Napi Gazdaság, 2011. június (21. évfolyam, 105-125. szám)

2011-06-01 / 105. szám

o A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZOASÄG 2011. JUNIUS 1., SZERDA Újraindul a vállalati hitelezés? Egyelőre nem egyértelmű, hogy trendfordulót jelez vagy csak egy hirtelen növekedés, de a jegybank adatai szerint emelkedett a vállalati hitelállomány. Ez azért jó hír, mert ha a cégek inkább megtakarítanak, az törékennyé teszi a növekedési kilátásokat. Az idén május elsejéig közel 75 milliárd forinttal csökkent a céges hitelállomány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. A nem pénzügyi vállalatok forint­hiteleinek állománya a tranzak­ciókból eredően áprilisban 42,3 milliárd forinttal nőtt, míg a fonás, MNB ........................... devizahiteleinek állománya 14,9 milliárd forinttal mérséklődött. Összességében a céges hitelál­lomány - az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozások­tól megtisztítva - tehát végre emelkedett. A növekmény 37,1 milliárd forintot tett ki. Az első negyedévben a vállalatok még több mint 110 milliárd forint értékben nettó törlesztők voltak. Kérdés, hogy a mostani áp­rilisi adatok trendfordulóra utalhatnak-e, vagy inkább csak egy átmeneti javulásnak lehetünk tanúi. Jelet mindkét kimenetelre találhatunk az új szerződések értékeinél. A nem pénzügyi vállalati egymillió euró érték alatti forint- és euróhiteleknél ugyanis kisebb mértékű csökkenés látható, míg az egymillió euró érték feletti forint- és euróhitelek új szer­ződéses értékei az előző havi érdemi növekedést követően kisebb mértékben ugyan, de tovább emelkedtek.­­ A devizahitelesek megmenté­sét célzó megállapodás néhány eleme a jegybank szerint pénzügyi stabilitási kockázatot jelent, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. Az árfolyam átme­neti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. Az MNB kifogásolja azt is, hogy az árverezési kvótát túl alacsonyan szabták meg: ez a szint nem teszi lehetővé, hogy a portfóliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szaba­duljon fel új hitelek nyújtásához. Tavaly a vállalatok hitelállománya összesen 194 milliárd forinttal csökkent (ennyivel többet tör­lesztettek a cégek, mint amennyi hitelt újonnan felvettek). A jegybank stabilitási jelentésében ag­godalmának is adott hangot emiatt, hiszen a növe­kedési kilátásokat legalábbis törékennyé teszi, ha a vállalatok inkább megtakarítanak, mint például beruháznak. A nem pénzügyi vállalatok betétállo­mánya egyébként tranzakcióból eredően áprilisban összességében 35,1 milliárd forinttal emelkedett, ami 14,9 milliárd forint nettó forintbetét-kivonás és 50 milliárd forint nettó devizabetét-elhelyezést ta­kar. Az új szerződések értéke a forintbetétek esetén jelentősebben csökkent, az euróbetéteknél azonban kisebb emelkedés érzékelhető. K. varga Judit CÉGES HITELTRANZAKCIÓK 2011 (MILLIÁRD FORINT) Január Február Március Április Forint 60,1 9,1 33,9 42,3 Deviza -90,8 -50 -73,8 -14,9 Magyar sajátosság az eladósodás A 2116 8-as."Pénzügyi válság az utolsó l­ikést a­dta meg­­ Magyarországnak, amit megelőztek a 2000-2008 közöt­ti egymást követő kormányok sorozatos hibái, a 2008-as válság a szakadék szélén találta Magyarországot - mond­ta Bajnai Gordon volt miniszterelnök az államadósság növekedését vizsgáló parlamenti albizottság ülésén. A politikai bátorság hiányzott. Bajnai szerint az államadósság növekedésének legna­gyobb tétele a közszféra béremelései és a szociális transz­ferek voltak, ezt követték