Napi Gazdaság, 2011. október (21. évfolyam, 191-211. szám)
2011-09-30 / 191. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 30.-OKTÓBER 1., PÉNTEK-SZOMBAT ÖNGÓLT RÚGHAT A KORMÁNY A SZERENCSEJÁTÉK-ADÓVAL A Magyar Szerencsejáték Szövetség arra kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a játékadó ötszörösére emeléséről szóló törvényt - közölte a szervezet. A pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozókat tömörítő szövetség érvelése szerint a törvény bevezetése hatvanezer család, közel készázezer ember tönkretételét jelentene Az Európában is példátlanul magas, gépenként havi fix 500 ezer forintos adót a szövetség tagjai nem tudják kitermelni, ezért november 1-jétől a teljes iparág csődbe kerül, a gépek és játéktermek 90 százaléka megszűnik, több ezer vendéglátóhely bezár és több tízezer munkavállalót kell elküldeni - áll a közleményben. A szervezet attól tart, hogy a törvény hatálybalépésekor felélez a feketegazdaság az eddig szigorúan ellenőrzött piacon. Az irreális adóemelés következményeként a kormány a 2012-es költségvetés tervezésekor már nem számolhat az eddigi fix adóbevétellel, viszont újabb hatvanezer munkanélküli ellátására is fel kell készülnie - véli a szövetség. Az országgyűlés hétfőn fogadt el a szerencsejáték-törvény módosítását (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 27) . Attól tartanak, hogy a törvény miatt feléled a feketegazdaság TOVÁBBRA SEM VÁLTOZIK A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÁRA A napokban elfogadott jogszabályok szerint a lakossági felhasználóknak és a külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatásban továbbra is a jelenlegi, 2011. március 31-i szinten befagyasztott árakat kell alkalmazni - közölte Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár. A kormány alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy a lakosság terheinek további növekedését megakadályozza a jelenlegi szétszabdalt, átláthatatlan, pazarló és a fogyasztókat indokolatlan költségekkel terhelő távhő-szolgáltatási rendszer gyökeres átalakításával. A távhőszolgáltatás a jövőben az ország minden részén központilag meghatározott egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, de az indokolt költségeknek megfelelően eltérő díjtételekkel és támogatásokkal működhet - mondta Bencsik János. A Magyar Energia Hivatal mint szabályozó hatóság továbbra is figyelemmel kíséri a távhőtermelők tevékenységét annak érdekében, hogy biztosítsa a bevezetett hőoldali támogatás szabályszerű felhasználását. Sokba kerül a magas minimálbér Ez egy optimista szcenárió! - ismerte el Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a 2012-es költségvetés makroszámairól alkotott véleményeket a Magyar Közgazdasági Társaság pécsi vándorgyűlésén. Olyan variációk is készülnek a kormányzaton belül, amelyek kedvezőtlenebb helyzetre is felkészítenek minket. A büdzsé tervezetében szereplők A kormányprogramban szereplő több intézkedést is számon kért az MKIK első embere. Ilyen, fájón hiányzó programnak tartja a magyar gyártású buszok beszerzését, az uniós forrású villamosfejlesztéseknél hiányolja a magyar gyártókat, a panelprogramban a hazai beszállítók helyzetbe hozását sürgeti, valamint a napkollektoroknál több magyar gyártót látna szívesebben. mellett legalább két másik forintárfolyamra is szcenáriót kell készítenie az NGM-nek - mondta az esemény szünetében lapunk kérdésre az államtitkár. Egy másik kérdésre pedig úgy fogalmazott, hogy "Magyarország nem tervez újabb megállapodást az IMF-fel, erre nem látok semmi okot, nincs ilyen terv. Az ország likviditása megfelelő, az idei devizakibocsátási szükséglet már fedezve van, ráadásul korábbra lehet hozni néhány kibocsátást a jövő évről, ha ehhez megfelelőek a piaci feltételek." "A 2012-es év három legfontosabb gazdaságpolitikai célja: a likviditás biztosítása, a strukturális átalakítások folytatása, valamint a politikai elkötelezettség - az utóbbi a döntések többségi társadalmi támogatottságát jelenti. