Napi Gazdaság, 2006. december (16. évfolyam, 234-252. szám)
2006-12-28 / 251. szám
_________________________________________________________________________________________________________ ___ _ JOGI TANÁCSADÓ NAPI GAZDASÁG• 2006. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK AZ UNIÓS ORSZÁGOKBAN IS RITKÁN BÜNTETNEK SZABADSÁGVESZTÉSSEL Erdészekkel és vadászokkal a környezetkárosítók ellen A M.E.G.A. -botrány, a kunsági szemétügy csak abban erősíthetett meg mindenkit, hogy folyamatosan mérgezik élelmiszereinket, természeti környezetünket. Sorozatunkban azt járjuk körül, miképp képes megvédeni bennünket a büntetőjog egyes cégek gátlástalanságától. DRÁVUCZ Péter A környezetvédelmi bűncselekményeket az uniós országok háromféleképpen kezelik. Az első megoldás, hogy a nemzeti büntető törvénykönyvekben szabályozzák a tiltott magatartásokat, a másik megoldásban a környezetvédelemről szóló általános törvényben rendelkeznek ezekről és végül akadnak államok, ahol speciális környezetvédelmi előírások léteznek. A tapasztalatok szerint szabadságvesztés alkalmazására a huszonötöknél csak a legvégső esetben kerül sor, az esetek túlnyomó többségében a hatóságok „megelégszenek” pénzbüntetéssel - noha például Lengyelországban tizenkét, Németországban tíz év is kiszabható környezetkárosításért. TERMÉSZETKÁROSÍTÁS Aki fokozottan védett növényt, állatot vagy ilyen állattól származó tojást elpusztít vagy gyűjt, barlangot vagy védett földtani alakulatot súlyosan megrongál, természetvédelem alatt álló területet hátrányosan megváltoztat, vétséget követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a természetkárosítás a védett tárgy tömeges pusztulását vagy megsemmisülését idézi elő. Baranyi Róbert ügyvéd szerint aki az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát jelentős mértékben szennyezi, rongálja vagy pusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás életveszélyt idéz elő (itt tipikusan veszélyes hulladékokról van szó). A bűncselekmény kétféle módon követhető el: első esetben, ha „a célra hatóság által nem engedélyezett helyen” helyez el valaki hulladékot. Második esetben akkor, ha „engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez” valaki hulladékkezelési tevékenységet. Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel, életveszély előidézése esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ám a tapasztalatok szerint az érintettek pontosan tudják, hogy az elkövetési magatartás kifejtésekor mire vállalkoztak, így a "gondatlan" alakzatnak nem sok értelme van. A büntetőjogi norma értelmező rendelkezéseit a hulladékkezelésről szóló keretjogszabály adja meg. Eszerint: hulladék mindaz, amit a háttérnorma annak minősít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása - ideértve az országba behozatalt, az onnan való kivitelt, valamint az átvitelt az ország területén -, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. A felelősségre vonás tekintetében a „szennyező fizet” alapelve a meghatározó, vagyis a környezetbe történő kibocsátásokkal okozott terhelésből, szennyezésből vagy károsításból származó károk mérsékléséért, felszámolásáért az okozó viseli a polgári jogi, illetve a büntetőjogi terhet is. Csak éppen a bizonyítási nehézségek könnyítik meg nemegyszer az elkövetők dolgát olyannyira, hogy a józan paraszti ész ellenére is szabadulni képesek az eljárásból. A büntetési tétel - bár a szakértők szerint még szigorítani lehetne rajta - elvileg alkalmas lenne a visszatartó erő kifejtésére, ám a környezetkárosítás az úgynevezett eredménybűncselekmények közé tartozik, miként azt egy legfelsőbb bírósági eseti döntés megállapította. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a hatóságoknak kétséget kizáróan bizonyítaniuk kell: a környezet valamely, védelem alatt álló tárgyában okozott kár a szennyező anyag környezetbe történt juttatásának következménye. Böhm András, az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség szóvivője szerint a büntetőjogi szabályozás alapján sikerrel lehet fellépni a szennyezők ellen, a csatlakozás óta lehetőség van a jogi személyek felelősségének megállapítására is, az évtized eleje óta megtöbbszöröződött az eljárás alá vontak száma, és a főfelügyelőségek egyre következetesebben alkalmazzák a büntetőjog adta lehetőségeket. Ugyanakkor az ellenőrzés, a kikényszerítés hatékonyságát növelni kell. Ezért a szakhatóságok a jövőben fokozottan törekszenek arra, hogy ne csupán a rendőrséget és a környezetvédelmi főfelügyelőségeket, hanem a természetjárókat, a vadászokat is bevonják a felderítésbe. A napokban történt hegyeshalmi eset során az utóbbiak jelzése alapján indulhatott meg az eljárás. A jövőben a polgármestereknek, jegyzőknek is nagyobb ellenőrzési jogkört adnának - mutatott rá -, igaz, a kunbajai eset, ahol maga a település első embere, a már előzetes letartóztatásba helyezett Halász István cége importálta a szemetet Németországból, kissé abszurd megvilágításba helyezi ezt az alapvetően helyes törekvést. EZ VAN A PAPÍRON? A hatóságoknak kell bebizonyítani, honnan ered a szennyezés MINDENNAPI MÉRGEINK HHIIII. RÉSZ DRAVUCZPETER@PARTNER.NAPI.HU A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK / Én újítottam fel a bérleményt - majd a tulajdonos az utódomnak adta ki Az ingatlan bérlőjével kötött vállalkozási szerződés eredményeként az ingatlanban bekövetkezett értéknövekedést a vállalkozó az ingatlan tulajdonosával szemben jogalap nélküli gazdagodás címén nem érvényesítheti - mutatott rá a Fővárosi Bíróság. A NAPI GAZDASÁG A bérleti szerződésben a felek kikötötték: a bérlő átalakítási, építési munkát csak a bérbe adó önkormányzat előzetes hozzájárulása és a jogszabályban meghatározott hatósági engedély megszerzése után végezhet. Ennek ellenére bérlő elkezdte és befejezte a munkálatokat. Később az önkormányzat újabb bérlőnek adta ki az ingatlant, sőt mi több, egy szép napon értékesítette is. A bérlő pert indított - belőle lett ügyünk felperese -, szerinte az önkormányzat jogalap nélkül gazdagodott, ugyanis a felperes értéknövelő beruházásaival együtt értékesítette a bérleményt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperes az önkormányzattal kötött szerződésben az üzlet, az élelmiszerbolt belső kialakítását saját költségén vállalta, az újbóli megnyitáshoz szükséges felújítási munkákról volt szó. Vagyis a felperes és az önkormányzat alperes nem helyiség átalakítására kötöttek egymással szerződést, hanem gyakorlatilag az élelmiszerbolt üzemeltetésére. Lehet, hogy a felperes elvégezte a kikötött felújítási munkákat, ám ennek mértéke akkor sem terjedt túl az élelmiszerbolt megnyitásához szükséges szokásos mértékű felújításon, így az alperes semmilyen módon nem gazdagodhatott, hiszen később is ilyen jellegű helyiség üzemelt az objektumban. A JOGI TANÁCSADÓT SZERKESZTETTE: DRÁVUCZ PÉTER Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Indoklása szerint az eljárás összes adata alapján (tanúvallomások, szakértői vélemények) az alperesre nézve nem mutatható ki vagyoni előny, ezért annak általa való megszerzése sem volt lehetséges. Tekintettel arra, hogy a felperes az alperes engedélyének beszerzése nélkül végezte az engedélyhez kötött felújítást, így alperes felelőssége nem állapítható meg, ezért visszatérítésre sem köteles. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy a másodfokú bíróság rendelje el a szakértői bizonyítás kiegészítését. Első fokon az igazságügyi szakértő - nagyon helyesen, mondta a felperes - megállapította, hogy a felperes által végzett beruházások közül melyek vonhatók a jogalap nélküli gazdagodás körébe, ezek ellenértékét is meghatározta. Az elsőfokú bíróság indoklásából nem derült ki, miért mellőzte a bíróság az igazságügyi szakértő véleményét - állította. A másodfokú tanács nem találta alaposnak a fellebbezést. Kifejtette: a jogalap nélküli gazdagodás szerződés nélkül létrejövő kötelmi jogviszony, amely helyettesítő jellegű, alkalmazására akkor van lehetőség, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett között más jogviszony nem áll fenn, vagy a jogvita a felek között fennálló jogviszony alapján nem bírálható el. A munkálatokat alperes tudta és hozzájárulása nélkül végeztették el, holott a bérleti szerződés kifejezetten előírta alperes hozzájárulásának beszerzését - mutatott rá a jogerős döntés, amely szerint a polgári jog elve alapján a szerződéses jogviszony fennállása esetén a kontraktusban foglaltak figyelembevételével támasztható követelés. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Polgári törvénykönyv 361. § |_____/ A szellemi tulajdon védelmében: jogszerzés • jogfenntartás jogérvényesítés B 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 16. Tel.:411-8700, 411-8800 oentral@danubia.com ,______ www.danubia.com Ellopták a finanszírozott autót - fizetni akkor is kell Aki nem készpénzért vásárolta az autóját, kétszeresen érzi meglopva magát, ha hűlt helyét találja a kocsinak. A DA.S. Jogvédelmi Biztosító Rt. szakértője sorozatában megpróbál segíteni a károsultaknak. KOVÁCS KÁZMÉR ÜGYVÉD Csak az tudja igazán, milyen trauma a kocsilopás, akit már megkárosítottak ilyen módon. Ebben a felfokozott idegállapotban újabb csapás, ha a biztosító - mondjuk arra hivatkozással, hogy a gépkocsi kulcsáról a biztosítóhoz történt előzetes bejelentés nélkül „jogosulatlan kulcsmásolás” történt - a megkötött casco biztosítás ellenére elzárkózik a fizetéstől, viszont a finanszírozó továbbra is kéri a havi részletek törlesztését. Sokan erre homokba dugják a fejüket, és azt mondják: ha nekem sem fizetnek, én sem fizetek. Ez a legrosszabb, amit tehetnek. Hiszen a pénzügyi lízingnél vagy a részletre történő vételnél a színes televízió eladóját nem érdekli, hogy a vevő meg van-e elégedve a tévéműsorral, adásszünet esetén is kéri a készülék árát. A finanszírozók már előzetesen felkészülnek az ilyen helyzetre, és a lízingszerződésben elég szigorú feltételeket szabnak kölcsönvevővel szemben nemfizetés esetére, amibe a büntetőkamatok, a teljes hátralék egyösszegű esedékessé tétele is beletartozhat. Ezért nagyon rosszul teszi, aki ilyenkor nem kíván tudomást venni a szomorú helyzetről: egy baj helyett többet csinál magának. A finanszírozóknak persze nem áll érdekükben az sem, hogy csőd és szívroham közeli állapotba hozzák ügyfeleiket. Sőt, a szaporodó pénzügyi lehetőségek folytán egyre kifinomultabb megoldásokat találnak a bajba jutott autós számára. A finanszírozott autó adásvételének egyik alaptétele, hogy a finanszírozó először lehetőleg a kamatokat kéri, és csak azt követően a tőketörlesztést, és ilyen sorrendben számolja el általában - legalábbis arányait tekintve - a kölcsöntörlesztés egyes befizetéseit. Ez azt jelenti, hogy először többnyire a kamatösszegeket térítjük, így a lopáskor egy olyan autóért, amelyet az átvételt követő egy éven belül lopnak el - a hitel eredetileg tervezett teljes futamidejétől is függően -, esetleg az addig eltelt időben történt kifizetések ellenére magasabb összeget kell a fedezet „megsemmisülése” miatt egy összegben kifizetni, mint amennyi a kocsi újkori ára lett volna. Az autós azt sem érti, hogy ha biztosítása is volt meg a kölcsönöket is rendben törlesztette, akkor miért jár pórul még akkor is, ha a biztosító kifizeti a gépkocsi lopáskori értékét a biztosítási szerződés feltételeinek megfelelően. CSŐSTÜL JÖN A BAJ .....iMtm .I. RÉSZ