Napi Gazdaság, 2006. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

2006-01-02 / 1. szám

4 MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁG­A- 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ Tartalékmódosulás a bankoknál • NAGY USZLIÓ NÁNDOR A hazai pénzintézetek döntően technikai jellegű módosításnak tartják azt a február elsejétől hatályba lépő új szabályt, amely sze­rint a fenti időponttól a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és nem a pénzintézetek számítják ki a kötelező jegybanki tartalék mértékét. A jegybank közleménye szerint a fenti időpontot követően az MNB a hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékának összegéről a telje­sítési tárgyidőszak előtt öt nappal írásban értesíti a hitelintézete­ket. Eddig a tartalék összegét a kereskedelmi bankok számították ki, ám ezeket a számításokat - hívták fel a figyelmünket többek között a CIB-nél és a K&H-nál - minden esetben ellenőrizték az MNB-nél. Mostantól a helyzet változik: innentől a megküldött ada­tokat a bank fogja saját számításaival összevetni - vélekednek a K&H-nál. A módszer változását a Budapest Banknál némi egysze­rűsítésnek tartják, ráadásul - nyilatkozták az Ersténél is - az új el­járás bevezetését az uniós harmonizáció tette szükségessé. Az MNB a kötelező jegybanki tartalék összegének megállapítá­sához használt képletről és a kötelező jegybanki tartalék összegére vonatkozó értesítés technikai részleteiről csak januárban ad tájé­koztatást a bankoknak, ám a szektor tagjaiban egyelőre teljes az egyetértés abban, hogy az átállásra elegendő lesz az így rendelke­zésükre álló egy hónap. Ezt a véleményüket jórészt arra alapozzák, hogy hivatalos közlés szerint a kötelező jegybanki tartalék szabá­lyozásában egyéb tartalmi változás nem történik, így nem módo­sulnak a tartalékköteles források körére vonatkozó előírások, és a kötelező tartalékráta mértéke is változatlan marad. A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek közül egyedül a Raiffeisen Banknál vélekedtek úgy, hogy megbonyolíthatja a jelenlegi, a ban­kok és az MNB között kialakult munkagyakorlatot az a szabályo­zás, amely szerint a jegybank által megállapított tartalék összegét a hitelintézetek egy alkalommal, legkésőbb a teljesítési tárgyidő­­szak kezdete előtti második munkanapig kérhetik az MNB-től. A nemzeti banknak legkésőbb a tartalékolás előtti munkanapon kö­zölnie kell a felülvizsgálat eredményét. A teljesítési tárgyidőszak kezdete előtti utolsó munkanapot követően a hitelintézetek köte­lező jegybanki tartalékának összege már nem módosulhat. Idén újra forinthitel hopp és devizahitel hopp?­ ­ VIGH GYÖRGY ZSOLT Tavaly november végéig 341 milliárd forinttal - 2251,1 mil­liárd forintra - nőtt a lakossági lakáshitel-állomány a tavaly de­cemberihez képest. Ez 17,85 százalékos állománygyarapodás, azonban az új hitelkibocsátás en­nél több tíz milliárd forinttal magasabb volt, hiszen a 2004. decemberi 1910 milliárd forin­tos tartozásállományt a lakosság év közbeni törlesztései és előtör­lesztései is jelentősen csökkentet­ték. Ezzel együtt 2005 folyamán új lakáshitelből a bankok több mint 400 milliárd forintnyit fo­lyósíthattak a lakosságnak, így a jelzálog-hitelezési üzletág lassab­ban nőtt mint a 2002-2003-as „aranyévekben”, ám még mindig nagyon jelentős növekedést pro­dukált. A törlesztés állomány­csökkentő hatása szinte kizáró­lag a régebbi forinthitelekre ha­tott, a 2004-ben megindult de­vizahitelekre még nem annyira. Forintban összességében jóval több mint százmilliárd lehetett az új hitelkibocsátás, míg a 2004- ben a népszerűségi