Napi Gazdaság, 2011. október (21. évfolyam, 191-211. szám)

2011-09-30 / 191. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 30.-OKTÓBER 1., PÉNTEK-SZOMBAT ÖNGÓLT RÚGHAT A KORMÁNY A SZERENCSEJÁTÉK-ADÓVAL A Magyar Szerencsejáték Szövetség arra kéri Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a játékadó ötszörösére emeléséről szóló törvényt - közölte a szervezet. A pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozókat tömörítő szövetség érvelése szerint a törvény bevezetése hatvanezer család, közel ké­százezer ember tönkretételét jelentene Az Európában is példátlanul magas, gépenként havi fix 500 ezer forintos adót a szövetség tagjai nem tudják kitermelni, ezért november 1-jétől a teljes iparág csődbe kerül, a gépek és játéktermek 90 százaléka megszűnik, több ezer vendéglátóhely bezár és több tízezer munkavállalót kell elküldeni - áll a közleményben. A szervezet attól tart, hogy a törvény hatálybalépésekor felélez a feketegazdaság az eddig szigorúan ellenőrzött piacon. Az irreális adóemelés következményeként a kormány a 2012-es költségvetés tervezésekor már nem számolhat az eddigi fix adóbevétellel, viszont újabb hatvanezer munkanélküli ellátására is fel kell készülnie - véli a szövetség. Az országgyűlés hétfőn fogadt el a szerencsejáték-törvény módosítását (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 27) . Attól tartanak, hogy a törvény miatt feléled a feketegazdaság TOVÁBBRA SEM VÁLTOZIK A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÁRA A napokban elfogadott jogszabályok szerint a lakossági felhasználóknak és a külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatásban továbbra is a jelenlegi, 2011. március 31-i szinten befagyasztott árakat kell alkalmazni - közölte Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár. A kormány alapvető célkitűzései közé tartozik, hogy a lakosság terheinek további növekedését megakadályozza a jelenlegi szétszabdalt, átláthatatlan, pazarló és a fogyasz­tókat indokolatlan költségekkel terhelő távhő-szolgáltatási rendszer gyökeres átalakításával. A távhőszolgáltatás a jövőben az ország minden részén központilag meghatá­rozott egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, de az indokolt költségeknek megfelelően eltérő díjtételekkel és támogatásokkal működhet - mondta Bencsik János. A Magyar Energia Hivatal mint szabályozó hatóság továbbra is figyelemmel kíséri a távhőtermelők tevékenységét annak érdekében, hogy biztosítsa a bevezetett hőoldali támoga­tás szabályszerű felhasználását. Sokba kerül a magas minimálbér Ez egy optimista szcenárió! - ismerte el Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a 2012-es költségvetés makroszámairól alkotott véleményeket a Magyar Közgazdasági Társaság pécsi vándorgyűlésén. Olyan variációk is ké­szülnek a kormányzaton belül, amelyek kedvezőtlenebb helyzetre is felkészítenek minket. A büdzsé tervezetében szereplők A kormányprogramban szerep­lő több intézkedést is számon kért az MKIK első embere. Ilyen, fájón hiányzó programnak tartja a magyar gyártású buszok beszerzését, az uniós forrású villamosfejlesztéseknél hiányolja a magyar gyártókat, a panelprogramban a hazai beszállítók helyzetbe hozását sürgeti, valamint a napkollektoroknál több magyar gyártót látna szívesebben. mellett legalább két másik forintárfolyamra is szcenáriót kell készítenie az NGM-nek - mondta az esemény szünetében lapunk kérdésre az államtitkár. Egy másik kérdésre pedig úgy fogalmazott, hogy "Magyaror­szág nem tervez újabb megállapodást az IMF-fel, erre nem látok semmi okot, nincs ilyen terv. Az ország likviditása megfelelő, az idei devizakibocsátási szükséglet már fedezve van, ráadásul korábbra lehet hozni néhány kibocsátást a jövő évről, ha ehhez megfelelőek a piaci feltételek." "A 2012-es év három legfonto­sabb gazdaságpolitikai célja: a lik­viditás biztosítása, a strukturális átalakítások folytatása, valamint a politikai elkötelezettség - az utób­bi a döntések többségi társadalmi támogatottságát jelenti. Meggyő­ződésem ugyanis, hogy a gazdaság­­politika nem tud működni többsé­gi