Napi Gazdaság, 2003. március (13. évfolyam, 43-63. szám)
2003-03-03 / 43. szám
IDÉN 3,5 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁST AD AZ ÁLLAM Minden internetszolgáltató csökkentheti az árat DIÓSZEGI JÓZSEF Március közepétől valamennyi lakossági internetszolgáltató 25 százalékkal mérsékelheti a kedvezményes (15, 40 és 100 órás) behívásos internetcsomagjainak díját - mondta Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője pénteken, azt követően, hogy megállapodott az alternatív társaságokkal (ISP-k) egy támogatási konstrukcióról. Ennek kertében a tárca - az internetszolgáltatók bruttó díjbevétele arányában - 6,5 százalékos támogatást nyújt e cégeknek, ha azok is ilyen mértékű kedvezményt biztosítanak. A kormányzat tavaly augusztus óta ugyanis percenként 77 fillérrel támogatja az internethez kapcsolódó távközlési költségeket. Az állam további 6,5 százalékos támogatást ad az ISP-knek, hogy ne jelentsen túlzott terhet a kedvezmény, míg a Matáv beszedési kockázat címén 4 százalékot visszatérít az ISP-knek. Az internetszolgáltatók bejelentkezés útján juthatnak hozzá az új támogatáshoz. (Az ISP- k korábban kijelentették, hogy nem tudják mérsékelni internetdíjaikat a Matáv által eredetileg bejelentett nagykereskedelmi árkonstrukcióban.) A miniszter szerint az állam a későbbiekben a széles sávú internetezést is támogatja, ennek konstrukciója azonban csak március végére készül el. Emellett azokat az internethálózatépítőket is támogatni kívánják, amelyek a jelenlegi konstrukcióban nem tudják igénybe venni az adókedvezményeket, számukra pályázati forrás áll majd rendelkezésre. A tárca célja, hogy a hírközlési törvény módosítása során olyan - a jelenleginél alacsonyabb - összekapcsolási és végződtetési díjakat érvényesítsenek a szolgáltatók, amelyek már nem indokolnak a mostanihoz hasonló „adminisztratív beavatkozást”. A tárca idén összességében 3,5 milliárd forinttal támogatja az internet elterjedését. A tárca a kedvezménnyel az ISP-kre is kiterjeszti azt az internetezéssel kapcsolatos támogatást, amit eddig csak a távközlési cégek kaptak. A KÉSÉSÉRT A LAZA FISKÁLIS POLITIKÁT OKOVA JÁRAI Az euró bevezetése 2008-ra tolódhat .■ KOLOZSI PÁL PÉTER A jelenlegi inflációs szint, illetve a 2002-es költségvetési deficit miatt Magyarországon a jegybank által korábban javasolt 2007 helyett várhatóan csak 2008-ban válthatja fel a forintot az euró - jelentette ki pénteken egy szakmai konferencián Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az államháztartás hiánya 2002-ben több mint 1600 milliárd forintot tett ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százalékának felelt meg. Az infláció tavaly decemberben 4,8 százalékos volt, az MNB szakértői szerint - a monetáris kondíciók változatlansága esetén - 2003 végén 5,2 százalékos pénzromlás várható, 2004 decembere pedig 4,0 százalékos árindexet hozhat. Az euró bevezetéséhez az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá, az inflációt pedig 2-3 százalékos szintre kell mérsékelni. A forintsáv ellen másfél hónapja indított spekulációs támadás után több szakértő is a minél gyorsabb monetáris váltás mellett érvelt. A magyarázatok szerint az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás azon túl, hogy számos közvetlen haszonnal jár, az önálló monetáris politika feladásával jelentős veszélyforrástól is megszabadítja a gazdaságot (NAPI Gazdaság, 2003. február 26., 3. oldal). A csatlakozó országoknak már ez EU-belépés után, azaz jövő májusban dönteniük kell arról, milyen ütemezéssel veszik át az EU árfolyamrendszerét, az ERM II.-t. Az Európai Központi Bank (ECB) és a helyi hatóságok közösen határozzák meg a belépési árfolyamszintet. A kivitel főként a multiktól függ A FORGALOM SZERKEZETE illimiumig Az uniós csat a molmnár csak a koordinációs Idén várhatóan hét-nyolc század központ - vételükkel nő az export, az import pe-kedett Kovács dig ennél valamivel kisebb mér- László külügyiekben bővül, így a külkereskedő- miniszter. sem egyenlege nem lesz rosszabb, mint tavaly - mondta Major István külügyi helyettes államtitkár. A tárca javasolja a kormánynak, hogy központi forrásokkal segítsék elő a kivitel növekedését, elsősorban a kereskedelemfejlesztésre és a külföldi befektetések