Napi Gazdaság, 2012. május (22. évfolyam, 83-103. szám)

2012-05-02 / 83. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. MÁJUS 2., SZERDA KATASZTRÓFAVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS: MINDENKI MENTESÜL Már az idén sem kellene megfizetni a katasztrófavédelmi hozzájáru­lást - válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tavaly bevezetett kisadó megszüntetéséről a Széll Kálmán terv 2.0 rendelkezik, a dokumentumból azonban nem derült ki, hogy mikortól és hogyan tervezi a kormány a kivezetését. A tárca hamarosan benyújthatja azt erről szóló törvénymódosítást a parla­mentnek. Az azonban továbbra sem világos, hogy megmaradna-e a veszélyes anyagokat használó vállalkozások és magánszemélyek regisztrációs kötelezettsége, ami többletadminisztrációt jelent a vállalkozásoknak. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis március végéig kellett a veszélyes anyagokat gyártó, forgalmazó, nagyobb mennyiséget tároló vagy felhasználó vállalkozásoknak ezt bejelenteniük, egy későbbi törvénymódosítással pedig lényegében az élelmiszer-ipari cégeket mentesítették a megfizetése alól. Eredeti­leg egyébként az 50 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek mentesültek volna a fizetési kötelezettség alól, a többi társaságnak az éves árbevétele 0,1 százalékát kellett volna átutalnia. ITT A KORMÁNY ÉVKÖZI ADÓCSOMAGJA Adókedvezményekkel ösztönöznék a hitelezést A hosszú hétvégére a nemzetgazdasági minisztérium 18 oldalas adócsomaggal kedveskedett, ám a most beterjesztett jogszabály még nem tartalmazza a júliusban életbe lépő távközlési szolgáltatási adót. A nemzetgazdasági tárca pénteken tette közzé a hon­lapján legújabb évközi adó­csomagját, amit máig lehet kommentálni, így a hivatásos véleményalkotóknak a hosszú hétvége állt rendelkezésre, hogy hozzászóljanak a 18 oldalas anyaghoz. Az NGM eddig nem hozta nyilvános­ságra a beterjesztés előtt az írásos javaslatot - ebben min­denképp új utakon jár a szak­tárca. ► Az áram-és gáz­­szolgáltatókon, illetve -elosztókon kívül a víz- és csatornaszolgáltatókra, valamint a települési hul­ladékkezelési közszolgál­tatókra is kiterjesztené a kormány a Robin Hood­­adót - írta a Népsza­badság. A Széll Kálmán terv 2.0 szerint 2013-tól duplájára, a vállalati nyereség 16 százalékára emelik az energiaellátók jövedelemadójának ne­vezett Robin Hood-adót. Több ponton változik az adózás rendjéről szóló törvény (art.) a jövőben a kézbesítési vélelem csak azt követően áll be, ha az adózó nem veszi át a hivatalos küldeményt és ezt követően 15 napig a NAV a honlapján hirdetményt tesz közzé ennek tényéről. Az art. egy másik módosítása szerint a munkáltató köteles tájé­koztatni az adóhatóságot, ha a cég végtörlesztési kölcsönt adott alkalmazottjának. A pénzintézeti különadó csökkenthető lesz a jövőben - a törvény elfogadása esetén - a kkv-szektornak nyújtott új hitelekkel, ide nem értve az uniós pályázatok előfi­nanszírozásához nyújtott kölcsönt. Szintén csökkent­hető a bankadó a lakossági jelzáloghitelekkel. Az NGM által beterjesztett csomagban megtalálható a 98 százalékos különadó - a kor­mány ezt "a pofátlanul ma­gas" állami végkielégítésekre vetette ki - eltörlése. Jövő ja­nuártól megszűnne a külön-­­adó - ahogy azt a kormány a konvergenciaprogramban már megemlítette. Ugyanak­kor a törvényjavaslat - amely még kormánydöntésre vár - nem ejt egyetlen szót sem a július elsején bevezetendő távközlési szolgáltatási adó­ról. Márpedig a jelen szabá­lyok szerint a javaslatot az életbe lépése előtt egy hónap­pal - vagyis május végéig - el kell hogy fogadja a parlament. A péntekre várható benyújtá­sig a kormány még kiegészít­heti a különadó szabályaival a mostani adócsomagot, ám az sem kizárt, hogy menet közben "képviselői módosító­ként" kerül majd elő a javas­lat - ahogy az számos fontos ügyben történt az elmúlt két évben. PAPP ZSOLT I ALÁÍRTÁK A BÉRMEGÁLLAPODÁST AZ ISD DUNAFERRNÉL Aláírták a bérmegállapodást az ISD Dunaferr Zrt.