Napi Gazdaság, 2003. április (13. évfolyam, 64-84. szám)

2003-04-01 / 64. szám

A MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2003. ÁPRILIS 1., KEDD AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS ÁTALAKÍTJA A SZERVEZETET Kiéleződött a PM és Arnold viszonya­ ­• VIEH GYÖRGY ZSOLT A hivatalából tegnap távozó Arnold Mihály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) országos parancsnoka a tiszt­ség átadását követő sajtótájé­koztatón újságírói kérdésre el­mondta, hogy választások után számos támadás érte mind a VPOP-t, mind személyét. A szervezet és a Pénzügyminisz­térium (PM) között az utóbbi időben nem volt felhőtlen a kapcsolat. Arnold kijelentette, bár a pénzügyminiszter tavaly - a nyugdíjkorhatár elérésekor - további öt évvel meghosszab­bította szolgálati idejét, de már akkor sem gondolta, hogy kitöl­ti ezt az időt. Korábban arra készült, hogy az EU-csatlakozás Az első vámunió az Osztrák—Ma­gyar Monarchiában jött létre, ez minta volt az Európai Közösség vámuniójának kialakításához, ami megalapozta az Európai Unió létre­hozását. Magyarországnak is ko­moly vámhagyományai vannak, az első szocialista országként 1973- ban lett a GATT tagja, mig irányítani fogja a szerveze­tet. Ez azonban meghiúsult. A jövőben várható a VPOP és a vámszervezet informatikai rendszerének korszerűsítése - hangoztatta László Csaba pénz­ügyminiszter, aki szerint a VPOP beszedési feladatai az EU-csatlakozás után Brüsszel számára még fontosabb lesz­nek, hiszen a bevételek 75 szá­zaléka az EU-hoz kerül. Tavaly a vámhivatal által beszedett teljes összeg több mint 2000 milliárd forint volt. Azt egyelőre nem lehet tud­ni, hogy VPOP-nál milyen át­alakítást hajtanak végre. Ar­nold elmondta, hogy készült egy részletes terv a szervezet átalakítására - ebben nem sze­repelt leépítés -, véleménye szerint a jelenlegi létszámra szükség van. Jelentős problé­mának nevezte, hogy létszám­igényes feladatokra nem ka­pott embereket: ilyen a bűnül­dözés, a belső és külső ellen­őrzés, ami az EU-ban is na­gyobb hangsúlyt kap. A terve­zeteket már az új parancsnok terjesztheti elő a PM-nek, ám azokat még át kell tekintenie. HIRDETMÉNY A QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Rt. (1054 Budapest, Báthori u. 4.) (a továbbiakban: Társaság) egyszemélyi tu­lajdonosa élve a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 172. §-ának (1) be­kezdésében foglalt jogával 2003. március 31-én kelt ala­pítói döntésével elfogadta az igazgatóságnak a 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, a Felügyelő Bizott­ság jelentését a számviteli törvény szerinti éves beszá­molóról és az adózott eredmény felhasználásáról, a könyvvizsgáló jelentését a számviteli törvény szerinti be­számolójáról és javaslatát az adózott eredmény felhasz­nálásáról. Az alapító döntött arról, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 229. íj­ának c) pontjában rögzített „önkéntes kölcsönös biztosí­tó pénztár részére végzett vagyonkezelés” és d) pontjá­ban foglalt „magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyon­kezelés" tevékenységet folytatni kívánja, ezért a tevé­kenységi körét a TEÁOR 2003 szerinti 66.02 számú „Cso­portos nyugdíjbiztosítás” valamint a 66. 03. „Nem élet­­biztosítás" megnevezésű tevékenységgel bővíti, továb­bá a Társaság jegyzett tőkéjét egyszázmillió forintra fel­emeli. Az Alapító döntött a könyvvizsgáló megbízásáról a 2003. üzleti év éves beszámolóját elfogadó rendes közgyűlés bezárásáig. QUAESTOR Befektetési Alapkezelő Rt. CSÖKKENT A LAKOSSÁG BIZALMA Kevésbé optimisták a nagyvállalatok • NAPI GAZDASÁG A Top-100 konjunktúraindex értéke a februári jelentős emel­kedéshez viszonyítva kismértékben csökkent - derül ki az Ecostat legfrissebb felméréséből. A nagyvállalatok rövid távú gazdasági várakozásai kiegyensúlyozott műkö­dési feltételeket jeleznek. A konjunktúramu­tató értéke kilenc hónapra visszatekintve 50- 55 százalék között ingadozott, a 2002 máso­dik félévét jellemző csökkenő tendencia egye­lőre stabilizálódni látszik. A magyarországi nagyvállalati kör a működési feltételek és az értékesítési lehetőségek szerény mértékű ja­vulásával számol 2003-ban. Az év utolsó har­madában komoly az esélye annak, hogy a nö­vekedés gyorsulásában tavaly érzékelhető sze­repet játszó belföldi fogyasztás és kommuná­lis beruházások helyét a termelés és az ex­portértékesítés élénkülése veszi át. A kis- és középvállalati (kkv) szektor bizal­mi trendje a múlt évi erőteljes változások után 2003 első hónapjaiban stabilizálódott. A bizalmi mutatók szin­ten maradásából az is következik, hogy a többségében hazai tulajdonú vállalkozások az év második és harmadik negyedév­ében kiegyensúlyozott gazdasági feltételek mellett remélik foly­tatni működésüket. A kkv­­szektor versenyképességének javításában a belső források mérsékelt szerepet játszhat­nak. Az EU-csatlakozás küszö­bén a vállalatok felzárkózási esélyeinek növelésében egyre nagyobb igény jelentkezik a külső fejlesztési források iránt. A lakosság gazdasági várako­zásait mutató index az első negyedévben 3,1 százalék­­ponttal csökkent az előző ne­gyedévihez képest, értéke 41,7 százalék volt. INTERJÚ BIGE LÁSZLÓ NAGYVÁLLALKOZÓVAL Állami segítséget vár a péti Nitrogénművek­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ma Kanadától Ausztráliáig, Hollandiától Amerikáig élnek ro­konaim a világban. Belém is ezt nevelték, nagyapámtól is ezt hal­lottam, hogy mindegy hová, csak Biharkeresztesen legyünk túl, tehát menjünk el Romániából. Amikor én dönthettem erről, az ott élő rokonaimra figyelemmel választhattam Amerika vagy Nyu­­gat-Európa több országa között is, de Magyarországra jöttem. Kon­cepciózus ember vagyok, hosszú távra gondolkodom, körülbelül meg tudom ítélni azt, hogy hét-nyolc év múlva mit fogok csinál­ni, és ez mindig be is jött. Úgy véltem, ahhoz, hogy a magammal szemben támasztott elvárásokat teljesíteni tudjam és sikeres le­hessek, nem kell elmennem Amerikába vagy Nyugat-Európába. Igaz, hogy ez 1984-ben volt - egy vagon bútorral jöttem át, annyit engedtek át a határon -, de nekem lett igazam. - Vasúton jött? - Nem, egy kamionnal, de akkor a románok így számoltak. Utá­nam egy évvel jött a feleségem és a nagyobb fiam, később szüle­tett még két fiam. S mivel vegyész vagyok, 1990-től vegyiparral elkezdtem foglalkozni. Magánvállalkozói engedélyem pedig ko­rábban is volt már, valamikor a 1980-as évek végétől ki lehetett váltani az engedélyt vegyipari termékek külkereskedelmi forgal­mazására.­­ Térjünk rá a műtrágyára. Miközben cége, a péti Nitrogén­­művek Rt. raktáraiban eladatlan ammóniumnitrátműtrágya­­készletek halmozódnak, egyes vélekedések sze­rint - kihasználva a decemberi-januári vám­mentes időszakot - ön is jócskán vásárolt a pé­tinél jóval olcsóbb import műtrágyából... - A Bige Holding 1991 óta minden évben im­portál műtrágyát, kisebb-nagyobb mennyiségben. Amióta megvettük a Tiszamenti Vegyiműveket, nem importáltunk MPK műtrágyát. A holding­hoz kilenc cég tartozik, mindegyik önálló jogi személy, azzal az elvárással, hogy eltartsa magát. Ezeknek a cé­geknek nyilván új stratégiát alakítunk ki - hiszen megvettük a Nitrogénműveket is -, hogy ne zavarják a péti gyár termelését. De nem tudom, miért szúr szemet bárkinek is az, hogy az ország­ba az utóbbi időben beérkezett több százezer tonna nitrogénala­pú műtrágyából a Bige Holding cégcsoporthoz tartozó egyik cég behozott 14 138 tonnát. - Tehát nem fedik az igazságot azok a vélekedések, amelyek szerint egy nagy bank vezetője nagyobb hitelt adott volna nagy mennyiségű műtrágya importjához? - Nem. Ez badarság. A VPOP minden egyes tonna importról számot ad. Ebben a statisztikában csak a rangsor jelenik meg a későbbiekben, de az illetékesek megnézhetik, hogy ki mennyit hozott be. A listának a hátterében ott vannak az off-shore cégek is. Azok ugyan nem vámkezelhetnek Magyarországon, az ő vo­natkozásukban importőrként azok a cégek szerepelnek, amelyek vámkezelték az árut, hiszen be kellett fizetniük a vámilletéket. Innentől nincs az egészben semmi titok. Az illetékesek előtt nyi­tott könyv az egész történet. - A tavalyi megszüntetés után nem megkésve állították vissza a vámpótlékot az ammónium-nitrát-műtrágyára? - Nem volt nyilvános, hogy novemberben eltörlik a tonnánkén­ti 5200 forint vámpótlékot, ám mindenki tudott erről, akit érint­hetett. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy december­ben megérkezett az orosz-magyar határra 142 ezer tonna műtrá­gya, ami rendkívül nagy mennyiség. Mindenki pontosan tudta te­hát, hogy van egy vám nélküli hónap. Abban tévedtek a kereske­dők, hogy nem gondolták: még januárban sem állítják vissza a vá­mot. Mivel azonban nem állították vissza, mindenki annyit ho­zott be, amennyit bírt. Az importot ugyanis 21 500 forintért le­hetett megvásárolni, és nem 23 500 forintért - tehát 10 százalé­kos haszonnal - adták tovább, hanem 33 000 forintért, tehát 50- 60 százalékos extraprofittal. Ezután pedig a február 1-jétől vissza­állított vámpótlék már valóban okafogyottá vált. Más kérdés, hogy a piacon most teljes a zűrzavar, senki sem tudja, hogy mennyi mű­trágyára van szükség, de az már látszik, hogy több van az igé­nyeknél, amelyek körülbelül 550 ezer tonnára rúgnak a június­tól a következő év júniusig tartó szezonban.­­ Az import kapcsán 36 ezer forint tonnánkénti árról beszél­nek házhoz szállítva. A péti áru mennyibe kerül?­­ Pét minden ellenkező híreszteléssel ellentétben 35 500 fo­rintért adta el tavaly decemberben is a legdrágább műtrágyáját, ma pedig még olcsóbb, mert el kell adnia mintegy 150 ezer ton­nás készletét, amelynek jobb a minősége, mint az importnak, s ezt a gazdálkodók tudják is. Egyrészt nem poros, másrészt az im­portáru általában nem tartalmaz tapadásgátló szert, egy-két hó­nap elteltével tehát összecsomósodik. - Hogyan került a péti gyár ebbe a helyzetbe? - Azért, mert mi vesszük a legdrágábban a gázt - mintegy kétharmadrészt ebből készül az ammónium-nitrát-műtrágya­­ a környező országok között, beleértve még Nyugat-Európát is. Az ilyen nagy felhasználóknak, mint mi, mindenütt 20-40 százalék­kal olcsóbb, Magyarországon viszont hatósági áras. Három éve ezer köbméter gázért a péti Nitrogénművek átlagosan 80 dollárt fize­tett a Malnak, tavaly már 162 dollárt. Ez vezetett oda, hogy nem tudunk versenyezni a Kelet-Európából származó, Oroszországban ezer köbméterenként 20, Ukrajnában 60, Romániában pedig 85 dolláros gázzal készült műtrágyával, pedig a péti gyár európai színvonalú, az elmúlt tíz év alatt minden évében 1,1-1,5 milli­árd forintot költött felújításra és beruházásra. Az unió 16 - első­sorban kelet-európai és afrikai - országgal szemben tart fenn mű­trágyavámot, tonnánként 47,07 eurót. Magyarország hamarosan tagja lesz az uniónak, élvezi majd a vámvédelmet, s persze a gáz­ár sem lesz mindig annyira szubvencionált az említett országok­ban, mint ma.­­ A gáztörvény már az EU-csatlakozás előtt, 2004. január 1- jétől lehetővé teszi, hogy a péti gyár attól vásárolja a gázt, akitől akarja. A belépésig hátralevő időszak egyik része tehát ez év végéig, a másik a jövő év elejétől a csat­lakozásig tart. Az első kérdés, hogy mit lehet tenni idén a készletek eladása érdekében, a második pedig, hogy január 1-jétől kitől vásá­rolnak gázt?­­ Január 1-jétől attól vesszük a gázt, aki a leg­olcsóbban, a legjobb feltételekkel adja. Vannak jelentkezők. A gázár meghatározása mindig az olajár függvényében történik, s negyedévente vál­tozik, ma valahol 120 dollár körül van. Igazából éves átlagárral érdemes számolni; én azt gondolom, megkapjuk majd azon a leg­jobb piaci áron, ahogy bármely más hozzánk hasonló nagy fel­használó Európában. Ez pedig azt jelenti, hogy bárkivel szemben versenyképesek vagyunk. Nyilvánvaló, hogy addig a péti Nitro­génműveknek szüksége van némi állami segítségre. A 30 milli­árdos termelési értékű cég 14 adónemben - évtől függően - mint­egy 2,1-2,5 milliárd forint közötti adót fizet, éves bérköltsége 3,3 milliárd forint. Tehát ha azt mondanánk, hogy bezárjuk a gyárat, mert nem tudjuk működtetni, ez is tét lenne. Bízom benne, hogy ez nem fordulhat elő, mert aki azt gondolja, hogy a magyar mező­­gazdaság megvan a péti gyár nélkül, azt nem tudom másként mi­nősíteni, mint hogy ássa az ágazat sírját és nem ért a kérdéshez. - Arra gondol, hogy egy ország mezőgazdasága sem lehet ki­szolgáltatva az importnak? - Ilyen Európában sehol nincs, és nem is fordult elő. Az import ugyanis csak addig olcsó, ameddig belső árszabályozás is van, ugyanakkor teljesen bizonytalan, vagy van, vagy nincs. Három év­vel ezelőtt például Romániából egy kilogramm műtrágya sem jött - mivel uniós szinten volt a gázár -, most pedig több érkezett on­nan, mint Oroszországból. Nem beszélve arról, hogy a péti gyár bezárása esetén az ott dolgozó mintegy 1100 fő egy évre számí­tott munkanélküli segélye több lenne, mint amennyire a gyárnak szüksége van, s nekünk dolgozik még a gyárudvaron belül lévő tizenhárom kft. mintegy 500 dolgozója is. A gyárat ráadásul, ve­gyi üzem lévén, nem lehet leállítani, nagyon gyorsan elamortizá­lódna. - Milyen nagyságú állami segítségre gondol, és milyen for­mában? - Mintegy 2 milliárd forintra lenne szükség. Ezt kétféleképpen lehet elképzelni, s ez ügyben folynak is a tárgyalások. Az egyik: munkahelymegtartó támogatást kapnánk, a másik pedig - ami­vel a magyar gazdák is jól járnának most -, hogy tonnánkénti ki­egészítő ártámogatást adna az állam az értékesítéshez. Ez tonnán­ként 8 ezer forintot jelentene, ami a péti 150 ezer tonnára vetítve 1,1-1,2 milliárd forint. Ezáltal olcsóbban juthatnának hozzá a gaz­dálkodók a műtrágyához, amely így nem maradna a péti gyár rak­táraiban sem. Ez már csak azért is méltányos lenne, mert miköz­ben valakik nagyot kaszáltak az importon, a péti gyár igen nagy kárt szenvedett miatta. Ráadásul nem hallottam arról, hogy a ma­gyar kormány gazdaságpolitikai irányvonalába beleillene, hogy jól működő gyárakat csukat be. - Hét-nyolc év múlva mit csinál majd? - Remélhetőleg lesz még néhány műtrágyagyáram a régióban. Aki azt gondolja, hogy a magyar mezőgazdaság megvan a péti gyár nélkül, azt nem tudom másként minősíteni, mint hogy ássa az ágazat sírját.

Next