Napi Gazdaság, 2005. január (15. évfolyam, 1-21. szám)

2005-01-03 / 1. szám

____________________________ ______________________________________________________ ____ A tervezettnél kevésbé, de bővül az IBR Mégsem került a süllyesztőbe az IBR, a megszavazott költségvetés szerint ugyanis legfeljebb 2,5 millió lakosra, de kiterjeszthetik az ellátásszervezőkre épülő rendszert.­ ­ MOLNÁR BARBARA A költségvetési tervezetben még ötmillió fő szerepelt, ám a kormányváltást követően már csak ötszázezres bővítésről volt szó, végül 2,5 millió lakosra terjesztik ki az irányított betegel­látási rendszert (IBR). Úgy tűnik, az előző szak­vezetés „üdvöskéje” mégsem kerül a kukába. Az IBR-t mint a leendő egészségügyi reform alapját 2003 végén dobta be a köztudatba az akkor még Kökény Mihály vezette egészségügyi minisztéri­um, és a továbbiakban mind a tárca, mind az OEP élén lévők állították, hogy ez lehet a magyar egész­ségügy megváltója. Emiatt év elején az OEP pá­lyázatokat írt ki további egymillió lakosnak a rend­szerbe történő bevonására. A már meglévő szervezők 300 ezerrel növelték az ellátottak szá­mát, míg a pályázatokon keresztül hét újonc lépett be a rendszer­be, 700 ezer lakost bevonva, így jelenleg 1,9 mil­lió lakost és mintegy 1170 háziorvost érint köz­vetlenül az IBR. Ezzel együtt a szakminiszter a reformért felelős kormánybiztossal együtt meg­kezdte az ellátásszervezőkre épülő reform kidol­gozását. A kormányváltás azonban nem kímélte az egészségügyi reformot sem, akárcsak a szak­minisztert, illetve - ha csak közvetve is - a rend­szer születésekor bábáskodó OEP-főigazgatót. Az októberben a parlament elé benyújtott költ­ségvetésben még az szerepelt, hogy 5 millió főre bővítik a rendszerben részt vevő lakosok számát. A végleges változat 2,5 millió lett. Az így „fel­szabadult” 2,3 milliárd forintból 880 milliót pá­lyázati úton a háziorvosi praxisok fejlesztésére költenek, míg 1,5 milliárd forint a fekvőkasszába vándorolt - mondta a NAPI Gazdaságnak Vojnik Mária politikai államtitkár. Az 1999-ben modellkísérletként in­dult rendszerben az egészségügyi szolgáltatók önkéntesen társulnak, kapacitásaikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy - általá­ban háziorvosokból vagy járóbeteg­intézményből alakult - ellátásszer­vező koordinálja. A betegút követé­se, pénzeszközök kezelése, minő­ségbiztosítási és monitoring rend­szer működtetése miatt tartják gaz­dasági szakemberek is életképes­nek a rendszert. MINDEN A tervezettnél kisebb rend­szerből szár­mazó 2,3 milli­árdos megtaka­rítást már szét is osztották TOVÁBBRA SEM TALÁL MAGÁRA AZ IDEGENFORGALOM A vártnál jóval nagyobb a folyó deficit­ j­é­­• DOMOKOS LÁSZLÓ MOLNÁR CSABA A folyó fizetési mérleg hiá­nya 1,729 milliárd euró volt a tavalyi harmadik negyedévben - adta hírül az MNB. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa erre az időszak­ra 1,512 milliárd euró volt (NAPI Gazdaság, 2004. december 29., 1­ 3. oldal), a Reuters konszenzusa 1,57 milliárd euró deficitet muta­tott. Tavaly a harmadik negyedévben a deficit 1,419 milliárd eurót tett ki, így az első háromnegyed éves deficit 5,302 milliárd euró volt, szemben a 2003 azonos idő­szakában kimutatott 4,793 milliárd euróval. Az adatok revíziója nyomán a második negyedéves hiány számottevően mérséklődött, emögött az áll, hogy a korrigált adatok szerint az export a jegybank korábbi kimutatásánál jóval gyorsab­ban nőtt - így a felülvizsgált adat lényegesen közelebb van a KSH által közzétetthez. A szolgáltatásoknál az idegenforgalom és az egyéb szolgáltatások esetében is romlott a po­zíció az előző negyedévhez képest. Elemzői vé­lemények szerint a hiány növekedését alapve­tően a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege okozta, és folytatódik a turizmus három és fél éve tartó gyengélkedése. Az idegenforgalom többlete a vizsgált időszakban 288 millió euró volt, míg egy évvel korábban 386 millió eurót tett ki. Draskovics Tibor pénzügyminiszter sze­rint a kedvezőtlen idegenforgalmi egyenleg rész­ben számbavételi okokkal magyarázható. (A KSH, az MNB és a gazdasági tárca szakértői új módszertanon dolgoznak, amely várhatóan jövő év tavaszától reálisabban tükrözi az idegenfor­galom alakulását.) A jövedelem során a piaci várakozásoknál na­gyobb lett a romlás, nőtt a külső adósság és emel­kedtek a kamatterhek is. A jegybank szerint a jövedelmek és a folyó transzferek egyenlegének alakulása növekvő hiányt mutat, amely a köz­vetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedel­mek elszámolásából, az adósságállomány növe­kedése miatti nagyobb kamatszolgálati teherből, részben az uniós kötelezettségek folyó transz­ferként való megjelenéséből ered. A pénzügyminiszter az adatokból azt olvasta ki, hogy jól teljesít a reálgazdaság és érzékelhe­tő a kormány szándékainak megfelelő fordulat a gazdaságban. Draskovics Tibor úgy véli, ked­vező változás mutatkozik a hiány finanszírozá­si szerkezetében: a nem adóssággeneráló tőke­­beáramlás a deficitnek csaknem a felét fedezi - erre a piaci elemzők is számítottak várakozá­saikban. 