Napi Gazdaság, 2005. május (15. évfolyam, 83-101. szám)

2005-05-13 / 92. szám

BORSAROK: A BORDEAUX-I ARANYÉRMESEK A soproni Iváncsics Pincészet 2004-es Irsai Olivérje , KOVÁCS TIBOR Emelem kalapom előtted, Irsai Olivér, hogy magyar ne­mesítést! fajta létedre ilyen nagy sikert értél el és arany­érmet nyertél a világ legis­mertebb borversenyén, a bor­­deaux-i Challenge Interna­tional Du Vinen. Mindannyi­an büszkék lehetünk rád! Nem mintha le akarnám szórni a hungarikumokat, hogy azok nem érhetnek el ilyen eredményt, de hát a vi­lág chardonnay- és savignon blanc-őrülete közepette igazi üdítő színfolt, hogy egy nem­zetközi zsűri nemzetközi szintűnek értékel egy ennyi­re nem nemzetközi fajtát. Van tehát remény a magyaroknak, ha egy mindössze 5 hektáron gazdálkodó soproni borász - Iváncsics Zoltán - 0,3 hektá­ron termett Irsai Olivérjét vi­lágszínvonalúnak tartják. Még maga a termelő is meg­lepődött, hogy pont ezzel a világtrendekbe nem illeszke­dő borral nyert érmet. Pedig nincs ebben semmi meglepő, mert ez a bor iga­zán remek. Érdekességként elmondható, hogy a fajta ve­gyes hasznosítású. Régebben a gazdák a szebb fürtöket le­szedték és eladták a piacon csemegeszőlőként, és csak a maradékot dolgozták fel bor­nak. Sopronban azt is összeházasították a zöld veltelinivel, amelynek osztrákosan feszes illa­tához adott egy kis üde magyaros stichet. A faj­ Iváncsics Zoltán és felesége - aki szintén borász - 1997 óta palackozza borait, mindössze 10-12 ezer palackot ké­szítenek évente. Területeik Balf és Fertőrákos között, a Fertő-tó partján találhatók. A pincészet környezetkímélő gazdálkodást folytat, amit a borvidéken kiépített időjárás­előrejelző rendszer tesz lehetővé. Az Irsai Olivér-ültetvény a Weidengrund dűlőben található, mindössze 0,3 hektáron. Ezenkívül még zöld veltelinivel, kékfrankossal, pinot noir­­ral, merlot-val és cabernet sauvignonnal foglalkoznak. Ma nem régi eredetű, 1930-ban, a pozsonyi fe­hér és a Csaba gyöngye keresztezéséből állítot­ta elő Kocsis Pál. Az Irsai Olivér nevet egy bor­­kereskedőről kapta, aki először forgalmazta a belőle készült bort. A nedű az illatos fajták közé tartozik és in­tenzíven muskotályosnak mondják. Sopronban nem található belőle számot­tevő mennyiség, legalábbis eddig­­ a díj hatására elkép­zelhető, hogy ez megváltozik a közeljövőben. Iváncsicsék Irsaija semmiben nem mond ellent a könyveknek. Amikor a palackot kinyitjuk, feltétle­nül szagoljuk meg a dugóját, ez ugyan műanyag, de tö­mény gyümölcsillatot áraszt, mintha illatos szőlőfürtöt fog­nánk a kezünkben. Színe sár­gászöldes, ami annak tulajdo­nítható, hogy sokkal tovább volt a tőkén, mint­ normálisan szokás. Az augusztus végi szüret itt szeptember végére tolódott. Szerencsés választás volt ez 2004-ben, mert a hi­degebb idő miatt így vált a szőlő teljesen éretté és a sa­vai ennek ellenére megma­radtak (5,7). El kell mondani, hogy az Irsait szokás teljes érés előtt szüretelni, mert nagyon könnyen elveszti savait, és él­vezhetetlenné válik. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a 2004- es év hatása nagyon érződik a boron, már szüretkor beha­rangozták, hogy a fehér sző­lők nemcsak mennyiségben, de minőségben is kiemelke­dőt hoznak, ahol volt a gaz­dáknak türelmük kivárni a teljes érést. Ezeken a helye­ken nagyon frissek maradtak a borok és zamatosak. Ez az Irsai is végtelenül üde és tiszta illatvi­­lágú, a meglehetősen magas, 12,3-as alkohol egyáltalán nem érződik rajta. Későbbi szüreté­nek köszönhetően enyhén mazsolás illata van, frissen reszelt almára emlékeztető jegyekkel. Az érzékenyebbek bodzás illatokat vélnek fel­fedezni benne. Kíváncsiságból melegen, 19 Celsius-fokosan is megkóstoltam, mert mondják, hogy a fehér­boroknak ilyenkor jönnek ki a hibái, de ezen semmilyen hiba nem érződött, sőt mazsolás il­lata még intenzívebbé vált. Ez volt az első év, hogy Iváncsicsék önállóan palackozták az Irsait, mivel csak most szerez­tek be hűthető tartályokat, amelyek elengedhe­tetlenek az ilyen illatos borok készítéséhez. A bort kóstolva azt mondhatjuk, hogy megérte a beruházást. Akinek felkeltettük az érdeklődé­sét, az nagyon siessen, mert a 2500 palackból alig néhány száz maradt a pincében. (Fogyasz­tói ára 1900 forint.) Kálmán Imre-díj lapunk munkatársának • NAPI GAZDASÁG Gál Róbert, a NAPI Gazda­ság