az autópálya-beruházások. Ez utóbbiak később finanszírozhatóak lettek volna uniós for­rásokból, így az nem növelte volna az adósságállományt - ugyanakkor ennek köszönhetően európai színvonalú infrastruktúra épült ki Magyarországon, ami segítette olyan nagy cégek, beruházások letelepítését, mint a Mer­cedes Kecskeméten. Utólag nézve, ennek ellenére, lehet, hogy nem kellett volna bevállalni az erőltettet autópálya­építési programot - tette hozzá Bajnai. Magyarország újbóli és újbóli eladósodása rendszereken átívelő probléma, hisz az 1981-es magyar adósságválságra adott válasz volt az akkori IMF-csatlakozás. A magyar politikai elit újra és újra elköveti azt a hibát, hogy elbízza magát, aminek következtében fizetésképtelenség közelébe kerül a magyar állam. Ezt történt 1994-1995-ben, amire válasz volt a Bokros-csomag, illetve ez történt 2008-ban is - mondta Bajnai, aki elhárította a maga felelősségét, mondván, 2009-re tetőzött az adósság. PAPP ZSOLT Pozitív lett a beruházási volumen A Napi-konszenzus által várt hóz­ipar helyzete ugyanakkor nem okozott romszázalékos csökkenéssel szemben meglepetést: a lakáspiac továbbra is csak 1,1 százalékkal esett a beruházás katasztrofális képet mutat, a gödör alja aok volun^Éöeaz első negyedévbez vant -itt még nem jött el, sőt a fordulat kor­tavalyi év azonos időszakához képest, vonalai sem látszódnak - véli Suppan negyedéves alapon pedig 1,7 százalék- Gergely, a Takarékbank szakértője á­kal emelkedett - kö­zölte tegnap a KSH. Ekkora mértékű ne­gyedéves bővülésre utoljára 2007 utolsó három hónapjában volt példa, ami a gaz­dasági fordulatot jelzi - véli a Nemzetgaz­dasági Minisztérium. Az építési beruházá­sok nyolc százalékkal csökkentek, ugyanak­kor a gép- és berendezésberuházások - főként a feldolgozóiparnak köszön­hetően - 4,2 százalékkal bővültek az első három hónapban - utóbbi tényleg fordulatnak nevezhető, utoljára 2008 harmadik negyedévében nőttek a gépi beruházások. Ágazati bontásban nézve a feldol­gozóipari beruházások közel 40 szá­zalékkal bővültek, ráadásul itt még nagyobb növekedési ütemek jöhetnek a következő negyedévekben. Az építő-A következő negyed­évben már közel nulla, míg a második félévben már néhány százalékos lehet a beruházások nö­vekedési üteme - vélik elemzők. A mobilszol­gáltatók hálózatfejlesz­téseinek, a folytatódó autóipari beruházá­soknak mind komoly nemzetgazdasági sú­lya van, később pedig a belengetett vasúti pályafelújítások segíthetnek. Nagy fordulatra ugyanakkor nem érdemes számítani - hűtötte le a ke­délyeket Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. A hazai piacokra termelő kkv-k továbbra is sanyarú helyzetben vannak, az idei év még vélhetően arról fog szólni, mennyire sikerül stabilizál­ni pénzügyi helyzetüket és elkerülni a további csődöket - tette hozzá a szakértő. Mezőgazdaság Feldolgozóipar Energiaipar Építőipar Szállítás, raktározás Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek Forrás: KSH NÉHÁNY ÁGAZAT BERUHÁZÁSAI (SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS, ÉVES INDEX) -0,6 38,4 39,9 -7,1 -32,3 6 -20,1 A MÁV adóssága 673 milliárd forint volt tavaly A korábbit kismértékben alulmúlva, 35,8 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel zárta a MÁV a tavalyi évet - derül ki a tár­saság frissen publikált beszámolójából. A társaság bevételei kismértékben csökkentek, a korrigált 2009-es 174 milliárd forint után 170 milliárd forintot tett ki. Üzemi eredménye 26,7 milliárd forint mínuszt mutatott. A kötelezettségek csak hajszálnyival csökkentek, még mindig több mint 670 milliárd forintra rúgnak. Ebből majd 600 milliárdot tesznek ki a hosszú távú kö­telezettségek - beruházási hitelek, kötvény- és egyéb hitelek - s több mint 80 milliárdot a rövid távúak. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a kiegészítő melléklet szerint a társa­Forrás: beszámoló­ság az idén 40 milliárd forint beruházási és 45 milliárd forint működési hitel felvételét tervezi, a tavalyi adatból semmiféle kedvező következtetést nem lehet levonni. Az óriási kötelezettség visszafizetése ke­mény feladatot jelent a MÁV-nak: az idén 44,9 milliárd forintot kell erre szánni, jövőre 42,7, majd 33,5, ezt követően 22,6 és 33,3 milliárdot, így 2016-ra és az azt követő időszakra 54,7 milliárd forint kötelezettség marad. Persze ebben a számítás­ban még nincs benne az ez évre tervezett hitel - s az sem, amit majd az elkövetkező években kell felvennie a társaságnak. A mutatók alapján erre jó esély is van, sajnos. A vállalat súlyos eladósodottságát mutatja, hogy az összes adósság majd 13-szo­­rosát teszi ki a saját tőkének - ez 2009-ben még "csak" nyolcszoros volt. Aggodalomra ad okot, hogy tovább nőtt a kötelezettség aránya az eszközökhöz képest: az eszközál­lomány 84,3 százalékát terheli valamilyen adósság - ez tavalyelőtt is kritikusan magas, 81,4 százalék volt. Romlott a hosszú lejáratú kötelezettség aránya is: a korábbi 87,4 száza­lékról 91,9 százalékra. S még ennél is vannak rosszabb számok: a társaság rövid távú fize­tési pozíciói tovább gyengültek. A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta is jóval rosszabb képet mutat, mint egy évvel korábban. Előbbi 51,8 százalék a korábbi 87,4 után, miközben a biztonságos forgóeszköz-rövid lejáratú kötelezettség arány 150 százalék felett van. A gyorsráta az ideális száz százalékhoz képest 81,5 százalékról 45,7 százalékra esett. F. SZABÓ EMESE A MÁV FŐBB MUTATÓI (MILLIÁRD FORINT) 2009 2010 Értékesítés árbevétele 180,6 176,4 Üzem­i eredmény -21,8 -26,7 Mérleg szerinti eredmény -33,9 -35,8 Saját tőke 88,9 52,3 Hosszú lejáratú kötelezettség 615,8 591,9 Rövid lejáratú kötelezettség 69,2 80,9 Kötelezettségek 684,9 672,8 Tisztelőnyhöz jutott az EMFESZ A Moszkvai Kereskedelmi Ka­­­­mara Választott Bírósága magát je­lölte meg illetékesnek az EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energia­kereskedelmi és Szolgáltató Kft. új (RosGaz) és korábbi tulajdo­nosa, a Mabofi között zajló jogi vita rendezésére. Moszkvában a RosGaz adott be keresetet, amely­nek tárgya az EMFESZ Kft. eladá­sának jogossága. Góczi István, az EMFESZ ügyvezető igazgatója, korábban a Mabofi teljhatalmú megbízottja, az orosz-ukrán gáz-­­ válság idején egy dollárért eladta a magyar céget a RosGaznak, amivel magára haragította a Mabofit, és ugyanis az orosz politikai körök többször kinyilvánították, hogy a magyar állam tekintse orosz bel­­ügynek az orosz-ukrán-magyar perpatvart, ami egy jelentősebb tétel származási hely nélküli gáz rendszerbe táplálásáról és im­már több mint százmilliárd forint nagyságrendű többszörös, oda­­vissza igényelt kártérítésről szól.) Az orosz választott bíróság megjelenésével Góczi szerint a Fővárosi Bíróságnak nincs köze már az ügyhöz. Első fokon Bu­dapesten megkérdőjelezték az ügyletet, ami az eredeti helyzet visszaállítását vonta volna maga után. Az ügy másodfokra került, ahol még nem született, s va­lószínűleg e témában már nem is születik döntés. Az EMFESZ jelenleg „kifuttatja” a szerződé­seit, igyekszik behajtani a kint lévő milliárdjait, ám Góczi egy­előre nem lát lehetőséget arra - elsősorban a gázkereskedelem világpiaci átrendeződése miatt -, hogy a magyar szolgáltató tovább folytassa tevékenységét.