-nél, az alapbér és a jóléti szociális juttatá­sok emeléséről megállapodtak, az úgyneve­zett szabadságos és karácsonyi bér ösztönző jellegű átalakításával kapcsolatban még tovább tárgyalnak. A sztrájkkészültséget azonban az érdekvédők egyelőre fenntartják - számolt be az MTI. Mucsi Zoltán, a Dunaferr DV Vasas Szak­­szervezeti Szövetség elnöke szerint a megállapodás értelmében a munkáltató soron kívül és feltétel nélkül engedélyezi a személyi alapbér és a szociális juttatások előre egyeztetett 4,2 százalé­kos emelése felének kifizetését, január elsejei visszamenőleges hatállyal. A korábban vitát kiváltó, úgynevezett szabadságos és karácsonyi bér ösztönző jellegűvé alakításával kapcsolatban a tárgyalás folytatódik, ezekről 60 napon belül tesz javaslatot a cégcsoport vezetése (a vállalat korábban azt közölte, ez a lépés nem a munkavállalók jövedelmének csökkentését célozza). EH Megint változott a távhőszabályozás Kismértékben módosította a távhő­­tá­m­ogatási rendszert a nemzeti fejlesztési miniszter a múlt hét végén megjelent rendeleté­ben. A tegnaptól (május 1-jétől) hatályos változ­tatás alapján több távhőszolgáltató a korábbinál magasabb fajlagos támogatással számolhat a lakossági hőértékesítés után. A gázalapú, kap­csoltan hőt és áramot termelő erőművek köte­lező áramátvételi (kát) támogatási rendszere tavaly szűnt meg, a támogatást a hő oldalára helyezte át a szaktárca. A termelői hőárak első körben milliárdos veszteséget ígértek a szektor szereplői számára, a korrekciókkal azonban végül nagyobb problémák nélkül vészelték át a kapcsolt termelők az elmúlt fűtési idényt (Napi Gazdaság, 2012. április 10.). A Magyar Kapcsolt Energia Társaság szerint 51 tagjának többsége veszteséggel számol 2012-re is. A tegnap hatályba lépett módosítással az Inotán szolgáltató Várpalotai Közüzemi Kft. például a korábbi nulla forint helyett gigajoule­­onként 1241, a Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft. pedig 3236 forint helyett 5081 forintot kap. A mohácsi Mohács­hő Kft.-nek a számára korábban meghatározott összeg 235 százalékát, gigajoule-onként 2973 forint támogatást, a sárvári szolgáltatónak pe­dig nulla helyett 3329 forint dotációt határoz meg a rendelet. Kisebb mértékű emelést kapott a tatabányai Komtávhő Zrt. (160 forintot), a Tatabányai Erőmű Kft. (336 forintot), illetve a Váci Távhő Kft. (valamivel 900 forint alatt) is. A rendelet gyakorlatilag változatlanul hagyta az értékesítői díjakat, a Tatabányai Erőmű Kft. értékesítői teljesítménydíját azonban megawat­tonként valamivel több mint kétmillió forinttal, 6,2 millióra emelte (az önkormányzati többségi tulajdonú kft. által üzemeltetett erőműben idén februárban indult el a 4 milliárd forintos, bio­massza bázisú fejlesztés tervezése). LESZÁK TAMÁS ► A MEH legfrissebb adatai szerint a kis és nagy erőművek által előállított hő mennyisége idén februárban mintegy 6 százalékkal múlta alul a 2011. januári szintet, illetve minimális mértékben meghaladta a tavaly februárban mértet. Az év első hónapjaiban a kapcsolt erőművi szektor hőértékesítésein belül az egy évvel korábbihoz képest kismér­tékben csökkent a távhőszolgáltatók felé realizált eladások részaránya. KÜLSŐSÖKKEL VIZSGÁLTATNÁ AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓKAT A MÉH Három pályázatot írt ki a Magyar Energia Hivatal (MEH), a rendszer­­irányító Mavir Zrt., a főként lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatók, illetve a villamosenergia-elosztók költségeinek vizs­gálatára. A MÉH saját belső szabályai alapján folytatja le az eljárást, mivel a keresett szolgáltatások becsült értéke nem éri el a­ kö­zbeszer­­zési törvényben meghatározott, az egyszerűsített eljárást szükséges­sé tevő szintet sem (a jogszabály szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, ha a szolgáltatás­ becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot). A tanácsadás és a tanul­mány célja a Mavir 2013-as indokolt működési költségeinek megha­tározása, illetve a tavalyi tényleges működési költségek felmérése. A szolgáltatók és elosztók vizsgálatára azért van szükség, mert a hivatal a rendszerhasználati díjakat négyéves árszabályozási ciklu­sokban, évente állapítja meg, a ciklus indulása előtt pedig költség-fe­lülvizsgálatra van szükség. A villamosenergia-törvény szerint az áram egyetemes szolgáltatásbeli árát a piaci díjtételek, illetve a szolgálta­tók indokolt működési és tőkeköltsége alapján kell meghatározni. Nem