Napi Gazdaság, 2006. augusztus (16. évfolyam, 148-170. szám)
2006-08-08 / 153. szám
A CORVINUS-CSOPORT BEFEKTETÉSEI KKV-FINANSZÍROZÁS NAPI GAZDASÁGA 2006. AUGUSZTUS 8., KEDD 1 ! TERVEN FELÜL A KISVÁLLALKOZÁS-FEJLESZTŐ PÉNZÜGYI ZRT. Biztosított a kicsik tőkebevonása Terven felül teljesít a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.: a társaság az előzetesen elhatározott 1 milliárd forintos tőkekihelyezésének 65 százalékát augusztus végéig realizálta, s további 168 millió forintnyi befektetésre már rábólintott az igazgatóság. A portfólióban szereplő cégek közül eddig csak egy bukás volt, miközben a vállalkozás tulajdonosai már visszavásároltak 439 millió forint értékű befektetést. • NAPI GAZDASÁG Július végén a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP) 28 cégben 1,703 milliárd forintnyi aktív tőkebefektetéssel rendelkezett, az idén több mint 655 millió forintnyi új tőkebefektetés történt, s további közel 168,5 millió forint összértékű befektetés esetében született már támogató döntés, ahol a szerződéskötések és a szerződéskötési feltételek teljesítése folyamatban van - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Arató Krisztina, a KvfP vezérigazgatója. A szakember szerint az eddigi, terv feletti teljesítmény KfvP maximum 5 éves időtartamra, BUBOR + 1-1,5 százalékos hozamelvárás mellett fektet be a jelentkező kisvállalkozásokba. A kedvezőnek tűnő - ezen cégek számára a piacon a legalacsonyabbnak számító - költségeken felül persze a pályázóknak számolniuk kell a némileg megnövekedő ügyviteli költségekkel és - mint már említettük a teljes „kifehéredés” átmenetileg kedvezőtlen hatásaival is. Ezt ugyanakkor ellensúlyozhatja, hogy a friss tőkével az adott vállalat hitelképessége szinte azonnal növekedik. Enük ellenére sem kell felülvizsgálniuk korábbi befektetési politikájukat, hiszen tulajdonosuk, a Corvinus Zrt. szándéknyilatkozatban vállalt kötelezettséget arra, hogy a befektetések előrehaladtával két lépcsőben további 1-1 milliárd forintos tőkebefektetéssel segíti a társaságot. Arató Krisztina szerint az első tőkeemelés - amire a 2,5 milliárd forintos befektetési állomány átlépésekor kerülhet sor - már a jövő év első felében megtörténhet, míg a második tőkeinjekciót a 3,2 milliárdos kihelyezett állomány meghaladásakor realizálhatja a társaság. A befektetési portfolió igen tagolt, a legnagyobb, 25 százalékos súlyt az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozó cégekbe történt befektetések értéke teszi ki. Élelmiszer-ipari vállalkozásokba a befektetések 16, csomagolóipari cégekbe a 13 százaléka került. Arató Krisztina elmondta: tisztában vannak azzal, hogy épp az üzletpolitikájukban kijelölt területen, a 100 millió forint alatti tőkebefektetési igényű kis- és középvállalatoknál a legnagyobb gondot az okozza, hogy a vállalkozásnak rendkívül transzparensnek kell lennie - állami tőkebefektetésről lévén szó, a kkv-kra jellemző „lazaságok” elképzelhetetlenek. A vezérigazgató asszony elmondása szerint sok cég csak azt követően ébred rá például a havonkénti jelentési kötelezettség miatt elvárt folyamatos könyvelés gazdálkodási előnyeire, miután alkalmazni kezdi. A fő gondot persze a szürkegazdaság teljes elutasítása jelenti ezen vállalkozások esetében - aligha véletlen, hogy számos cég azután táncolt vissza a KvfP tőkebefektetésétől, hogy a pozitív döntés már megszületett a társaságnál és megkezdődött a részletek pontos tisztázása. A szerződéses feltételeinkből nem engedhetünk - mondja a vezérigazgató, aki szerint volt már példa arra, hogy a KvfB élve tulajdonosi jogaival, könyvelő- vagy éppen ügyvezetőcserét szorgalmazott valamelyik befektetésénél. A megfontolt befektetéskezelésnek köszönhetően a társaság eddigi 35 tranzakciója közül mindössze egyetlen vállalkozás, a Medicor esetében került sor bukásra. Dacára annak, hogy a társaság jórészt standardizálta a tőkebefektetés folyamatát, igen változó, hogy egy-egy tranzakció mennyi idő