Napi Gazdaság, 2011. január (21. évfolyam, 1-21. szám)
2011-01-03 / 1. szám
0 A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ KITARTÓAN NŐ AZ ÁRAMTŐZSDE FORGALMA A 2010. július 20-i indulása óta folyamatosan és ütemesen emelkedik a magyarországi áramtőzsde forgalma, az árak a régiós piaci árakhoz közelítenek - mondta Medveczki Zoltán, a tőzsdét működtető HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. vezérigazgatója az MTI-Ecónak. A HUPX-en a napi átlagos forgalom decemberben elérte a 3654,7 megawattórát. Az összforgalom 418 ezer megawattóra volt, ez az ország áramfelhasználásának csaknem 2,5 százalékát jelenti, a forgalom értékben mintegy 22,34 millió eurót ért el. A tőzsde nemcsak átláthatóságot hozott a szabadpiacra, hanem a régiós szabadpiaci árakhoz közelítette a belföldi árakat. A kezdetekben tíztagú tőzsdén ma már 22 kereskedő van jelen, és további nyolccal tárgyalnak a csatlakozásról - mondta Medveczki. A HUPX 2011 második negyedévében új, éves, havi és negyedéves szállításra szóló termékeket vezet be, amelyről az alapító Mavir Zrt. a napokban határozott. 418 ezer megawattóra volt a forgalom KÉRHETIK A GÁZÁRKEDVEZMÉNYT A NAGYCSALÁDOSOK A nagycsaládosoknak 2011. február 28-ig kell jelezniük a gázfogyasztással összefüggő kedvezményre vonatkozó igényüket a Magyar Államkincstárnál (MÁK) - a támogatás megítélését követően, 2011 januárjától érvényes - adta hírül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A kormány által jóváhagyott gázárszabályozás a sávos rendszer mellett bevezette a nagycsaládosokat megillető kedvezményt, amelyet a három vagy annál több gyermeket nevelő család vagy nevelőszülő vehet igénybe. A kedvezmény mértéke három gyermekig évente 200 köbméter gyermekenként, a negyedik gyermektől pedig 300 köbméter. Az önálló felhasználási hellyel, fogyasztásmérővel rendelkező nagycsaládos háztartás a kedvezményt „természetben" kapja meg. A társasházban élő nagycsaládos háztartás a kedvezményt a társasház számlájában érvényesített pénzbeli kedvezmény formájában veheti igénybe. A nagycsaládos kedvezményre vonatkozó jogosultságot a MÁK kérelemre határozatban állapítja meg. PÉNZKIVONÁST JELEZHETNEK AZ MNB-ADATOK Akár százmilliárdok is távozhattak az országból? Szaporodnak azok a híradások, amelyek szerint a magyarok külföldre menekítik megtakarításaikat. Már a szlovákiai bankok is jelentős pénzbeáramlásról számolnak be (Napi Gazdaság, 2010. december 30.). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai is elég elgondolkodtatóak ebből a szempontból. A hazai bankokból ugyanis a tranzakciók alapján december elsejéig tavaly összesen mintegy 440 milliárd forint betétet vontak ki a magánszemélyek. Az ezt megelőző évben ugyanekkor 340 milliárd forint feletti volt az elhelyezés. Persze közben zajlik a megtakarításoknál egy struktúraváltás is, hiszen a csökkenő kamatszint miatt sokan fordulnak alternatív megoldások (elsősorban befektetési jegyek) felé. A kép azonban ezt figyelembe véve sem változik. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) statisztikái szerint ugyanis októberben és novemberben is kevesebb pénz érkezett az alapokhoz, mint amennyi befektetést likvidáltak. Az MNB háztartási megtakarításokról szóló, a folyamatokat 2010 harmadik negyedévének végéig mutató adatai pedig azt mutatják, hogy az említett átrendeződés már akkor is lassulóban volt. A nyugdíjpénztári díjtartalékok nélkül ezen a téren novembertől jelentős változást hoztak a kormány intézkedései, ezért célszerű kiszűrni ezt a tételt - a háztartások pénzügyi megtakarításaikat (amiben a részvények, a befektetési alapok, állampapírok, kötvények, illetve bankbetétek is szerepelnek) 2009- ben összesen 305 milliárd forinttal növelték. Tavaly pedig - amikor már beindult a gazdasági növekedés, ami a megtakarításokra mindig is jótékonyan hatott - ez a harmadik negyedév végéig nem érte el a 270 milliárd forintot. Igazán világosan persze a decemberi adatok (és persze a 2010. évi megtakarítási statisztikák) megismerése után láthatunk. Különösen azért, mert ez a hónap kiugró növekedést szokott hozni. Ennek elmaradása vagy a korábbi éveknél csekélyebb üteme nagy valószínűséggel a magyar befektetők pénzének kivonását jelezheti. Jelenleg ugyanis azt biztosan nem állíthatjuk, hogy a pénz az ingatlanpiacra „zúdulna” (2002-ben a hasonló folyamatok az ingatlanpiaci boom mellett zajlottak). Azt sem szabad persze figyelmen kívül hagyni, hogy a magánszemélyek - amúgy a cégekhez hasonlóan - nettó hiteltörlesztők voltak tavaly. A tranzakciók alapján a háztartások 2010 utolsó hónapjáig összesen 150 milliárd forint tehertől szabadultak meg, szemben az előző évi, ugyanebben az időszakban bekövetkező ötmilliárddal. Ilyen jelenséggel a korábbi években nem igazán találkoztunk, így az értékeléshez sincs sok fogódzónk. A bankok tapasztalatai szerint azonban a jelentősebb összegeket megtakarítók és a hitelesek többsége között nincs igazán átfedés. B. VARGA JUDIT milliárd forint betétet vontak ki magánszemélyek ► Novemberben látszott, hogy a karácsonyra készülődve sokan vehettek fel hitelt, a szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a forinthitelek esetében a nettó hitelfelvétel 23,7 milliárd forint volt. Azt, hogy 2010-ben mennyire mertek eladósodni a háztartások az ajándékozási láz miatt, szintén csak a decemberi adatokból látjuk majd (a hitelfelvétel nagyobb része az utolsó hónapra szokott esni). * NOVEMBERI TRANZAKCIÓK 2010 (MILLIÁRD FORINT) Betét Hitel Forint Deviza Forint Deviza Háztartások -3,1 -13,6 25,7 -40,2 Vállalatok 110,6 -70,8 -15,3 -5,6 Forrás: MNB Decemberig 440 Ötödével csökkent a közbeszerzések értéke Az előző évinél 62,6 százalékkal több, 10,75 ezer közbeszerzési eljárásra került sor tavaly, ugyanakkor a beszerzési érték húsz százalékkal kisebb, 1450 milliárd forint - mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke a távirati irodának, így a közbeszerzések átlagos értéke 263 millió forintról 99 millióra esett vissza. Az idén is az építési beruházások domináltak, részesedésük az eljárások számából 40, értékéből 55 százalék. A szolgáltatások és az árubeszerzések egyaránt 30-30 százalékkal részesednek az eljárások számából, míg az értékéből 20-20 százalék jut rájuk. Az építési és szolgáltatási koncessziós eljárások részesedése várhatóan az idén is egy százalék alatt marad, hasonlóan a múlt évihez. A közbeszerzési törvény módosítása szeptember 15-től olyan új szabályokat hozott, amelyek hatékonyan képesek támogatni a hazai vállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban. Árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések esetén nettó 25 millió forint alatt, építési beruházások esetében pedig nettó 80 millió forint alatt az ajánlatkérők nem kötelesek hirdetményt megjelentetni az eljárásaikról. Elegendő, ha közvetlenül legalább három ajánlattevőt felhívnak az ajánlattételre, így az ajánlatkérők lehetőséget kaptak arra, hogy helyi, hazai vállalkozásokat kérjenek fel ajánlattételre. A kis- és középvállalkozások támogatása szintén bekerült a szeptemberi módosításokba. Bizonyos feltételek teljesülése esetén például az újonnan piacra lépő vállalkozások is tehetnek ajánlatot, illetve lényegesen csökkentek az ajánlattétel adminisztrációs terhei. napi KORRUPCIÓ ELLEN IS VÉD A MÓDOSÍTÁS . A 2010. szeptember 15. után indult közbeszerzésekben kamarák és érdek-képviseleti szervezetek is kezdeményezhetnek előzetes vitarendezési, illetve jogorvoslati eljárást. Az ajánlatkérők pedig, ha az általuk lefolytatott eljárás során a versenytörvény megsértését észlelnék, kötelesek azt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. NEM OKOZ ZAVART A NÉMET ÉS OSZTRÁK NYITÁS Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős tagja nem számít zavarra a