Napi Gazdaság, 2005. augusztus (15. évfolyam, 147-169. szám)

2005-08-04 / 150. szám

2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁG­A- 2005. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK NÉMET MEZBEN AZ AMERIKAI KOSARASOK? Bekebelezi a Reebokot az Adidas A német Adidas több mint hárommilliárd euróért felvásárolja az amerikai Reebokot, s ezzel jelentősen csökkenti hátrányát a sportszergyártók listáján a világelső Nike-hoz képest.­ ­• PAPP ZOLTÁN A német Adidas-Salomon AG, a világ második legnagyobb sportruházat- és sportszergyártó­ja bejelentette, hogy 3,1 milliárd euróért száz százalékban meg­veszi egyesült államokbeli rivá­lisát, a Reebok International Ltd.-t. A tisztán készpénzes ügyletben az Adidas részvé­nyenként 59 dollárt fizet, ez 34 százalékos felárat jelent a Reebok keddi záró árfolyamához képest. A tranzakció a tervek szerint 2006 első felében zárul le, feltéve, hogy megkapja a Reebok-részvé­­nyesek és a versenyhatóságok jóváhagyását. Elemzők eltérően ítélik meg az ügyletet, egye­sek szerint az Adidas túl drágán hoz össze egy olyan házasságot, amely kevés szinergiával jár, mások ellenben úgy látják, hogy a fúzió komoly előnyöket nyújt a kutatás-fejlesztési, gyártási és forgalmazási tevékenységek összevonása révén. Herbert Hainer, az Adidas vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az ügylet már az első évben nyereségnövekedéssel jár, a harmadik évtől pe­dig évi 120-125 millió euró megtakarítást fog eredményezni. A felvásárlással az Adidas megközelíti a piac vezetőjét, az amerikai Nike Inc.-et. A Nike a má­jusban zárult legutóbbi üzleti NAGYLÁBON évben 13,7 milliárd dollár for- ■ jor­galmat bonyolított le, az Adidas és a Reebok együttes árbevéte­le 11,7 milliárd dollár volt 2004-ben. A sportcipők 11,5 milliárd dolláros világpiacán a Nike 31 százalékos részesedést mondhat magáénak, az Adidas a felvásárlással 28 százalékra növeli a maga részesedését. A Reebok tulajdonosaként az Adi­das szállíthat majd mezeket az amerikaifutball- és kosárlabdaligák csapatainak, és az eddiginél jobb alkupozícióból tárgyalhat az amerikai kiskereskedelmi vállalatokkal. A jövő évi labdarúgó-világbajnokság közeledtével már amúgy is erősödőben volt a rivalizálás a két vál­lalat között, az Adidas ősszel hozza ki vb-labdá­­ját és külön százfős csapatot állított rá az ese­ménnyel összefüggő munkára. A felvásárlás híre némileg elhalványította azt a bejelentést, amely szerint az Adidas a második negyedévben éves összehasonlításban 52 százalékkal, 66 millió euróra növelte nettó nyereségét. Az adat már nem tartalmazza a Salomon-márkacsoport ered­ményét, amely a­ májusi megállapodás nyomán a harmadik negyedévben a finn Amer Sports tulajdonába kerül. A Salomonnal együtt a profit 94 millió euró, ami 34 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és bőven meghaladja a 82 milliós elemzői konszenzust. Az árbevétel 8,2 százalékkal, másfél milliárd euró fölé nőtt, ez szintén jobb a vártnál.­ ­ FOTÓ: BLOOMBERG ADIDAS-ADATOK _____________2004. II. n.-év 2005. I­. n.-év Árbevétel_________1401________1516 Üzemi eredmény_____686________743 EBIT_____________123_________153_ Adózás előtti eredmény 103_________141 Adózott eredmény____44_________66_ Forrás: Dow Jones___________________ HÍRHÁLÓ Megugrott a Henkel üzemi nyeresége A várakozásoknak megfelelően, 14 százalékkal nőtt a második negyed­évben a Magyarországon is jelen levő német Henkel fogyasztásicikk­­gyártó üzemi eredménye. A társaság kamat-, illetve adófizetés előtti nyeresége (EBIT) 296 millió eurót tett ki április és június között. A nettó profit 196 millió euróra rúgott, ami mindössze EREDMÉNY 0,5 százalékos növekedésnek felel meg, az egy részvényre eső profit pedig 0,7 százalékkal, 1,38 euróra emelkedett. Az üzemi profit növekedése elsősorban annak volt köszönhető, hogy a tradicionálisan jól teljesítő latin-amerikai, ázsiai és kelet-európai piacok mellé fel­zárkózott a nyugat-európai térség is. A tervek szerint az akvizíciós és árfolyamhatások kiszűrésével