alatt fut végig. A vezérigazgató szerint a bejelentkezéstől számítva akár már 2-3 hónap alatt megszülethet a döntés. Az elmúlt három évben összesen 7 vállalkozás vásárolta vissza üzletrészét a KvfP-tól, ezek közül 4 kivásárlási tranzakció az idén zárult le. A fentiek mellett további társaságok jelezték, hogy a teljes KvfP-részesedést vagy annak egy részét vissza kívánják vásárolni, ezen tranzakciókból több jelenleg is folyamatban van. Arató Krisztina tájékoztatása szerint az exitre bármelyik társaság bármikor sort keríthet, ám a 2004 végétől megvalósított befektetések esetében a társaságok már a szerződéskötés során visszafizetési ütemezést vállalnak, vagyis a befektetési időtartam második felében - a 3. évtől kezdve - folyamatosan vásárolják ki a tőkebefektető társaságot a vállalkozásukból. A tevékenység folyamatos ellenőrzése során a KvfP már kezdeményezte a könyvelőcserét az érintett vállalkozásnál. (képünk illusztráció) A KVFP TEUES EXITJEI I (MILLIÓ FORINT) Cég 2004 2005 2006. aug.-ig Összesen Alukol Kft. 15 15 20 50 Green Network Kft.-90 90 Imperial Holding Kft. -5 40 45 Jamal Kft.’49-49 Lura Kft.-95 95 Tensiomed Kft. -50-50 Univerzál '90 Rt. 30 30-60 Forrás: KvfP Társfinanszírozással segítené az állam a kockázati tőkét A kormányzat a kockázatok átvállalásával élénkítené a kockázatitőke-piacot, de a tőkealapoknak a megfelelő méretű befektetések hiánya gondot okozhat. • VAJNAI LAJOS Új eszközök segítik a vállalkozások forráshoz jutását 2007-től, a II. nemzeti fejlesztési terv versenyképes operatív programjának keretében a kormány új típusú pénzügyi eszközökkel támogatja a kis- és közepes cégek tőkéhez jutását. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a jövőben nagyobb szerepet szán a kockázati tőkének, ezért egy vállalkozásfejlesztési célú központi holdingalapot hoznak létre, amely társfinanszírozást ad majd a magánalapoknak - tájékoztatták lapunkat a GKM-nél. Az ösztönzés része lesz, hogy bizonyos esetekben lehetővé válik a költségek és a hozamok olyan megosztása, ami ösztönözheti a magánbefektetőket. Ezektől az intézkedésektől reméli a kormányzat a fejlett országokéhoz képest elmaradottabb magyar kockázatitőke-piac élénkítését. A magánalapok támogatása csökkentheti a finanszírozási rést, vagyis azt a helyzetet, amikor a vállalkozások a piac hiányosságai miatt nem jutnak forráshoz. A kockázati tőke jobban kedveli a növekedési szakaszban lévő cégeket, mert ezekben vonzóbb megtérülési lehetőségek rejlenek, mint a korai szakaszban történő befektetések esetében. Magyarországon 2005-ben a harminc ügyletből mindössze hat történt a korai fázisban. Állami támogatás nélkül a magánbefektetők a kis értékű tranzakciókat is elkerülik, mert az adminisztrációs terhek és azok költségei a mérettel nem csökkennek. Magyarországon a 2,5 millió euró alatti befektetéseket állami tulajdonú társaságok hajtják végre, ami a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület statisztikája szerint az összes tranzakció közel 85 százalékát jelentette 2005-ben. A nagy nemzetközi alapok csak nehezen találnak megfelelő méretű célpontot, ezek kínálata a hazai piacon elég szűkös. Magyarországon sem elegendő csupán a kockázati tőke támogatása, hanem a teljes befektetési láncnak - az innovációtól egészen a kiszállásig - kedvező környezetet kell biztosítania. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt is bizonyítják, hogy GDP- arányosan ott a legmagasabbak a kockázatitőke-befektetések, ahol a k + f transzfer is magasabb. A január elsejétől életbe lépett új kockázatitőke-szabályozás kedvezőbb környezetet teremthet az ilyen típusú befektetésnek, bár ennek tapasztalatairól még korai lenne beszélni. A szabályozás lényege, hogy a tőkealapok útján történő befektetés kedvezőbb adózási lehetőséget nyújt a befektetőknek. Az új törvény értelmében a tőkealap meghatározott időtartamra, legalább hat évre jön létre. Az alap jegyeinek névértéke nem lehet kevesebb, mint 250 millió