Napi Gazdaság, 2009. június (19. évfolyam, 104-124. szám)

2009-06-08 / 108. szám

MR NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 8., HÉTFŐ Felvet pár kérdést az üzletrés KI LEHET KERÜLNI Jövőre kiterjesztené a kormány az öröklési illeték fizetését az örö­költ üzletrészekre is. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett első fokú örökösöknek - ameny­­nyiben örökölt lakástu­lajdont és a húszmillió forintos illetékmentes­séget már kihasználta - 18 millió forint érté­kig 11 százalék, 18 és 35 millió forint között 15 százalék, 35 millió forint felett pedig 21 százalék illetéket kell fizetniük jövőre. Ez elvileg teljesen logi­kus lépés, hiszen a tulajdonjogot is meg­testesítő értékpapír öröklése után is meg kell fizetni az illetéket, márpedig utóbbi is tulajdonrészt jelent egy társaságban. A gyakorlati megvalósítás azonban lehet, hogy okoz majd némi bizonytalanságot a kezdeti időkben, mert néhány feladat első pillantásra nem tűnik egyszerűnek. Bizonyára nem lesz könnyű meghatá­rozni az üzletrész forgalmi értékét, ami­nek alapján az illetéket kell fizetni. A jog­szabály szerint ugyanis az illeték alapja az illetéktárgy forgalmi értéke. Ez egy ingat­lan esetében viszonylag könnyen kezelhe­tő ügy, ám ennél sokkal körülményesebb egy vállalkozás értékét felmérni - hívta fel a figyelmet Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza. Arról nem is szólva, hogy egyelőre az sincs tisztázva: kinek is kell felbecsültetnie, illetve felbe­csülnie a megörökölt társaságot. Az is kérdés, hogy ha a társasági szer­ződés kizárja az örökös belépését tagként a gazdasági társaságba, akkor a többi tag által az örökösnek fizetendő megváltási ár képezheti-e az illeték alapját. A kérdés folytatá­saként felmerül: ha nincs benne az örökös kizárása a társasági szerződésben, de nem az üzletrészt sze­retné tulajdonolni, ha­nem inkább eladná azt a cég többi tulajdonosának, akkor képezheti-e ez az összeg az illeték alapját. A forgalmi érték meg­állapítása azért fontos, mert egy vállalkozás ese­tében nincs feltétlen ösz­­szefüggés a törzstőke és a cég értéke között - főleg ha abból indulunk ki, hogy ma már fél­millió forint tőkével lehet kft.-t alapítani, amely akár több tíz milliós nyereséget is elérhet és rendelkezhet sokmilliós értékű ingatlannal és eszközökkel. Vagyis ez a mutató nem lehet alapja a forgalmi érték­nek. Az pedig egy külön kérdéskör, hogy hogyan kell kezelni a veszteséges cégeket - Magyarországon 127 ezer cég vallott veszteséget tavaly. Elvileg ugyanis itt a negatív érték után nincs is illetékfizetési kötelezettség vagy csökkenti az örökség tiszta értékét, ami persze a valóságban nem lehet reális. Az egyébként nem valószínű, hogy az öröklési illeték bevezetésével veszélybe ke­rülnének a magyarországi vállalkozások. Ha abból indulunk ki, hogy egy vállalko­zás alapvetően nyereséget kell termeljen, az öröklési illeték - ha a gyerekek veszik át a társaságot - néhány év alatt kiterme­lődik (persze nem a tavalyi vagy az idei növekedési adatokból kell kiindulni). Rá­adásul az illetékfizetésre ugyanúgy lehet halasztást kérni, mint az adókra. F. SZABÓ EMESE ► Aki nem akar öröklési illetéket fizetni - pontosab­ban nem akarja, hogy az örököseinek fizetni kelljen az a céget egy offshore társaság közbeiktatásával is átadhatja. Jelenleg ugyan­is nem valószínű, hogy könnyen utol lehetne érni az offshore cégek valódi tulajdonosait. Azt azonban fontos leszögezni, hogy az ilyen ügyletek adóelkerülés­nek számíthatnak. A kkv-vezetők az utódlás után is a tűz közelében maradnának A Budapesti Corvinus Egyetem Kis­vállalkozás-fejlesztési Központja az elmúlt évben vizsgálta a hazai kis- és középvállalatok vezetőinek az utódlás­sal kapcsolatos álláspontját. A Budapest Bank felkérésére elvégzett kutatás szerint a megkérdezett 528 kkv-vállalat tulaj­donosainak 63 százaléka jelezte, hogy a következő öt éven belül aktuálissá válik a cégnél az utódlás kérdése. A kkv-szektorra jellemző, hogy a stafétabotot átadó vállalko­zók nagy része a vállalkozást életpályának tekinti, ezért meglehetősen nehezen szánja rá magát a lépésre. A megkérdezettek túl­nyomó többsége a teljesen családi utódlást részesíti előnyben, ebben az esetben a cég vezetése és tulajdonjoga is a családon belül marad. A következő, jóval kisebb csoport a tulajdonjogot a családban tartaná, de a veze­tést külső félre bízná, még kevesebben van­nak azok, akik a tulajdonostárs(ak)nak vagy az alkalmazottaknak szeretnék értékesíteni saját tulajdonrészüket. A válság előtt készült felmérés során a megkérdezettek