1­513 A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A jegybanki adatok szerint a tavalyi első három negyedévben részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem for­májában összesen közel 2,3 milliárd euró értékű külföldi köz­vetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon. Ez nem­csak 2003 azonos időszakához viszonyítva mutat több mint félmilliárd eurós emelkedést, de az elmúlt évtized legmaga­sabb első három negyedévi nem adóssággeneráló működőtőke-beáramlását jelzi. A kedvező adatok megerősítik a GKM korábbi várakozását, amely szerint 2004-ben éves szinten (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jöve­delem formájában) 3-3,5 milliárd euró körüli értékű külföldi működőtőke érkezhet Magyarországra - adta hírül a gazdasági tárca. A kilenc hónap alatt a legtöbb új, részvénytőke formájú külföldi közvetlen tőkebefektetés Hollandiából (600 millió euró) és Németországból (359 millió euró) származott, míg az Egyesült Államokból 116 millió euró érkezett. Az első há­rom negyedévi külföldi közvetlen részvénybefektetések na­gyobb része (902 millió euró) a szolgáltató ágazatokban - ezen belül szállítás, raktározás, posta és távközlés (312 mil­lió), ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (309 millió) és a kereskedelem, javítás (200 millió) ágazatokban­­ valósult meg. A feldolgozóiparba 366 millió euró érkezett. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG­A 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ j ! Mekkorát fékezünk?­ ­• NAPI GAZDASÁG A kormány decemberi prog­nózisai alapján azzal számol, hogy a magyar gazdaság lendü­lete nem törik meg, így a tava­lyi 3,9 százalék körüli produk­ció után 2005-ben 4,0 százalék­kal nő a bruttó hazai termék (GDP). A kormányzatnál to­vábbra is óvatosabb a jegybank. Az MNB legutóbbi inflációs je­lentésében az alappályát 3,7 szá­zalékos GDP-vel számították ki. A magyarországi „főállású” kutatóintézetek a jövő évvel kap­csolatban óvatosak: GDP-prog­­nózisukat a jegybanki 3,7 és a kormányzati 4,0 százalék közé helyzeték el. Közülük az Ecostat 2005-ös prognózisa a leginkább borúlátó, mivel 3,8 százalékos növekedést jelez, míg 2004-re 4,0 százalékot várnak. A 2005- ös negatív konjunkturális előre­jelzések főleg a várható csökke­nő külföldi kereslettel függnek össze. Mivel 2005-ben az EU- ban várhatólag visszaesik a fo­gyasztás növekedésének üteme, a magyar export növekedése az Ecostat szerint lassul. A kutatók 2004-hez viszonyított alacso­nyabb export-import dinamiká­val számolnak, ráadásul - a la­kossági fogyasztás emelkedése miatt - a behozatali dinamika megelőzheti a kivitelét. A várható idei pénzromlásnál viszonylag csekélyek a különb­ségek: a konvergenciajelentés legújabb verziójában ugyanis a PM 4,5 százalékos éves átlagos inflációval számol. A jegybank pedig - a közös célnak megfele­lően - 4,4 százalékos decembe­ri és 4,5 százalékos éves átlagos fogyasztói árindexre számít. A kutatóintézetek többsége az inf­lációval kapcsolatban a PM­­MNB közös célként megfogal­mazott 4,5 százaléknál 0,2-0,3 százalékkal többre számít. A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas ma­rad, a GDP kilenc százalékáról várhatóan az idén csupán 8,5 százalékra mérséklődik, így a 2004- es 6,9 milliárd euró után 2005- ben 6,9-7,25 milliárd euróra rúghat. A prognoszták közül - hagyományosan - az MNB a leginkább pesszimisa, az alappálya ugyanis 7,7 milli­árd eurós idei hiánnyal számol. PM MNBEcostatGKI Kopint-Datorg Pénzügykutató GDP 4,0 3,7 3,8 4,0 3,9 3,7 Beruházás 7,3 n. a. 8,0 8,0 8,0 5,5 Éves átlagos infláció 4,5 4,5 4,8 4,8 4,4 4,7 Folyó fizetési mérleghiány (Mrd euró)7,25 7,7 6,9 6,9 6,8 7,1 Forrás: PM, MNB, kutatóintézetek ■ ÉRTÉKELÉS Ki ► Draskovics Tibor pénzügyminiszter Nagyon fontos év volt 2004 abból a szempontból, hogy a gazdaság kiszámítható, fenntartható növekedési pályára állt. Idén várhatóan ezen a pályán halad tovább: a gazdaság kiegyensúlyozottan fejlő­dik, minden fontos mutató - beleértve az egyensúlyiakat is - javul majd.