forint, alapításkor elég a névérték 10 százalékát, de legalább 250 millió forintot befizetni, a többit pedig az alapítást követő hat éven belül kell átutalni. A CORVINUS FOLYAMATOSAN VONNA BE MAGÁNTŐKÉT A KOCKÁZATITŐKE ALAPJAIBA Hatmilliárdos kihelyezési terv • napi gazdaság Az év első hat hónapjában összesen 567 millió forint értékű tőkekihelyezést realizált a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő Corvinus-csoport, amelynek deklarált célja a kis- és középvállalkozói befektetői intézményrendszer teljes átalakítása. A csoporthoz tartozó vállalkozások (Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. és Beszállítói Befektetői Zrt.) Benke Ákos vezérigazgató szerint az idén 5,8- 6,0 milliárd forint értékben tervező program már működő, komoly fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozások finanszírozását szolgálja, induló vállalkozások számára ez a befektetési mód nem áll rendelkezésre. A társaság által elfogadott üzletpolitika szerint az általa vállalt kockázatért ebben az esetben az egyéb tőkeprogramoknál magasabb hozamot vár el. Külön társaságba, a Corvinus Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt.-be (CKTA) vonta össze a Corvinus-csoport a kockázati tőkealapok kezelésével kapcsolatos feladatokat. A CETA tavaly októberben bocsátottagyis olyan ötletek felkarolását vállalja, amelyek - bár gazdaságilag alátámaszthatóak - újszerűségükből fakadóan egyéb forrásra nem számíthatnak. A magasabb kockázattal szemben magasabb hozamelvárás áll. A fentiek kapcsán ilyen jellegű forrásra gazdasági múlttal nem rendelkező projekttársaságok is pályázhatnak. Az első, még tisztán állami pénzekből finanszírozott alapot követően a CETA további két alap elindítását tervezi. A második kockázatitőke-alap még állami pénzből jönne létre - a kezdeti tervek 1,5 nek friss tőkét juttatni a hazai kkvknak. A csoportstruktúrán belül a Corvinus Zrt. tőkebefektetésének célja elősegíteni a magyarországi vállalkozások határon túli beruházását, vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását. A cégen belül három fő (külföldi befektetési, Kárpátok-régió és kkv-k nemzetköziesedése) tőkeprogram fut. A csoporton belül külön részt kévisel a Corvinus Rt. kockázati tőkeprogramja, amelynek célja a magyarországi kkv-k versenyképességének növeléséhez, földrajzi terjeszkedéséhez és az innovációt szolgáló beruházásaihoz - üzleti alapon - tőkével hozzájárulni. A kockázati tőkeki első alapját, a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealapot (CELIN), amelynek befektetési stratégiájának középpontjában a hazai innováció eredményeinek gazdasági hasznosítása áll. Az alapot még tisztán állami pénzből - az MFB által a Corvinusnak juttatott 5 milliárd forintból - hozták létre, futamideje 15 év. A CELIN a rendelkezésére álló tőkéből 20-750 milliós befektetést hajt végre a kiszemelt társaságokban, amelyeket esetenként pénzkölcsönnel is segíthet. A CELIN klasszikus kockázatitőke-alap,vamilliárd forintról szóltak, ám az alap befektetési politikájában kötöttségként jelentkezik majd, hogy csak olyan vállalkozásokba fektethetne pénzt, amelyekbe a Corvinus befektetésein felül hasonló mértékű piaci tőkét is sikerül bevonni. A harmadik kockázatitőke-alapot a Corvinus úgy szeretné életre hívni, hogy abban már csak 25-33 százalék erejéig legyen Corvinus-pénz: a 3-4 milliárd forintosra tervezett kockázatitőke-alap vagyonának döntő részét így egyéb befektetők adnák össze. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST SZERKESZTETTE: NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR, NLN@NAPI.HU (MFT) ____________Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. Beszállítói Befektetői Zrt. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ____________2005. 2006.1. n.év 2006. terv_______2005. 2006.l.n.-év 2006. terv 2005. 2006.l. n.-év 2006. terv 2005. 2006.l.n.-év 2006. terv Jóváhagyott 7252 49 2000_________1104 228 1000 238 153 1000 100_______137 1900