munkaerőpiacon azután, hogy idén májustól korlátozások nélkül dolgozhatnak Ausztriában és Németországban az új keleti tagállamok munkavállalói. . . . A biztos visszautasította a szak© Het év átmeneti szervezetek félelmeit is, miszerint a időt kért Német- szabad munkavállalás bérdömpinget ország és Ausztria eredményez. Közép-Kelet-Európában a bérek lassan, de biztosan közelítenek a nyugatiakhoz - mondta a politikus az AFP hírügynökségnek. Andor a munkaerőpiacát hamar megnyitó Nagy-Britanniát hozta fel példaként, mondván: a brit gazdaság profitált a kelet-európaiak beáramlásából. Ausztria és Németország az a két régi uniós tag, amely az EU 2004-es bővítésekor hét év átmeneti időszakot kért munkapiacának védelmére, és eddig csak részben nyitotta meg azt az újak munkavállalói előtt. Foglalkoztatási rekordot hozott Ausztriában a december a szociális ügyekkel foglalkozó tárca vasárnapi közlése szerint: az állásban lévők száma 1,9 százalékkal, 3,262 millióra emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 8,2 százalékra mérséklődött. Feleslegesen panaszkodnak a vállalatok az uniónál Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva. Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására. Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Magyarországgal szemben az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt. A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival. Számukra rossz hír, hogy az sem változtatna a dolgon, ha ez valóban így lenne. A különadókról szóló törvényben ugyanis nincs szó arról, hogy azt a magyar tulajdonú vagy vezetésű cégeknek nem kell megfizetni - a CBA, a CIG Pannónia és a Mal is fizet ugyanis különadót. Az, hogy a valóságban az adó tetemes részét külföldi tulajdonú társaságok leányai fizetik, annak tudható be, hogy az adó prog-A TIZENHÁRMAK . A Welt online értesülése szerint a tiltakozók között van az Allianz, az E.On, az RWE, a Telekom, az EnBW, a Rewe elsőszámú vezetője. A hat német óriáscéghez csatlakozott az osztrák Spar, az OMV és a Baumax, a cseh CEZ, a francia AXA, valamint a holland ING és Aegon vezetője is.resszív és a felső kulcsot az árbevétel alapján viszonylag kevés magyar tulajdonú társaság éri el. Ez azonban aziősogi MSZP ki pontból nem jelent diszkriminációt. Az unió egyébként sem avatkozhatna bele a magyar adórendszerbe, hiszen az tagállami hatáskörbe tartozik. A bizottság akkor sem tehetne semmit, ha a közösségi jogba ütközne valamilyen szabályozás - erről a válságadók esetében nincs szó. Legfeljebb a luxemburgi bírósághoz fordulhat, mint bármely cég, amelyik szerint egy adott szabályozás ellentétes a közösségi joggal. NAPI ADATSAROK-BELFÖLD FONTOSABB MAGYAR ADATOK A HÉTEN JEGYBANKI INSTRUMENTUMOK VOLUMENE Kéthetes MNB-kötvény állománya december 29. 3024,70 milliárd forint Összes egynapos jegybanki betét december 30. 575,60 milliárd forint A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett számláinak egyenlege december 30. 331,40 milliárd forint A hitelintézetek havi tartalékkötelezettsége december 443,83 milliárd forint Forrás: MNB Forrás: Napi Gazdaság gyűjtés Dátum Megnevezés Időszak Előző érték január 3. MNB pénzügyi számlák III. negyedév n.a. január 3. KSH a kormányzati szektor adatai III. negyedév n.a. január 5. MNB értékpapírok kibocsátási statisztikája november n.a. MNB állampapírpiaci referenciahozamok (Benchmark)december n. a. MNB állampapírok aukciós átlagkamata december n.a. MNB BUX index adatok december n.a. KSH foglalkoztatottság és munkanélküliség szept.-nov. 10,90% (aug.-okt.) KSH ipari termelői árak november -0,20% (okt.) január 6. NGM gyorstájékoztató az áht helyzetéről december -1304,8 Mrd Ft (nov.) januári MNB nemzetközi tartalékok nov./dec. 33 414,7 millió euró (nov.) KSH előzetes adatok az ipari termelés változásárólnovember 8,30% (okt.) J . A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat.