Napi Gazdaság, 2010. február (20. évfolyam, 21-40. szám)

2010-02-01 / 21. szám

Déli Áramlat: létrejött a magyar vállalat A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok jelentős fejlődé­sét méltatta Bajnai Gordon mi­niszterelnök a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság ülését megelőzően a parlamentben pénteken. A válság visszavetette ugyan a kereskedelem dinami­káját, de látható, hogy a kiutat nem a bezárkózás, hanem az együttműködés jelentheti, ez adhat új lendületet a kapcsolatoknak - Oroszország mára Magyaror­szág második legnagyobb kereskedelmi partnere, 14 milliárd dolláros forgalommal. A bizottság által tárgyalt témák közül a miniszterelnök az energia­biztonság növelésére hívta fel a figyelmet. Hangsú­lyozta: Magyarországnak minden reális lehetőséget meg kell ragadnia, hogy energiaellátását diverzifi­kálja. A rendelkezésre álló lehetőségek közül pedig az egyik reális és komoly lehetőség a Déli Áramlat, amely magyarországi projekttársaságának, a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-nek az alapító okiratát a bizottság ülését követően írták alá. ► Egyéb energetikai kérdésekben nem volt sikeres az eszmecsere: a paksi atom­erőmű bővítése iránt ugyan érdeklődik az Atomsztrojekszport, de a pályázat kiírásá­nak időpontja még kérdéses. Ugyancsak sok nyitott kérdés van az EMFESZ ügyében is - a bizottsági ülés résztvevői lényegében cáfolták, hogy szó esett volna egy orosz többségű hazai gázcég alapításáról, amely átvehetné a társaság hazai fogyasztóit. Az együttműködési megállapodás alapján a cég alaptőkéje ötmillió forint és székhelye Buda­pest. A társaság 50-50 százalékban a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdonában van. A Déli Áramlat Magyarország tevékenysége az Oroszországból Európába vezető gázvezeték magyarországi szakaszára vonatkozó megvalósít­hatósági tanulmány elkészítésének szervezésére, illetve a gázvezeték finanszírozására, megépítésé­re és működtetésére terjed ki. A cég igazgatósága négy tagból áll, kettőt-kettőt a két tulajdonos ne­vez ki. Az igazgatóság elnöki tisztét 12 hónapos váltásban a két tulajdonos által delegált egyik igazgatósági tag tölti be. napi A NAP BELFÖLDÖN( A NAPI GAZDASÁG 2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ Tavaszra újból enyhülhet a hitelszűke az agráriumban A tavaly év végi, átmeneti meg­torpanás után tavasztól ismét az ag­rárhitelezés felpörgésére számíthat a szektor - mondta a Napi érdek­lődésére Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigaz­gató-helyettese. Nő a kereskedelmi bankok saját forrása, várhatóan még az idén visszatérnek a szektor finan­szírozásához, igaz, előreláthatólag szigorúbb feltételekre és alaposabban átgondolt termékekre számíthatnak majd a gazdálkodók. Az is megeshet, hogy 2010-ben több, a válságkezelés jegyében elindított, kedvezményes MFB-s hitelprogramot is le lehet majd állítani a kereskedelmi bankok agrárhitelezésbe való visszatérését követően - tette hozzá Aladics. Az MFB egyébként a kereskedelmi banki hitelstop idején az ágazat egyik legmeghatározóbb hitelezőjévé vált. Az elmúlt másfél évben mintegy 45 milli­árd forintot helyezett ki közvetlenül és közvetítőkön keresztül a mezőgaz­daságba, továbbá mintegy 6,5 milliárd forint értékben vállalt bankgaranciát a szektor cégeinek egyéb hiteleire. Előbbiből mintegy 14 milliárd tisztán fejlesztési célú hitelkihelyezés volt, míg a különböző forgóeszköz-konstrukci­ók keretében mintegy 30-40 milliárd forint jutott el az ágazat szereplőihez - mondta a vezérigazgató-helyettes. Az MFB folytatja a futó program­jait: szabad és felhasználható forrásai vannak többek között a TÉSZ, az agrárfejlesztési, az agrárforgóesz­­köz-hitelprogramban, valamint a bankgarancia-programban. A TÉSZ- hitelprogram nyolcmilliárdos kereté­ből eddig 5,4 milliárdot helyeztek ki a pénzintézetek, Aladics szerint lényegé­ben minden hitelképes igénylő kapott kölcsönt. Mostanra a gondot inkább az jelenti, hogy kevés a