­ ­ Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke A tavalyi elvesztegetett év volt, semmi olyan lépést nem tett a kormányzat, ami hosszú távra megalapozta volna a növekedést. Az új pénzügyminiszter által beígért reformokból nem lett semmi, csak apróbb kiigazítások történtek. A mostani a túlélés éve lesz, egy rossz konvergenciaprogrammal, az unió túlzott deficitelvárá­sával és a választásokra való előkészületekkel terhelve. Sok a kérdőjel a vállalkozói járulék körül­ ­• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A jogszabály szerint az egész­ségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem négy százalé­kát teszi majd ki ez a Mun­­kaerőpiaci Alapba folyó járulék, amelynek mértéke megegyezik a munkavállalók esetében fize­tendő 3 százalékos munkaadói és 1 százalékos munkavállalói járulék mértékével. A pénzügyi tárcánál abból indultak ki, hogy az érintett vállalkozók jellem­zően a minimálbér után fogják fizetni a járulékot (a jogszabály a mindenkori minimálbért adja meg a legkisebb lehetséges alapnak), így jövőre 11,2 milli­árdos bevételt várnak - mond­ta lapunknak Nagy Judit, a Fog­lalkoztatási és Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezető-he­lyettese. Ez az összeg az első há­rom negyedév után folyhat be, a negyedik negyedévi penzumot pedig 2006 januárjában fizetik be az érintettek. A külön gyűjtött alapból elő­ször 2006-ban igényelhetnek vállalkozói járadékot az arra jo­gosultak; a biztosításmatemati­kai számítások szerint az alap éves forgalmi egyenlege 2010- ben fordul át negatívba. A tár­ca szakértői egyéb adat híján a jelenlegi munkanélküliségi rá­tából indultak ki, a valós gya­korlat azonban már csak a jo­gosultsági feltételekből adódó­an is ettől eltérő lehet. Az egyé­ni vállalkozók esetében ugyan­is a feltételek között szerepel a vállalkozói igazolvány vissza­adása is, társas vállalkozások esetében pedig többnyire a tár­saság alapító okiratának módo­sításával kell járnia a járadék igénylésének, mivel a munka­­nélküli vállalkozó nem lehet a társaság beltagja vagy ügyveze­tője - mondta Nagy. A járadék mértékének számítása meg­egyezik a munkavállalóknál ismert munkanélküli-segély számításának módjával, a ha­vonta kapható összeg minimu­ma így 22 230, maximuma 44 460 forint lenne 2005-ben. A szaktárca átlagosan havi 37-38 ezer forintos járadékösszeggel számolt igénylőnként. A járulék befizetésének mód­járól egyelőre nincsenek pontos információk (a fizetési kötele­zettségnek első ízben 2005. áp­rilis 12-éig kell eleget tenni), az mindenesetre biztos, hogy az APEH egy újonnan létrehozott számlára kéri a befizetéseket, a járulékkal kapcsolatos bevallást pedig az szja-bevallásban lehet majd benyújtani. Nagy Judit sze­rint lesz mód a kötelezettséget a vállalkozói számláról teljesítő­Zara László adószakértő szerint érthe­tetlen, hogy a jogszabály megalkotá­sakor a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek miért nem tiltakoztak az ellen, hogy a vállalkozói járulék nem számolható el költségként. A munka­­vállalók esetében fizetendő munka­adói járulék elszámolhatóságából ki­indulva a szakértő úgy véli, hogy in­dokolt volna a vállalkozói költségek között nyilvántartani a vállalkozói já­rulékot is. Zara meglehetősen bizony­talannak tartja, hogy mennyien igény­lik majd a járadékot, mivel ehhez egyéni vállalkozók esetében a vállal­kozás felszámolása, társas vállalko­zóknál az alapító okirat módosítása kelle­ni, amennyiben az adózó ren­delkezik ilyennel. A közelmúlt­ban azonban felmerültek továb­bi lehetőségek: a járulék lakos­sági folyószámláról való vagy csekken történő befizetése. Az adóhatóság lapunk érdeklődésé­re reagálva jelezte, hogy a járu­lékkal kapcsolatos végrehajtási rendelet a közeljövőben lát nap­világot. ÉRINTETT CÉGEK (EZER DARAB) 2003 2004* Működő­ Csőd és végelszámolás Működő Csőd és végelszámolás Betéti társaság 186,5 9,6 181,6 10,6 Egyéni vállalkozó 467,5-450,7-* /­///. negyedév Forrás­­: KSH Professzionális segítségnyújtás fejlesztési pályázatok kidolgozásához... Aktuális pályázati információk a legjobb cégek Tanácsadó Központ tanácsadójától! Pályázati lyásla Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Tel ./Fax: (36-22) 327-940, 327-939 E­mail: info@consultingcenter.hu www.consultingcenter.hu

Next