. új céget hoz létre második móri autóalkatrész-gyártó üzemének felépítésére és annak működte­tésére. A zöldmezős beruházás értéke több milliárd forint - tudta meg a NAPI Gazdaság. Az új gyártóbázis az önkormány­zattól vásárolt 31 ezer négyzet­­méteres területen épül fel. A fe­lek a napokban írták alá az adás­vételi szerződést, miután a hely­hatóság a közelmúltban megál­lapodott a terület negyven kis­tulajdonosával az ingatlan érté­kesítéséről. A japán óriásvállalat az 1996- ban alapított - jelenleg 2,275 milliárd forint törzstőkéjű -SEWS Magyarország Kft. autó­alkatrész-gyártó üzemmel már jelen van Móron (NAPI Gazda­ság, 2002. november 11., 1-5. oldal). Az idén befejeződő beru­házás keretében egy száz négy­zetméteres szerelőcsarnokot, egy logisztikai központot és ki­szolgáló helyiségeket adnak át. Az új üzem 300 dolgozót fog­lalkoztat majd. A városházán el­mondták, hogy a kilencvenes évek elejétől - főként multina­cionális autóipari beszállítók -16,5 milliárd forint értékű ipa­ri beruházást valósítottak meg a Fejér megyei településen, ami­vel 8 ezer új munkahelyet te­remtettek a régióban. (napi) További taggal bővült a beszerzési társaság Növelte árbevételét a Reál Tavaly mintegy 148 milliárd forint összforgalmat bonyolított le a 2001. január elsején alakult Reál Hungária Rt., amely tavaly év végén 1905 élelmiszerbolt­ból álló hálózatot működtetett - mondta Schneider Ágnes, a cég vezérigazgatója. (Tavaly­előtt 1448 üzlettel 104 milliárd forint forgalmat ért el a cég.) A társaság megalakulása óta jelen­tősen növekedett, jelenleg hét tulajdonosa van, szemben a négy alapítóval. A társaságot olyan nagykereskedők alakítot­ták, akik korábban a CBA Keres­kedelmi Kft. tagjai voltak. Idő­közben újabb CBA-s taggal bő­vült a vállalkozás, s tavaly no­vemberben az éppen átalakuló­félben lévő, korábban a harma­dik legnagyobb magyar beszer­zési társaság, a Honiker egyik alapítója csatlakozott a Reálhoz. A piackutatások szerint egyébként tavaly a hazai bolttí­pusok közül a hipermarketek és a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű, láncba szervezett üzletek tudták növelni részese­désüket. A szakértők szerint el­sősorban azon bolthálózatok képesek a további növekedésre, amelyek jól szervezett beszerzé­si társasághoz csatlakoznak. H. Gy. A DAM Steel továbbra sem dolgozik Jogszerűen jár el az Émász Egyelőre senki nem tudja megmondani, mikor kezdi újra termelését és egyáltalán újra kezdi-e az olasz Cogne-csoport tulajdonában lévő diósgyőri DAM Steel Rt. A cég az Észak­magyarországi Áramszolgáltató (Émász) Rt.-vel továbbra is tár­gyal annak a 120 kilovoltos vil­lamos alállomásnak megvételé­ről, amely árammal látja el a ko­hászati társaság acélkemencé­jét. Eközben a Magyar Energia Hivatal (MEH) jogszerűnek ítél­te az Émász eljárását. Káderják Péter, a MEH elnöke az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában kifej­tette: az Émász a törvényekben megfelelő módon és áron adta és adja az áramot a DAM Steelnek. Erre a megállapításra azután jutott a MÉH, hogy a Dam Steel felkérte, vizsgálja meg: az Émász megfelelő mó­don és tarifaáron adja-e neki az áramot. A MÉH közleménye szerint a Dam Steel annak a felvetésének a vizsgálatára is felkérte az ener­giahivatalt, hogy az Émász, visszaélve erőfölényével, hátrá­nyosan különbözteti meg a di­ósgyőri vasműt az ózdi acélmű­vekkel szemben. A hivatal meg­vizsgálta ezt a kérdéskört is és nem talált olyan bizonyítékot, ami a felvetést alátámasztotta volna. Székely Árpád, a DAM Steel igazgatóságának tagja ez­zel kapcsolatban elmondta: tu­domása szerint az energiahiva­tal semmiféle érdemi vizsgála­tot nem indított ebben az ügy­ben. Ezt bizonyítja Csillag Ist­ván gazdasági és közlekedési miniszter levele is, amely az ügyben új eljárás lefolytatására kötelezte a MEH-et. I.­s. Részvénytársasággá alakult a cég Megnőtt a Délviép bevétele Január 1-jétől részvénytársa­ságként működik tovább a kö­zelmúltban új tulajdonoshoz került, árbevételét tavaly több mint 85 százalékkal növelő ka­posvári székhelyű Délviép Kft. - erősítették meg lapunk infor­mációit a cégnél. A döntést az egyre szélesebb körű üzleti kap­csolatokkal, valamint a közbe­szerzési pályázatokon való mind nagyobb arányú részvétel­lel indokolták. A 2001-ben még csak 4,1 mil­liárd forintos nettó árbevételt és 100 milliós adózás utáni ered­ményt elérő, döntően szenny­vízcsatorna-építéssel foglalkozó társaság az előzetes adatok sze­rint tavaly már 7,6 milliárd fo­rint nettó árbevételt könyvelt el. A NAPI Gazdaság információi szerint a megnövekedett straté­giai és operatív feladatok miatt a Délviép Rt.-nél különválaszt­ják majd a vezérigazgatói és az elnöki posztot. Az immár több dunántúli városban is telephe­lyet működtető cég idén az el­múlt évihez hasonló szintű net­tó árbevétellel és nyereséggel számol. K. Zs. A DÉLVIÉP ÁRBEVÉTELE (Mrd Ft) 9 Forrás: cégközlés terv MAGYAR VÁLLALATOK NAPi gazdaság 5 A BÁT és a BÉT is érdeklődik az új piac iránt Egyelőre nem lesz energiatőzsde Az energiapiac részleges libe­ralizációja a jelek szerint rövid távon nem hoz érdemi válto­zást. A helyzetet jellemzi, hogy az energiatőzsde létrehozására tett erőfeszítések is elhaltak, s a Mavir is csak az idén készít ezzel kapcsolatosan tanul­mányt. Még csak néhány nap telt el az árampiac részleges libera­lizációjának év eleji startja óta, ám szakmai körökben töb­ben már úgy vélik, hogy a táv­közlési piachoz hasonlóan itt sem lehet majd diadalmenet­ről beszélni. Egyes vélemé­nyek szerint a szabályozás ké­sőn készült el, így nem meg­lepő, hogy a feljogosított sze­replők nem tolonganak. Az energiatőzsde létrehozá­sának korábban ambiciózus elképzelések alapján folyó munkálatai mára alábbhagy­tak. Információnk szerint a Regionális Energiatőzsdéért Egyesület, amely egy áram­tőzsde felállításának előkészí­tésén dolgozott, egyelőre fel­hagyott az ilyen irányú erőfe­szítéseivel. Tombor Antal, a Magyar Vil­lamosenergiaipari Rendszer­irányító (Mavir) Rt. vezérigaz­gatója lapunknak elmondta, hogy az áramtőzsde létrehozá­sának gondolata szakmai kö­rökben is a háttérbe szorult, el­sősorban a megfelelően kiala­kult árampiac hiányában. Ha ez utóbbi létrejön, a tőzsde iránt is fokozódni fog az igény. Erre várva egyébként az Budapesti Árutőzsde és a Budapesti Érték­tőzsde is érdeklődik az új tőzs­de felállítása iránt. Szakemberek véleménye szerint az energiatőzsde létre­hozását az is jelentősen késlel­teti, hogy csak az év utolsó napjaiban készült el a szabá­lyozás. A Mavir azonban vélhe­tően az idén elkészít egy, a megvalósítással kapcsolatos tanulmányt - tette hozzá Tom­bor Antal, de nem valószínű, hogy ez rövid időn belül maga után vonja a tőzsde megalapí­tását. Intő példa a lengyel ener­giatőzsde (PPE), amely a két évvel ezelőtti megnyitása óta csak vegetál, az éves áramfor­galomnak csupán minimális részét bonyolítja le. Á. A. Ekkora tülekedés sosem lesz a magyar áramtőzsdén Közvetít a Redilco Olaszok jönnek Nagykanizsára? (Folytatás az 