Napi Gazdaság, 2004. július (14. évfolyam, 126-147. szám)

2004-07-29 / 146. szám

WWW. NAPI. H U__________________________________________________________________________________________________________ 2004. JÚLIUS 29. XIV. ÉVFOLYAM 146. (3720.) SZÁM |^g] pénzügyeink szerkeszti: B­­arga Judit III I Magánpénzügyek a világban I Szolgáltatásmustra Koreai hagyományőrzés a technika jegyében Kártyák tétlenségre ítélve A REPÜLŐTÉREN LÁTHATÓ PÉNZEMBEREK KÖZÜL KIRÍNAK A KELET-EURÓPAIAK? Bankár stílus: öltöny, sötét autó • VIGH GYÖRGY ZSOLT A bankároknak stílusirány­zatot, nem pedig divatot kell követniük - érzékelteti a pénz­emberek öltözködésének lé­nyegét Schiffer Miklós, a Schiffer Consulting divatszak­értő-tulajdonosa. Ez legfőképp a férfiak esetében igaz, míg a nőknek a szemérem és a tradí­ció kell, hogy meghatározza a ruhatárát. Magyarországon még mindig nincs akkora jelentősége a ban­károk körében a megfelelő öl­tözködésnek, mint Nyugat-Eu­­rópában, s erre jobban odafi­gyelnek Lengyelországban, sőt Oroszországban is - hangsú­lyozza Schiffer. A negyven év alattiak esetében azonban érzé­kelhető a változás, adnak az el­várásokra, így átgondoltabb a ruhatáruk. Egy bankártól elvár­juk a korrekt, makulátlan megjelenést, mert egy jól öltö­zött ember mindig bizalmat kelt - vallja Schiffer. Ez azon­ban - annak ellenére, hogy egyelőre inkább ilyen irányú­ak a változások - nem jelenti a „begombolkozott” viseletét, az egyformaságot. Töltőtoll, öltöny, sötét autó: ezek vagyunk mi - foglalja össze Diósi László, a K&H Bank vezérigazgató-helyettese, hoz­zátéve: a prudens, konzervatív magatartásnak meg kell jelen­nie az öltözködésben is. A ban­kárvilágban azonban belülről személve is akadnak ezen a té­ren még bőven kívánnivalók. A hazai pénzemberek közül sokan nem öltöznek stílusosan. A bankárok körében ma még nem jellemző a divattanács­adók segítségül hívása, ami külföldön meglehetősen gya­kori - állítja Magyari Tamás, a Pál Zileri üzletvezetője. Diósi szerint bár a tendencia az öl­tözködést illetően javul, ám a kép még távolról sem tökéle­tes. A leggyakoribb kifogás a felsővezetők esetében a minő­ségi elkötelezettség hiánya le­het. Schifferhez hasonlóan Diósi is úgy véli, hogy a fiata­labb generáció már a kellő pénzt költi a megfelelő öltöz­ködésre. Általános vélemény szerint ma már nincs nívóérté­ke, mégis sokan külföldön vá­sárolnak. Ennek oka, hogy a hazai kínálat gyengébb, hoz­zánk képest még Prága vagy Varsó is több jó üzlettel büsz­kélkedhet. Azt illetően, hogy a magyar bankárok méretre sza­bott vagy konfekcióöltönyt vesznek-e, ma még nagyon ve­gyes a kép - mondja egybe­hangzóan Schiffer Miklós, Magyari Tamás és Kaffka Imréné, a Mister férfidivatüz­let tulajdonosa. Diósi tapaszta­latairól így vall: egy brüsszeli reptéren is megállapítható, hogy melyik gép megy Milánó­ba és melyik Kelet-Európába. Az olasz bankárok összeté­­veszthetetlenek. A bankárstí­lus persze nem olcsó. Egy jobb márkájú, jól szabott konfekció­öltöny - tehát nem a kisebb-na­­gyobb áruházláncok kínálata - 600 és 1000 euróba, illetve 700-1200 dollárnyi forintba kerül idehaza. A Mister ősszel megpróbálkozik egy drágább, 200 ezer forint fölötti árfekvé­sű Dormeuil kollekcióval. Kaff­ka Imréné fontos részletként említi - ami el is várt -, hogy egy-egy öltönytípusból általá­ban csak szűk szériákat, 3-5 darabos készletet hoz be az or­szágba. Jók a már méretre sza­bottan készülő öltönyök - le­gyen az René Lazard, Pál Zileri, vagy Dormeuil márkájú -, de a bankárokon igazán a legfino­mabb anyagokból, teljesen kéz­zel készített méretes modellek mutatnak. Ezek ára azonban forintban már a milliós szintet ostromolja. FOLYTATÁS A II. OLDALON­­ A bankárok ruházatának legfontosabb darabja nem az ing vagy az öl­töny, hanem a legalább 80 ezer forintba kerülő cipő. Igen fontosak per­sze az egyéb kiegészítők, mint például a mandzsettagomb, de akár a töltőtoll vagy a szemüveg is. Korlátozott plasztikbiztonság • NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR A külföldi utazásra készülő honfitársaink számára mára már általánosan elfogadottá vált, hogy kinntartózkodásuk idejére biz­tosítást kötnek. Az elmúlt hetekben ugyan komoly vihart kavart az unión belüli baleset-biztosítás, az E-lit-es nyomtatvány kér­désköre, ám - többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviselőinek nyilatkozata alapján - ma már tud­ható, hogy a rövid időtartamra szóló kinntartózkodások esetén még mindig javasolt az utazási biztosítás megkötése. Bonyolult ugyanis az igény érvényesítése, és ettől a hónaptól kezdve már nemcsak a sürgősségi ellátásra, hanem az azt követő kórházi ápo­lásra is jogosulttá tevő nyomtatvány regisztrálása is. FOLYTATÁS A IV. OLDALON •­A kártyák­hoz kapcsolt biztosítás ti­pikusan az utazási gon­dokra (pél­dául poggyász­kár) jó, bal­eset vagy be­tegség esetén közel sem elegendő. Munkáltatók által hizlalt számlák­ ­• NAPI GAZDASÁG Az egészségpénztárak közül az idén több is módosította tag­díjfelosztási szisztémáját. Az MKB-nál például az önkéntes biztosítási ágon ma már a ré­gebbi fele, évi százezer forint tagdíj alatt a befizetések 95 szá­zaléka kerül a pénztártag egyé­ni számlájára. E felett viszont - mintegy ösztönözve a tagokat a magasabb tagdíj fizetésére - sá­vosan (egészen 99 százalékig) nő az egyéni számlákra kerülő összeg. Korábban viszonylag sok kasszánál alkalmaztak hasonló megoldást, de ezek egy részénél az idén áttértek az egységes le­vonásra. Vélhetően a feltámadt díjverseny miatt (NAPI Pénz­ügyeink, 2004. március 23.) több nagy pénztárnál már csak minden befizetett összeg 10 szá­zalékát viszik el a működési és a likviditási tartalékok töltésére. Az egész szektorban, de szak­értői szinten is arra számítottak, hogy több tényező hatására ala­posan megnőnek majd a pénz­tári befizetések. A tagdíjak emel­kedését a sávos rendszerek mel­lett az idei évtől érvényes befek­tetési jellegű és egyéb adóked­vezmények is ösztönözhették. Az eddigi adatok alapján azon­ban ezek a várakozások nem igazán váltak valóra. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2004 első negyedévéről közreadott elem­zéséből ugyanis az derül ki, hogy az egyéni tagdíjbefizetések ará­nya nemhogy növekedett volna, hanem még csökkent is. Márpe­dig például a befektetési jellegű adókedvezmények igénybevé­teléhez nyilvánvalóan nem a munkáltatók által havi rendsze­rességgel a kasszába adott pénz, hanem egy-egy nagyobb sum­­májú tagi kiadás lenne logikus. FOLYTATÁS a IV. OLDALON . NEM KÖNNYÍTIK MEG A TURISTÁK ÉLETÉT A DEVIZASZÁMLÁK Megkülönböztetett számlakínálat A bankok magánszemélyeknek szánt devizaszámla-kínálata meglehetősen eltérő, ezeknek a számlatípusoknak egy része azonban ma még csupán befektetési célokat szolgál, bár az itt tartott összegek jócskán leapadtak. D­R. VARGA JUDIT A devizaszámlával rendelkező óvatlan ügyfeleket a nyaralás előtt igen kellemetlen meglepetés is érheti. Hiába gondolják ugyanis úgy, hogy devizaszámla-birtokosként jobb helyzetben vannak csak forinttal rendelkező társaiknál, a célország valutá­jához nem minden esetben juthatnak zökkenőmentesen. Még akkor sem, ha számlájának éppen az a devizaneme. A Buda­pest Bankban (BB) például két nappal korábban délelőtt tízig be kell jelenteni, ha valaki há­romezer euró vagy dollár feletti összeget szeretne felvenni. Egyéb valutanem esetében ezt a jelzést, ha valaki nem akar hoppon maradni, összeghatár­tól függetlenül meg kell tenni. Arra sem árt figyelni, hogy a bank csak azt vállalja, hogy az előzetesen bejelentett kérés­nek kizárólag a megjelölt nap delétől tesz eleget. Visszaváltáskor pedig (több bankhoz hasonlóan) a BB kikö­ti, hogy érméket nem köteles elfogadni. A díjait a héten alap­vetően megváltoztató (NAPI Gazdaság, 2004. július 27., 9. oldal) Erste ezt úgy oldja meg, hogy az érme elszámolásakor olyan magas jutalékot alkalmaz, ami elveheti az ügyfelek ked­vét az ilyen tranzakcióktól. Az apró 25 százalékát, de minimum 3 eurót számol ugyanis fel ilyen esetekben a bank. Az Inter-Eu­­rópa Bank (IEB) félmillió forint, illetve azzal egyenértékű valu­taösszeget meghaladó készpénz felvételekor - megjelölve azok igényelt címleteit is­­ köti ki, hogy erről egy nappal korábban 12 óráig tegyen bejelentést az ügyfél. Nem csak a valuta felvéte­le lehet egyébként lassított. A Raiffeisen Bank például már ele­ve jelzi, hogy bizonyos esetek­ben a devizában indított átuta­lás, de az így érkező tételek is a szokásosnál két nappal to­vább keringenek a rendszer­ben. Erre a kétnapos csúszás­ra érdemes figyelni, ha valaki vár vagy küld devizát. A devizaszámlák fenntartá­sa amúgy nem tűnik olcsó mu­latságnak. Különösen abban az esetben lehetnek magasak a költségek, ha az ügyfél az előbb említetthez hasonló tranzakciókat is végez. A ban­kok többségénél fizetni kell akkor is, ha pénz érkezik a számlára, és persze küldés esetén is. FOLYTATÁS a III. OLDALOK .­

Next