Napi Gazdaság, 2011. november (21. évfolyam, 212-232. szám)

2011-11-02 / 212. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2011. NOVEMBER 2., SZERDA EGYRE TÖBBEN DOLGOZNÁNAK Az előző évihez hasonlóan idén szeptemberben is minimálisan csökkent a munkanélküliség: a 10,7 százalékos ráta 0,1 százalékponttal jobb az előző havinál - derült ki a KSH adataiból. Az állástalanok száma nyolcszáz fővel csökkent, a foglalkoztatottaké pedig csaknem húsz­ezerrel nőtt. Az utóbbi egy évben összesen 33 ezer fővel lett több fog­lalkoztatott, munkanélküliből pedig négyezerrel kevesebb. Utóbbiak 49,7 százaléka legalább egy éve keres állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap. Piaci vélemények szerint a havi javulás ugyan jobb lett a vártnál, a folytatás azonban egyelőre nem látszik, kérdéses a közfoglalkoztatás és a kezdődő beruházások munkaerő-felszívó hatása. Tovább nőtt szeptemberben az aktivitási arány, ami 56,3 százalékkal 2011 legjobbja, fél százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Barta György, a CIB Bank elemzője szerint idén nem várható érdemi ja­vulás a munkaerőpiacon, a munkanélküliségi ráta év végén 10,8, jövőre pedig átlagosan 10,5 százalék lehet. A magyar kormány gazdasági és munkahely-teremtési céljai a legambiciózusabbak Európában, egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy 2020-ig valóban megvalósíthatók-e - mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa az EB magyarországi képviselete és a Policy Solutions rendezvényén. RECESSZIÓ VÁR A MAGYAR GAZDASÁGRA A 2012-es kilátások kedvezőtlenek, újabb, bár a két évvel ezelőttinél sokkal enyhébb recesszió várható - állapította meg GKI legújabb elő­rejelzése. E szerint jövőre az ipari export az autóipari beruházások foko­zatos belépése miatt tovább nő, a belföldi értékesítés viszont csökken - 2011-ben és 2012-ben is öt százalék körüli ipari növekedés várható. Az építőipari visszaesés azonban már öt éve tart és várhatóan jövőre is folytatódik. A mezőgazdasági termelés idén mintegy húsz százalékkal nőtt, lényegében ennek lesz köszönhető, hogy a GDP növekedése 2010-hez képest nem lassul. A foglalkoztatás idén valamelyest javul, azonban a GKI szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága hónapok óta romlik. Jövőre létszámcsökkenés valószínű a költségvetési szektor­ban várható átszervezések, az üzleti szektor piacvesztése és növekvő bérköltségek következtében. A felmérés szerint a 2012-re tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Recesszióban a gazdaság adóviselő képessége romlik, másrészt a Széll Kálmán tervben előirányzott rendszerszerű kiadáscsökkentés nagy része feledésbe ment. Mivel a kormányon nagy a nemzetközi politikai és pénzpiaci nyomás a deficit három százalék alatt tartá­sára, a GKI szakértői 2,9 százalék körüli 2012-es hiányt várnak - de ehhez is számos lépést tartanak szükségesnek. MELLÁR TAMÁS NEM TALÁLJA A KONCEPCIÓT Nem látok semmilyen koncepciót a kormány gaz­daságpolitikájában - mondta az Origónak adott interjúban Mellár Tamás, a Századvég Gazdaság­­kutató Zrt. volt kutatási igazgatója. Véleménye szerint érdemi lépések kellenének a gazdasági növekedés beindítása érdekében, mert egy olyan gyenge versenyképességű ország, mint Magyarország, hosszú távon nem tarthatja fenn azt a rendszert, hogy csak fogyaszt és nem termel semmit. Az Orbán-kormánynak normális kapcsolatot kellene fenntartania az IMF-fel és készenléti pozíciót kialakítani - javasolja a közgazdász. Mellár szerint egyre több a párhuzam a Gyurcsány-kabinet gazdaság­­politikájával (másfél év után még mindig nincs koncepció, a kormány­zat kényszerű adósságkezelésbe