számított árbevétel 3-4 százalékkal nőhet az idén, az EBIT-től pedig két számjegyű bővülést vár a társaság vezetése. A forgalom a második negyedévben 3,3 százalékos dina­mikát mutatott. +14 ► Javított Oroszország besorolásán a Fitch A Fitch Ratings nemzetközi hitelmi­nősítő intézet BBB mínuszról BBB- re javította Oroszország devizában és rubelben fennálló hosszú lejára­tú szuverén adósságának kockázati besorolását. Az indoklás szerint az országban látványosan javul a pénzügyi helyzet, idén a bruttó ha­zai termék (GDP) 6 százalékának megfelelő államháztartási többlet várható részint a magas olajárnak, részint az adóhátralékok behajtásá­nak köszönhetően. A tempós, 5,5 százalék körüli GDP-növekedés, valamint a Párizsi Klubbal szemben fennálló 17 milliárd dollárnyi tarto­zás törlesztése azt eredményezi, hogy az év végére az államadósság GDP-hez viszonyított aránya már csak 17 százalék lesz, ami jóval kisebb a BBB kategóriában számon tartott országok 36 százalékos mediánátlagánál. A Fitch szerint a magas olajár miatt - a költségve­tési politika lazulása ellenére is - kedvezőek a fiskális kilátások. CSAK JÓ SZERENCSE, SEMMI MÁS? A cseh gazdaságban már választási év van A cseh Paroubek-kormány rendkívül aktív, ám egy évvel a választások előtt csak olyan gazdasági lépéseket tesz, amelyekkel politikai pontokat lehet szerezni, a legégetőbb problémákat pedig a szőnyeg alá söpri. Z­SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY A szakértők a Paroubek-kabi­net első száz napjának mérlegét megvonva úgy látják: a fájdal­mas és egyre kevésbé halogat­ható reformok, mint a nyugdíj­­rendszer és az egészségügy át­alakítása, továbbá az államigaz­gatás karcsúsítása továbbra is várat magára, pedig minél to­vább várnak, annál többe kerül. „Nagyon nehéz értékelni a kor­mányt, ugyanis gyakorlatilag nincs mit értékelni” - nyilat­kozta David Marek, a Patria Finance közgazdásza. A kabi­net még a lakbérek dereguláci­ójára is csak azért szánta rá ma­gát, mert az ügyben a stras­­bourgi bíróságon már pervesz­tés fenyegette. Ennek dacára a lakbérek Paroubek szerint csu­pán a parlamenti választások után emelkednek majd. Viktor Kotlán, a Ceská Sporitelna ve­zető közgazdásza azt kifogásol­ja, hogy az állami költségvetés jövőre is 76 milliárd koronás hiánnyal számol. Helena Horská, a Raiffeisen Bank munkatársa úgy látja, hogy Paroubeknek egyszerűen sze­rencséje van. „A gazdaság önma­gától is jól teljesít, a munkanél­küliség csökken, az adóbevéte­lek nőnek, a még állami kézben lévő vállalatok iránt komoly ér­deklődés mutatkozik, így a pri­vatizációs bevételek is emelked­nek. Kérhet ennél többet a mi­niszterelnök?” - tette fel a köl­tői kérdést Horská. Pavel So­­bísek, a HVB Bank közgazdásza szerint a médiát jól kezelő kor­mányfő csak olyan gazdasági kérdésekkel foglalkozik, ame­lyek kedvező politikai végkifej­lettel kecsegtetnek, ráadásul az államkasszát sem terhelik meg igazán. Az igazán nagy gazdasá­gi problémákat, mint például az egészségügy finanszírozásának kérdését, a szőnyeg alá söpri a kormány- vélekedett Sobísek. A szakértők az egyedüli jó és lé­nyeges gazdasági döntésnek azt tartják, hogy a Paroubek-csapat megpróbál gátat vetni a szociá­lis juttatásokkal történő vissza­éléseknek. Abban is egyetérte­nek, hogy a gazdasági szem­pontból igazán fontos kérdése­ket bizonyára csak a 2006-os parlamenti választásokat köve­tően veszik elő. Fizetéscsökkentést a jegybankelnököknek!