Napi Gazdaság, 2011. március (21. évfolyam, 42-62. szám)

2011-03-01 / 42. szám

­ A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2011. MÁRCIUS 1., KEDD Januárban nagyot ugrott a ma A munkanélküliségi ráta 11,2 százalékra ugrott 2010. novem­ber és 2011. február átlagában, ez 0,4 százalékponttal nagyobb az előző havinál - derül ki a KSH adataiból. A hónapban - a szezonalitásnak megfelelően - csökkent a foglalkoztatottak számaimig az állástalanoké kis­sé emelkedett. A mostani szint a tavaly tavaszinak felel meg (ak­kor március-májusban 11,4 szá­zalékon állt a mutató), ráadásul 0,4 százalékponttal kedvezőt­lenebb az egy évvel korábbinál is. Alapvetően kedvező elmoz­dulást jelent, hogy az utóbbi egy évben 26 ezer fővel, 3,776 milli­óra nőtt a foglalkoztatottak szá­ma, ezzel párhuzamosan viszont a munkanélkülieké 18 ezerrel, 474 ezerre emelkedett. A szezonális okokra visszave­zethető romlás megfelelt az előző években tapasztaltnak (a munka­nélküliségi ráta az utóbbi négy évben ilyenkor egy hónap alatt 0,3-0,4 százalékponttal nőtt). Az elemzők szerint úgy tűnik, hogy a 2010-ben elindult kedvező fo­lyamatok leálltak, a gazdasági válság idején a cégeknél megva­lósult racionalizálás után egyelő­re nem várható a létszám gyors bővítése. Az pedig továbbra is kérdés, hogy a közfoglalkoztatás év eleji beindítása és az induló kisebb-nagyobb munkahely­teremtő beruházások mekkora munkaerőt képesek felszívni - az Új Széchenyi terv munkapiaci hatása különösen nehezen prog­nosztizálható. Sok függ attól is, hogy a ma bejelentendő reform­­csomag hogyan érinti a foglal­koztatási feltételeket. A januári adat nem olyan „dur­va”, ám egyelőre alig látszik a folytatás - állapította meg Né­meth Dávid, az ING elemzője. Véleménye szerint február-már­ciusban várhatóan tovább, egé­szen 11,5 százalékig nő a munkanélküli­ségi ráta, majd utána lassú javulás követ­kezhet. A jelek szerint azonban nagy életerő nincs a magyarorszá­gi munkaerőpiacban, bár a nagy autóipari beruházások, a kap­csolódó magyar be­szállítók révén már tízezres létszámot je­lenthetnek, ám ked­vező esetben is csak 10,1-10,2 százalékig csökkenhet a mutató a második félévben - véli Németh. A januári helyzet alapján a kilátásokat javítja, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdasági­lag aktívak létszáma 4,25 millió fő, azaz az idei első hónapban csupán 16 ezer fővel mérsék­lődött, míg az előző években ilyenkor rendre 19-21 ezer volt a mínusz. Kedvezőtlen tenden­cia viszont, hogy a munkanél­küliek többsége (52,9 százalék) már legalább egy éve keres ál­lást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, ez 2,3 hónappal hosszabb az egy évvel korábbinál, ami azt is jelzi, hogy a vállalkozások a válság alatt el­bocsátott munkaerőt olcsóbban pótolják, kevesebb gyakorlattal rendelkező, alacsonyabb bérű dolgozókat felvéve. napi ► Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat - KSH-étól eltérő - januári számbavétele érdemi romlást jelzett, ekkor ugyanis 15,7 százalékkal, 684 ezerre ugrott a regisztrált álláskeresők száma, ráadásul az előző hónapokkal szemben már 4,8 szá­zalékkal magasabb az egy évvel korábbinál is. A hónapban kissé mérséklődött a csoportos létszámleépítés keretében elküldeni szándékozottak száma is, most 22 cég összesen 1,1 ezer ember elbocsátását jelezte. Munkanélküliségi ráta (2002. IX.—2011.1., három hónapos mozgóátlag, százalék) MUNKAÜGYI ADATOK (2010. NOVEMBER-2011. JANUÁR, EZER FŐ) Életkor Foglalkoztatottak Munkanélküliek Férfiak Nők Férfiak Nők 20-24 114,7 96,3 27,7 39,3 25-29 254,5 199,5 28,3 40,9 30-34 337,8 229,3 29,4 36 35-39 336,6 263,9 27,3 34,8 40-44 255,1 234,0 24,1 29,9 45-49 221,7 225,4 25,8 25,2 50-54 238,0 249,9 24,8 26,6 55-59 194,1 198,2 17,0 23,6 Összesen 1952,5 1696,5 204,4 256,3 Forrás: KSH Visszavezetnék a romákat A legális munkaerőpiacra való visszatérésben segítenénk azt a mintegy 600 ezer embert, aki ma feketén dolgozik, és egy része roma munkavállaló - mondta Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnöke. A romák munkába való integrálása, a meglévő vállalkozások és a vállalkozóvá válás támogatása érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Lungo Drom, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviselete (KISOSZ) és az OKISZ. Az OKISZ harminc szakmában képez folyamatosan szakembereket, és több si­keres szakmaszerzéssel végződő, bennla­kásos - szállást és étkezést biztosító - fel­nőttképzési programot megvalósított már, amelynek során a környezet visszahúzó hatásai kevésbé érvényesültek - mondta Vadász György. Hasonló, a résztvevők számára ingyenes progra­mokhoz persze pénz is kellene, de ezt szerinte a Munkaerőpiaci Alap forrásaiból lehetne biztosítani. Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke szerint legkeve­sebb 10-15 ezres nagyságrendben tudna képzetlen munkanélkülieket megmozgatni az együttműkö­dés. A kormány által januárban indított, az állami felnőttképzést átalakító program első eredményei már egy hónapon belül érzékelhetőek lesznek - mondta Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az átalakítás során a gyakorlati munkatapasztala­tot adó képzések kerülnek előtérbe. A program a későbbiekben bővülhetne egy roma vállalkozásokat támogató résszel is. A Napi Gazda­ság azzal kapcsolatos érdeklődésére, hogy kívánja-e a kormányzat folytatni a korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által indított roma vállalkozói programot, Farkas Fló­rián kitérő választ adott. Mint mondta, a korábbi program kedvezményezettjei vagy megszűntek az elmúlt nyolc évben, vagy töredékére zsugorodtak. Mindenesetre áttekintik, hogy a kabinetnek milyen lehe­tőségei vannak. Szerinte a Jeremie-program kombinált mikrohitele megoldás lehet az induló vagy fejlesztést tervező roma kis­vállalkozások számára. Vadász György úgy véli, a mostani szabályozásnál jobban mű­ködő formában a szociális szövetkezetek létesítése is segítheti a romák foglalkoztatását. Mint mondta, az előző kormány által 2,5 milliárd forinttal támogatott szövetkezetalapítás kevéssé volt sikeres. KISS MELINDA KATALIN ­ A roma kis- és középvállalkozások meg­erősítése azért fontos, mivel ők foglalkoz­tathatják a körükben élő roma embereket, ismerve azok problémáit is - mondta Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke. Ismertetett egy 2009-ben elvégzett kutatást, amely szerint a teljes hazai vállalkozói szektor mindössze 3-4 százalékát teszik ki a roma vállalkozások. A PIAC HITELES KIADÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEKET VÁR Ma kibontják Orbán csomagját Január elején beszélt először Orbán Viktor miniszterelnök a Wall Street Journalnak adott interjúban arról, hogy kormánya kiadáscsökkentő intézkedéseket tervez. Az elmúlt napokban a nemzetgazdasági tárca brosúrá­kat közölt a tervezett reformte­rületekről, ám ezekben általában csak a diagnózisig jutottak. A rokkantsági ellátásról készült elemzésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra utal, hogy a rokkantsági ellátások rendszere bonyolult és ellent­mondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hi­ányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességű­ek foglalkoztatása, miközben ma 728 ezren kapnak rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdí­jasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 szá­zaléka korhatár alatti rokkantsá­gi nyugdíjban részesült. A szaktárca a közösségi köz­lekedés finanszírozását fene­ketlen kútként aposztrofálta. A közösségi közlekedés nemcsak a magyar költségvetés folyó ki­adásait terheli, hanem a későbbi évek büdzséjét is, hiszen a MÁV és a BKV felhalmozott adóssága megközelíti a 370 milliárd forin­tot, ami az éves GDP csaknem 1,4 százaléka. Emellett termé­szetesen számba kell venni azt az összesen 350 milliárd forintot is, amelyet 2011-ben a közössé­gi közlekedésre direkt módon, illetve fogyasztói ártámogatás formájában indirekt módon for­dít a költségvetés - áll az NGM elemzésében. Ugyanakkor a fő­város előállt azzal az elképzelésé­vel, hogy a közösségi közlekedés a kedvezményes ötszázalékos áfakörbe kerüljön. Így a húsz százalékpontnyi különbözet a cé­geknél maradhatna - változatlan jegyárak mellett. E csomag ré­szeként várható az elektronikus úthasználati díj bevezetése - ettől az intézkedéstől önmagában 100 milliárd forint körüli pluszbevé­tel várható 2014 után. Nagy szüksége lenne a kor­mánynak a mai bejelentések jó kommunikációjára, ugyanis a piacok elfordultak Magyaror­szágtól, ráadásul a bejelentések tologatása miatt az utolsó lehe­tőség, hogy a magyar kormány visszaszerezze tekintélyét a piac előtt - ez jelentősen megköny­­nyítené az idei költségvetés le­vezénylését. PAPP ZSOLT ► A kormány a reformcsomagok részeként szokta feltüntetni azt a 250 milliárd forintos zárolást, amit az idei költségvetésben ezekben a hetekben hajtanak végre. A kormány a minisztéri­umok kiadásainak csökkentésről saját hatáskörében döntött, ám a zárolást kiterjesztik a kormánytól független költségvetési szervezetekre is - az ehhez szükséges költségvetési törvény módosítását tegnap kezdte meg a parlament, és a gyorsított menetrendnek köszönhetően jövő kedden el is fogadják azt.

Next