listán előre­törő devizahitelek állománya megháromszorozódott. A 2004 végi 144,6 milliárd forint össze­gű devizaállomány 2005. novem­ber végére 442,3 milliárdra nőtt, azaz 297,7 milliárd forinttal gya­rapodott. Itt csak kismértékű tör­lesztéssel kell számolni, mivel az egy évvel korábbi állomány na­gyon kicsi volt, így ezek jórészt hitelek, másrészt a futamidő ele­jén főleg kamatot törleszt az adós, így csak lassan csökken a tartozásállomány. Várhatóan még 2006-ban is a deviza felé billen a mérleg nyel­ve, ám ha a forintpiaci kamatok alacsonyan maradnak, esetleg csökkennek - ezt a jelen makro­gazdasági helyzetben egyelőre nehéz elképzelni -, akkor továb­bi kamatmérséklődés várható a forintalapú, kamattámogatott la­káshiteleknél. Nem minden bank favorizálja ugyanis a devi­zahiteleket. Ha azonban a pénz­piaci kamatok 1-2 százalékkal nőnek, azt a bankok legalább részben és némi csúszással vél­hetően beépítenék a forint-lakás­hitelek kamatába is. Ez megint komparatív előnyt jelentene a de­vizaalapú hiteleknek, jóllehet a lakosság a jelek szerint egyelőre nem számol komolyan a deviza­hitelek egyre fenyegetőbb kamat- és árfolyamkockázatával. Ráadá­sul a devizahitelek nemcsak a la­káscélú, hanem a szabad felhasz­nálású hitelek körében is hódí­tanak. Aki nyerni akar, annak biztosra kell mennie.... !?n£atás«Fejlesztési Tanácsadó Központ Pályázati iroda PÁLYÁZATI ÜGYINTÉZÉS GYORSAN ÉS A LEGKEVESEBB KOCKÁZATTAL 1055 Budapest, Alkotmány u 12. Aktuális pályázati információk a legjobb cégek tanácsadójától! Ingyenes zöld szám: 06-80-204-327 Email: info@consultingcenter.hu Honlap: www.consultingcenter.hu MÉG FINOMODHAT AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS VEGYIPARI SZABÁLYOZÁS REACH: felemás helyzetbe kerülhet a hazai kkv-szektor A hazai vegyipar és műanyagipar egyetért az EU által a közelmúltban elfogadott REACH anyag engedélyeztetési eljárásainak céljával, de azok megvalósítása a hazai kkv-szektornak egyes esetekben problémákat okozhat. A NAPI GAZDASÁG Az elmúlt hetekben az eu­rópai uniós gazdasági minisz­terek megállapodtak arról, hogy a REACH-ben (vegyi anyagok regisztrációja és enge­délyezési eljárása) mintegy 30 ezerféle vegyipari terméket kell az EU központi hivatalá­ban bejegyeztetni és engedé­lyeztetni. Ennek nyomán a vállalkozások kötelesek lesz­nek biztonságosabban kiválta­ni a vegyiparban használt ve­szélyes anyagokat. Szakmai körök szerint ennek anyagi terhe a teljes körű bevezetésig csak Magyarországon több milliárd forintra rúghat, míg EU-szinten vélhetően megha­ladja majd a 20 milliárd eurót, aminek következtében sok eu­rópai cég kénytelen lesz meg­szüntetni a tevékenységét (NAPI Gazdaság, 2005. június 24., 5. oldal). Komoly fejfájást okozhat - elsősorban az euró­pai telep-, illetve gyártó­hellyel bíró vállalatoknak -, hogy a fejlesztések iránya kor­látozódna, emellett az unión kívülről érkező készítmények utólagos ellenőrzése jelenleg megoldhatatlan. Mindenképpen üdvözölhe­tő a Versenyképességi Tanács (VT) lobbizása, hiszen sike­rült pozitív elemeket vinnie az Európai Tanács és az Euró­pai Parlament vitájába. Az EP ugyanis rendkívül szigorú en­gedélyeztetési eljárást szor­galmazott, de a VT elérte, hogy nem egységesen öt évre, hanem anyagtípusok szerint differenciált időtartamra le­hessen megkapni az engedé­lyeket - mondta el a NAPI Gazdaságnak Gáspárné Bada Magda, a Magyar Vegyipari Szövetség (MVSZ) igazgatóhe­lyettese. Problémás lehet, hogy egy adott cég csak akkor kap engedélyt egy anyag hasz­nálatára, ha az biztonságos­nak minősül és nem helyette­síthető más anyaggal. Ez meg­emelheti