Napi Gazdaság, 2003. március (13. évfolyam, 43-63. szám)

2003-03-03 / 43. szám

IDÉN 3,5 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁST AD AZ ÁLLAM Minden internetszolgáltató csökkentheti az árat­ ­ DIÓSZEGI JÓZSEF Március közepétől vala­mennyi lakossági internet­­szolgáltató 25 százalékkal mér­sékelheti a kedvezményes (15, 40 és 100 órás) behívásos internetcsomagjainak díját - mondta Kovács Kálmán, az in­formatikai tárca vezetője pénte­ken, azt követően, hogy megál­lapodott az alternatív társaságok­kal (ISP-k) egy támogatási konst­rukcióról. Ennek kertében a tár­ca - az internetszolgáltatók brut­tó díjbevétele arányában - 6,5 százalékos támogatást nyújt e cégeknek, ha azok is ilyen mér­tékű kedvezményt biztosítanak. A kormányzat tavaly augusztus óta ugyanis percenként 77 fil­lérrel támogatja az internethez kapcsolódó távközlési költsége­ket. Az állam további 6,5 száza­lékos támogatást ad az ISP-knek, hogy ne jelentsen túlzott terhet a kedvezmény, míg a Matáv be­szedési kockázat címén 4 száza­lékot visszatérít az ISP-knek. Az internetszolgáltatók beje­lentkezés útján juthatnak hoz­zá az új támogatáshoz. (Az ISP- k korábban kijelentették, hogy nem tudják mérsékelni internetdíjaikat a Matáv által eredetileg bejelentett nagyke­reskedelmi árkonstrukcióban.) A miniszter szerint az állam a későbbiekben a széles sávú internetezést is támogatja, en­nek konstrukciója azonban csak március végére készül el. Emel­lett azokat az internethálózat­építőket is támogatni kívánják, amelyek a jelenlegi konstrukci­óban nem tudják igénybe ven­ni az adókedvezményeket, szá­mukra pályázati forrás áll majd rendelkezésre. A tárca célja, hogy a hírköz­lési törvény módosítása során olyan - a jelenleginél alacso­nyabb - összekapcsolási és végződtetési díjakat érvényesít­senek a szolgáltatók, amelyek már nem indokolnak a mosta­nihoz hasonló „adminisztratív beavatkozást”. A tárca idén összességében 3,5 milliárd fo­rinttal támogatja az internet el­terjedését. A tárca a ked­vezménnyel az ISP-kre is kiter­jeszti azt az internetezéssel kapcsolatos tá­mogatást, amit eddig csak a távközlési cé­gek kaptak. A KÉSÉSÉRT A LAZA FISKÁLIS POLITIKÁT OKOVA JÁRAI Az euró bevezetése 2008-ra tolódhat .■ KOLOZSI PÁL PÉTER A jelenlegi inflációs szint, il­letve a 2002-es költségvetési deficit miatt Magyarországon a jegybank által korábban java­solt 2007 helyett várhatóan csak 2008-ban válthatja fel a forin­tot az euró - jelentette ki pén­teken egy szakmai konferenci­án Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az államháztartás hiánya 2002-ben több mint 1600 mil­liárd forintot tett ki, ami a brut­tó hazai termék (GDP) 9,6 szá­zalékának felelt meg. Az inflá­ció tavaly decemberben 4,8 százalékos volt, az MNB szak­értői szerint - a monetáris kon­díciók változatlansága esetén - 2003 végén 5,2 százalékos pénzromlás várható, 2004 de­cembere pedig 4,0 százalékos árindexet hozhat. Az euró be­vezetéséhez az államháztartás hiányát a GDP 3 százaléka alá, az inflációt pedig 2-3 százalé­kos szintre kell mérsékelni. A forintsáv ellen másfél hó­napja indított spekulációs táma­dás után több szakértő is a mi­nél gyorsabb monetáris váltás mellett érvelt. A magyarázatok szerint az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás azon túl, hogy szá­mos közvetlen haszonnal jár, az önálló monetáris politika fel­adásával jelentős veszélyforrás­tól is megszabadítja a gazdasá­got (NAPI Gazdaság, 2003. feb­ruár 26., 3. oldal). A csatlakozó országoknak már ez EU-belé­­pés után, azaz jövő májusban dönteniük kell arról, milyen ütemezéssel veszik át az EU ár­folyamrendszerét, az ERM II.-t. Az Európai Központi Bank (ECB) és a helyi hatóságok kö­zösen határozzák meg a belépé­si árfolyamszintet. A kivitel főként a multiktól függ A FORGALOM SZERKEZETE illimiu­mig Az uniós csat­­ a molmnár csak a koordinációs Idén várhatóan hét-nyolc század központ - véte­lükkel nő az export, az import pe-­kedett Kovács dig ennél valamivel kisebb mér- László külügy­iekben bővül, így a külkereskedő- miniszter. sem egyenlege nem lesz rosszabb, mint tavaly - mondta Major István külügyi helyet­tes államtitkár. A tárca javasolja a kormánynak, hogy központi forrásokkal segítsék elő a kivitel növeke­dését, elsősorban a kereskedelemfejlesztésre és a külföldi befektetések ösztönzésére fordított összegek növelésével. A várakozásokkal ellentétben tavaly nem nőtt a külkereskedelmi deficit, sőt a 2001- es 3,5 milliárd euróhoz képest százmillió euróval mérséklődött. A kivitel az év első felében ki­egyensúlyozottan - az első negyedévben 9,3, a másodikban 10 százalékkal­­ bővült, az utolsó két negyedévben azonban megtört a tempó. A beho­zatalnál fordított tendencia érvényesült, a máso­dik félévben a növekedési ütem fokozatosan emel­kedett, így ősszel már látni lehetett, hogy semmi­vé válnak azok a remények, amelyek az árufor­galmi deficit jelentős csökkenéséhez fűződtek. Tavaly ismét lendületet kapott a vámszabad te­rületi export, míg a vámterületi kivitel az átla­gosnál kisebb mértékben - 3,9 százalékkal - nö­vekedett, aránya pedig 1,5 százalékponttal csök­kent. A teljes kivitel 39 százalékát multinacioná­lis cégek hozták, közülük hat működik ipari vám­szabad területen. ____________________Export Import lakozás után Élelmiszerek____________7______3_ nincs szükség Nyersanyagok____________2______2 Európa-ügyi­­Energiahordozók----------------2-----------1_ minisztérium-Feldolgozott termékek 31 36 m­m tagság Gépek, berendezések-----------58---------W­efo-V­iszont Forrás: Külügyminisztérium ... , -------------------------------------------- szükséges egy Magyarországnak jobb az EU-n belül, mint kívül­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL így a közvetett hatásokat is fi­gyelembe véve néhány év után elérhető a nullszaldó. Az inflá­ció lényeges csökkenése legko­rábban 2005-2006-ban jelent­kezhet. Az átmeneti kimaradás viszont jóval gyorsabb pénzrom­láshoz vezetne. A csatlakozás nem változtat érdemben a fizetési mérleg helyzetén - véli Hüttl Antónia, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa. A kedvező vára­kozások ugyanis már beépültek a gazdasági mutatókba. Az analízis szerint a GDP 2003 és 2006 között évente át­lagosan 4,0 százalékkal nő, 0,8 százalékponttal gyorsabban, mint kimaradás esetén. Ez az ütem is azonban elmarad a ta­valy nyáron elfogadott mal- ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉS, i főpályától. Abban ugyanis a kor­mány és a jegybank azzal szá­molt, hogy a 2003-as 4,0 száza­lék után a GDP-növekedés üte­me fokozatosan 5,0-5,5 száza­lékra emelkedik 2006-ra. Az unión kívül maradva kez­detben még javulnának is az egyensúlyi mutatók, a forint vár­ható leértékelődése segítené a kivitelt, ám a kezdeti növekedés hamar megtorpanna. Az infláció ugyanis gyorsan emelkedne (szélsőségesen esetben akár tíz százalékpontos ugrás is lehetsé­ges), majd pénz- és tőkekivonás kezdődne. Mindez erőteljesen rontaná a fizetési mérleg és az államháztartás egyenlegét. A 2004-es csatlakozás legna­gyobb nyertesei közé az ágaza­tok közül az építő- és építő­anyag-ipar, valamint az ingat­lanpiac tartozik, emellett a pi­acnyitás nyomán javul a szállí­tás helyzete is. Az uniós támo­gatások pedig a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart segíthetik az új nyertesek közé. Az egysé­ges piac a legnagyobb kihívás elé a középvállalkozásokat és az önfoglalkoztatókat állítja, mind­két kör számára komoly próba­tétel lesz az erős verseny. A tanulmányt a Miniszterel­nöki Hivatal rendelte meg. Az elkészítés 3,5 millió fo­rintos költségét a kancellária szabadkézi ke­retből finan­szírozta - tud­ta meg a NAPI Gazdaság. A MeH a győzte­seken kívül az Ecostattól és a Pénzügykuta­tótól is kért ajánlatot. 2004-2006 ESIQHaH _________________Belépés Kimaradás GDP______________40_______3,2 Kivitel_____________91_______5,5 Beruházás__________________4,5 Foglalkoztatás_______05_______0,2 Lakossági fogyasztás 3,9_______42_ Reálbér 4,9 3,6 Infláció____________4,2 6,2 Forrás: tanulmány_________________ A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénz­tár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat._______________________ MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2003. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ TOVÁBB CSISZOLGAT MÓDSZERTANÁN A JEGYBANK Kevesebb hitel?