Napi Gazdaság, 2011. október (21. évfolyam, 191-211. szám)
2011-09-30 / 191. szám
A NAP BELFÖLDÖN ÉS KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 30.-OKTÓBER 1., PÉNTEK-SZOMBAT . ÚJ TERVEK AZ ÖBLÖSÜVEGGYÁRTÓ MEGMENTÉSÉRE Új befektetőt kíván bevonni a salgótarjáni öblösüveggyár megmentésére alakult Tarján Glass Kft., mert bizonytalanná váltak az üzleti tervbe beállított külső források. A felszámolás alatt álló gyár megvételére a salgótarjáni vállalkozókból álló kft. mellett egy másik pályázó is jelentkezett, a hitelezői választmány még nem hirdetett nyertest. Salgótarján csütörtöki közgyűlésén azért került napirendre az ügy, mert az önkormányzat - a Tarján Glass Kft.-vel együttműködve - maga is részt akar venni az öblösüveggyár megmentését célzó projektben - írta az MTI. Mint Székyné Sztrémi Melinda polgármester elmondta: a banki hitel és a támogatások bizonytalanná válása miatt a Tarján Glass csak akkor tudja megvenni a gyárat, ha új partnert von be tulajdonostársként. A cég tárgyalt már tőkeerős vállalkozásokkal, és mivel ezek a társaságok döntően ingatlanfejlesztésben érdekeltek, megjelent a tervek között, hogy az üveggyártáshoz nem szükséges területen az új cég kereskedelmi szolgáltató funkciót valósíthasson meg - tette hozzá. Plusz 1 pályázó jelentkezett a vállalkozók mellett . KÍNAI MEGÁLLAPODÁS LOVAKRÓL ÉS REPTÉRRŐL Belső-Mongóliával fűzi szorosra gazdasági és kulturális kapcsolatait Debrecen. Kétéves előkészítő munkát követően tegnap írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében magyar tőkével nemzetközi lovas központot hoznak létre az ország belsejében, a kínaiak pedig részt vállalnak a debreceni reptér fejlesztésében. A beruházások értéke Kósa Lajos polgármester szerint idén 30, jövőre pedig 100 millió euróra rúg. A debreceni reptér melletti ipari parkban külön részt építenek ki a Belső Mongóliából érkező cégek számára. A tervek szerint jövőre tíz, 2012-ben pedig újabb tíz kínai cég települ meg a számukra kialakított gazdasági övezetben. NEHEZEN TALÁL VEVŐKET A VOLT Teljesíti is meg nem is a vele szemben támasztott elvárásokat a General Motors új korszakát szimbolizáló Chevrolet Volt. A konnektorból tölthető elektromos meghajtású autóból tízezer eladását tervezte a GM, ám augusztusig csak 3500 darabot tudtak értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy az év végéig havi 1700 darabra kellene vevőt találni, miközben a nyár utolsó hónapjában csak 300 Voltot vittek el az autósok a Chevrolet szalonjaiból. Az autó vásárlói jogosultak igénybe venni a környezetbarát járművek értékesítését támogató 7500 dolláros szövetségi adóhitelt, így 32 500 dollárt kell fizetniük vagy havi 350 dollárért lízingelhetik a Voltot. Mindezt figyelembe véve az IHS Global tanácsadó cég szakértője szerint a várttól elmaradó kereslet nem jelenti azt, hogy az autósokat nem érdekelnék az elektromos meghajtású járművek. " A Chevrolet-kereskedők ugyanakkor pozitívan nyilatkoznak a Voltról. Az autó vevőinek fele legalább nyolc éve nem vásárolt a GM- nél készült autót, egyharmaduk soha "....' ’^3 B nem volt az autógyártó ügyfele. ‘ISigEtCT^ it Sok vevő, aki a Volt miatt tér be a szalonba, végül vásárol egy olcsó, swif18#, de viszonylag kedvező fogyasztású Chevrolet Cruze-t. NEMET MONDOTT AZ EU A TÁVKÖZLÉSI KÜLÖNADÓRA - MAGYAR NEM A KÖZTEHER ELTÖRLÉSÉRE Megint frontot nyit Brüsszelben a kormány A távközlési szolgáltató cégeket sújtó különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság. A testület szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. Másként látta ezt a kormányzat, amikor tavaly októberben elfogadta a különadó fizetését megalapozó jogszabályt. Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője akkor ugyanis azt mondta: a különadó nem tekinthető telekomadónak, hisz nem a távközlési, informatikai tevékenységre rótták ki, hanem kimondottan pénzügyi természetű. Ezért azt gondolja a kormányzat, hogy ez nem ellentétes az uniós szabályozással, szemben a néhány európai országban - például, Spanyolországban, Franciaországban - kivetettel, amelyekkel szemben Brüsszel vizsgálódik. Brüsszel azt is nehezményezi, hogy Magyarország, pontosabban a kormányzat nem konzultált az érdekelt felekkel a terhek megváltoztatásáról. A cégek korábbi közlései is ezt támasztották alá, csak az utolsó pillanatban értesültek a tervekről. A kormány viszont úgy ítélte meg, "a piaci szereplők megértették a helyzetet". A kormányzat 2010-től, három évre szándékozott kivetni a különadót, s azt az áfa nélküli bruttó bevétel alapján, 0 és 6,5 százalék között határozta meg. Eszerint a távközlési cégek tavaly több mint 60 milliárd forintot fizettek ilyen címen az év végén a büdzsébe, ennek legnagyobb részét, 27,5 milliárd forintot a Magyar Telekom állta (a cég tegnapi tőzsdei árfolyammozgásáról és a vállalatra ható brüsszeli döntésről cikkünk a 13. oldalon), ám például a Telenor Magyarországnak is tízmilliárdos pluszterhet jelentett az új adó. A kormánynak most két hónapja van arra, hogy tájékoztassa az Európai Bizottságot az intézkedésekről, amellyel eleget tesz a felszólításnak. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ennek kapcsán kiemelte:a közös teherviselés és az abban való arányos részvétel európai érték. A többek között a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is." DIÓSZEGI JÓZSEF ► Három évre tervezik a különadót Kockázatos a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika A következetlenség, a nem szokványos gazdaságpolitikai intézkedések negatív hatással lesznek az üzleti életre, csökkentik a befektetők bizalmát - nyilatkozta a Reutersnek a 23 országot tömörítő Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és néhány multinacionális vállalat. A kiszámíthatóság most azért lenne különösen fontos, mert a cégek ebben az időszakban tervezik jövő évi beruházásaikat, a következetlen intézkedések a Magyarországra érkező külföldi befektetőket is elbizonytalanítják, de még ennél is kockázatosabb, hogy a már aktív vállalatok 2012-es beruházásait is késleltethetik - nyilatkozta lapunknak Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője. A bizonytalanság akár néhány tervezett befektetés elmaradásával is járhat, és általában a befektetői bizalom is csökkenhet Magyarország iránt - mondta a Reutersnek Kerekes László, a Magyarországon működő 15 multinacionális cég képviselőiből álló Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnöke. A külföldi vállalatok azt is nehezményezik, hogy a kormány nem folytat velük párbeszédet a gazdaságpolitikai törvények megalkotása előtt. Mivel a javaslatok nyilvánosságra hozatala után általában csak pár nap áll rendelkezésre a véleményformáláshoz a jogszabályok megszavazása előtt, ezért nem is nagyon lehet szó érdemi egyeztetésről - nyilatkozta Dirk Wölfer. Ugyanakkor hozzátette, bizonyos területeken, például a szakképzés terén már folytatott velük hatékony párbeszédet a kormányzat. ámon kata . A bizonytalanság akár néhány tervezett befektetés elmaradásával is járhat NFÜ: Fel kell pörgetni a támogatások kifizetését Az NFÜ igyekszik még jobban felgyorsítani az uniós pályázatok elbírálását, ám még így is nehéz feladat előtt áll a rendszer, hiszen 2015-ig 6000 milliárd forint támogatást kellene folyósítani - hangzott el a Napi Gazdaság kkv-konferenciáján. A korábban megítélt támogatásoknak mindössze 22 százalékát fizették ki az uniós pályázatokon - mondta a Napi Gazdaság kkv-konferenciáján Tóth Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) központi monitoring főosztályának vezetője. A szakember szerint ugyanakkor a pályázaton nyertes 30 ezer vállalkozásból 25 ezer valamilyen összeget - ha másként nem, előlegként - már kapott. Jelenleg 190-200 milliárd forint áll kifizetés alatt, ám a vállalkozások előzetes tervei szerint még az idén 1500 milliárd forintnyi uniós pénznek kellene kimennie. Erre ugyanakkor csak akkor van lehetőség, ha az elszámolásokhoz szükséges számlák beérkeznek, hiszen Brüsszeltől csak kifizetett számlák után lehet a pénzeket lehívni - figyelmeztetett a főosztályvezető. Tóth Tamás elismerte, hogy fel kell pörögnie a folyamatnak, hiszen 2015-ig további 6000 milliárd forintot kellene kifizetni a pályázóknak. Az NFÜ heti átlagban 174 pályázatot bírál el, a múlt héten 200 felett volt a bírálatok száma, igaz, a beérkező pályázatok is csúcsot döntöttek - köszönhetően az új "sikerpályázatnak", a telephelyfejlesztésnek. Az NFÜ a múlt héten 1300 pályázatot fogadott be, ebből 800 erre a programra érkezett. Az új szabályok még szigorúbb keretek közé szorítják az elbírálást. Az NFÜ csak egyszer engedélyezhet hiánypótlást, amelynek idejére megszakad a határidő, azaz ezzel nincs mód kibújni az elbírálási határidők alól. Ha kicsúszik a bírálati időből, a támogatott pályázatok esetében az NFÜ késedelmi kamatot köteles fizetni. NAPI nálunk határtalanul kereskedhet! Kereskedjen a Budapesti Értéktőzsdén és a világ további 22 tőzsdéjén jegyzett részvényekkel, devizával és egyéb instrumentumokkal. Több mint tizenötezer nemzetközi részvényinstrumentum A Budapesti Értéktőzsde azonnali piacára bevezetett 178 értékpapír Közvetlen kereskedés valós idejű árfolyamokon Alacsony, versenyképes marge-ok és jutalékok Magyar nyelven is elérhető , -%• napi | A gazdaság www.napi.hu Ahol üzlet lesz a hírből trader.napi.hu z fl.Najó a Napi Gazdaság Trader? Z CD rf