Napi Gazdaság, 2003. július (13. évfolyam, 125-147. szám)
2003-07-01 / 125. szám
2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA 2003. JÚLIUS 1., KEDD VALAHOL NIGÉRIÁBAN Az ötvenszázalékos üzemanyagár-emelés miatt Nigériában kirobbant általános sztrájk és a zavargások megbénították a világ 8. legnagyobb olajexportáló országának életét, ami azonnal megemelte a kőolaj árát KEMÉNY KIHÍVÁS AZ EURÓZÓNÁHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS Világméretű deflációtól és dollárgyengüléstől tart a BIS Új veszélyt jelent a világgazdaság fellendülésére a dollár gyengülése és a defláció. A BIS szerint Kelet-Közép-Európának az euróhoz való csatlakozás a vártnál keményebb kihívást jelent. BINA PÉTER A világ vezető jegybankjait tömörítő bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) éves jelentése szerint nem úgy látszik, mint ha gyökeres javulás előtt állna a világgazdaság. A kilátások az Egyesült Államokban bizonytalanok, Japánban vegyesek, Európában pedig gyengültek. Az unióhoz csatlakozó kelet-közép-európai országok az eurózónába való belépéshez szükséges konvergenciát a magas államháztartási hiány miatt valószínűleg nehezebben érhetik el annál, mint azt a jelenlegi adatok sugallják - állapítja meg a BIS. A monetáris politika alakítása sem egyszerű: ha túl alacsony a kamatszint, megugranak a beruházások és nő az inflációs nyomás, ha túl magas, jönnek a forró pénzek, valamint lehetetlenné válik az államháztartási hiány mérséklése. Tavaly csak Szlovénia, Litvánia, és Lettország felelt meg a GDP-arányos hiányra vonatkozó 3 százalékos maastrichti kritériumnak. A mutató - amelynek átlaga a térségben 4,1-ről 4,2 százalékra kúszik fel - Magyarországon a tavalyi 4-ről idén 4,7 százalékra nő. A világgazdaságra két fő veszély leselkedik: a dollár gyengülése és a defláció. A dollár leértékelődése előnyös az USA- nak, mert a folyó fizetési mérleg hiányát japán és európai befektetők finanszírozzák, így az amerikai fellendülést is támogatják. A dollárnak az utóbbi egy évben a többi vezető devizából képzett kosárhoz képesti 11 százalékos értékvesztése máris fokozta a deflációs nyomást Japánban és Kínában, mert a két ország valutájára felértékelődési nyomás nehezedik. Emellett szinte az összes többi nagy gazdasági régióban nyilvánvalóvá vált a dezinflációs folyamat. A defláció a tőzsdei árfolyamok meredek esésével, a bércsökkentésekkel szembeni erős ellenállással és már nagyon alacsony kamatokkal párosult. A vállalatok beruházási hajlandósága a mérlegek rendbetétele miatt alacsony, ami azért kedvezőtlen, mert a növekedés eddigi hajtóereje, a lakossági fogyasztás az emelkedő munkanélküliség, az ingatlanárak esetleges süllyedése és az eladósodottság árnyékában meggyengülhet az USA-ban és Európában. A BIS soros elnöke a tíz vezető jegybank választása alapján Jean- Claude Trichet francia jegybankelnök lett. Trichet az Európai Központi Bank (ECB) elnöki tisztének is várományosa. Meglepő szlovák külkereskedelmi többlet • SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY Szlovákia külkereskedelmi mérlege májusban 1,864 milliárd korona többlettel zárt, ami meglepte az elemzőket, akik korábban 5,5 és 8,1 milliárd korona közötti hiányt jósoltak. Az eredmény annak köszönhető, hogy a kivitel 2002 májusához viszonyítva 31,4 százalékkal nőtt, elérve a 68 milliárd koronát, miközben a behozatal a vizsgált időszakban mindössze 5,6 százalékkal emelkedett. Ez döntően az autóexport számlájára írható, amely 2002 hasonló időszakához viszonyítva 12 százalékkal növekedett, s volumene elérte a 21 milliárd koronát, amire eddig nem volt példa. Az év első öt hónapjának külkerhiánya csak 10,7 milliárd korona, szemben a 2002 hasonló időszakában mért 35,8 milliárdos deficittel. Szlovákia exportjának 62,6 százaléka irányul az Európai Unióba és 92,2 százaléka az OECD tagállamaiba, míg az import 50,4 százalék, illetve 78,7 százalék volt. A 2000 áprilisa óta nem tapasztalt külkereskedelmi többlet hatására a korona árfolyama a reggeli 41,630/680 korona/euró szintről hétfő délben 41,470/ 520 korona/euróra erősödött rrmaazdasaa [mEGÚJULÓ GAZDASÁGI ERŐFORRÁS - TÖBB, MINT MÁSFÉL ÉVE VÁLTOZATLAN ÁRON!S?Hillgazdasági előfizetés online szolgáltatással bővítve □ 1 példány egy évre 39 000 Ft □ 1 példány egy évre 49 000 Ft □.... példány (több példány esetén) egy