egyik mellékletszerkesz­tője Kálmán Imre-emlékpla­­kettet vehet át a Balatoni nyár rendezvénysorozat Kálmán Imre-estjén. A kitüntetést a zeneszerző szülővárosa, Siófok önkormányzata adományozta Gál Róbertnek a Kálmán Im­réről írt, tavaly megjelent könyvéért. A Túl (és innen) az Óperencián című kötet egyfaj­ta hungarikumként mutatja be a neves operettszerzőt - ha­sonlóan más, a világ minden táján ismert magyarokéhoz Bartók Bélától Puskás Öcsiig, az ő neve is egyet jelent Ma­gyarországgal. Gál Róbert töb­bet akart írni egyszerű Kál­­mán-életrajznál, szociológus­ként bepillantást ad a korba, amelyben Kálmán élt és alko­tott. Ennek részeként az élet­rajzban megismerhetjük Sió­fok múlt század eleji állapo­tait is. Kevesen tudják, hogy Kálmán tőzsdézett - a könyv­ből az is kiderül, milyen kö­rülmények között forgatta a pénzét a budapesti és a New York-i börzén. A K.U.K. Kiadó tárgyalásokat folytat a kötet német és orosz nyelvű megje­lentetéséről. KA 1066 Budapest Zichy lead u. 17. Tel: 100-7757, Tel/faim­ 307-7758 mediterrán hangulat, légkondicionálás Aktuális színpadi programunkat keresse az interneten!­unius.articsoka.hu A jegyek ára 1.490 n Vacsoravendégeknek a belépés díjtalan. eiOZCTU HElYfOGlfUflJ miflDKEl EJETBEN SZÜKSEGES! PARTYCSÓKA ^ Rendezvénys­zolgálat Í­SZ FORDÍTÓIRODA | 6­0-SZAKFORDÍTÁS 66 LEKTORÁLÁS TANÚSÍTOTT MINŐSÉGŰ FORDÍTÁS * TOLMÁCSOLÁS | 30 NYELV - SZÁMOS SZAKNYELV­Ű MEGBÍZHATÓSÁG | NAPI PIHENŐ NAPI GAZDASÁG , 2005. MÁJUS 13-14., PÉNTEK-SZOMBAT 1 I LOVE YOU - KIÁLLÍTÁS AZ ERŐSZAK ELLEN AZ ERNST MÚZEUMBAN Amikor a színes képek sikoltanak , SZÍSZ JUDIT James Higginson ame­rikai fotóművész képei­ből a felső-alsó közép­­osztálybeli Amerika ök­lét, kicsorduló vérét, erő­szakba fulladó ösztöneit ismerhetjük meg. Az Ernst Múzeum két ter­mében május 22-ig lát­ható tárlat a mára „diva­tossá” vált témát, a csalá­don belüli erőszakot jár­ja körül és vési be az em­ber retinájába és agyába. A mai Magyarországon is hetente meghal egy nő a párja brutalitása miatt, gyerekek élete morzsoló­dik szét az apai vadálla­­tiság és az anyai őrjöngés következtében. A fotós sem mentes az elfogultságtól: saját családjának véres sztori­ja elevenedik meg a gyönyörűen elkészített, hihetetlen színekkel operáló fotókon. Nagy­anyját a férje terhesen bántal­mazta - ez a Ruth története 1., a kiállítás nyitóképe -, aminek következtében a nő elvetélt. Együtt maradva örök gyűlölet forrasztotta őket egybe, és az egész famíliára kihatott a fortyo­gó és mérgező indulat. Hig­ginson az apja temetésén szem­besült a történettel, majd ké­sőbb e megrendülését a képso­rozattal próbálta feloldani. A fényképek természetesen megrendezett jelenetek, minden sztori többfelvonásos. És iszo­nyú. A szerelmi féltékenység a nő-férfi, nő-nő és férfi-férfi vi­szonylatában is megjelenik. Le­harapott fülek, mindenünnen zubogó vörös vér, iszonyú indu­lattól eltorzult grimaszok ret­tentik a nézőket, akikben bizto­san valahol mélyre nyomva ott vannak ezek az erők, csak job­ban uralkodnak rajtuk?! De a fotóhősök már rég túl vannak a kontrollon: elegáns bőrcipők ta­posnak fehéren vonagló női tes­ten, Calvin Klein evre buggyan­nak ki a meggyilkolt férj/szere­­tő belei. Mindenhol ott láthatók a tettesek/áldozatok civil arcai is: nyugodt, mondhatni rendes amerikai polgárok. Akikről az­tán lehull az álarc, az anya egy­másra exponált képen tombol és csépeli a kisfiát, aki a falra fir­kálta véleményét róla. Mama a legrosszabb dolog a világon. Meg is kapja a magáét ezért. A kiállítás Ruth 2. történeté­vel is megismertet: a nagyi -immár öregen és özvegyen csak a vad pankrációt élvezi a tévén - rúg és üvölt boldogan, majd az ágyra omolva, becsavarozott hajjal meg is gyónja vétkeit. Ha tehetné, ölne, csak garantálják neki tutira a bűnbocsánatot. Az Egyesült Államok min­den nációja fellehető itt: afrók, latinok, fehérek, nincs jobb és rosszabb, az „állat az ember­ben” mindegyikben ott lapul. A kiállítás akarattal hozza a nézőt ilyen borzalmas hely­zetbe: elgondolkodtatja - bár némi hollywoodi hatásvadá­szattal­­, hogy mi is zajlik az elegáns otthonok falai mögött. A vércsepp már az utolsó stá­ció, előtte lelki és testi kínzá­sok sorakoznak. RUTH TÖRTÉNETE 1. A vércsepp már az utolsó stáció / 7/ Magyar nemzet 1 Képeslap Magyar Nemzet a hét minden napján

Next