valóban hitelké­pes termelő és értékesítő szövetkezet, noha több mint ötven regisztrált és elismert tész működik az országban. Az agrárfejlesztési hitelprogramban pedig még mintegy 28 milliárd forint áll a termelők rendelkezésére. Az ag­­rárforgóeszköz-hitelprogramot előre­láthatólag már a következő hónapban átalakítják kissé a jobb kihasználható­ság érdekében. Az ötéves futamidejű, szintén kedvezményes kamatozású, és kamatplafonos konstrukciót eddig csak új beruházások megvalósításához lehetett felhasználni, most azonban a tervek szerint megszüntetnék ezt a megkötést. Vagyis a már futó, de uniós támogatásból megvalósuló fejlesztése­ket is elfogadnák beruházásnak. Re­mélhetőleg február 15-től már elérhető lesz ez a konstrukció is a termelők szá­mára - tette hozzá Aladics Sándor. KISS MELINDA KATALIN ROSSZUL TELJESÍTETT AZ ÁGAZAT ► A mezőgazdaság kétségkívül rászorul a külső finanszírozásra és a hitelekre - utóbbiak aránya 42- 43 százaléka lehet az ágazatba áramló pénzeknek -, azonban továbbra is problémát jelent, hogy különö­sen kevés az ehhez használható saját erő az ágazat­ban. Szakértők szerint az eladósodottság mértéke a saját vagyonhoz képest az egyéni gazdaságoknál 10-15 százalékra tehető, míg a társas vállalkozások­nál közelíti az 50 százalékot. Tavaly tovább romlott a helyzet a saját erő terén is, mivel a termelésben több mint 10 százalékos volt a visszaesés, a termelői árak pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkentek - mondta Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója. Az egyéni és társas vállalkozások adózás előtti eredménye szintén jelentős visszaesést mutat: amíg 2008-ban 220 milliárd forint volt, addig tavaly már csak 150 milliárd. Az élelmiszeripar pedig a 2007-es 20 milliárdos nyereséghez képest 2009- ben több mint 10 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni - tette hozzá Udovecz. Mint mondta, meglepő módon nem csökkent érdemben tavaly sem a banki hitelek aránya, azonban a ter­melők jelentős hányadát érintő és évi mintegy 150 milliárd forintot kitevő integrátori finanszírozásban több mint 50 százalékos volt a visszaesés. Szintén a felére esett a lízingügyletek volumene. Reklam-meaia konferencia a Napi Gazdaság szervezésében írt vikJWl­­­i. 701­0 márk­i k­i Szervező: ELADNI, ELADNI, ELADNI..., DE NEM MINDEGY, HOGY MILYEN ÁRON. A REKLÁM ELSŐDLEGES CÉDA, HOGY ELADJON, DE VAJON MITŐL LESZ JOBB EGY REKLÁM A TÖBBINÉL? HOGYAN ÉRHETJÜK EL LEGHATÉKONYABBAN AZ ÁLTALUNK KIVÁLASZTOTT CÉLCSOPORTOT? HOL ÉS HOGYAN KOMMUNIKÁLJUNK A VÁLASZTÁSOK ÉVÉBEN? A MEGVÁLTOZOTT GAZDASÁGI HELYZETBEN SZINTE MINDEN VÁLLALAT KÉNYTELEN CSÖKKENTENI A KIADÁSAIT ÉS ÁTGONDOLNI, HOGY MELYEK A SZÁMÁRA LEGHATÉKONYABB KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK. A KONFERENCIA CÉUA, HOGY A MÉDIA MINDEN TERÜLETÉN BEMUTASSA AZOKAT A LEHETŐSÉGEKET, MELYEK IDÉN NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL TERET HÓDÍTANAK MAJD. A RÉSZVÉTELT MINDEN OLYAN SZAKEMBERNEK AJÁNLJUK, AKIT ÉRDEKEL A MÉDIAPIAC, ILLETVE TUDNI SZERETNÉ, HOGY 2010BEN MIKÉNT ALAKUL A HIRDETÉSI PIAC ÉS A MÉDIA EGYES SZEREPLŐI MILYEN ÚJ STRATÉGIAI ESZKÖZÖKET TALÁLTAK KI. A konferencia tervezett témái: • 2010 - új médiatörvény? • Ki áll a lista élén? - Mely média, mely hirdető, mely hirdetési típus? • Tovább osztódik-e a médiapiac? • Mitől lesz jó egy reklám? - Reklámok hatása a fogyasztókra • Mi és mitől függően kaphat helyet egy médiamixben? • Újságba csomagolt üzenet - Sajtókommunikáció • Hogyan kommunikáljunk a választások évében? • Borítékolt üzlet - Amikor a címzett „ismeretlen" • Hogyan változott a direkt marketing szabályozása az elmúlt két évben? Bővebb információ és jelentkezés a www.napi.hu/konferencia weboldalon. Február 16-áig történő jelen­tkezés esetén kedvezményes részvételi lehetőséget biztosítunk. Napi Gazdaság - Ahol üzlet lesz a hírből ; Reklámszövetség ^Tnapi­­ Gazd gazdaság www.napi.hu Médiatámogató:­­ KREATÍV , A csoport ** i­sS Szakmai támogató:

Next