évre, példányonként 36 000 Ft □ 1 példány fél évre 27 000 Ft □ 1 példány fél évre 21 000 Ft Cégnév:.............................................................................................................................................................................................................. Név:...................................................................................................Beosztás:............................................................................................. Cím:................................................................................................................................................................................................................. Telefon:............................................................................................... E-mail............................................................................................ Fizetés módja: átutalási csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve:........................................................................................................................................................................................ Számlafizető címe:........................................................................................................................................................................................ Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. Lemondás esetén előfizetői díjat nem áll módunkban visszatéríteni! TÖRTÉNELMI VERESÉGET SZENVEDETT AZ IG METALL Kedvezően fogadták a német adócsökkentési tervet A közgazdászok pozitívan reagáltak a német kormány vasárnap bejelentett adócsökkentési tervére, a finanszírozás körül azonban viták várhatók. • PAPP ZOLTÁN Általában pozitív értékeléseket kapott tegnap a német kormánynak az a döntése, hogy 2005- ről 2004-re hozzák előre a személyi jövedelemadó csökkentését (NAPI Gazdaság, 2003. június 30., 2. oldal). Üdvözölte a lépést Martin Wansleben, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, aki szerint helyes irányba mutat az állami redisztribúció szűkítése. Hasonlóképp foglalt állást Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke, hangsúlyozva, hogy az adócsökkentést az állami szektor átfogó karcsúsításának kell kísérnie. Szintén jónak ítélte a kormány elhatározását Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke, de azt is hangoztatta, hogy az adók leszállítása nem vonhatja maga után a költségvetési hiány jelentős emelkedését. A mintegy 20 milliárd euró értékű adócsökkentés finanszírozása egyelőre bizonytalan. Hans Eichel pénzügyminiszter az állami támogatások lefaragásával, privatizációval, valamint új hitelek felvételével akarja előteremteni a fedezetet. A Handelsblatt szerint a bevételkiesést legnagyobbrészt hitelekből fogja pótolni a szövetségi költségvetés, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a német deficit 2002-höz és 2003-hoz hasonlóan jövőre is magasabb lesz a valutauniós stabilitási paktumban rögzített 3 százaléknál. Az adócsökkentést az ellenzéki többségű felsőháznak is meg kell szavaznia, és az uniópártok vezetői már jelezték, hogy nemet mondanak rá, ha a kormány növeli az állami hitelfelvételt. Valószínű azonban, hogy az ellenzék csak a szeptemberi bajorországi tartományi választás után alakítja ki álláspontját. Az adócsökkentési tervnél közelebbről érint számos vállalatot és több százezer embert az, hogy az IG Metall nehézipari szakszervezet eredménytelennek nyilvánította és lefújta sztrájkját, amit azért indított, hogy a keleti tartományokban is vezessék be a 35 órás munkahetet. Bár a szakszervezeti tagság a szociáldemokraták egyik fontos bázisát jelenti, a kormány ezúttal nem állt melléjük. Az IG Metall ötven év óta először szenvedett vereséget sztrájkban, így a kommentárok érthető módon történelmi kudarcról beszélnek, s rámutatnak, hogy a fiaskó általában a szakszervezetek gyengüléséről tanúskodhat. EURÓPAI UNIÓ Két olasz az EU élén : GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Mától Róma veszi át a következő fél évre az EU soros elnökségét. Az egykori hat alapító egyike hagyományosan integrációpárti, de amióta Silvio Berlusconi kormányfő felfedezte, hogy a nemzeti érdekek hangsúlyozásával szavazatokat nyerhet, már nem idegen tőle az euroszkepticizmus. Az