támogatás nélkül" - jelentette ki előadásában Varga. "A Széll Kálmán terv hét területén remél komoly megtakarítást 2012-ben a kormány. Ezek közül a tömeg­­közlekedésben érdemi előrelépést nem lá­tok" - mondta Varga. E témában egyelőre csak szakértői tanulmányok készültek, az összevonások vagy megtakarítások viszont még nem látszanak - ismerte el önkriti­kusan. A fajlagos munkaerőköltség infláció feletti növekedése komolyan rontja a ver­senyképességet, belép egy bértorlódás a rendszerbe, mindenki bérét el kell kezdeni emelni. Emiatt az történhet, hogy jelentős mértékben megnő a részfoglalkoztatás nép­szerűsége, persze ennek egy része csak névlegesen lesz részmunka­­idős állás a valóságban, vagyis erősödik a szürkegazdaság - álla­pította meg Simor András MNB- elnök a jövő évi, kormány által javasolt 92 ezres minimálbérrel kapcsolatban. Szintén a csaknem 18 százalékos minimálbér-növelés miatt aggódik Parragh László, az MKIK elnöke, aki szerint ez a lé­pés tönkreteheti a könnyűipart, lassíthatja a mezőgazdaságot, valamint leszakíthat egyes régiókat. A tervezett bérkompenzációs megoldást pedig komoly bürokráciaerősítő lépésnek látja, amelynek egyik célja, hogy minél kevesebben vegyék igénybe ezt a lehető­séget. ÁDÁM VIKTOR-DOMOKOS LÁSZLÓ ezerforintos Soka 92 minimálbér­javaslat KFIB: A következő években is szükség lesz kiigazításra­ ­ ► Jövőre 900 milliárd forintot kell kiigazítani A költségvetés központi alrendszerét jellemző pénzügyi folyamatokat a maastrichti egyenlegre átvezetve a hatá­lyos konvergenciaprogramhoz képest 2012-ben több mint 900, a későbbi években több mint 1400 milliárd forintos kiigazítás válik szükségessé - állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) 2011-2015-re szóló, "technikai kivetítés" című tanulmánya, amely a meg­szüntetett Költségvetési Tanács titkárságán kidolgozott módszertanokra támaszkodik. A jövő évi kormányzati intézkedési csomag - a nyil­vánosságra hozott törvényjavaslatok figyelembevételével - a szuperbruttó 2012 elejétől hatályos kivezetése mellett kilenc adóemelési intézkedést tartalmaz, amelyek együt­tes hatása 2012-ben a tanulmány szerint mintegy 700 milliárd, 2013-tól pedig 1200-1400 milliárd forint. (Nem számolnak a devizahitelek előtörlesztésének és a mini­málbér 2012-től hatályba lépő, 18 százalékos megemelé­sének költségvetési hatásaival.) Az áprilisban civil kez­deményezésként alakult elemző központ szakértői úgy vélik, hogy önmagában még a feltételezett adóemelési csomag sem teremt lehetőséget a konvergenciaprogram keretein belül a válságadók megszüntetésére a vizsgált időszakban. NAPI GAZDASÁG ONLINE SCHMITT PÁL: A BANKOKNAK EZT EL KELL TŰRNIÜK Nyílt levélben tájékoztatta a köztársasági elnök a Magyar Bankszövetséget arról, hogy miért írta alá az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló tör­vényt. Arra a megállapításra jutottam, hogy a veszély igen nagy, a bankokat sújtó esetleges hátrányok pedig nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a pénzintézeteknek a­­ közös kockázat- és teherviselés jegyében el kell tűrniük - fogalmazott Schmitt Pál. Meggyőződéssel vallom, hogy a jogalkotónak elodázhatatlanul fel kellett lépnie, mert az egyensúly meg­bomlott, és emberek százezreit fenyegette az otthon elvesztésének réme - áll a levélben. A bankszövetség korábban arra kérte az elnököt: küldje meg a jogszabályt aláírás előtti véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A szervezet álláspontja szerint jóval nagyobb azoknak a száma, akiket a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés negatív hatásai érinthetnek, mint azoké, akik ennek előnyeiből részesülnek, továbbá jelentős makro­gazdasági, rendszer-stabilitási és növekedési kockázatai vannak. SCHMITT PÁL SZÁZMILLÁRD KELLENE A BÉRMINIMUMHOZ Nincs megállapodás a kompenzációról A Napi Gazdaság értesülé­se szerint a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium a héten két egyeztetést is tartott arról, hogy elképzeléseik szerint hogyan kompenzálná az állam az adójó­váírás teljes és a félszuperbruttó kétütemű kivezetése miatt