Napi Gazdaság, 2009. szeptember (19. évfolyam, 167-188. szám)

2009-09-01 / 167. szám

MA NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. SZEPTEMBER 1.,KEDD LEÉPÍT A K&H BANK A K&H úgy döntött, hogy megválik 90 dol­gozójától, további 40 dolgozójának pedig részmunkaidős foglalkoztatást ajánlott fel - tudósított a portfolio.hu. A bank koráb­ban - más hitelintézetektől eltérően - nem küldött el senkit, a költségcsökkentést igyekezett más módon megoldani. A K&H közleménye szerint most minden tőle telhető támogatást megad, hogy a le­épített munkavál­lalók minél előbb új munkaviszonyt létesíthessenek, a K&H Biztosító például a bővülő ügynöki hálózatában kínál lehetőségeket az érintett munkatársaknak. Nem zárható ki, hogy az ősz a bankoknál is újabb elbocsá­tási hullámot indít be. Erre utalhat, hogy a Raiffeisen a korábbi, 315 fős leépítés után újabb 10-12 százalékos, mintegy 400 fős karcsúsítást jelentett be (Napi, 2009. július 27.). Az OTP-nél lapunknak ezzel kapcso­latban elmondták: a jelenlegi gazdasági helyzetben, a mérsékeltebb üzleti aktivitás miatt - a más vonatkozásban felmerülő többletfeladatok mellett is - az ország egész területén elkerülhetetlen a munka­­vállalói létszám csökkentése (Napi, 2009. július 30.) ELBOCSÁTÁSOK Allianz 100 CIB 300 K&H 90 MKB 66 MNB 91 OTP 500 Raiffeisen 715 Forrás: Portfolio, Napi-gyűjtés ELADTA LANTOS A HETI VÁLASZT Eladta a Heti Válasz hetilapban levő többségi tulajdonrészét a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Csomgandó Kft., a vevő az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt., amelynek többségi, 51 százalékos tulajdo­nosa Fellegi Tamás, a kisebbségi tulajdo­nosa pedig a dán DEFAP kockázati tőkebe­fektetési társaság. A korábban az újság 25 százalékát tulajdonló Lantos Csaba tavaly december 16-án vette meg Csák Jánostól, Kékessy Dezsőtől és Szabadhegy Pétertől a cég egészét. Az akkori döntést Lantos a mé­diavilágban zajló jelentős átalakulásokkal indokolta. Az új befektető médiaportfólió létrehozását tervezi, ennek első jelentős állomása a Heti Válasz felvásárlása. A lap szinte a semmiből nőtte ki magát, jelenleg 300 ezres olvasótábora van. Az új tulajdo­nos közeménye szerint a lap szerkezetén és irányultságán nem kíván változtatni és a főszerkesztő továbbra is Borókai Gábor marad. Lantos Csaba a tranzakció nyeresé­gét egészségügyi vállalkozásaiba fekteti. Az eladást a lap beágyazottságának javulásá­val és a lappiac várható konszolidációjával indokolta. Még dolgoznak egy kicsit a beszállítói törvényen Továbbra is nyitott kérdés, mi lesz ősszel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek be­szállítóival szemben alkalma­zott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör­vénnyel, amelyet Sólyom László köztársasági elnök július közepén megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. A sebtiben elfo­gadott törvény alkalmazásában érdekelt érdekvédelmi szerveze­tek jelenleg is dolgoznak azon, hogy a jogszabály elfogadható és mindenki számára alkalmazható verziója kerüljön újra a képviselők elé, ugyanis a jelenlegi jogszabály nemcsak a kiskereskedelmet, hanem a kisebb beszállítókat is hátrányosan érinti. (Bár a jog­szabály a multiknak leginkább kitett kis- és közepes beszállítókat védené, menet közben kiderült, hogy több pontja