Napi Gazdaság, 2011. március (21. évfolyam, 42-62. szám)
2011-03-01 / 42. szám
A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2011. MÁRCIUS 1., KEDD Januárban nagyot ugrott a ma A munkanélküliségi ráta 11,2 százalékra ugrott 2010. november és 2011. február átlagában, ez 0,4 százalékponttal nagyobb az előző havinál - derül ki a KSH adataiból. A hónapban - a szezonalitásnak megfelelően - csökkent a foglalkoztatottak számaimig az állástalanoké kissé emelkedett. A mostani szint a tavaly tavaszinak felel meg (akkor március-májusban 11,4 százalékon állt a mutató), ráadásul 0,4 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál is. Alapvetően kedvező elmozdulást jelent, hogy az utóbbi egy évben 26 ezer fővel, 3,776 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan viszont a munkanélkülieké 18 ezerrel, 474 ezerre emelkedett. A szezonális okokra visszavezethető romlás megfelelt az előző években tapasztaltnak (a munkanélküliségi ráta az utóbbi négy évben ilyenkor egy hónap alatt 0,3-0,4 százalékponttal nőtt). Az elemzők szerint úgy tűnik, hogy a 2010-ben elindult kedvező folyamatok leálltak, a gazdasági válság idején a cégeknél megvalósult racionalizálás után egyelőre nem várható a létszám gyors bővítése. Az pedig továbbra is kérdés, hogy a közfoglalkoztatás év eleji beindítása és az induló kisebb-nagyobb munkahelyteremtő beruházások mekkora munkaerőt képesek felszívni - az Új Széchenyi terv munkapiaci hatása különösen nehezen prognosztizálható. Sok függ attól is, hogy a ma bejelentendő reformcsomag hogyan érinti a foglalkoztatási feltételeket. A januári adat nem olyan „durva”, ám egyelőre alig látszik a folytatás - állapította meg Németh Dávid, az ING elemzője. Véleménye szerint február-márciusban várhatóan tovább, egészen 11,5 százalékig nő a munkanélküliségi ráta, majd utána lassú javulás következhet. A jelek szerint azonban nagy életerő nincs a magyarországi munkaerőpiacban, bár a nagy autóipari beruházások, a kapcsolódó magyar beszállítók révén már tízezres létszámot jelenthetnek, ám kedvező esetben is csak 10,1-10,2 százalékig csökkenhet a mutató a második félévben - véli Németh. A januári helyzet alapján a kilátásokat javítja, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak létszáma 4,25 millió fő, azaz az idei első hónapban csupán 16 ezer fővel mérséklődött, míg az előző években ilyenkor rendre 19-21 ezer volt a mínusz. Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy a munkanélküliek többsége (52,9 százalék) már legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez 2,3 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál, ami azt is jelzi, hogy a vállalkozások a válság alatt elbocsátott munkaerőt olcsóbban pótolják, kevesebb gyakorlattal rendelkező, alacsonyabb bérű dolgozókat felvéve. napi ► Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - KSH-étól eltérő - januári számbavétele érdemi romlást jelzett, ekkor ugyanis 15,7 százalékkal, 684 ezerre ugrott a regisztrált álláskeresők száma, ráadásul az előző hónapokkal szemben már 4,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál is. A hónapban kissé mérséklődött a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozottak száma is, most 22 cég összesen 1,1 ezer ember elbocsátását jelezte. Munkanélküliségi ráta (2002. IX.—2011.1., három hónapos mozgóátlag, százalék) MUNKAÜGYI ADATOK (2010. NOVEMBER-2011. JANUÁR, EZER FŐ) Életkor Foglalkoztatottak Munkanélküliek Férfiak Nők Férfiak Nők 20-24 114,7 96,3 27,7 39,3 25-29 254,5 199,5 28,3 40,9 30-34 337,8 229,3 29,4 36 35-39 336,6 263,9 27,3 34,8 40-44 255,1 234,0 24,1 29,9 45-49 221,7 225,4 25,8 25,2 50-54 238,0 249,9 24,8 26,6 55-59 194,1 198,2 17,0 23,6 Összesen 1952,5 1696,5 204,4 256,3 Forrás: KSH Visszavezetnék a romákat A legális munkaerőpiacra való visszatérésben segítenénk azt a mintegy 600 ezer embert, aki ma feketén dolgozik, és egy része roma munkavállaló - mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. A romák munkába való integrálása, a meglévő vállalkozások és a vállalkozóvá válás támogatása érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Lungo Drom, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviselete (KISOSZ) és az OKISZ. Az OKISZ harminc szakmában képez folyamatosan szakembereket, és több sikeres szakmaszerzéssel végződő, bennlakásos - szállást és étkezést biztosító - felnőttképzési programot megvalósított már, amelynek során a környezet visszahúzó hatásai kevésbé érvényesültek - mondta Vadász György. Hasonló, a résztvevők számára ingyenes programokhoz persze pénz is kellene, de ezt szerinte a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból lehetne biztosítani. Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke szerint legkevesebb 10-15 ezres nagyságrendben tudna képzetlen munkanélkülieket megmozgatni az együttműködés. A kormány által januárban indított, az állami felnőttképzést átalakító program első eredményei már egy hónapon belül érzékelhetőek lesznek - mondta Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az átalakítás során a gyakorlati munkatapasztalatot adó képzések kerülnek előtérbe. A program a későbbiekben bővülhetne egy roma vállalkozásokat támogató résszel is. A Napi Gazdaság azzal kapcsolatos érdeklődésére, hogy kívánja-e a kormányzat folytatni a korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által indított roma vállalkozói programot, Farkas Flórián kitérő választ adott. Mint mondta, a korábbi program kedvezményezettjei vagy megszűntek az elmúlt nyolc évben, vagy töredékére zsugorodtak. Mindenesetre áttekintik, hogy a kabinetnek milyen lehetőségei vannak. Szerinte a Jeremie-program kombinált mikrohitele megoldás lehet az induló vagy fejlesztést tervező roma kisvállalkozások számára. Vadász György úgy véli, a mostani szabályozásnál jobban működő formában a szociális szövetkezetek létesítése is segítheti a romák foglalkoztatását. Mint mondta, az előző kormány által 2,5 milliárd forinttal támogatott szövetkezetalapítás kevéssé volt sikeres. KISS MELINDA KATALIN A roma kis- és középvállalkozások megerősítése azért fontos, mivel ők foglalkoztathatják a körükben élő roma embereket, ismerve azok problémáit is - mondta Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke. Ismertetett egy 2009-ben elvégzett kutatást, amely szerint a teljes hazai vállalkozói szektor mindössze 3-4 százalékát teszik ki a roma vállalkozások. A PIAC HITELES KIADÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEKET VÁR Ma kibontják Orbán csomagját Január elején beszélt először Orbán Viktor miniszterelnök a Wall Street Journalnak adott interjúban arról, hogy kormánya kiadáscsökkentő intézkedéseket tervez. Az elmúlt napokban a nemzetgazdasági tárca brosúrákat közölt a tervezett reformterületekről, ám ezekben általában csak a diagnózisig jutottak. A rokkantsági ellátásról készült elemzésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra utal, hogy a rokkantsági ellátások rendszere bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, miközben ma 728 ezren kapnak rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdíjasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 százaléka korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült. A szaktárca a közösségi közlekedés finanszírozását feneketlen kútként aposztrofálta. A közösségi közlekedés nemcsak a magyar költségvetés folyó kiadásait terheli, hanem a későbbi évek büdzséjét is, hiszen a MÁV és a BKV felhalmozott adóssága megközelíti a 370 milliárd forintot, ami az éves GDP csaknem 1,4 százaléka. Emellett természetesen számba kell venni azt az összesen 350 milliárd forintot is, amelyet 2011-ben a közösségi közlekedésre direkt módon, illetve fogyasztói ártámogatás formájában indirekt módon fordít a költségvetés - áll az NGM elemzésében. Ugyanakkor a főváros előállt azzal az elképzelésével, hogy a közösségi közlekedés a kedvezményes ötszázalékos áfakörbe kerüljön. Így a húsz százalékpontnyi különbözet a cégeknél maradhatna - változatlan jegyárak mellett. E csomag részeként várható az elektronikus úthasználati díj bevezetése - ettől az intézkedéstől önmagában 100 milliárd forint körüli pluszbevétel várható 2014 után. Nagy szüksége lenne a kormánynak a mai bejelentések jó kommunikációjára, ugyanis a piacok elfordultak Magyarországtól, ráadásul a bejelentések tologatása miatt az utolsó lehetőség, hogy a magyar kormány visszaszerezze tekintélyét a piac előtt - ez jelentősen megkönynyítené az idei költségvetés levezénylését. PAPP ZSOLT ► A kormány a reformcsomagok részeként szokta feltüntetni azt a 250 milliárd forintos zárolást, amit az idei költségvetésben ezekben a hetekben hajtanak végre. A kormány a minisztériumok kiadásainak csökkentésről saját hatáskörében döntött, ám a zárolást kiterjesztik a kormánytól független költségvetési szervezetekre is - az ehhez szükséges költségvetési törvény módosítását tegnap kezdte meg a parlament, és a gyorsított menetrendnek köszönhetően jövő kedden el is fogadják azt.