lesz könnyű megállapodni az IMF-fel A Széll Kálmán terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-elj­árás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós források­hoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye - ál­lapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése. A kormány politikájában és gazdaság­­politikájában azonban még nem látszik az a fordulat, ami szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visz­­szaesésre utalnak - vélik a kutatók. Idén a második félévben a várhatóan javuló európai konjunktúra és a belépő autóipari beruházások hatását is figye­lembe véve elkerül­hetetlennek látszik PROGNÓZIS 2012-RE a recesszió. Sem a (ELŐZŐ ÉVI 100) belföldi kereslet- GDP 98,5 ben, sem a hitele- Beruházások 96,0 résben nem várható Ipari termelés 104,5 . . . , Epites-szerelés 95,0 ugyanis javulás, s Kiskereskedelmi forgalom 97,5 nem valószínű átla- Export 108,0 gon felüli mezőgaz­ . Import .... jjojjohi : j'­ti 106,5 hasági termés sem Külkereskedelmi egyenleg (Mrd euró) 8,5 ,7,. . , Euró árfolyama (forint) 290,0 Aht-hiány (pénzforgalmi, Mrd forint) 700,0 első két hónapban Bruttó átlagkereset 105,5 3 százalékkal csők­ Fogyasztói árindex 105,3 kentek, az év ége- Munkanélküliségi ráta (év végén, %) 10,8 szében ennél kisebb, Fo­rrt GKI 2,5 százalék körüli visszaesést prognosztizálnak. A reáljövedelem és a fogyasztás hasonló mérséklődése valószínű. Új, jelentős beruházások indulásáról nincs információ, e területen újabb 4 százalék körüli visz­­szaesés várható. Az IMF-megállapodás elhúzódása illetve esetle­ges elmaradása esetén tartósan fennmaradó, netán tovább növekvő befektetői bizalmatlanságra kell számítani, ami a költségvetés számára hatalmas ka­matkiadási többletekben, a gazdaság egésze számára tőke- és hitelhiányban, drága forrásköltségben, szél­sőségesen ingadozó árfolyamban, túladóztatásban, lefelé menő keresleti spirálban jelenik meg - véli a GKI. Egy megállapodás nélküli gazdaságpolitika azonban az óriási veszteségek ellenére mindaddig folytatható, ameddig a piac - például a magyar ál­lampapírok iránti kereslet megszűnése formájában - nem kényszerít ki valódi fordulatot. napi Júniusban minden második forint eltűnhet az egészségügyből Rövidesen mintegy 10-12 mil­liárd forintot kell visszautalniuk azoknak a kórházaknak, amelyek­nek a múlt év végével nem volt lejárt határidejű számlájuk, ám az év végi kasszasöprésnél kaptak a tartozá­sok kifizetésére szánt keretből. A Magyar Közlönyben pénteken meg­jelent rendeletmódosításból kide­rül, a konszolidációs támogatásban részesülő, de szállítói tartozást nem halmozó intézményeknek május 10-ig kell nyilatkozniuk arról, hogy lemondanak-e a kiutalt összegről, s ezt legkésőbb május 20-ig vissza kell fizetniük. Ha ennek a kötele­zettségüknek nem tesznek eleget, a finanszírozó az egészségügyi szolgál­tó részére esedékes június havi f­nszírozási összegből vonja le az szeget. A k­rházak évi 310 milliárdos, havi 2­5,8 milliárdos finanszírozá­sával számolva a júniusi 12 milliár­dos egyösszegű kivonás nem jelent mást, mint hogy rendszerszinten tűnik el a havi forrás 46 százalé­ka. Az érintett kórhá­zaknál ennél nag­j­­gyobb lesz az ip arány, s vagy a bérekre vagy a betegekre nem jut pénz. Mivel a fekvőbeteg-ellátás ál­lami, a tulajdonos a kincstári szám­lákról kifizeti a béreket, ám a tárgy hónapban az eszköz- és gyógyszer­­beszerzésre vagy a villanyszámlára nem lesz pénz, tehát a szállítók hitelezik a kórházak működését, generálva a tartozáshalmozást. Az elvont 12 milliárdból pedig július­ban a Nefmi akár végrehajthatja a visszamenőleges bérrendezést. A Magyar Kórházszövetség múlt heti kongresszusán szó esett az elkövetkező néhány hét át­alakítási menetrendjéről. A Medicalonline szerint május 15-én megjelenik az intéz­mények működését szabályo­zó szakmai minimumrendelet, május 31-én pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) kiad­ja az adott intézmény kapacitásáról, területi ellátási kötelezettségéről s progresszivitási besorolásáról szó­ló közigazgatási határozatot. Július elsejével megkötik az új finanszíro­zási szerződéseket, s ezzel indulhat az egészségügyi ellátórendszer új struktúrája. szepesi anita

Next