arra készteti a kereskedelmi láncokat, hogy in­kább a nagyokkal szerződjenek, hogy a kisebb cégek működéséből fakadó kockázatokat kikerüljék, magyarul véletlenül se kerüljenek szembe a törvénnyel.) Az Országos Kereskedelmi Szö­vetség például kész együttműköd­ni a Földművelésügyi Miniszté­riummal, hogy egy elfogadható jogszabály szülessen, de Vámos György, a szervezet főtitkára la­punknak elmondta, egyelőre ő sem tudja, mi lesz az őszi parla­menti szezonban a törvény sorsa. Mint mondta, lehet, hogy a képvi­selők újratárgyalják és a jelenlegi formájában ismét elfogadják, és lehet, hogy a törvényt újrafogal­mazzák. Az elemzők szerint valóban elő­fordulhat mindkét verzió, kérdés, hogy az agrártárcának mennyire sürgős a dolog. A jelenlegi állás szerint ugyanis több mint egyév­nyi egyeztetés és vita után sem a tárca szerint szorgalmazott kódex, sem jogszabály nincs, ami védené a kis beszállítókat. Ez az elemzők szerint önma­gában is komoly politikai vesz­teség, főleg ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a jogszabály több lobbicsoport érdekeit is sérti, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy a köztársasági elnök meg­fontolásra visszaküldte a szabályt. Ugyancsak politikai veszteség, hogy a köztársasági elnök arra hivatkozott, hogy a jogszabály lényegében fércmunka (jóllehet a szabályozót képviselők és nem a tárca jegyzi) és az is komoly politi­kai veszteség, hogy információink szerint a képviselők jelentős része el sem olvasta a törvényjavaslatot - vakon szavazott igennel. HŐNYI GYULA Internet Budapest, 2009. szeptember 1. EXTERNET Nyrt. Székhely: 5000 Szolnok, Szapáry út 18. Levelezési cím: 1117 Budapest, Hauszmann Alajos utca 2. E-mail-cím: externet@externet.hu Internetcím: http://www.externet.hu KÖZLEMÉNY az EXTERNET Nyrt. Általános Szerződési Feltételeinek 2009. szeptember 10. napjával hatályba lépő módosításairól Az EXTERNET Nyrt. (5000 Szolnok, Szapáry út 18.) tájékoztatja előfizetőit, hogy az „Internetszolgáltatások” ÁSZF egyoldalúan módosításra kerül új szolgáltatáscsomagok bevezetése miatt. A módosítással érintett főbb terület a következő: DSL-csomagok. Az ÁSZF következő pontjai kerültek módosításra: törzsszöveg 3.2.1 és 7.1.3.1 pontok, 1. sz. melléklet VI.3.1.3. pont, és 2. sz. melléklet 2.8. pont. Az „Internetszolgáltatások” ÁSZF és annak módosításáról szóló előfizetői értesítés közzétételre kerültek az EXTERNET Nyrt. ügyfélszolgálatán, a www.externet.hu honlapon, illetve elektronikus levélben megküldésre került az előfizetők részére. Az előfizetők a jelen közlemény közzétételét követően 8 (nyolc) napon belül jogosultak előfizetői szerződésüket azonnali hatállyal felmondani. A szolgáltató tájékoztatja előfizetőit, hogy amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani az előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető az előfizetői szerződést ilyen esetben azonban akkor, ha kötelezettséget vállalt arra, hogy a szolgáltatást meghatározott időtartam alatt­ hűségidő alatt igénybe veszi és az előfizetői szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja az előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét. ADATSAROK-BELFÖLD A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BRUTTÓ ADÓSSÁGA (2009. JÚLIUS 31.) Adósságelem Milliárd Ft FORINTADÓSSÁG