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gazdaságpolitika nem tud működni többségi támogatás nélkül" - jelentette ki előadásában Varga. "A Széll Kálmán terv hét területén remél komoly megtakarítást 2012-ben a kormány. Ezek közül a tömegközlekedésben érdemi előrelépést nem látok" - mondta Varga. E témában egyelőre csak szakértői tanulmányok készültek, az összevonások vagy megtakarítások viszont még nem látszanak - ismerte el önkritikusan. A fajlagos munkaerőköltség infláció feletti növekedése komolyan rontja a versenyképességet, belép egy bértorlódás a rendszerbe, mindenki bérét el kell kezdeni emelni. Emiatt az történhet, hogy jelentős mértékben megnő a részfoglalkoztatás népszerűsége, persze ennek egy része csak névlegesen lesz részmunkaidős állás a valóságban, vagyis erősödik a szürkegazdaság - állapította meg Simor András MNB- elnök a jövő évi, kormány által javasolt 92 ezres minimálbérrel kapcsolatban. Szintén a csaknem 18 százalékos minimálbér-növelés miatt aggódik Parragh László, az MKIK elnöke, aki szerint ez a lépés tönkreteheti a könnyűipart, lassíthatja a mezőgazdaságot, valamint leszakíthat egyes régiókat. A tervezett bérkompenzációs megoldást pedig komoly bürokráciaerősítő lépésnek látja, amelynek egyik célja, hogy minél kevesebben vegyék igénybe ezt a lehetőséget. ÁDÁM VIKTOR-DOMOKOS LÁSZLÓ ezerforintos Soka 92 minimálbérjavaslat KFIB: A következő években is szükség lesz kiigazításra ► Jövőre 900 milliárd forintot kell kiigazítani A költségvetés központi alrendszerét jellemző pénzügyi folyamatokat a maastrichti egyenlegre átvezetve a hatályos konvergenciaprogramhoz képest 2012-ben több mint 900, a későbbi években több mint 1400 milliárd forintos kiigazítás válik szükségessé - állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) 2011-2015-re szóló, "technikai kivetítés" című tanulmánya, amely a megszüntetett Költségvetési Tanács titkárságán kidolgozott módszertanokra támaszkodik. A jövő évi kormányzati intézkedési csomag - a nyilvánosságra hozott törvényjavaslatok figyelembevételével - a szuperbruttó 2012 elejétől hatályos kivezetése mellett kilenc adóemelési intézkedést tartalmaz, amelyek együttes hatása 2012-ben a tanulmány szerint mintegy 700 milliárd, 2013-tól pedig 1200-1400 milliárd forint. (Nem számolnak a devizahitelek előtörlesztésének és a minimálbér 2012-től hatályba lépő, 18 százalékos megemelésének költségvetési hatásaival.) Az áprilisban civil kezdeményezésként alakult elemző központ szakértői úgy vélik, hogy önmagában még a feltételezett adóemelési csomag sem teremt lehetőséget a konvergenciaprogram keretein belül a válságadók megszüntetésére a vizsgált időszakban. NAPI GAZDASÁG ONLINE SCHMITT PÁL: A BANKOKNAK EZT EL KELL TŰRNIÜK Nyílt levélben tájékoztatta a köztársasági elnök a Magyar Bankszövetséget arról, hogy miért írta alá az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Arra a megállapításra jutottam, hogy a veszély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük - fogalmazott Schmitt Pál. Meggyőződéssel vallom, hogy a jogalkotónak elodázhatatlanul fel kellett lépnie, mert az egyensúly megbomlott, és emberek százezreit fenyegette az otthon elvesztésének réme - áll a levélben. A bankszövetség korábban arra kérte az elnököt: küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A szervezet álláspontja szerint jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, továbbá jelentős makrogazdasági, rendszer-stabilitási és növekedési kockázatai vannak. SCHMITT PÁL SZÁZMILLÁRD KELLENE A BÉRMINIMUMHOZ Nincs megállapodás a kompenzációról A Napi Gazdaság értesülése szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a héten két egyeztetést is tartott arról, hogy elképzeléseik szerint hogyan kompenzálná az állam az adójóváírás teljes és a félszuperbruttó kétütemű kivezetése miatt elvárt minimálbér-emelés hatásait a munkaadóknál. Megegyezés azonban nem született. Nem