unió élén két olasz áll majd, akiknek hazai rivalizálása veszélyeztetheti Európa érdekeit. (Valószínű, hogy Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke és Berlusconi a következő parlamenti választáson egymás ellenfelei lesznek, amint már voltak is.) Berlusconi várhatóan igyekszik majd kihasználni az EU-elnökség reflektorfényét, ami alkalmas lehet arra is, hogy elterelje a figyelmet instabillá vált koalíciós kormányáról. Bár mindketten kifejtették, hogy készek az együttműködésre, az előjelek nem biztatóak. A korrupcióval vádolt Berlusconi az SME-perben pár hete ellentámadásba kezdett és csalással vádolta Prodit, aki annak idején felelős volt a cég privatizációjáért. Pedig az euró stabilitását őrző maastrichti kritériumok „ésszerűbb” interpretálását követelő Prodi akár szövetségesre is lelhetne honfitársában, aki most a feltételek enyhítését javasolja. Berlusconi a költségvetési deficit engedélyezett (a GDP 3 százaléka) határának túllépésével indítana nagyszabású infrastruktúra-fejlesztő beruházásokat, amelyek a gyengélkedő EU gazdaságát segítenének talpra állítani. Csakhogy Giulio Tremonti pénzügyminiszter akkor állt elő a 70 milliárd eurós tervvel, amikor Brüsszel a TEN program felülvizsgált változatán dolgozik (NAPI Gazdaság, 2003. június 29., 2. oldal), így az időzítés nem keltett osztatlan örömöt. Az sem talált pozitív visszhangra, hogy az olasz tejkvótát túllépő gazdák büntetésének enyhítését Róma az attól független adóharmonizációs csomag több hónapi blokkolásával csikarta ki. Berlusconi az olasz elnökség prioritásait majd csak holnap, az Európai Parlamentben hozza nyilvánosságra, de az EU előtt álló kihívások, mint a bevándorlási politika vagy az igazságügyi szervek szorosabb együttműködése aligha hiányozhat a listáról. Márpedig ezek az olasz belpolitikában most különösen puskaporos témáknak számítanak, hiszen az Északi Liga vezetője, Umberto Bossi ágyúkkal lövetne a lélekvesztőkön érkező menekültekre. Az is nyugtalanságot kelt Párizsban és Berlinben, hogy Berlusconi Washington-barát politikáját megtoldotta Izrael, Törökország és Oroszország EU-tagságának felkarolásával. SILVIO BERLUSCONI Minimális bizalomjavulás az eurózónában • NAPI GAZDASÁG Igen szerényen javult az üzleti és a fogyasztói bizalom az euróövezetben júniusban - a brüsszeli bizottság kompozit indexe 98,2 pontra emelkedett a májusi 98,1-ről. Az adat megfelel az elemzői várakozásoknak. Az üzleti bizalom mínusz 13-ról mínusz 12-re, a fogyasztói mínusz 20-ról mínusz 19-re emelkedett. A bizottság szerint az utóbbi változás annak tudható be, hogy a fogyasztók valamivel kedvezőbben ítélik meg az általános gazdasági helyzetet és kevésbé félnek az állásvesztéstől. A vállalati körben azonban továbbra is bizonytalanok a kilátások. Az egyes országokat tekintve Németországban és Portugáliában javult az üzleti bizalom, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában és Luxemburgban romlott, az euróövezet többi országában stagnált. Lengyelország nem rohan a valutaunióba Lengyelország arra törekszik, hogy 2008-ban vagy 2009- ben csatlakozzon az eurózónához, de nem kívánja emiatt feláldozni a gyorsabb gazdasági növekedést - jelentette ki Jerzy Hausner gazdasági miniszter. Az expanzív fiskális stratégia híveként ismert Hausner - aki nemrég vette át az addig a pénzügyminisztériumhoz tartozó gazdaság- és költségvetési politika irányítását - a kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség kongresszusán azt hangoztatta, hogy a maastrichti kritériumoknak való megfelelés elfojtaná a kibontakozóban lévő gazdasági fellendülést. Beszédében kitért arra is, hogy a költségvetés hiánya, amely az idén várhatóan a bruttó hazai termék 4 százaléka körül lesz, 2004-ben és 2005-ben emelkedni fog bizonyos, az európai uniós tagsággal kapcsolatos kiadások miatt. Dariusz Rosati, a lengyel jegybank monetáris politikai tanácsának tagja szerint ez megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét az euró 2008-2009- es bevezetése iránt, mivel ha nem kezdenek hozzá sürgősen a fiskális reformokhoz, a hiányt képtelenség lesz addigra a 3 százalékos limit alá szorítani. A Reutersnak nyilatkozó független elemzők szintén úgy vélik, hogy a gazdasági növekedést serkenteni hivatott költségvetési lazítás esetén Lengyelország ebben az évtizedben nem válhat az euróövezet tagjává.