az egyes termékek anyagköltségeit. Az MVSZ egyetért azzal a törekvéssel, hogy a veszélyes anyagok fel­­használását lehetőség szerint csökkenteni kell, de erőből, kötelező jelleggel ezt aligha lehet eredményesen elérni. Az egyes hazai kis- és közép­­vállalatokat kellemetlenül érinthetik a megnövekvő ad­minisztrációs költségek, a bo­nyolultabb engedélyeztetési szabályok miatt versenyhát­rányba kerülhetnek. A hazai vegyipar véleménye az, hogy a biztonságosságra kell tenni a hangsúlyt, és ezt úgy is el lehet érni, hogy a veszélyes anyagok kockázati tényezőjét igyekeznek minél inkább a nullához közelíteni. A Magyar Műanyagipari Szövetség titkára, Oláh Péter sok tekintetben osztja az MVSZ álláspontját, bár a mű­­anyagipari cégeket csak kis részben, közvetve érinti a probléma. Valószínű, hogy az új szabályozás a nagyobb vegy­ipari cégek koncentrációját hozza magával. Kiemelte, hogy a kkv-szektornak már a különböző engedélyeztetési dokumentumok beszerzése is körülményes lehet. A nyugati kkv-szegmens sok tekintetben rugalmasabb, mint a hazai, az ottani tulajdonosok-ügyveze­­tők szorgalmasabban követik az iparági eseményeket és igyekeznek elébe menni a vál­tozásoknak. A REACH egyéb meglepetéseket is tartogat: egy adott anyag engedélyezése nem vonatkozik az országon belül minden cégre. Hiába dolgozik tehát több vállalat ugyanazokkal a komponen­sekkel, az engedélyeztetési el­járást mindegyiknek külön véghez kell vinnie. Hozzátet­te: információi szerint a vég­leges, kötelező érvényű REACH-rendelkezések csak az idei év őszén dőlnek el, és a 2008-as bevezetésig még sok minden finomodhat, változhat a szabályozáson. Az ÚJ-AUTÓTIM a „Helikor­” új többségi tulajdonosa Új többségi tu­lajdonosa van az egyik legna­gyobb nyugat­balatoni sütő­ipari vállalat­nak, a keszthe­lyi székhelyű „Helikorn’’ Sü­tőipari és Ke­reskedelmi Rt.­­nek. A vevő a Mély Pékség Kft. érdekeltségi körébe tartozó ÚJ-AUTÓTIM Kft. A NAPI GAZDASÁG A közelmúltban a Méry-cégcsoporthoz került az egyik legnagyobb, évente mint­egy egymilliárd forint nettó árbevételt elérő, a balatoni régióban jelentős ingat­­lanvagyonnal rendelkező keszthelyi „Helikom­” Sütőipari és Kereskedelmi Rt. többségi részvénycsomagja - erősítette meg lapunk információit Méry Zoltán, a cégcsoport tulajdonosa. Hozzátette: a vevő nem az immár elsősorban ingatlan­­fejlesztéssel foglalkozó Méry Pékség Kft., hanem a szintén érdekeltségi körükbe tartozó ÚJ­ AUTÓTIM Kft. A tranzakció értékéről nem kívánt nyilatkozni, azt azonban elmondta, hogy az ÚJ­ AUTÓTIM 66 százalékos tulajdonrészt vásárolt a cég két vezetőjétől, Solymosi Ist­vántól és Kéri Mihálytól, s így a Méry-érdekeltségek 100 százalékos részvénycsomaghoz jutottak. (A Méry Pékség Kft. tavaly valamennyi keszthelyi és térségbeli üzletét bezárta, s a piacot átadta a 33 százalék erejéig már ak­kor is tulajdonában lévő ,,Helikom­”-nak.) A „Helikor­” változatlan menedzs­menttel működik tovább, ám a céget átvilágítják, s nem kizárt, hogy költ­ségcsökkentési program keretében létszámcsökkentést is végrehajtanak. Ugyanakkor néhány héten belül ki­dolgozzák fejlesztési elképzeléseiket. A tranzakcióval párhuzamosan a Méry Kft. kiszállt az idén már 4 mil­liárd forint körüli nettó árbevétellel kalkuláló és többek között soproni érdekeltségekkel is rendelkező Du­nántúli ZM Z Rt.-ből, amelyet a kö­zelmúltban a zalaegerszegi székhelyű Zalaco Sütőipari Rt.-vel közösen hoz­tak létre. A Méry a Dunántúli ZM­Z-ben lévő 40 szá­zalékos részvénycsomagját, a többségi tulajdonos Zalaconak adta el, s ezt követően a Méry márkanevű termékeket a Dunántúli ZM­Z gyártja tovább. Méry Zoltán kifejtette: pénzügyi befektetésnek szán­ják az ügyletet, ugyanis ha megfelelő árat kapnak érte, eladják a „Helikonit”. I /h­USBlJSter A Gazdaság vírusvédelmét a VirusBuster megoldásai biztosítják [ l'*m_______ www.»i.u.b^urhU_______VirusBuster Kft.« Telefon: 382-7000 «Fax: 382-7007 »6111311, mail@virusbuster.hu »internet: www.virusbuster.hu NAPIgazdaság Megjelenik ötször egy héten Felelős szerkesztő:______________Süle László Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Lapszerkesztők:______________Baka Zoltán, ___________B. Varga Judit, Szabó Márta Kiadó:________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető:__________________Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Kardos Péter, Köves András, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András A szerkesztőség szavazata alapján 2004-ben az év újságírója: Böröcz Petra • Főmunkatársaink: Diószegi József, Nagy László Nándor, Tóth László Levente STRATÉGIAI IGAZGATÓ: Karagich István • ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Pölöskei Gábor • HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Urbán Zsolt • ÁRUS TERJESZTÉSI VEZETŐ: Csontos Enikő • MAGYAR GAZDASÁG: Böröcz Petra, Domokos László (rovatszerkesztők) • NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Barabás T. János (rovatszerkesztő) MAGYAR VÁLLALATOK: Ábrahám Ambrus, Horniák Balázs (rovatszerkesztők) • PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Eidenpenz József, Lovas András, Madarász János, Mezősi Tamás, Molnár Gergely (rovatszerkesztők) • NYERSANYAGPIACOK: Tóth László Levente (rovatszerkesztő) BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs • NAPI PIHENŐ: Domokos Erika (szerkesztő) • KÉPSZERKESZTŐ: Túrós-Bense Levente • SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter • VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit • DOKUMENTÁCIÓ: Fazekas Márta • SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. • Postacím: 1555 Budapest Pf. 8 • ISSN 1217-5501. • A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ELŐFIZETHETŐ a kiadónál: NAPI Gazdaság Kiadó Kft. (1135 Bp., Csata u. 32., tel.: 450-9624, fax­: 450-9626, terjesztes@napi.hu), a Magyar Posta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájá­ban (HELIR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodák­ban. Árusításban terjeszti a HÍRKER Rt., a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 46 800 Ft + áfa, fél évre 24 000 Ft + áfa, negyed évre 12 300 Ft + áfa. ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A NAPI Gazdaság, valamint a NAPI Online tartalmai (fotók, írott anyagok, vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXX­I. tv. 36. § (2)bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a Szerkesztőség felelősséget nem vállal.______________________ Központi telefonszám: 450-9600 Fax: 450-9601 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 450-9696, 450-9600 Számítástechnika: ORG­I Bt. Nyomdai előállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Internet: www.ringier.hu E-mail: ringierprint@ringier.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató Kiadó:________________www.Napi.hu Online Kft. Ügyvezető igazgató:___________________Rónai Balázs Hírigazgató:________________________Ádám Viktor Szerkesztők: Domokos László, Madarász János, Mezősi Tamás, Szabó Márta Munkatársak: Csendes Iván (hírügynökségi üzletág­vezető), Csernai Katalin (web manager), Göcsei Gábor (webmaster), Csernák Valéria Cím: 1135 Budapest, Csata u. 32., telefon: 450-9600 PETSI online www.napi.hu

Next