Napi Gazdaság, 2012. május (22. évfolyam, 83-103. szám)
2012-05-02 / 83. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. MÁJUS 2., SZERDA KATASZTRÓFAVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS: MINDENKI MENTESÜL Már az idén sem kellene megfizetni a katasztrófavédelmi hozzájárulást - válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tavaly bevezetett kisadó megszüntetéséről a Széll Kálmán terv 2.0 rendelkezik, a dokumentumból azonban nem derült ki, hogy mikortól és hogyan tervezi a kormány a kivezetését. A tárca hamarosan benyújthatja azt erről szóló törvénymódosítást a parlamentnek. Az azonban továbbra sem világos, hogy megmaradna-e a veszélyes anyagokat használó vállalkozások és magánszemélyek regisztrációs kötelezettsége, ami többletadminisztrációt jelent a vállalkozásoknak. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis március végéig kellett a veszélyes anyagokat gyártó, forgalmazó, nagyobb mennyiséget tároló vagy felhasználó vállalkozásoknak ezt bejelenteniük, egy későbbi törvénymódosítással pedig lényegében az élelmiszer-ipari cégeket mentesítették a megfizetése alól. Eredetileg egyébként az 50 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek mentesültek volna a fizetési kötelezettség alól, a többi társaságnak az éves árbevétele 0,1 százalékát kellett volna átutalnia. ITT A KORMÁNY ÉVKÖZI ADÓCSOMAGJA Adókedvezményekkel ösztönöznék a hitelezést A hosszú hétvégére a nemzetgazdasági minisztérium 18 oldalas adócsomaggal kedveskedett, ám a most beterjesztett jogszabály még nem tartalmazza a júliusban életbe lépő távközlési szolgáltatási adót. A nemzetgazdasági tárca pénteken tette közzé a honlapján legújabb évközi adócsomagját, amit máig lehet kommentálni, így a hivatásos véleményalkotóknak a hosszú hétvége állt rendelkezésre, hogy hozzászóljanak a 18 oldalas anyaghoz. Az NGM eddig nem hozta nyilvánosságra a beterjesztés előtt az írásos javaslatot - ebben mindenképp új utakon jár a szaktárca. ► Az áram-és gázszolgáltatókon, illetve -elosztókon kívül a víz- és csatornaszolgáltatókra, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatókra is kiterjesztené a kormány a Robin Hoodadót - írta a Népszabadság. A Széll Kálmán terv 2.0 szerint 2013-tól duplájára, a vállalati nyereség 16 százalékára emelik az energiaellátók jövedelemadójának nevezett Robin Hood-adót. Több ponton változik az adózás rendjéről szóló törvény (art.) a jövőben a kézbesítési vélelem csak azt követően áll be, ha az adózó nem veszi át a hivatalos küldeményt és ezt követően 15 napig a NAV a honlapján hirdetményt tesz közzé ennek tényéről. Az art. egy másik módosítása szerint a munkáltató köteles tájékoztatni az adóhatóságot, ha a cég végtörlesztési kölcsönt adott alkalmazottjának. A pénzintézeti különadó csökkenthető lesz a jövőben - a törvény elfogadása esetén - a kkv-szektornak nyújtott új hitelekkel, ide nem értve az uniós pályázatok előfinanszírozásához nyújtott kölcsönt. Szintén csökkenthető a bankadó a lakossági jelzáloghitelekkel. Az NGM által beterjesztett csomagban megtalálható a 98 százalékos különadó - a kormány ezt "a pofátlanul magas" állami végkielégítésekre vetette ki - eltörlése. Jövő januártól megszűnne a külön-adó - ahogy azt a kormány a konvergenciaprogramban már megemlítette. Ugyanakkor a törvényjavaslat - amely még kormánydöntésre vár - nem ejt egyetlen szót sem a július elsején bevezetendő távközlési szolgáltatási adóról. Márpedig a jelen szabályok szerint a javaslatot az életbe lépése előtt egy hónappal - vagyis május végéig - el kell hogy fogadja a parlament. A péntekre várható benyújtásig a kormány még kiegészítheti a különadó szabályaival a mostani adócsomagot, ám az sem kizárt, hogy menet közben "képviselői módosítóként" kerül majd elő a javaslat - ahogy az számos fontos ügyben történt az elmúlt két évben. PAPP ZSOLT I ALÁÍRTÁK A BÉRMEGÁLLAPODÁST AZ ISD DUNAFERRNÉL Aláírták a bérmegállapodást az ISD Dunaferr Zrt.-nél, az alapbér és a jóléti szociális juttatások emeléséről megállapodtak, az úgynevezett szabadságos és karácsonyi bér ösztönző jellegű átalakításával kapcsolatban még tovább tárgyalnak. A sztrájkkészültséget azonban az érdekvédők egyelőre fenntartják - számolt be az MTI. Mucsi Zoltán, a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a megállapodás értelmében a munkáltató soron kívül és feltétel nélkül engedélyezi a személyi alapbér és a szociális juttatások előre egyeztetett 4,2 százalékos emelése felének kifizetését, január elsejei visszamenőleges hatállyal. A korábban vitát kiváltó, úgynevezett szabadságos és karácsonyi bér ösztönző jellegűvé alakításával kapcsolatban a tárgyalás folytatódik, ezekről 60 napon belül tesz javaslatot a cégcsoport vezetése (a vállalat korábban azt közölte, ez a lépés nem a munkavállalók jövedelmének csökkentését célozza). EH Megint változott a távhőszabályozás Kismértékben módosította a távhőtámogatási rendszert a nemzeti fejlesztési miniszter a múlt hét végén megjelent rendeletében. A tegnaptól (május 1-jétől) hatályos változtatás alapján több távhőszolgáltató a korábbinál magasabb fajlagos támogatással számolhat a lakossági hőértékesítés után. A gázalapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek kötelező áramátvételi (kát) támogatási rendszere tavaly szűnt meg, a támogatást a hő oldalára helyezte át a szaktárca. A termelői hőárak első körben milliárdos veszteséget ígértek a szektor szereplői számára, a korrekciókkal azonban végül nagyobb problémák nélkül vészelték át a kapcsolt termelők az elmúlt fűtési idényt (Napi Gazdaság, 2012. április 10.). A Magyar Kapcsolt Energia Társaság szerint 51 tagjának többsége veszteséggel számol 2012-re is. A tegnap hatályba lépett módosítással az Inotán szolgáltató Várpalotai Közüzemi Kft. például a korábbi nulla forint helyett gigajouleonként 1241, a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. pedig 3236 forint helyett 5081 forintot kap. A mohácsi Mohácshő Kft.-nek a számára korábban meghatározott összeg 235 százalékát, gigajoule-onként 2973 forint támogatást, a sárvári szolgáltatónak pedig nulla helyett 3329 forint dotációt határoz meg a rendelet. Kisebb mértékű emelést kapott a tatabányai Komtávhő Zrt. (160 forintot), a Tatabányai Erőmű Kft. (336 forintot), illetve a Váci Távhő Kft. (valamivel 900 forint alatt) is. A rendelet gyakorlatilag változatlanul hagyta az értékesítői díjakat, a Tatabányai Erőmű Kft. értékesítői teljesítménydíját azonban megawattonként valamivel több mint kétmillió forinttal, 6,2 millióra emelte (az önkormányzati többségi tulajdonú kft. által üzemeltetett erőműben idén februárban indult el a 4 milliárd forintos, biomassza bázisú fejlesztés tervezése). LESZÁK TAMÁS ► A MEH legfrissebb adatai szerint a kis és nagy erőművek által előállított hő mennyisége idén februárban mintegy 6 százalékkal múlta alul a 2011. januári szintet, illetve minimális mértékben meghaladta a tavaly februárban mértet. Az év első hónapjaiban a kapcsolt erőművi szektor hőértékesítésein belül az egy évvel korábbihoz képest kismértékben csökkent a távhőszolgáltatók felé realizált eladások részaránya. KÜLSŐSÖKKEL VIZSGÁLTATNÁ AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓKAT A MÉH Három pályázatot írt ki a Magyar Energia Hivatal (MEH), a rendszerirányító Mavir Zrt., a főként lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók, illetve a villamosenergia-elosztók költségeinek vizsgálatára. A MÉH saját belső szabályai alapján folytatja le az eljárást, mivel a keresett szolgáltatások becsült értéke nem éri el a közbeszerzési törvényben meghatározott, az egyszerűsített eljárást szükségessé tevő szintet sem (a jogszabály szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot). A tanácsadás és a tanulmány célja a Mavir 2013-as indokolt működési költségeinek meghatározása, illetve a tavalyi tényleges működési költségek felmérése. A szolgáltatók és elosztók vizsgálatára azért van szükség, mert a hivatal a rendszerhasználati díjakat