elvárt minimálbér-emelés hatásait a munkaadóknál. Megegyezés azonban nem született. Nem is születhetett megegyezés a mini­málbérről, mert nem volt olyan a javaslat, hogy tárgyalni lehes­sen róla: az NGM eleve adott kiindulási pontnak vette az öt­­százalékos béremelést a munka­adók részéről - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezetek nem kaptak vá­laszt arra, hogy mi garantálná a béremeléseket, mivel a verseny­­szféra munkáltatóinak többsége számára nem jelent fenyegetést a bérkommandó, mivel sem közbeszerzésben nem vesz részt, sem állami támogatást nem kap. Értjük, miért akar ekkora mini­málbér-emelést a kormány, nem lehet alábecsülni azonban az intézkedés negatív hatásait, ami az egyébként is komoly nehéz­ségekkel küzdő kisvállalkozói körben jelentkezne.­­ Egyes szakértők szerint túl nagy árat fizetne az or­szág az egykulcsos adóért: csak tavaly 540 milliárd forinttól esett el a tehető­sebbek javára a költségve­tés, ha pedig a minimálbér és a garantált bérminimum miatti kompenzáció is meg­valósul, akkor már közel 800 milliárdos a mínusz. A minimálbér kompenzáci­ójának kérdése jobban nyitva van, mint bárki gondolja, mivel ez már nem egyszerűen költség­­vetési, hanem társadalmi kérdés - mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Különösen akkor, ha az üzleti szférától várja a kormány, hogy az adórendszernek ezt az ano­máliáját teljes mértékben vagy nagyobbrészt a saját zsebéből kezelje, mivel a szakszervezet véleménye szerint ez tömeges elbocsátásokhoz, vállalkozások bedőléséhez, illetve a feketegaz­daság újabb jelentős térnyerésé­hez vezetne. A munkaadók csak akkor ké­pesek fizetni a 92 ezer forintos minimálbért és a 108 ezer forin­tos garantált bérminimumot, ha ezt az emelést és a kapcsolódó plusz járulékterheket egyszerűen igénybe vehető járulékkedvez­mény formájában kompenzálja­­ az állam -­i mondta, Dávid Fe­renc. Információink szerint az NGM úgy véli, a kompenzációra a félszuperbruttó két részletben való kivezetéséből adódó nagyjá­ból 95 milliárd forint lenne a fe­dezet. A VOSZ szerint több mint 100 milliárd forint kellene. Javaslatuk szerint mivel a 18 százalékkal emelkedő minimál­bér hatásai miatt eleve jelentősen nő a költségvetés járulékbevétele, a többlet kétharmadával vagy háromnegyedével már lehetne kompenzálni a teljes bérköltség­növekedést a mintegy 800 ezer fős minimálbéres körben. Szá­mításaik szerint azonban egészen bruttó 168 ezer forintig szükség lenne az emelések kompenzáció­jára, a bérajánlásról pedig külön kellene tárgyalniuk az érintet­teknek. A kormánynak arról is mielőbb el kellene gondolkodnia, hogy a félszuperbruttó 2013-as teljes kivezetése miatt tud-e és ha igen, milyen mértékű kom­penzációt adni, ha továbbra is a nettó bérek szinten tartása a cél - tette hozzá Dávid. Arról nem is beszélve, hogy a munkahely­­teremtés ellen hat, ha teljesít­ménynövekedés nélküli jelentős béremelésre kényszeríti a ver­senyszférát a kormány. KISS MELINDA KATALIN ADATSAROK-BELFÖLD DEVIZAELADÁSI ÁRFOLYAMOK JEGYBANKI KAMATOK (2011. SZEPTEMBER 29., 14 ÓRA, FORINT) (ÉRVÉNYBEN: 2011. JANUÁR 25-TŐL) Svájci frank Euró (SZÁZALÉK) OTP 239,56 272,40 Jegybanki alapkamat mértéke 6,00 Raiffeisen 239,96 293,00 C/N fedezett hitel kamatlába 7,00 CIB (pénztári) 242,68 296,82 C/N jegybanki betét kamatlába 5,00 K&H (deviza II.) 242,22 295,55 2 hetes futamidejű MNB-kötvény hozama 6,00 Erste 243,34 296,82 Kötelező tartalék összege után UniCredit 249,84 297,19 fizetett kamatláb 6,00 MNB-középárfolyam 238,30 290,84 Alultartalékolás estén Forrás: Napi­ gyűjtés alkalmazott büntető kamatláb 6,00 Forrás: MNB MAGYAR ADÓSSÁGMINŐSÍTÉS* EGYNAPOS BANKKÖZI KAMATOK (ZÁRÓJELBEN A KILÁTÁSOK) Dátum Átlag Forgalom Moody's BAA3 (negatív) (százalék) (Mrd Ft) Standards Poor's BBB­ (negatív) szeptember 22. 5,198 65 769 szeptember 23. 5,177, 50501 Fitch Ratings BBB (semleges) szeptember 26. 5,197 66258 Japan Credit Rating Agency BBB+(stabil) szeptember 27. 5,234 111430 Ratinq and Investment BBB (stabil) szeptember 28. 5,196 93146 *hosszú lejáratú, deviza Forrás: MNB Forrás: MNB

Next