mindössze nyolc százaléka tervezte a vállalat eladását külső félnek. A „saját” tulajdonként rendelkezés kérdése köszön vissza abban is, hogy a váltást tervező cégvezetők 40,7 százaléka úgy érezte, családon belül meg is találta az ideális utódjelöltet, míg 9 százalékuk családon kívüli jelöltet nevezett meg, mint számára elfogadható utódot. A cégvezetők szeretik maguk mellett tudni a jövendő ve­zetőt - a legtöbb esetben a kiszemelt már irányít egy kapcsolódó másik társaságot, ám, hogy ez sem jelent tényleges garanciát, azt jól mutatja, hogy van olyan társaság, ahol a korábbi tulajdonos döntése alapján már 14 éve tart az utód betanítása. Az elődök nem igazán szeretik elenged­ni korábbi cégüket: legtöbbjük konkrét elképzeléssel rendelkezik arról, hogy az utódoknak mit kellene tenniük, ha átve­szik a vállalat vezetését. Ott, ahol külső személynek delegálnák a cégvezetést, ez döntően az operatív ügyekre vonatkozna, az idősebb generáció 35,1 százaléka legalább tanácsadóként részt szeretne venni később is a cég életében, sőt 20,9 százalékuk az érdemi döntéseket még az utódlás után is maga kí­vánja meghozni. Mindössze 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szeretne teljesen kiszállni a döntéshozatalból. napi SIKEREK ÉS KUDARCOK Cégstaféta családon belül Egyre több magyar cégvezető és -tulajdonos vonja be vállalkozá­­­­sa irányításába gyermekét vagy más családtagját, sőt, egyesek visszavonulva, teljes egészében átadták már az irányítást. A generációváltás érthető, hiszen a rendszerváltás óta eltelt két évtized még a legedzettebb új főnököket is megviselte. Az­­ elfáradt alapítók helyét többnyire magasan kvalif­­ fikált, külföldi egyetemen végzett gyermekek veszik át. A sort az elmúlt évtized köze­pén Felcsuti Zsolt nyitotta meg, a Svájcban dolgozó fiatalem­bert édesapja hívta haza, mert a barkácsgéptartozékokat és csiszolószerszámokat gyártó MPF cég irányítását már nem tudta egyedül ellátni. A váltás sikerült, Felcsuti Zsolt azóta is eredményesen irányítja a céget: édesapja néhány évvel ezelőtt bekövetkezett halála óta egye­dül vezeti a Kínától Amerikáig terjedő hálózattal rendelkező vállalkozást. Nem kevésbé szerencsésen ala­kult Futó Péter cégének utódlása, hiszen az immár kizárólag ingat­lanfejlesztésekben utazó Futureal csoport első számú vezetője a Harvardon végzett Futó Gábor (lásd külön írásunkat). Ugyanilyen sikeres családapa Vár­szegi Gábor is, akinek Dávid fia immár vezérigazgatóként áll a Fotex-csoport élén. Arra is van példa, hogy a lányok jeleskednek: az ingatlanfejlesztésekben és egészségügyi szolgáltatásokban is érdekelt Rudas Lász­ló üzletember a Wolfgangsee melletti, valamint az elmúlt hetekben egy újabb frist szállóval bővült Stroblban található­­ sporthotel irányítását bízta lányára. Nem csupán gyermekét, hanem a vejét is bevonta cége irányításába Kolosi Tamás, illetve Szeremley Huba. Az üzletember-szociológus Líra-csoportjában Kolosi lánya­­ és annak férje is tevékenyen­­ részt vesz - bár az irányítás to­vábbra is Kolosi kezében van. Szeremley a borászatának vezeté­sébe és a marketingt­evékenységbe vonta be a lányát és vejét. Hasonló konstrukciót tervezett Széles Gábor is, aki egyik lányát és annak akkori férjét szerette volna vezető állásba helyezni a tulajdoná­ban levő Vitás TV élén. Az okokat nem tudni, de annyi biztos, hogy ma már egyikük sem található a tévés cég vezetésében (az exférj je­lenleg a székesfehérvári színházat irányítja). A megkérdőjelezhető példák egyi­ke Székely Péteré. Az azóta már csődbe ment Transelektro korábbi elnök-vezérigazgatója, aki a cég többségi tulajdonosa is volt, két fiát nevezte ki a vállalatcsoport meg­határozó posztjaira. Az informati­káért és az ingatlanfejlesztésésért felelős igazgatói posztra helyezett Székely-fiúk azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: egyes vélemények szerint hozzáértésük hiánya is hozzájárult a cégcsoport bukásához. NAPI GAZDAG ÖRÖKHAGYÓK A 100 LEGGAZDAGABB MAGYAR EGYRE TEKINTÉLYESEBB HÁNYA­DA ADJA ÁT LEGALÁBB RÉSZBEN CÉGE VEZETÉSÉT GYERMEKÉNEK. A NAPI IDÉN MEGJELENT LISTÁJA SZERINT AZ ALÁBBI HAZAI MIL­LIÁRDOSOK DÖNTÖTTEK MÁR A GENERÁCIÓVÁLTÁS MELLETT: Név Vagyon (milliárd forint) Helyezés* FELCSUTI ZSOLT KOLOSI TAMÁS Bakonyi Árpád 16 25 Dunai György 31 12 Futó Péter 409 Hirschler Rezső 7,6 63 Kautz István7 72 Kolosi Tamás 8,5 57 Kovács Gáspár 7,1 68 Révész Bálint 14,2 29 Rudas László 11 38 Szaxon Attila5 94 Szeremley Huba 21,5 19 Szilvássy Csilla4 95 Várszegi Gábor 742 Zwack Péter 12 33 *a 100 leggazdagabb magyar idei listáján

Next