Napi Gazdaság, 2012. július (22. évfolyam, 126-146. szám)

2012-07-03 / 126. szám

A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. JÚLIUS 3., KEDD Adó- és járulékcsökkentési program indul Orbán Viktor a parlamentben bontotta ki a kormány múlt héten bejelentett, 300 milliárd forintról szóló adócsökkentő programját, amelyben jelentős járulékelengedések és a kisvállalkozásokat érintő adóegyszerűsítések is szerepelnek. P 1­­2. A kormány elengedi a 55 év feletti és a 25 év alatti fiatalok esetében a szociális hoz­zájárulási adó - leánykori nevén a munkálta­tói tb-járulék - 50 százalékát, havi százezer forint bruttó bérig. (Ez két pontnak számít, így jön ki végül a 10.) ► 3. Felére csökkentik a 25-54 éves kor között, képzettségett nem igénylő munkakör­ben dolgozók után fizetett szociális hozzájá­rulási adót. P 4. Kisadózók adó- és adminisztrációs ter­heinek csökkentése, tételes adózással. Ennek keretében az évi hatmillió forintnál kisebb árbevételű mikrovállalkozók havi 50 ezer forintos átalányadó megfizetésével mente­sülnek a társasági adó, az szja és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Amennyi­ben a mikrová­lal­kozó nem főállásban, hanem mellékállásban működik, úgy a havi adó csak 25 ezer forint. A mikrovállalkozások átalány­adóját az egyéni vállalkozók, a betéti társasá­gok és a közkereseti társaságok választhatják. P 5. A 25 főnél kisebb kis- és közepes vállal­kozások számára jön a kisvállalati adó, ami - mint új társasági adó - a tb-járulékot váltaná ki. Az adó alapja a vállalkozás nyeresége és az alkalmazottak bérének összege (Orbán így fogalmazott, ám a pontos számítási mód egyelőre nem ismert), az adó mértéke pedig 16 százalék. A miniszterelnök szerint ez az új adó 300 ezer kis céget érinthet, ahol 800 ezer foglalkoztatott dolgozik. P 6. Járulékkedvezményt kapnak azon cégek, amelyek tartós munkanélkülieket foglalkoztatnak - utánuk két évig egyáltalán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a harmadik évtől pedig 50 százalékos adóked­vezményt kapnak. 1 7. A gyesről/gyedről visszatérők után két évig egyáltalán nem kell szociális hozzájáru­lási adót fizetni, a harmadik évtől pedig 50 százalékos adókedvezményt kapnak. P 8. Áfaegyszerűsítés - a jövőben az 500 ezer euró (mai árfolyamon közel 150 millió forint) alatti éves árbevételű cégek áttérnek a pénzforgalmi áfaelszámolásra, vagyis ezen cégeknek csak akkor kell befizetniük az adó­hivatalnak az áfát, amennyiben a számláikat kifizették. P 9. Devizahiteles cégek - a devizaárfolyam­veszteségek miatt csapdába esett cégeknek 2012-2013-ban a mérlegek készítésénél a tőkeveszteségbe nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyam átértékelődéséből származó veszteséget - átmenetileg mentesülnek a tő­keveszteség rendezésétől is -, így módosítaná a kormány a számviteli törvényt. ► 10. Lazítanának a házipénztár-rendszerre vonatkozó szabályokon is, Orbán szerint ugyanis jelenleg jelentősek a korlátozó szabá­lyok, amelyeket meg kell szüntetni. A miniszterelnök 10 pontból álló, "mun­kavédelmi akciótervre" keresztelt intézke­déscsomagot jelentett be hétfőn a parla­mentben, amit a "tranzakciós illeték végső formájából", vagyis nagyobbrészt a jegy­banktól és az államkincstártól is beszedni tervezett pénzekből finanszíroznak majd. Az intézkedések tervét a jövő héten ter­jesztik a parlament elé, a képviselők ősszel szavazhatnak róla. A 300 milliárd forint fedezetét elsősor­ban a tranzakciós illetékből teremtenék elő. A javaslatok ugyanakkor hatalmas lyukat ütnek a 2013-as költségvetésen, ugyanis a kormány a terveit nem létező pénzekből fedezné, hiszen sem az MNB-től, sem a Magyar Államkincstártól várt 100-100 milliárd forintos tranzakciós illeték besze­désének nincs meg az alapja. Mint ismert, a kormány az MNB-nél elhelyezett betétekre is kiterjesztené a normál 0,1 százalékkal szemben 0,01 százalékos mértékű adót. Sem az MNB, sem az államkincstár befizetése nem jelent egyebet, mint azt, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba pakolja a pénzt, időnyerési céllal. Az MNB esetében ugyanis az így keletkező 2013-as veszteséget a költségvetésnek 2014-ben ki kell pótolnia, vagyis a játék nullszaldós, egyetlen forintnyi valós bevétele sem szár­mazik a büdzsének. Hasonló a helyzet a kincstári műveleteknél: amennyiben azt ki­terjesztik az államkincstárra, akkor azt az általa kezelt pénzekből kell lecsippentenie, vagyis a százmilliárdos illeték nem más, mint ugyanekkora mértékű fűnyírószerű megszorítás. További százmilliárd forintot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országvédelmi Alap - tulajdonképpen a makrogazdasági tartalék­­ megszünteté­sével hozna be, ezzel viszont egyetlen fillér sem marad a vártnál kisebb növekedési kockázatok ellensúlyozására. A javaslatok adólábáról, vagyis a jegy­banki és az államkincstári műveletek tranzakciós illetékéről már hétfő este dön­tenek a képviselők. Az eredmény boríté­kolható, hiszen Orbán Viktor is utalt arra, hogy ezek az adók teremtik meg a munka­­védelmi akcióterv fedezetét. NAPI GAZDASÁG ONLINE -J É | E -salt/" nH — w­­­ifi u y R a. S "v P A DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság "csődeljárás alatt" (Cg: 15-10-040341; székhely: 4234 Szakoly, 0296/2 hrsz., a céget nyilvántartó bíróság: Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 17. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az alábbi hirdetményt teszi közzé: A DBM Zrt. "cs. a."-val szemben a Nyíregyházi Törvényszék a 13. Cspk. 15-12-000005/5. számú végzésével csődeljárást rendelt el. A csődeljárás kezdő időpontja 2012. június hó 21. A Cstv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a DBM Zrt. "cs. a." egyezségi tárgyalást tart, amelyre jelen hirdetmény útján hívja meg az esetleges ismeretlen hitelezőit. Az egyezségi tárgyalás helye: CENTRUM HOTEL Konferencia Terme 4026 Debrecen, Kálvin tér 4-8. sz. I. emelet. Az egyezségi tárgyalás időpontja: 2012. augusztus hó 16. napja, 14 óra. Felhívjuk a Tisztelt Hitelezők figyelmét, hogy a tárgyalást megelőző regisztrációra 13 órától kerül sor. Az egyezségi tárgyaláson a hitelező személyesen vagy képviselője útján vehet részt. Kérem, hogy a tárgyaláson megjelenő képviselő képviseleti jogát 30 napnál nem régebbi cégkivonat, továbbá eredeti aláírási címpéldány vagy eredeti aláírásminta átadásával igazolja. