Napi Gazdaság, 2006. augusztus (16. évfolyam, 148-170. szám)

2006-08-08 / 153. szám

A CORVINUS-CSOPORT BEFEKTETÉSEI KKV-FINANSZÍROZÁS NAPI GAZDASÁG­A 2006. AUGUSZTUS 8., KEDD 1 ! TERVEN FELÜL A KISVÁLLALKOZÁS-FEJLESZTŐ PÉNZÜGYI ZRT. Biztosított a kicsik tőkebevonása Terven felül teljesít a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.: a társaság az előzetesen elhatározott 1 milliárd forintos tőkekihelyezésének 65 százalékát augusztus végéig realizálta, s további 168 millió forintnyi befektetésre már rábólintott az igazgatóság. A portfólióban szereplő cégek közül eddig csak egy bukás volt, miközben a vállalkozás tulajdonosai már visszavásároltak 439 millió forint értékű befektetést.­ ­• NAPI GAZDASÁG Július végén a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénz­ügyi Zrt. (KvfP) 28 cégben 1,703 milliárd fo­rintnyi aktív tőkebefektetéssel rendelkezett, az idén több mint 655 millió forintnyi új tőkebe­fektetés történt, s további közel 168,5 millió fo­rint összértékű befektetés esetében született már támogató döntés, ahol a szerződéskötések és a szerződéskötési feltételek teljesítése folya­matban van - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Arató Krisztina, a KvfP vezérigazgatója. A szak­ember szerint az eddigi, terv feletti teljesítmény KfvP maximum 5 éves időtartamra, BUBOR + 1-1,5 százalékos hozamelvárás mellett fektet be a jelentkező kisvállalkozásokba. A kedvezőnek tűnő - ezen cégek számára a piacon a legalacsonyabbnak számító - költ­ségeken felül persze a pályázóknak számolniuk kell a némileg megnövekedő ügyviteli költségekkel és - mint már említettük­­ a teljes „kifehéredés” átmenetileg kedvezőtlen hatásaival is. Ezt ugyanakkor ellensúlyoz­hatja, hogy a friss tőkével az adott vállalat hitelképes­sége szinte azonnal növekedik. Enük ellenére sem kell felülvizsgálniuk koráb­bi befektetési politikájukat, hiszen tulajdono­suk, a Corvinus Zrt. szándéknyilatkozatban vál­lalt kötelezettséget arra, hogy a befektetések elő­rehaladtával két lépcsőben további 1-1 milliárd forintos tőkebefektetéssel segíti a társaságot. Arató Krisztina szerint az első tőkeemelés - amire a 2,5 milliárd forintos befektetési állo­mány átlépésekor kerülhet sor - már a jövő év első felében megtörténhet, míg a második tő­keinjekciót a 3,2 milliárdos kihelyezett állo­mány meghaladásakor realizálhatja a társaság. A befektetési portfolió igen tagolt, a legna­gyobb, 25 százalékos súlyt az idegenforgalom­mal és vendéglátással foglalkozó cégekbe tör­tént befektetések értéke teszi ki. Élelmiszer-ipa­ri vállalkozásokba a befektetések 16, csomago­lóipari cégekbe a 13 százaléka került. Arató Krisztina elmondta: tisztában vannak az­zal, hogy­­ épp az üzletpolitikájukban kijelölt te­rületen, a 100 millió forint alatti tőkebefektetési igényű kis- és középvállalatoknál­­ a legnagyobb gondot az okozza, hogy a vállalkozásnak rendkí­vül transzparensnek kell lennie - állami tőkebe­fektetésről lévén szó, a kkv-kra jellemző „lazasá­gok” elképzelhetetlenek. A vezérigazgató asszony elmondása szerint sok cég csak azt követően éb­red rá például a havonkénti jelentési kötelezett­ség miatt elvárt folyamatos könyvelés gazdálko­dási előnyeire, miután alkalmazni kezdi. A fő gon­dot persze a szürkegazdaság teljes elutasítása je­lenti ezen vállalkozások esetében - aligha vélet­len, hogy számos cég azután táncolt vissza a KvfP tőkebefektetésétől, hogy a pozitív döntés már meg­született a társaságnál és megkezdődött a részle­tek pontos tisztázása. A szerződéses feltételeink­ből nem engedhetünk - mondja a vezérigazgató, aki szerint volt már példa arra, hogy a KvfB élve tulajdonosi jogaival, könyvelő- vagy éppen ügyve­zetőcserét szorgalmazott valamelyik befektetésé­nél. A megfontolt befektetéskezelésnek köszön­hetően a társaság eddigi 35 tranzakciója közül mindössze egyetlen vállalkozás, a Medicor eseté­ben került sor bukásra. Dacára annak, hogy a társaság jórészt standar­dizálta a tőkebefektetés folyamatát, igen válto­zó, hogy egy-egy tranzakció mennyi idő alatt fut végig. A vezérigazgató szerint a bejelentkezés­től számítva akár már 2-3 hónap alatt megszü­lethet a döntés. Az elmúlt három évben összesen 7 vállalko­zás vásárolta vissza üzletrészét a KvfP-tól, ezek közül 4 kivásárlási tranzakció az idén zárult le. A fentiek mellett további társaságok jelezték, hogy a teljes KvfP-részesedést vagy annak egy részét vissza kívánják vásárolni, ezen tranzak­ciókból több jelenleg is folyamatban van. Arató Krisztina tájékoztatása szerint az exitre bárme­lyik társaság bármikor sort keríthet, ám a 2004 végétől megvalósított befektetések esetében a társaságok már a szerződéskötés során visszafi­zetési ütemezést vállalnak, vagyis a befektetési időtartam második felében - a 3. évtől kezdve - folyamatosan vásárolják ki a tőkebefektető tár­saságot a vállalkozásukból. A tevékenység folyamatos el­lenőrzése so­rán a KvfP már kezdeményezte a könyvelőcse­rét az érintett vállalkozásnál. (képünk il­lusztráció) A KVFP TEUES EXITJEI I (MILLIÓ FORINT) Cég 2004 2005 2006. aug.-ig Összesen Alukol Kft. 15 15 20 50 Green Network Kft.­-90 90 Imperial Holding Kft. -5 40 45 Jamal Kft.­’49-49 Lura Kft.­-95 95 Tensiomed Kft. -50-50 Univerzál '90 Rt. 30 30-60 Forrás: KvfP Társfinanszírozással segítené az állam a kockázati tőkét A kormányzat a kockázatok átvállalásával élénkítené a kockázatitőke-piacot, de a tőkealapoknak a megfelelő­ méretű befektetések hiánya gondot okozhat.­ ­• VAJNAI LAJOS Új eszközök segítik a vállalkozások forráshoz jutását 2007-től, a II. nemze­ti fejlesztési terv versenyképes operatív programjának keretében a kormány új típusú pénzügyi eszközökkel támogat­ja a kis- és közepes cégek tőkéhez jutá­sát. A Gazdasági és Közlekedési Minisz­térium a jövőben nagyobb szerepet szán a kockázati tőkének, ezért egy vállalko­zásfejlesztési célú központi holdingala­pot hoznak létre, amely társfinanszíro­zást ad majd a magánalapoknak - tájé­koztatták lapunkat a GKM-nél. Az ösz­tönzés része lesz, hogy bizonyos esetek­ben lehetővé válik a költségek és a ho­zamok olyan megosztása, ami ösztönöz­heti a magánbefektetőket. Ezektől az intézkedésektől reméli a kormányzat a fejlett országokéhoz képest elmaradot­tabb magyar kockázatitőke-piac élénkí­tését. A magánalapok támogatása csökkent­­heti a finanszírozási rést, vagyis azt a helyzetet, amikor a vállalkozások a piac hiányosságai miatt nem jutnak forrás­hoz. A kockázati tőke jobban kedveli a növekedési szakaszban lévő cégeket, mert ezekben vonzóbb megtérülési le­hetőségek rejlenek, mint a korai sza­kaszban történő befektetések esetében. Magyarországon 2005-ben a harminc ügyletből mindössze hat történt a korai fázisban. Állami támogatás nélkül a magánbefektetők a kis értékű tranzak­ciókat is elkerülik, mert az adminiszt­rációs terhek és azok költségei a méret­tel nem csökkennek. Magyarországon a 2,5 millió euró alatti befektetéseket ál­lami tulajdonú társaságok hajtják végre, ami a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikája szerint az összes tranzakció közel 85 százalékát jelentette 2005-ben. A nagy nemzetközi alapok csak nehezen találnak megfelelő mére­tű célpontot, ezek kínálata a hazai pia­con elég szűkös. Magyarországon sem elegendő csupán a kockázati tőke támo­gatása, hanem a teljes befektetési lánc­nak - az innovációtól egészen a kiszál­lásig - kedvező környezetet kell bizto­sítania. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt is bizonyítják, hogy GDP- arányosan ott a legmagasabbak a koc­­kázatitőke-befektetések, ahol a k + f transzfer is magasabb. A január elsejétől életbe lépett új kockázatitőke-szabályozás kedvezőbb környezetet teremthet az ilyen típusú befektetésnek, bár ennek tapasztalatai­ról még korai lenne beszélni. A szabá­lyozás lényege, hogy a tőkealapok útján történő befektetés kedvezőbb adózási lehetőséget nyújt a befektetőknek. Az új törvény értelmében a tőkealap megha­tározott időtartamra, legalább hat évre jön létre. Az alap jegyeinek névértéke nem lehet kevesebb, mint 250 millió forint, alapításkor elég a névérték 10 százalékát, de legalább 250 millió fo­rintot befizetni, a többit pedig az alapí­tást követő hat éven belül kell átutalni. A CORVINUS FOLYAMATOSAN VONNA BE MAGÁNTŐKÉT A KOCKÁZATITŐKE­ ALAPJAIBA Hatmilliárdos kihelyezési terv­ ­• napi gazdaság Az év első hat hónapjában össze­sen 567 millió forint értékű tőke­­kihelyezést realizált a Magyar Fej­lesztési Bank tulajdonában lévő Corvinus-csoport, amelynek dekla­rált célja a kis- és középvállalkozói befektetői intézményrendszer teljes átalakítása. A csoporthoz tartozó vállalkozások (Corvinus Nemzetkö­zi Befektetési Zrt., Corvinus Kocká­zati Tőkealap-kezelő Zrt., Kisvállal­kozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. és Be­szállítói Befektetői Zrt.) Benke Ákos vezérigazgató szerint az idén 5,8- 6,0 milliárd forint értékben tervező program már működő, komoly fej­lődési potenciállal rendelkező vál­lalkozások finanszírozását szolgálja, induló vállalkozások számára ez a befektetési mód nem áll rendelke­zésre. A társaság által elfogadott üz­letpolitika szerint az általa vállalt kockázatért ebben az esetben az egyéb tőkeprogramoknál magasabb hozamot vár el. Külön társaságba, a Corvinus Koc­kázati Tőkealap Kezelő Zrt.-be (CKTA) vonta össze a Corvinus-cso­port a kockázati tőkealapok kezelé­sével kapcsolatos feladatokat. A CETA tavaly októberben bocsátotta­gyis olyan ötletek felkarolását vállal­ja, amelyek - bár gazdaságilag alá­­támaszthatóak - újszerűségükből fa­kadóan egyéb forrásra nem számít­hatnak. A magasabb kockázattal szemben magasabb hozamelvárás áll. A fentiek kapcsán ilyen jellegű forrásra gazdasági múlttal nem ren­delkező projekttársaságok is pályáz­hatnak. Az első, még tisztán állami pén­zekből finanszírozott alapot követő­en a CETA további két alap elindí­tását tervezi. A második kocká­zatitőke-alap még állami pénzből jönne létre - a kezdeti tervek 1,5 nek friss tőkét juttatni a hazai kkv­­knak. A csoportstruktúrán belül a Corvinus Zrt. tőkebefektetésének célja elősegíteni a magyarországi vállalkozások határon túli beruhá­zását, vállalatalapítását, vállalatfel­vásárlását. A cégen belül három fő (külföldi befektetési, Kárpátok-ré­­gió és kkv-k nemzetköziesedése) tőkeprogram fut. A csoporton belül külön részt kévisel a Corvinus Rt. kockázati tő­keprogramja, amelynek célja a ma­gyarországi kkv-k versenyképességé­nek növeléséhez, földrajzi terjeszke­déséhez és az innovációt szolgáló be­ruházásaihoz - üzleti alapon - tőké­vel hozzájárulni. A kockázati tőke­ki első alapját, a Corvinus Első In­novációs Kockázati Tőkealapot (CELIN), amelynek befektetési stra­tégiájának középpontjában a hazai innováció eredményeinek gazdasá­gi hasznosítása áll. Az alapot még tisztán állami pénzből - az MFB ál­tal a Corvinusnak juttatott 5 milli­árd forintból - hozták létre, futam­ideje 15 év. A CELIN a rendelkezé­sére álló tőkéből 20-750 milliós be­fektetést hajt végre a kiszemelt tár­saságokban, amelyeket esetenként pénzkölcsönnel is segíthet. A CELIN klasszikus kockázatitőke-alap,­va­milliárd forintról szóltak­­, ám az alap befektetési politikájában kötött­ségként jelentkezik majd, hogy csak olyan vállalkozásokba fektethetne pénzt, amelyekbe a Corvinus befek­tetésein felül hasonló mértékű pia­ci tőkét is sikerül bevonni. A harma­dik kockázatitőke-alapot a Corvinus úgy szeretné életre hívni, hogy ab­ban már csak 25-33 százalék erejé­ig legyen Corvinus-pénz: a 3-4 mil­liárd forintosra tervezett koc­kázatitőke-alap vagyonának döntő részét így egyéb befektetők adnák össze.­­­ AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST SZERKESZTETTE: NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR, NLN@NAPI.HU (M­FT) ____________Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. Beszállítói Befektetői Zrt. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ____________2005. 2006.1. n.­év 2006. terv_______2005. 2006.l.n.-év 2006. terv 2005. 2006.l. n.-év 2006. terv 2005. 2006.l.n.-év 2006. terv Jóváhagyott 7252 49 2000_________1104 228 1000 238 153 1000 100_______137 1900

Next