ösztönzésére fordított összegek növelésével. A várakozásokkal ellentétben tavaly nem nőtt a külkereskedelmi deficit, sőt a 2001- es 3,5 milliárd euróhoz képest százmillió euróval mérséklődött. A kivitel az év első felében kiegyensúlyozottan - az első negyedévben 9,3, a másodikban 10 százalékkal bővült, az utolsó két negyedévben azonban megtört a tempó. A behozatalnál fordított tendencia érvényesült, a második félévben a növekedési ütem fokozatosan emelkedett, így ősszel már látni lehetett, hogy semmivé válnak azok a remények, amelyek az áruforgalmi deficit jelentős csökkenéséhez fűződtek. Tavaly ismét lendületet kapott a vámszabad területi export, míg a vámterületi kivitel az átlagosnál kisebb mértékben - 3,9 százalékkal - növekedett, aránya pedig 1,5 százalékponttal csökkent. A teljes kivitel 39 százalékát multinacionális cégek hozták, közülük hat működik ipari vámszabad területen. ____________________Export Import lakozás után Élelmiszerek____________7______3_ nincs szükség Nyersanyagok____________2______2 Európa-ügyiEnergiahordozók----------------2-----------1_ minisztérium-Feldolgozott termékek 31 36 mm tagság Gépek, berendezések-----------58---------Wefo-Viszont Forrás: Külügyminisztérium ... , -------------------------------------------- szükséges egy Magyarországnak jobb az EU-n belül, mint kívül • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL így a közvetett hatásokat is figyelembe véve néhány év után elérhető a nullszaldó. Az infláció lényeges csökkenése legkorábban 2005-2006-ban jelentkezhet. Az átmeneti kimaradás viszont jóval gyorsabb pénzromláshoz vezetne. A csatlakozás nem változtat érdemben a fizetési mérleg helyzetén - véli Hüttl Antónia, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa. A kedvező várakozások ugyanis már beépültek a gazdasági mutatókba. Az analízis szerint a GDP 2003 és 2006 között évente átlagosan 4,0 százalékkal nő, 0,8 százalékponttal gyorsabban, mint kimaradás esetén. Ez az ütem is azonban elmarad a tavaly nyáron elfogadott mal- ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉS, i főpályától. Abban ugyanis a kormány és a jegybank azzal számolt, hogy a 2003-as 4,0 százalék után a GDP-növekedés üteme fokozatosan 5,0-5,5 százalékra emelkedik 2006-ra. Az unión kívül maradva kezdetben még javulnának is az egyensúlyi mutatók, a forint várható leértékelődése segítené a kivitelt, ám a kezdeti növekedés hamar megtorpanna. Az infláció ugyanis gyorsan emelkedne (szélsőségesen esetben akár tíz százalékpontos ugrás is lehetséges), majd pénz- és tőkekivonás kezdődne. Mindez erőteljesen rontaná a fizetési mérleg és az államháztartás egyenlegét. A 2004-es csatlakozás legnagyobb nyertesei közé az ágazatok közül az építő- és építőanyag-ipar, valamint az ingatlanpiac tartozik, emellett a piacnyitás nyomán javul a szállítás helyzete is. Az uniós támogatások pedig a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart segíthetik az új nyertesek közé. Az egységes piac a legnagyobb kihívás elé a középvállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat állítja, mindkét kör számára komoly próbatétel lesz az erős verseny. A tanulmányt a Miniszterelnöki Hivatal rendelte meg. Az elkészítés 3,5 millió forintos költségét a kancellária szabadkézi keretből finanszírozta - tudta meg a NAPI Gazdaság. A MeH a győzteseken kívül az Ecostattól és a Pénzügykutatótól is kért ajánlatot. 2004-2006 ESIQHaH _________________Belépés Kimaradás GDP______________40_______3,2 Kivitel_____________91_______5,5 Beruházás__________________4,5 Foglalkoztatás_______05_______0,2 Lakossági fogyasztás 3,9_______42_ Reálbér 4,9 3,6 Infláció____________4,2 6,2 Forrás: tanulmány_________________ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat._______________________ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2003. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ TOVÁBB CSISZOLGAT MÓDSZERTANÁN A JEGYBANK Kevesebb hitel? • B. VARGA JUDIT A Magyar Nemzeti Bank (MNB) - folytatva az uniós módszertanhoz való közelítést - átalakította a pénzmennyiségi mutatókkal kapcsolatos adatgyűjtési módszertant. A monetáris bázis (M0) például ezentúl a pénzintézeteknek a jegybanknál elhelyezett egynapos betétei állományát is tartalmazza. Az M1 a látra szóló és folyószámlán levő devizabetéteket is magában foglalja, míg az M2-ből kikerültek a két éven túli futamidőre lekötött betétek. A legnagyobb változás az M3-nál következett be. Ez az aggregátum is karcsúsodott a hosszabb futamidejű konstrukciókkal, de egyúttal bővült az MNB-kötvényekkel, valamint a pénzpiaci alapok nem monetáris intézmények tulajdonában levő jegyeivel. Az MNB közreadta az átdolgozott idősort is, így a számsorok összehasonlíthatóak. A monetáris bázis növekedési indexe az előző havihoz képest - nyilvánvalóan a forró pénzek miatt - 27,3 százalékponttal emelkedett, miközben az éves növekedés 43,5 százalék lett. A többi mutatónál is kivétel nélkül gyorsulást hozott a január. A háztartási megtakarításokról - szintén a megújulás jegyében - már nem közöl adatokat az MNB, így erről a monetáris intézmények most megjelent konszolidált mérlegéből vonhatunk le némi következtetést. Az adatokból kiderül, hogy a vállalati hitelállomány csökkent és a magánszemélyek kölcsönei sem nőttek a korábbi hónapokban megszokott mértékben. Azt viszont, hogy a nem egészen 29 milliárd forintnyi növekmény - ez tavaly a második félévben rendre 50 milliárd körül alakult - a lakáshitel-bevételi kedv csökkenésének tudható-e be, nem állapítható meg. A háztartások januárban is preferálták a bankokat, ami egyértelműen kiderül a 60 milliárd forintnyi betétállomány-emelkedésből. ISMÉTELT A DEMOKRATIKUS ROMA KOALÍCIÓ Megalakult a cigány kisebbségi önkormányzat i NAPI GAZDASÁG Az országos cigány kisebbségi önkormányzatot választó elektorok megismételt gyűlésén a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) szerezte meg - két kivétellel - az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mandátumait. Az ismételt voksoláson egy ki- és beléptető rendszer segítségével folyamatos nyilvántartást vezettek az elektorokról. Az 53 fős testületben a korábban domináns Lungo Drom csupán két helyhez jutott, az egyiket Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az OCÖ korábbi elnöke foglalta el. A legtöbb szavazatot a DRK egyik vezetője, Horváth Aladár, a miniszterelnök romaügyi főtanácsadója kapta. Az elektori gyűléssel bebizonyosodott, hogy a magyarországi cigányság képes a demokratikus normák, a törvényesség tiszteletben tartásával választani - mondta Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke az eredményhirdetést követően. Az első választás eredményét - amely a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) elsöprő győzelmét hozta - az Országos Választási Bizottság jóváhagyta, ám azt a Legfelsőbb Bíróság a Lungo Drom panaszára megsemmisítette. Önként fizet az APEH - FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Kiderült azonban, hogy az alacsony jövedelműek egy része, valamint akiknek jövedelme év közben jelentősen változott, rosszul jártak. Emiatt az adótörvény utólagos módosításával lehetővé teszik, hogy akinek a 2002. év elején alkalmazott számítás a kedvezőbb, az azzal is számolhat, ebben az esetben azonban nem érvényesíthet évi 36 ezer forintnál több adójóváírást. Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint vitatható, hogy a jövedelem különbözőképpen adózik, attól függően, hogy egy éven belül milyen ütemezésben kereste meg az adózó. Máté szerint a törvényhozó szándéka az volt, hogy a minimálbér szeptembertől adómentes legyen, ezért módosították az adójóváírás mértékét. A már beterjesztetthez képest további módosítások nem várhatóak. Szakértők szerint a törvénymódosítás nyomán senki sem jár rosszabbul, mint 2001-ben. Azok azonban, akik nem tudják kihasználni a lehetséges adójóváírás teljes összegét - mivel szeptember előtt keletkezett jogosultságukat nem vihetik át az utolsó négy hónapra, illetve fordítva -, azok jobban sem jártak. ÚJABB HIBA? Angyal József, az adójóváírási fronton harcoló cégvezető szerint újabb problémákat okozhat, hogy a törvénymódosítás a 2001. december 31-i adó-jóváírási számítási módot teszi lehetővé. Az adózók számára 2001-ben még csak 1,05 millió forint volt a teljes adójóváírás felső határa, majd az 1,05 és 1,2 millió forint között fokozatosan csökkent nullára. 2002-ben a jogosultsági határ 1,2 millióra nőtt és 1,4 millió forintig „fogyott el” ez a lehetőség. 3