1. oldalról) A helyi önkormányzat és a milánói székhelyű Redilco S.p.A. által létrehozott Nagy- Plusz Rt. vezérigazgatója el­mondta, hogy jóllehet az egyik legtöbbet vitatott kérdésben sikerült előbbre lépni­­ a Kos­suth és a Gábor Áron laktanya az elmúlt év végén hivatalosan is a helyhatóság birtokába ke­rült -, az olasz cég nem kíván­ja újrakezdeni a tárgyalásokat az önkormány­zattal, s valószí­nűleg végképp kivonul Magya­rországról. Elsősorban azért döntött így a Redisco, mert időközben más irányba nyitott, jelentős volumenű, többek között szlovén és fran­cia ingatlanfejlesztésekbe kez­dett. Ugyanakkor a milánói céget ma is képviselő Sólyom szerint az ügy akár néhány hé­ten belül kedvező fordulatot vehet, hiszen a Redisco közve­títésével két másik olasz, még a Redik­ónál is nagyobb, meg­nevezni nem kívánt ingatlan­­fejlesztő társasággal kezdőd­tek tárgyalások egy, a koráb­ban tervezetthez hasonló volu­menű nagykanizsai program megvalósításáról. Lapunk információi szerint a nagykanizsai beruházási le­hetőségek iránt változatlanul több, még a Redisco által megnyert cég érdeklődik, köz­tük az amerikai 3M konszern (NAPI Gazdaság, 2001. szep­tember 19., 1-5. oldal). A Rediscónak elemi érdeke a si­ker, hiszen egymillió eurót bu­kott Nagykanizsán, nem be­szélve az erkölcsi veszteség­ről. Többek között elkészítet­ték a mintegy 600 millió dol­láros beruházási program tel­jes tervdokumentációját, szá­mos szakértőt foglalkoztattak, céget alapítottak, s közel egy éven át a világ legrangosabb vásárain, valamint legnagyobb példányszámú lapjaiban reklá­mozták azt a magyarországi programot, amelyet a Redisco levédett. Érthető, hogy a be­fektetett összegből a lehető legtöbbet szeretnék visszakap­ni - tette hozzá Sólyom. Schmidt László, a helyható­ság tulajdonában lévő Nagy­­kanizsai Gazdaságfejlesztő Kht. ügyvezető igazgatója el­mondta: miután egy kormány­­döntésnek köszönhetően az elmúlt év végén a város tulaj­donába került a két laktanya, s a teljes terület közművesítési tervei is elkészültek, minden akadály elhárult az ingatlan­­fejlesztés útjából. A kormány azzal a kikötéssel adta át in­gyenes vagyonjuttatással a két ingatlant, hogy azokat öt évig nem lehet értékesíteni, s egy ezt követő eladás esetén is a vételár 70 százaléka az álla­mot illeti. Az ügyvezető igazgató meg­erősítette, hogy a Redisco ma­gyarországi képviselőjével ka­rácsony előtt tárgyalt a polgár­­mester, ettől függetlenül más beruházók felé is nyitottak. Egy az egész térséget kiszol­gáló logisztikai központ építé­sét - saját erőből és központi, valamint pályázati források igénybevételével - a tervezett nagyberuházástól függetlenül még az idén szeretnék elkez­deni. Az ipari park betelepíté­sére olyan jelentkezőket is vár­nak, akik csak közvetítenek a letelepedni kívánó vállalkozók és a tulajdonos önkormányzat között, de a Redis­óéhoz ha­sonló, közös cég alapítását fel­tételező ingatlanfejlesztési program megvalósításától sem zárkóznak el. Mindemellett a leendő partnernek a teljes pro­jekt megvalósítására is lehető­sége van. Schmidt László hoz­zátette: tovább növeli a beru­házás esélyeit, hogy az új M7- es autópálya közvetlenül a te­rület mellett halad el. Köktési Zsolt Grandiózus tervei voltak a Redik­ónak Új elnök-vezérigazgató a Henkel Magyarország élén Magyarországi gyárai tevé­kenységének bővítése mellett újabb termelő beruházásokat is tervez a Henkel Magyarország Kft. - jelentette be tegnap Deák Ferenc, a társaság új elnök-ve­zérigazgatója. A