négyéves árszabályozási ciklusokban, évente állapítja meg, a ciklus indulása előtt pedig költség-felülvizsgálatra van szükség. A villamosenergia-törvény szerint az áram egyetemes szolgáltatásbeli árát a piaci díjtételek, illetve a szolgáltatók indokolt működési és tőkeköltsége alapján kell meghatározni. Nem lesz könnyű megállapodni az IMF-fel A Széll Kálmán terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, ami szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági viszszaesésre utalnak - vélik a kutatók. Idén a második félévben a várhatóan javuló európai konjunktúra és a belépő autóipari beruházások hatását is figyelembe véve elkerülhetetlennek látszik PROGNÓZIS 2012-RE a recesszió. Sem a (ELŐZŐ ÉVI 100) belföldi kereslet- GDP 98,5 ben, sem a hitele- Beruházások 96,0 résben nem várható Ipari termelés 104,5 . . . , Epites-szerelés 95,0 ugyanis javulás, s Kiskereskedelmi forgalom 97,5 nem valószínű átla- Export 108,0 gon felüli mezőgaz . Import .... jjojjohi : j'ti 106,5 hasági termés sem Külkereskedelmi egyenleg (Mrd euró) 8,5 ,7,. . , Euró árfolyama (forint) 290,0 Aht-hiány (pénzforgalmi, Mrd forint) 700,0 első két hónapban Bruttó átlagkereset 105,5 3 százalékkal csők Fogyasztói árindex 105,3 kentek, az év ége- Munkanélküliségi ráta (év végén, %) 10,8 szében ennél kisebb, Forrt GKI 2,5 százalék körüli visszaesést prognosztizálnak. A reáljövedelem és a fogyasztás hasonló mérséklődése valószínű. Új, jelentős beruházások indulásáról nincs információ, e területen újabb 4 százalék körüli viszszaesés várható. Az IMF-megállapodás elhúzódása illetve esetleges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas kamatkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szélsőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg - véli a GKI. Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac - például a magyar állampapírok iránti kereslet megszűnése formájában - nem kényszerít ki valódi fordulatot. napi Júniusban minden második forint eltűnhet az egészségügyből Rövidesen mintegy 10-12 milliárd forintot kell visszautalniuk azoknak a kórházaknak, amelyeknek a múlt év végével nem volt lejárt határidejű számlájuk, ám az év végi kasszasöprésnél kaptak a tartozások kifizetésére szánt keretből. A Magyar Közlönyben pénteken megjelent rendeletmódosításból kiderül, a konszolidációs támogatásban részesülő, de szállítói tartozást nem halmozó intézményeknek május 10-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy lemondanak-e a kiutalt összegről, s ezt legkésőbb május 20-ig vissza kell fizetniük. Ha ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a finanszírozó az egészségügyi szolgáltó részére esedékes június havi fnszírozási összegből vonja le az szeget. A krházak évi 310 milliárdos, havi 25,8 milliárdos finanszírozásával számolva a júniusi 12 milliárdos egyösszegű kivonás nem jelent mást, mint hogy rendszerszinten tűnik el a havi forrás 46 százaléka. Az érintett kórházaknál ennél nagjgyobb lesz az ip arány, s vagy a bérekre vagy a betegekre nem jut pénz. Mivel a fekvőbeteg-ellátás állami, a tulajdonos a kincstári számlákról kifizeti a béreket, ám a tárgy hónapban az eszköz- és gyógyszerbeszerzésre vagy a villanyszámlára nem lesz pénz, tehát a szállítók hitelezik a kórházak működését, generálva a tartozáshalmozást. Az elvont 12 milliárdból pedig júliusban a Nefmi akár végrehajthatja a visszamenőleges bérrendezést. A Magyar Kórházszövetség múlt heti kongresszusán szó esett az elkövetkező néhány hét átalakítási menetrendjéről. A Medicalonline szerint május 15-én megjelenik az intézmények működését szabályozó szakmai minimumrendelet, május 31-én pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) kiadja az adott intézmény kapacitásáról, területi ellátási kötelezettségéről s progresszivitási besorolásáról szóló közigazgatási határozatot. Július elsejével megkötik az új finanszírozási szerződéseket, s ezzel indulhat az egészségügyi ellátórendszer új struktúrája. szepesi anita