kezdett, erősödik a stop-go politika, a megszorítások fő eszköze az adóemelés, hiányoznak az érdemi reformok­. Azt vártam volna, hogy az Orbán-kabinet hozzányúl a szent tehenekhez, de nem tették, széles körű konszenzussal lerakhatták volna egy új rendszer alapjait, de ezek az átalakítások nem kezdődtek meg - fogalmazott Mellár. Hatástalan lesz a rehabilitációs hozzájárulás emelése A munkaadók és munkaerő-kölcsönzők szerint aligha éri el a hatását a rehabilitációs hozzájárulás újabb emelése. Az adótörvények módosításaként benyújtott javaslat szerint jövőre 1,206 millió forintra emelkedne a cégek által fizetendő összeg. Jövőre 1,206 millió forintra csak emelkedhet a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a mosta­­ni 964,5 ezer forintról - igaz, húszról 25 főre nő a létszám, ami után ezt meg kell fizetni.­­ Ez nem akkora emelés, mint az idei, amikor hozzávetőleg 7-8 szorosára nőtt a járulék ösz­­szege, így érdemi nyomásgya­­korló hatása sincs - mondta a Napi Gazdaságnak Kiss Judit, a Manpower Magyarország Kft. ügyvezetője. Az újabb emelésnek meg­lehet viszont az a kellemetlen hatása, hogy számos, eddig legálisan működő vállalkozás úgy dönt, nem éri meg foly­­tatni a tevékenységét, esetleg csak külföldre, vagy inkább a szürke-fekete zóna felé tolja a munkavállalók egy részét - tet­te hozzá Zsoldisné Csaposs No­émi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Szerinte elhibázott lé­pés, hogy nem tevékenységalapon differenciált a járulékfizetési kötelezettség - egy ipari alpinis­tákat foglalkoztató céget például automatikusan fizetésre kényszerít a szabályozás. Az emelés lényegében a foglalkoztatás bővítése ellen hat - tette hozzá Csaposs Noémi. A 25 fős létszám a nagyvállalatok számára egyenlítheti ki csupán az emelést, a kisebb és közepes cégeknél ennek sok hatása nem lesz. A munkaadók szerint az is komoly problémát okoz, hogy egyelőre nincs elég munkára képes és dolgozni is akaró megváltozott munkaképességű munkavállaló a piacon. A rehabilitációs hozzá­járulás idei emelése nyomán a vállalkozások egy része komoly keresletet támasztott, és fel is szív­ta a dolgozni akaró munkavállalókat. A többi, munkapiacon lévő megváltozott munkaképes­ségű dolgozó és a munkaadók egymásra találá­sát azonban meglehetősen sok tényező akadályozza. Fizikai alkalmassági és képzettségbe­li problémák mellett gyakori, hogy a munkaadó tevékenysé­géből adódóan nem tud érdem­ben ebből a körből toborozni, veszélyes üzemnek minősül, döntően fizikai munkára épül az általa kínált munkakör vagy speciális képzettséget, szaktudást igényel még az irodai munka is. Ráadásul az ehhez kapcsolódó járulékos költségeket, mint az akadálymentesítés, illetve egyéb vesződséget aligha vállalják a cégek, járulékemelés ide vagy oda. KISS MELINDA KATALIN ► Hosszú távon és nagy tömegben csak akkor lehet sikeres a megváltozott munkaképességűek nyílt munkapiaci szerepvállalá­sa, ha erre felkészítik őket a rehabilitációval foglal­kozó szakértők - mondta Kiss Judit. Ugyanakkor a megváltozott munkaké­pességűeket foglalkoz­tató, rehabilitációjukat végző nonprofit szerve­zetek támogatását jövőre jelentősen visszavágná a kormány. Már csak Matolcsy hisz a jövő évi másfél százalékban Ha a negatív forgatókönyvek válnak valósággá 2012-ben, és a költségvetés tervezésénél hasz­nált 1,5 százalékos növekedést alulmúlja a GDP alakulása, az országvédelminek elkeresztelt büdzsében rekordmértékű tar­talékokkal képesek leszünk a hiánycélt tartani - írta egy szoci­alista képviselői kérdésre válaszul Matolcsy György nemzetgazda­sági miniszter. Egy másik válasz­ban azt is részletezte Matolcsy, hogy - az NGM szerint a jelen­legi legpesszimistább forgató­­könyvet jelentő - 300 forintos euróárfolyammal az áht egyenle­ge mintegy 100 milliárd forinttal alakulhatna kedvezőtlenebbül jövőre a benyújtott törvényjavas­lathoz képest - erre elég lehet az országvédelmi alap és kamatkoc­kázati tartalék 200 milliárdja. Egyre valószínűbb, hogy a tartalékokra­­ és a miniszteri optimizmusra is­­ szükség lesz 2012-ben. Több londoni elemző meredeken rontotta a jövő évi euróövezeti és közép-európai nö­vekedési előrejelzését. A UBS Magyarországon 2012-ben az eddigi 1,5 helyett félszázalé­kos GDP-növekedést való­színűsít, Csehországnál 1,6 százalékról egyre, Lengyelor­szágnál pedig 3,3 százalékról 2,9-re vette vissza előrejelzé­sét. A Capital Economics a magyar gazdaságban recessziót valószínűsít 2012-re, a JP Morgan és az EBRD fél százalék plusszal számol, a Goldman Sachs viszont még 1,1 százaléknál tart. Lehet, hogy az Orbán-kor­mánynak újra kell gondolnia, esetleg fel kell adnia az IMF-et elutasító politikáját, miután "nem ortodox" gazdaságpolitikai in­tézkedései miatt akkorát ugrott Magyarország csődkockázata, hogy nagyobb emelkedést csak a görögöknél tapasztaltak - írta összeállításában a Bloomberg. Az elmúlt három hónapban hazánk cds-felára 175 bázisponttal nőtt, a magyar gazdaság így a világ nyolcadik legkockázatosabbjának számít. Az utóbbi negyedévben a forint volt a legrosszabbul teljesítő deviza Európában, 12 százalékot gyengült a dollárral szemben, az euró kedden 308 forintnál is járt, a dollárért 225, a svájci frankért pedig 253 forintot kértek. Ha nem tudjuk magunkat finanszí­rozni a piacról, nem marad más, csak a nemzetközi intézmények - mondta a hírügynökségnek Jaksity György, a Concorde Érték­papír Zrt. elnöke. DOMOKOS LÁSZLÓ ► Matolcsy György kitartóan optimista, pénteken egy konferen­ciát követően úgy fogalmazott, a költségvetés, az államadósság, a pénzügyek felől már nem sebezhető a magyar gazdaság, már "csak" a növekedés van veszélyben. A növekedési fordulat érde­kében pedig hétről hétre lesznek lépések - ígérte a miniszter. Vél­hetően az ilyen kijelentésekre célzott a a Danske Bank elemzője, aki a Bloombergnek elmondta, a nem ortodox intézkedések azt az üzenetet közvetítik, hogy ez nem egy hiteles gazdaságpolitika. EGYENLEGROMLÁS FŐ TÉTELEI (TÖBBLET, MRD FT) Kamatkiadás 33,0 Nyugdíjkiadás 23,0 Rendelkezésre állási díj 7,5 Nemzetközi tagdíj 4,0 EU-s fizetési kötelezettség 32,0 forrás: NGM....................... SURÁNYI SZERINT MINDENKI VESZÍT A VÉGTÖRLESZTÉSEN "A kormány által megvalósított módon a végtörlesztés meglepe­tést okozott, legfőképpen azért, mert nem kellően végiggondolt. Viszonylag keveseknek nagyon nagy megtakarítást hoz, akad köz­tük olyan, aki 500 millió forintot fizet vissza, azaz 120 millió forintot nyer a bolton. Ha a becslések beválnak, akkor 150-200 ezer családnak, vagyis öt-hatszázezer embernek lényegesen javul a helyzete, de 500-600 ezer család­nak, vagyis 1,5-2 millió embernek tovább romlik" - mondta a Nép­­szabadságnak adott interjúban Surányi György volt jegybankel­nök, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója. Véleménye szerint a végtörlesztés gyengíti a forint árfolyamát; aki nem tudja az egész hitelt a rögzített árfolyamon visszafizetni, annak emelkedik a terhe, de az árfolyamon keresztül az állam adósságterhe is nő. Az állam kamatfizetési kötelezettsé­ge jövőre 50-60 milliárd forinttal emelkedhet, de az államadósság aránya is romlik a GDP-hez mér­ten - tette hozzá. A bankrendszer további 200-300 milliárd forintot veszít az egyébként is felhalmo­zódó veszteségei mellett, így korlátozódik a bankok hitelezési lehetősége - mondta Surányi.

Next