Henkel Ma­gyarország 2001. évi több mint 45 milliárd forintos forgalmát tavaly legalább két számjegyű növekedés követte. A társaság a negyedik legnagyobb árbevéte­lű vegyipari gyár Magyarorszá­gon, adózás előtti eredményét tekintve pedig a 38. helyen áll. A cég egyébként 2001-ben 2 milliárd, tavaly - november végéig - 1,9 milliárd forintot fordított beruházásra. (NAPI) A menedzsmenté lett a Zalai Nyomda Rt. A Bankár Holding Rt. - mint a Hungarian Capital Fund (HCF) Ltd. részvényeseinek megbízottja - a napokban le­zárta a Zalai Nyomda Rt. 68 százalékos részvénypakettjének értékesítését. A papírokat a Za­lai Nyomda menedzsmentje vásárolta meg, amely így 100 százalékra növelte részesedését a társaságban - derül ki az érin­tettek közleményéből. Az első­sorban címkéket és hajtogatott kartondobozokat gyártó cég a tavalyi évet hárommilliárd fo­rint árbevétellel zárta. (NAPI) Martin József Péter lesz a Figyelő főszerkesztője Februártól Martin József Péter tölti be a Figyelő című gazda­sági hetilap főszerkesztői poszt­ját. Az újság jelenlegi főszer­kesztője, Merényi Miklós távo­zását még tavaly novemberben jelentette be közleményében a lapot kiadó Sanoma Budapest Rt. (NAPI Gazdaság, 2002. no­vember 22., 5. oldal) (napi) Kétmilliós büntetést fizet a BNP Paribas Kétmillió forintra büntette a BNP Paribas Hungária Bank Rt.-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amiért a társaság - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - nem aktualizálta a belső hi­telezésre és a kapcsolt vállal­kozások részére történő nagy­­kockázat vállalására vonatkozó szabályzatát. A PSZÁF a bírság indoklásában kitér arra is, hogy a BNP Paribas ismételten vétett a hatályos jogszabályok magyar nyelvűségre vonatkozó követelményei ellen, mivel a belső ellenőrzési szervezet vizs­gálati jelentései nem minden esetben készültek el magyarul. (NAPI) Ügyfélbarát Vámraktár - vámkezelés a nap 24 órájában - modern raktártechnológia az M5-ös autópálya gyári kijáratánál - az ISO által akkreditált logisztikai szolgáltató nemzetközi háttérrel A New Wave Logistics Hungary Kft. 2002. július 1-je óta folytat széles körű vámraktári tevé­kenységet a Prologis Park­ban, Gyálon, Budapest közelében. Azonban a japán NWL cégcso­port - az NVK hajóstársaság leányvállalata - Magyarorszá­gon már 1997 óta képviselteti magát. Az NWL vámszolgáltatások te­rén szerzett sokéves tapasztala­tának köszönhetően és a meg­szerzett vámhatósági engedélyek révén a nap 24 órájában képes vámügyek intézésére a saját rak­tárában. A vámtörvény aktuális előírásai lehetővé teszik az NWL számára, hogy olyan komplex csomagot tudjon nyújtani ügy­felei részére, amelynek legfőbb előnyei a következők: - Vámkezelés, amely nem igény­li a vámhivatal közvetlen jelen­létét, így nem szükségszerűen történik vámszemle.­­ Import esetében a vámáru az ügyfél rendelkezésére áll még az előtt, hogy a vámhivatal meg­hozná a határozatát, vagy a vá­mok megfizetése megtörténne. A teherautó/konténer vámke­zelése lehetséges még a beér­kezés napján, így az áru rögtön tovább is mehet. - Vámterhek halasztott megfize­tésének biztosítása az ügyfelek részére. - DDP szállítások mind export­ban, mind importban történő le­bonyolítása. A logisztikai piacon megfigyel­hető keresletnek köszönhetően az NWL a raktárterületét 2003- ban a kétszeresére fogja bővíteni és további „rugalmas” teresz­­kedéseket is terveznek. Elérhetőség: info@new­ wave.hu További információ: www.newwavelogistics.com

Next