Külföldi hitelek 1­022,9 Állampapírok 10191,5 ebből kötvények 7 660,5 diszkontkincstárjegyek 1621,2 lakossági állampapírok 480,5 nem piaci értékesítési­ állampapírok 429,2 Összes forintadósság 11214,4 DEVIZAADÓSSÁG* Külföldi hitelek 3 445,9 Külföldön kibocsátott állampapírok 4 305,2 Összes devizaadósság 7751,1 Egyéb kötelezettségek 16,1 Mindösszesen 18965,5 *a hónap utolsó munkanapi MNB középárfolyamon számolva ........... ADÓSSÁGSZERKEZET (SZÁZALÉK) Forintkötvény 43 Deviza-állampapír 23 Devizahitel 18 Forintkincstárjegy 11 Forinthitel 5 Összesen 100 Forrás: ÁKK KÖLTSÉGVETÉSI PROGNÓZIS* (MILLIÁRD FT) Előirányzat Várható KIADÁS Központi költségvetés 8961,0 8948,7 Normatív és egyéb támogatások 566,5 520,0 Szociális támogatások és térítések 653,1 647,8 Garancia és hozzájárulás a tb-alapokhoz 913,6 916,9 Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 3795,3 3 788,1 Helyi önkormányzatok támogatása 1290,0 1 316,6 Kamatkiadások 1 198,2 1202,0 Befizetés az EU-ba 226,0 230,0 Állami vagyonnal kapcsolatos kiadás 112,3 111,8 Egyéb 127,9 137,5 Stabilitási tartalék 78,0 78,0 Elkülönített állami pénzalapok 499,0 500,1 Társadalombiztosítási alapok 4416,9 4302,4 Nyugellátások 2 967,9 2­857,9 Egészségügyi ellátások 1401,5 1394,9 Tb-költségvetési szervek kiadásai 47,4 49,6 BEVÉTEL Központi költségvetés 8300,2 8144,4 Gazdálkodó szervezetek befizetései 1251,5 1­107,1 Fogyasztáshoz kapcsolt adók 3047,2 2977,0 Lakosság befizetései 2225,5 2066,8 Bevételek az államháztartás alrendszereitől 1530,2 1 724,6 Kamatbevételek 73,7 112,2 Az állami vagyon és adósságszolgálat bevételei 107,8 110,6 Uniós elszámolások 64,3 46,0 Elkülönített állami pénzalapok 518,0 469,7 Társadalombiztosítási alapok 4408,0 4145,3 A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépis­kola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. *2009-re................ .............................................Forrás: PM Spórolósabbak lettek a háztartások A júniusi „megingás” után júliusban ismét nettó hiteltörlesztők voltak a háztartások - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai­ból. A szezonálisan igazított adatok szerint ugyanis miközben csökkent a nettó forinthitel-felvétel, a de­vizahiteleknél a bővülésnél nagyobb volt a törlesztés nagysága. Az MNB közleménye szerint a forintban denominált nettó hitelfelvétel 20,7 milliárd forint volt, a devizahiteleknél az árfolyamszűrt adatok szerint az előző havihoz hasonló összegű, 17,1 milli­árd forint volt a nettó törlesztés. Az előbbiek mellett a magánszemélyek spórolási kedvének újraéledésére utalhat az is, hogy a nettó betételhelyezés - mind forintban, mind devizában - nőtt a júniusihoz Skála#„Z. ÁLLOMÁNYOK 1 r.. 2009. JÚLIUS (MILLIÁRD FORINT) 67 v . Hitel Betet­szesen csaknem 1 . . . . . . „ . . ..... . , Forint Deviza Forint Deviza • .m' °" Háztartások 2637,7 5012,1 6154,6 1169,5 rintot tett ki. A lakossági Vállalatok 3416'2 4471'3 2631'4 1435'8 a lakossági hitelállományt tovább apasztotta az erősödő forint. Az árfolyamok változása júniusban 2,5 százalékkal, júliusban pedig további csaknem három százalékkal (143,1 milliárd forinttal) mérsékelte az állományt. A devizaadósok terheinek ezek szerint a két nyári hónap alatt több mint öt százalékkal kellett volna mérséklődnie. Érde­mes azonban hangsúlyozni, hogy hitelfelvevőnként jelentős különbségek adódhatnak aszerint, hogy kinek melyik nap számított fordulónak, mert a hóna­pon belül az árfolyamok időközben alaposan - akár az említett százalékos mértéket elérően is - eltérhet­tek (a piac még mindig meglehetősen volatilis). A hitelfelvétel terén nemcsak a magánszemélyek, hanem a vállalatok is igen visszafogottak voltak júliusban. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a forinthiteleknél 12,3 milliárd, a devizánál pedig 96,5 milliárd forintra rúgott a nettó törlesztés. Úgy tűnik, a cégek gazdasági nehézsé­geiket hitelfelvétel helyett tartalékaik „felélésével” próbálják áthidalni. A céges betéteknél ugyanis - mind forintban, mind devizában - hasonló össze­gű, 14,2 milliárd, illetve 15,3 milliárd forint nettó kivonás történt. B. VARGA JUDIT . Az új szerződések alapján a cégeknél tovább csökkent, míg a magánszemélyek­nél kissé élénkült az eladósodási kedv. A hitelterhek júliusban határozottan emel­kedtek az áruhiteleknél (emelték a bankok a kamatot). A lakáscélú forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója kismértékben emel­kedett, a svájcifrank-hiteleké csökkent és az euróhiteleké nem módosult. Nem változott a szabad felhasználású euró-jelzáloghitelek hitelköltség-mutatója, míg a forinthiteleké csökkent és a svájcifrank-hiteleké kismérték­ben emelkedett. A kormány előtt a jövő évi büdzsé tervezete Ma a kormány elé kerül első olvasatban a jövő évi költség­­vetés tervezete, amelyet - ha minden jól megy - már jövő héten elfogadhatnak, így az jövő pénteken már az országgyűlés elé kerülhet. A kormány a költ­ségvetésben továbbra is 3,8 százalékos állam­­háztartási hiánycéllal, 0,9 százalékos gazdasá­gi visszaeséssel és 4-4,5 százalékos inflációval számol. A frakció egyhan­gúlag támogatja a formálódó költség­­vetési tervezetet - ezt Mesterházy Attila frakcióvezető mond­ta a Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Oszkó Péter pénzügy­­miniszterrel közösen tartott sajtótájékozta­tón. Bajnai Gordon elmondta, a jövő évi költségvetés a takaré­kosság jegyében készül, de szól a munka becsületének helyre­­állításáról, az adócsökkentésről és a közbiztonság javításáról is. Bajnai úgy fogalmazott: úgy látja, a képviselők megértették, hogy Magyarországnak van vesztenivalója és hogy folytatni kell a válságkezelést, mert úgy lehet megtartani az eddigi ered­ményeket. A miniszterelnök a költség­­vetés nyertesei közé sorolta a közbiztonságot, az egészség­ügyet, az önkormányzatokat. Utóbbi kapcsán megjegyezte, a helyhatóságok keve­sebb feladatot látnak el és nagyobb gazdálko­dási szabadságot kap­nak. Bajnai kiemelte, a büdzsé az adócsökken­tés költségvetése is, és egyben megteremti a növekedés alapjait. Az egyeztetésen részt vevő Oszkó Péter pénzügy­­miniszter elmondta, a korábbi terveknek megfelelően a közössé­gi közlekedéstől 40 mil­liárd forintot vonnak el. Az önkormányzatoknál 120 milliárdot farag­nak le jövőre, ennek egy része automatikus megtakarításból áll. Másik része abból tevődik össze, hogy a normatívákat ösz­­szevonják, és a helyhatóságokra bízzák ezek felhasználását - kö­zölte a miniszter, ám a lényegi megtakarítás a hazai fejlesztések halasztásából származik e terü­leten - mondta Oszkó. NAPI milliárd forintot vonnak el a közösségi 40

Next