Napi Gazdaság, 2005. január (15. évfolyam, 1-21. szám)
2005-01-03 / 1. szám
____________________________ ______________________________________________________ ____ A tervezettnél kevésbé, de bővül az IBR Mégsem került a süllyesztőbe az IBR, a megszavazott költségvetés szerint ugyanis legfeljebb 2,5 millió lakosra, de kiterjeszthetik az ellátásszervezőkre épülő rendszert. MOLNÁR BARBARA A költségvetési tervezetben még ötmillió fő szerepelt, ám a kormányváltást követően már csak ötszázezres bővítésről volt szó, végül 2,5 millió lakosra terjesztik ki az irányított betegellátási rendszert (IBR). Úgy tűnik, az előző szakvezetés „üdvöskéje” mégsem kerül a kukába. Az IBR-t mint a leendő egészségügyi reform alapját 2003 végén dobta be a köztudatba az akkor még Kökény Mihály vezette egészségügyi minisztérium, és a továbbiakban mind a tárca, mind az OEP élén lévők állították, hogy ez lehet a magyar egészségügy megváltója. Emiatt év elején az OEP pályázatokat írt ki további egymillió lakosnak a rendszerbe történő bevonására. A már meglévő szervezők 300 ezerrel növelték az ellátottak számát, míg a pályázatokon keresztül hét újonc lépett be a rendszerbe, 700 ezer lakost bevonva, így jelenleg 1,9 millió lakost és mintegy 1170 háziorvost érint közvetlenül az IBR. Ezzel együtt a szakminiszter a reformért felelős kormánybiztossal együtt megkezdte az ellátásszervezőkre épülő reform kidolgozását. A kormányváltás azonban nem kímélte az egészségügyi reformot sem, akárcsak a szakminisztert, illetve - ha csak közvetve is - a rendszer születésekor bábáskodó OEP-főigazgatót. Az októberben a parlament elé benyújtott költségvetésben még az szerepelt, hogy 5 millió főre bővítik a rendszerben részt vevő lakosok számát. A végleges változat 2,5 millió lett. Az így „felszabadult” 2,3 milliárd forintból 880 milliót pályázati úton a háziorvosi praxisok fejlesztésére költenek, míg 1,5 milliárd forint a fekvőkasszába vándorolt - mondta a NAPI Gazdaságnak Vojnik Mária politikai államtitkár. Az 1999-ben modellkísérletként indult rendszerben az egészségügyi szolgáltatók önkéntesen társulnak, kapacitásaikat és a szolgáltatások iránti szükségleteket egy - általában háziorvosokból vagy járóbetegintézményből alakult - ellátásszervező koordinálja. A betegút követése, pénzeszközök kezelése, minőségbiztosítási és monitoring rendszer működtetése miatt tartják gazdasági szakemberek is életképesnek a rendszert. MINDEN A tervezettnél kisebb rendszerből származó 2,3 milliárdos megtakarítást már szét is osztották TOVÁBBRA SEM TALÁL MAGÁRA AZ IDEGENFORGALOM A vártnál jóval nagyobb a folyó deficit jé• DOMOKOS LÁSZLÓ MOLNÁR CSABA A folyó fizetési mérleg hiánya 1,729 milliárd euró volt a tavalyi harmadik negyedévben - adta hírül az MNB. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa erre az időszakra 1,512 milliárd euró volt (NAPI Gazdaság, 2004. december 29., 1 3. oldal), a Reuters konszenzusa 1,57 milliárd euró deficitet mutatott. Tavaly a harmadik negyedévben a deficit 1,419 milliárd eurót tett ki, így az első háromnegyed éves deficit 5,302 milliárd euró volt, szemben a 2003 azonos időszakában kimutatott 4,793 milliárd euróval. Az adatok revíziója nyomán a második negyedéves hiány számottevően mérséklődött, emögött az áll, hogy a korrigált adatok szerint az export a jegybank korábbi kimutatásánál jóval gyorsabban nőtt - így a felülvizsgált adat lényegesen közelebb van a KSH által közzétetthez. A szolgáltatásoknál az idegenforgalom és az egyéb szolgáltatások esetében is romlott a pozíció az előző negyedévhez képest. Elemzői vélemények szerint a hiány növekedését alapvetően a szolgáltatások és jövedelmek egyenlege okozta, és folytatódik a turizmus három és fél éve tartó gyengélkedése. Az idegenforgalom többlete a vizsgált időszakban 288 millió euró volt, míg egy évvel korábban 386 millió eurót tett ki. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint a kedvezőtlen idegenforgalmi egyenleg részben számbavételi okokkal magyarázható. (A KSH, az MNB és a gazdasági tárca szakértői új módszertanon dolgoznak, amely várhatóan jövő év tavaszától reálisabban tükrözi az idegenforgalom alakulását.) A jövedelem során a piaci várakozásoknál nagyobb lett a romlás, nőtt a külső adósság és emelkedtek a kamatterhek is. A jegybank szerint a jövedelmek és a folyó transzferek egyenlegének alakulása növekvő hiányt mutat, amely a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek elszámolásából, az adósságállomány növekedése miatti nagyobb kamatszolgálati teherből, részben az uniós kötelezettségek folyó transzferként való megjelenéséből ered. A pénzügyminiszter az adatokból azt olvasta ki, hogy jól teljesít a reálgazdaság és érzékelhető a kormány szándékainak megfelelő fordulat a gazdaságban. Draskovics Tibor úgy véli, kedvező változás mutatkozik a hiány finanszírozási szerkezetében: a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás a deficitnek csaknem a felét fedezi - erre a piaci elemzők is számítottak várakozásaikban. 1513 A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A jegybanki adatok szerint a tavalyi első három negyedévben részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelem formájában összesen közel 2,3 milliárd euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon. Ez nemcsak 2003 azonos időszakához viszonyítva mutat több mint félmilliárd eurós emelkedést, de az elmúlt évtized legmagasabb első három negyedévi nem adóssággeneráló működőtőke-beáramlását jelzi. A kedvező adatok megerősítik a GKM korábbi várakozását, amely szerint 2004-ben éves szinten (részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában) 3-3,5 milliárd euró körüli értékű külföldi működőtőke érkezhet Magyarországra - adta hírül a gazdasági tárca. A kilenc hónap alatt a legtöbb új, részvénytőke formájú külföldi közvetlen tőkebefektetés Hollandiából (600 millió euró) és Németországból (359 millió euró) származott, míg az Egyesült Államokból 116 millió euró érkezett. Az első három negyedévi külföldi közvetlen részvénybefektetések nagyobb része (902 millió euró) a szolgáltató ágazatokban - ezen belül szállítás, raktározás, posta és távközlés (312 millió), ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (309 millió) és a kereskedelem, javítás (200 millió) ágazatokban valósult meg. A feldolgozóiparba 366 millió euró érkezett. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ j ! Mekkorát fékezünk? • NAPI GAZDASÁG A kormány decemberi prognózisai alapján azzal számol, hogy a magyar gazdaság lendülete nem törik meg, így a tavalyi 3,9 százalék körüli produkció után 2005-ben 4,0 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP). A kormányzatnál továbbra is óvatosabb a jegybank. Az MNB legutóbbi inflációs jelentésében az alappályát 3,7 százalékos GDP-vel számították ki. A magyarországi „főállású” kutatóintézetek a jövő évvel kapcsolatban óvatosak: GDP-prognózisukat a jegybanki 3,7 és a kormányzati 4,0 százalék közé helyzeték el. Közülük az Ecostat 2005-ös prognózisa a leginkább borúlátó, mivel 3,8 százalékos növekedést jelez, míg 2004-re 4,0 százalékot várnak. A 2005- ös negatív konjunkturális előrejelzések főleg a várható csökkenő külföldi kereslettel függnek össze. Mivel 2005-ben az EU- ban várhatólag visszaesik a fogyasztás növekedésének üteme, a magyar export növekedése az Ecostat szerint lassul. A kutatók 2004-hez viszonyított alacsonyabb export-import dinamikával számolnak, ráadásul - a lakossági fogyasztás emelkedése miatt - a behozatali dinamika megelőzheti a kivitelét. A várható idei pénzromlásnál viszonylag csekélyek a különbségek: a konvergenciajelentés legújabb verziójában ugyanis a PM 4,5 százalékos éves átlagos inflációval számol. A jegybank pedig - a közös célnak megfelelően - 4,4 százalékos decemberi és 4,5 százalékos éves átlagos fogyasztói árindexre számít. A kutatóintézetek többsége az inflációval kapcsolatban a PMMNB közös célként megfogalmazott 4,5 százaléknál 0,2-0,3 százalékkal többre számít. A folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas marad, a GDP kilenc százalékáról várhatóan az idén csupán 8,5 százalékra mérséklődik, így a 2004- es 6,9 milliárd euró után 2005- ben 6,9-7,25 milliárd euróra rúghat. A prognoszták közül - hagyományosan - az MNB a leginkább pesszimisa, az alappálya ugyanis 7,7 milliárd eurós idei hiánnyal számol. PM MNBEcostatGKI Kopint-Datorg Pénzügykutató GDP 4,0 3,7 3,8 4,0 3,9 3,7 Beruházás 7,3 n. a. 8,0 8,0 8,0 5,5 Éves átlagos infláció 4,5 4,5 4,8 4,8 4,4 4,7 Folyó fizetési mérleghiány (Mrd euró)7,25 7,7 6,9 6,9 6,8 7,1 Forrás: PM, MNB, kutatóintézetek ■ ÉRTÉKELÉS Ki ► Draskovics Tibor pénzügyminiszter Nagyon fontos év volt 2004 abból a szempontból, hogy a gazdaság kiszámítható, fenntartható növekedési pályára állt. Idén várhatóan ezen a pályán halad tovább: a gazdaság kiegyensúlyozottan fejlődik, minden fontos mutató - beleértve az egyensúlyiakat is - javul majd. Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke A tavalyi elvesztegetett év volt, semmi olyan lépést nem tett a kormányzat, ami hosszú távra megalapozta volna a növekedést. Az új pénzügyminiszter által beígért reformokból nem lett semmi, csak apróbb kiigazítások történtek. A mostani a túlélés éve lesz, egy rossz konvergenciaprogrammal, az unió túlzott deficitelvárásával és a választásokra való előkészületekkel terhelve. Sok a kérdőjel a vállalkozói járulék körül • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A jogszabály szerint az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem négy százalékát teszi majd ki ez a Munkaerőpiaci Alapba folyó járulék, amelynek mértéke megegyezik a munkavállalók esetében fizetendő 3 százalékos munkaadói és 1 százalékos munkavállalói járulék mértékével. A pénzügyi tárcánál abból indultak ki, hogy az érintett vállalkozók jellemzően a minimálbér után fogják fizetni a járulékot (a jogszabály a mindenkori minimálbért adja meg a legkisebb lehetséges alapnak), így jövőre 11,2 milliárdos bevételt várnak - mondta lapunknak Nagy Judit, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ez az összeg az első három negyedév után folyhat be, a negyedik negyedévi penzumot pedig 2006 januárjában fizetik be az érintettek. A külön gyűjtött alapból először 2006-ban igényelhetnek vállalkozói járadékot az arra jogosultak; a biztosításmatematikai számítások szerint az alap éves forgalmi egyenlege 2010- ben fordul át negatívba. A tárca szakértői egyéb adat híján a jelenlegi munkanélküliségi rátából indultak ki, a valós gyakorlat azonban már csak a jogosultsági feltételekből adódóan is ettől eltérő lehet. Az egyéni vállalkozók esetében ugyanis a feltételek között szerepel a vállalkozói igazolvány visszaadása is, társas vállalkozások esetében pedig többnyire a társaság alapító okiratának módosításával kell járnia a járadék igénylésének, mivel a munkanélküli vállalkozó nem lehet a társaság beltagja vagy ügyvezetője - mondta Nagy. A járadék mértékének számítása megegyezik a munkavállalóknál ismert munkanélküli-segély számításának módjával, a havonta kapható összeg minimuma így 22 230, maximuma 44 460 forint lenne 2005-ben. A szaktárca átlagosan havi 37-38 ezer forintos járadékösszeggel számolt igénylőnként. A járulék befizetésének módjáról egyelőre nincsenek pontos információk (a fizetési kötelezettségnek első ízben 2005. április 12-éig kell eleget tenni), az mindenesetre biztos, hogy az APEH egy újonnan létrehozott számlára kéri a befizetéseket, a járulékkal kapcsolatos bevallást pedig az szja-bevallásban lehet majd benyújtani. Nagy Judit szerint lesz mód a kötelezettséget a vállalkozói számláról teljesítőZara László adószakértő szerint érthetetlen, hogy a jogszabály megalkotásakor a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek miért nem tiltakoztak az ellen, hogy a vállalkozói járulék nem számolható el költségként. A munkavállalók esetében fizetendő munkaadói járulék elszámolhatóságából kiindulva a szakértő úgy véli, hogy indokolt volna a vállalkozói költségek között nyilvántartani a vállalkozói járulékot is. Zara meglehetősen bizonytalannak tartja, hogy mennyien igénylik majd a járadékot, mivel ehhez egyéni vállalkozók esetében a vállalkozás felszámolása, társas vállalkozóknál az alapító okirat módosítása kelleni, amennyiben az adózó rendelkezik ilyennel. A közelmúltban azonban felmerültek további lehetőségek: a járulék lakossági folyószámláról való vagy csekken történő befizetése. Az adóhatóság lapunk érdeklődésére reagálva jelezte, hogy a járulékkal kapcsolatos végrehajtási rendelet a közeljövőben lát napvilágot. ÉRINTETT CÉGEK (EZER DARAB) 2003 2004* Működő Csőd és végelszámolás Működő Csőd és végelszámolás Betéti társaság 186,5 9,6 181,6 10,6 Egyéni vállalkozó 467,5-450,7-* ////. negyedév Forrás: KSH Professzionális segítségnyújtás fejlesztési pályázatok kidolgozásához... Aktuális pályázati információk a legjobb cégek Tanácsadó Központ tanácsadójától! Pályázati lyásla Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Tel ./Fax: (36-22) 327-940, 327-939 Email: info@consultingcenter.hu www.consultingcenter.hu