­ ­• B. VARGA JUDIT A Magyar Nemzeti Bank (MNB) - folytatva az uniós mód­szertanhoz való közelítést - át­alakította a pénzmennyiségi mutatókkal kapcsolatos adat­­gyűjtési módszertant. A monetá­ris bázis (M0) például ezentúl a pénzintézeteknek a jegybanknál elhelyezett egynapos betétei ál­lományát is tartalmazza. Az M1 a látra szóló és folyószámlán levő devizabetéteket is magában foglalja, míg az M2-ből kikerül­tek a két éven túli futamidőre lekötött betétek. A legnagyobb változás az M3-nál következett be. Ez az aggregátum is karcsú­­sodott a hosszabb futamidejű konstrukciókkal, de egyúttal bő­vült az MNB-kötvényekkel, va­lamint a pénzpiaci alapok nem monetáris intézmények tulajdo­nában levő jegyeivel. Az MNB közreadta az átdol­gozott idősort is, így a számsor­ok összehasonlíthatóak. A mo­netáris bázis növekedési inde­xe az előző havihoz képest - nyilvánvalóan a forró pénzek miatt - 27,3 százalékponttal emelkedett, miközben az éves növekedés 43,5 százalék lett. A többi mutatónál is kivétel nélkül gyorsulást hozott a janu­ár. A háztartási megtakarítások­ról - szintén a megújulás jegyé­ben - már nem közöl adatokat az MNB, így erről a monetáris intézmények most megjelent konszolidált mérlegéből von­hatunk le némi következtetést. Az adatokból kiderül, hogy a vállalati hitelállomány csök­kent és a magánszemélyek kölcsönei sem nőttek a koráb­bi hónapokban megszokott mértékben. Azt viszont, hogy a nem egészen 29 milliárd fo­rintnyi növekmény - ez tavaly a második félévben rendre 50 milliárd körül alakult - a la­­káshitel-bevételi kedv csökke­nésének tudható-e be, nem ál­lapítható meg. A háztartások januárban is preferálták a bankokat, ami egyértelműen kiderül a 60 milliárd forint­nyi betétállo­mány-emelke­désből. ISMÉTELT A DEMOKRATIKUS ROMA KOALÍCIÓ Megalakult a cigány kisebbségi önkormányzat­ i NAPI GAZDASÁG Az országos cigány kisebbsé­gi önkormányzatot választó elektorok megismételt gyűlé­sén a Demokratikus Roma Ko­alíció (DRK) szerezte meg - két kivétellel - az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) mandá­tumait. Az ismételt voksoláson egy ki- és beléptető rendszer segítségével folyamatos nyil­vántartást vezettek az elekto­rokról. Az 53 fős testületben a korábban domináns Lungo Drom csupán két helyhez ju­tott, az egyiket Farkas Flórián fideszes országgyűlési képvise­lő, az OCÖ korábbi elnöke fog­lalta el. A legtöbb szavazatot a DRK egyik vezetője, Horváth Aladár, a miniszterelnök ro­maügyi főtanácsadója kapta. Az elektori gyűléssel bebizo­nyosodott, hogy a magyarorszá­gi cigányság képes a demokra­tikus normák, a törvényesség tiszteletben tartásával választa­ni - mondta Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság el­nöke az eredményhirdetést kö­vetően. Az első választás ered­ményét - amely a Demokrati­kus Roma Koalíció (DRK) elsöp­rő győzelmét hozta - az Orszá­gos Választási Bizottság jóvá­hagyta, ám azt a Legfelsőbb Bí­róság a Lungo Drom panaszára megsemmisítette. Önként fizet az APEH - FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Kiderült azonban, hogy az alacsony jövedelműek egy része, va­lamint akiknek jövedelme év közben jelentősen változott, rosszul jártak. Emiatt az adótörvény utólagos módosításával lehetővé te­szik, hogy akinek a 2002. év elején alkalmazott számítás a ked­vezőbb, az azzal is számolhat, ebben az esetben azonban nem érvényesíthet évi 36 ezer forintnál több adójóváírást. Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnö­ke szerint vitatható, hogy a jövedelem különbözőképpen adózik, attól függően, hogy egy éven belül milyen ütemezésben kereste meg az adózó. Máté szerint a törvényhozó szándéka az volt, hogy a minimálbér szeptembertől adómentes legyen, ezért módo­sították az adójóváírás mérté­két. A már beterjesztetthez ké­pest további módosítások nem várhatóak. Szakértők szerint a törvény­­módosítás nyomán senki sem jár rosszabbul, mint 2001-ben. Azok azonban, akik nem tud­ják kihasználni a lehetséges adójóváírás teljes összegét - mivel szeptember előtt kelet­kezett jogosultságukat nem vi­hetik át az utolsó négy hónap­ra, illetve fordítva -, azok job­ban sem jártak. ÚJABB HIBA? Angyal József, az adójóváírási fronton harcoló cégvezető szerint újabb problémákat okozhat, hogy a törvénymódosítás a 2001. december 31-i adó-jóváírási számítási módot teszi lehetővé. Az adózók számára 2001-ben még csak 1,05 millió forint volt a teljes adójóváírás felső határa, majd az 1,05 és 1,2 millió forint között fokozatosan csökkent nullára. 2002-ben a jogosultsági határ 1,2 millióra nőtt és 1,4 millió forintig „fogyott el” ez a lehetőség. 3

Next