­ s• NAPI GAZDASÁG A valutauniós jegybankelnökök fizetésének viszonylag alacsony szinten való egységesítésével, valamint mandátumuk megújításának tiltásával lehetne opti­malizálni az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozó testületének működését - áll a Heidelbergi Egyetem két kutatója által a londoni Gazdaságpolitikai Kuta­tóközpont számára készített jelentésben. Hans Gersbach és Volker Hahn arra a megállapításra jutottak, hogy ha az elnökök magas fizetést kapnak, és szemük előtt ott lebeg az újbóli kinevezés lehetősége, úgy a kamatdöntéseknél hajlamo­sak egyéni szempontokat követni, vagyis a következő mandátum reményében saját országuk monetáris érdekeit előbbre helyezni az eurózóna érdekeinél. Alacso­nyabb fizetéssel és egyszeri kinevezéssel viszont arra lehetne motiválni őket, hogy tisztán a monetáris politikára, és ne a saját jövőjükre koncentráljanak. Ugyanebből a megfontolásból támogatják a kutatók az ECB-nek azt a sokat bírált gyakorlatát, hogy nem hozza nyilvánosságra, ki hogyan voksol. A szavazások publikussá tétele ugyanis arra ösztönözhetné a kormányokat, hogy az országuk ér­dekeit figyelembe vevő jegybankelnököket nevezzék ki újra. Az ECB döntéshozó testületében - amelyben a 12 valutauniós jegybankelnök mellett az igazgatótanács hat tagja foglal helyet - ma jókora eltérések mutatkoz­nak a jelentésben tárgyalt szempontok alapján. Az olasz jegybankvezér, Antonio Fazio több mint 600 ezer eurót keres évente, kétszer annyit, mint holland kollé­gája, Nout Wellink, és 150 ezerrel többet, mint Jean-Claude Trichet ECB-elnök. Az igazgatótanács tagjai a nyolcéves hivatali idő lejárta után nem tölthetik be újra a posztot, a jegybankelnökök mandátuma viszont - a spanyol Jaime Caruanaé kivételével - megújítható, sőt Fazio kinevezése élete végéig szól. Perei miatt veszteséges a Time Warner A második negyedévben 321 millió dollárt tett ki a Time Warner Inc.-nek, a világ legnagyobb médiavállalatának nettó vesztesége, szemben az egy évvel korábbi 7177 millió dolláros adózott profittal. A je­lentős visszaesés mindenek­előtt azzal magyarázható, hogy a vállalat ellen a ténylegesnél nagyobb bevételek közlése mi­att indított perek a cégnek 2,4 milliárd dollárjába kerültek, az összes könyvelési manőver költsége pedig elérheti a 3,5 milliárd dollárt is. A társaság ár­bevétele 10,7 milliárd dollár volt április és június között, ami 1 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához viszonyít­va. A médiacsoport moziüzletága 15 százalékkal növelte bevé­teleit, a kábeldivízió pedig 11 százalékos forgalombővülést köny­velt el. A társaság 201 ezer új, szélessávú internetet használó ügyfelet szerzett, digitális telefonszolgáltatást pedig 242 ezer új ügyfél rendelt meg.­­• NAPI GAZDASÁG A MAZDA NÖVELTE NYERESÉGÉT, A BMW CSALÓDÁST OKOZOTT Váratlanul rossz negyedév a Toyotától­ ­■ KOLozsi­pál Péter A második negyedévben 6,7 százalékkal csökkent a legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú autógyártó, a japán Toyota Motor Corp. nettó eredménye, ami elsősorban a kuta­tás-fejlesztési kiadások megugrásá­val és az új kapacitások építésének költségeivel magyarázható. A kibo­csátás szempontjából a világ máso­dik legnagyobb autógyártó vállalatá­nak április, és június közötti adózott nyeresége 267 milliárd jent (2,39 milliárd dol­lár) tett ki, szemben az egy évvel korábbi 287 milliárd jennel, és az elemzők által várt több mint 300 milliárd jennel. A társaság árbevé­tele éves alapon 10,5 százalékkal, 4980 milli­árd jenre nőtt. A japán autógyártó a következő évtizedben kibocsátás szempontjából is meg kívánja előz­ni a jelenleg világelső General Motors Corp. amerikai társaságot, aminek érdekében a kö­vetkező három évben új üzemeket nyit majd az Egyesült Államokban, Kanadában és Orosz­országban. A negyedévben üzemi szinten csak­nem tízszázalékos eredményromlást elszenve­dő Toyota idén csaknem 8 millió gépjár­mű eladásával számol. Jobb negyedévet zárt nagy riválisánál a szintén japán Mazda Motor Corp., a szi­getország hatodik legnagyobb autógyár­tója ugyanis 14,2 százalékkal, 22,82 mil­liárd jenre növelte üzemi nyereségét. A harmadrészben a Ford Motor Co. tulajdonában álló vállalat nettó eredménye 419 millió jen volt, ami ugyan jelentősen elmarad a tavalyi 11,61 milliárd jentől, de a visszaesés szinte teljes egé­szében a számviteli módszertanban bekövetke­zett váltásra vezethető vissza. Tegnap tette köz­zé negyedéves jelentését a BMW AG is, a világ vezető luxusautó-gyártója 916 millió eurós adó­zás előtti profitról számolt be, ami 15,5 száza­lékos csökkenésnek felel meg. ÁRBEVÉTEL +10,5 SZÁZALÉK

Next