is születhetett megegyezés a minimálbérről, mert nem volt olyan a javaslat, hogy tárgyalni lehessen róla: az NGM eleve adott kiindulási pontnak vette az ötszázalékos béremelést a munkaadók részéről - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezetek nem kaptak választ arra, hogy mi garantálná a béremeléseket, mivel a versenyszféra munkáltatóinak többsége számára nem jelent fenyegetést a bérkommandó, mivel sem közbeszerzésben nem vesz részt, sem állami támogatást nem kap. Értjük, miért akar ekkora minimálbér-emelést a kormány, nem lehet alábecsülni azonban az intézkedés negatív hatásait, ami az egyébként is komoly nehézségekkel küzdő kisvállalkozói körben jelentkezne. Egyes szakértők szerint túl nagy árat fizetne az ország az egykulcsos adóért: csak tavaly 540 milliárd forinttól esett el a tehetősebbek javára a költségvetés, ha pedig a minimálbér és a garantált bérminimum miatti kompenzáció is megvalósul, akkor már közel 800 milliárdos a mínusz. A minimálbér kompenzációjának kérdése jobban nyitva van, mint bárki gondolja, mivel ez már nem egyszerűen költségvetési, hanem társadalmi kérdés - mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Különösen akkor, ha az üzleti szférától várja a kormány, hogy az adórendszernek ezt az anomáliáját teljes mértékben vagy nagyobbrészt a saját zsebéből kezelje, mivel a szakszervezet véleménye szerint ez tömeges elbocsátásokhoz, vállalkozások bedőléséhez, illetve a feketegazdaság újabb jelentős térnyeréséhez vezetne. A munkaadók csak akkor képesek fizetni a 92 ezer forintos minimálbért és a 108 ezer forintos garantált bérminimumot, ha ezt az emelést és a kapcsolódó plusz járulékterheket egyszerűen igénybe vehető járulékkedvezmény formájában kompenzálja az állam -i mondta, Dávid Ferenc. Információink szerint az NGM úgy véli, a kompenzációra a félszuperbruttó két részletben való kivezetéséből adódó nagyjából 95 milliárd forint lenne a fedezet. A VOSZ szerint több mint 100 milliárd forint kellene. Javaslatuk szerint mivel a 18 százalékkal emelkedő minimálbér hatásai miatt eleve jelentősen nő a költségvetés járulékbevétele, a többlet kétharmadával vagy háromnegyedével már lehetne kompenzálni a teljes bérköltségnövekedést a mintegy 800 ezer fős minimálbéres körben. Számításaik szerint azonban egészen bruttó 168 ezer forintig szükség lenne az emelések kompenzációjára, a bérajánlásról pedig külön kellene tárgyalniuk az érintetteknek. A kormánynak arról is mielőbb el kellene gondolkodnia, hogy a félszuperbruttó 2013-as teljes kivezetése miatt tud-e és ha igen, milyen mértékű kompenzációt adni, ha továbbra is a nettó bérek szinten tartása a cél - tette hozzá Dávid. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyteremtés ellen hat, ha teljesítménynövekedés nélküli jelentős béremelésre kényszeríti a versenyszférát a kormány. KISS MELINDA KATALIN ADATSAROK-BELFÖLD DEVIZAELADÁSI ÁRFOLYAMOK JEGYBANKI KAMATOK (2011. SZEPTEMBER 29., 14 ÓRA, FORINT) (ÉRVÉNYBEN: 2011. JANUÁR 25-TŐL) Svájci frank Euró (SZÁZALÉK) OTP 239,56 272,40 Jegybanki alapkamat mértéke 6,00 Raiffeisen 239,96 293,00 C/N fedezett hitel kamatlába 7,00 CIB (pénztári) 242,68 296,82 C/N jegybanki betét kamatlába 5,00 K&H (deviza II.) 242,22 295,55 2 hetes futamidejű MNB-kötvény hozama 6,00 Erste 243,34 296,82 Kötelező tartalék összege után UniCredit 249,84 297,19 fizetett kamatláb 6,00 MNB-középárfolyam 238,30 290,84 Alultartalékolás estén Forrás: Napi gyűjtés alkalmazott büntető kamatláb 6,00 Forrás: MNB MAGYAR ADÓSSÁGMINŐSÍTÉS* EGYNAPOS BANKKÖZI KAMATOK (ZÁRÓJELBEN A KILÁTÁSOK) Dátum Átlag Forgalom Moody's BAA3 (negatív) (százalék) (Mrd Ft) Standards Poor's BBB (negatív) szeptember 22. 5,198 65 769 szeptember 23. 5,177, 50501 Fitch Ratings BBB (semleges) szeptember 26. 5,197 66258 Japan Credit Rating Agency BBB+(stabil) szeptember 27. 5,234 111430 Ratinq and Investment BBB (stabil) szeptember 28. 5,196 93146 *hosszú lejáratú, deviza Forrás: MNB Forrás: MNB