­­ Egy svéd választott bíróságon nem­rég zárult egy per, amely kimondta, hogy az EMFESZ-nek vissza kell fizetnie a Mabofinak több mint 500 millió dol­lárt, amit Góczi szerint a korábbi tulaj­donos már kivett a cégből. Mindennek alapjául egy 30 milliárd forint beszerzési értékű gázkontingens szolgál, amely származási bizonyítvány nélkül került az EMFESZ rendszerébe. Ezt a magyar cég nem fizette ki, hiszen ez esetben pénzmosásba keveredett volna. Góczi szerint ezért nem végrehajtható itthon a svéd ítélet, elkezdődött a magyar cég körül ma már számtalan szálon futó jogi sakkjátszma. Azzal, hogy az orosz választott bíróság befogadta a keresetet, sőt közbenső ítéletében magát jelölte kompetensnek, egyrészt elismer­te, hogy volt valamilyen szerződés Góczi és a Mabofi között, ami jogalapul szolgált az eladásra, más­részt elismerte az EMFESZ eladási szerződésének tényét. (Mindez alapvetően nem volt meglepő, HŐNYI GYULA évé Forrás: Napi Gazdaság­ gyűjtés HM ZRÍNYI KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. 2010. évi mérleg és közhasznú beszámoló Statisztikai számjel: 20758444-5811-599-01 Cégjegyzék száma: 01-09-920090 „A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám Tétel megnevezése Előző év Előző évek Tárgyév módosításai 1. Befektetett eszközök 158 254 153 233 2. Forgóeszközök 1 010 523 791 331 3. Aktív időbeli elhatárolások 19 328 76 849 4. Eszközök összesen 1 188 105 1 021 413 „A” MÉRLEG Források (passzívák) 1. Saját tőke 478 195 520 518 2. Céltartalék­­ 3 488 3. Kötelezettségek 92 187 26319 4. Passzív időbeli elhatárolások 617 723 471 088 5. Források összesen 1 188 105 1 021 413 KÖZHASZNÚ ÉVES BESZÁMOLÓ Tétel megnevezése Előző év Előző évek Tárgyév módosításai A. összes közhasznú tevékenység 1 035 238 826 004 bevétele B. Vállalkozási tevékenység bevétele 23 926 20 904 C. Összes bevétel (A+B) 1 059 164 846 908 D. Közhasznú tevékenység ráfordításai 1 015 777 791 031 E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai 22 824 13 554 F. Összes ráfordítás ( C+E ) 1 038 601 804 585 G. Adózás előtti vállalkozási eredmény 1 102 7 350 (B-E) H. Adófizetési kötelezettség I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G-H) 1 102 7 350 J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A-D) 19 461 34 973 Adózott eredmény (I+J) 20 563 42 323 A beszámoló könyvvizsgálói audittal ellátott. Az egyszerűsített éves beszámoló a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 2010. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A részletes beszámoló megtekinthető a Kft. székhelyén, naponta 9-14 óra között. Cím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B. Budapest 2011. május 27. Dr. Gubcsi Lajos ügyvezető KONJUNKTÚRAINDEXEK Elnevezés Legutóbbi időszak Érték (százalék) Beszerzésimenedzser-index (BMI) 2011. április 56,90 GfK Hungária fogyasztói bizalmi indexe 2011.1. negyedév 140,50 GKI fogyasztói bizalmi index 2011. május­­38,50*** GKI üzleti bizalmi index 2011. május -4,30*** HVG—Kopint-Tárki gazdasági közérzet indexe* 2011.1. negyedév 40,80 K&Hkkv bizalmi index 2011.1. negyedév­­10,00* Kopint-Tárki konjunktúrabarométer 2011.1. negyedév 52,00* 'az érték 0 és 100 között mozoghat, *‘a 2004-es átlaghoz viszonyítva, **‘az érték -100 és +100 között mozoghat

Next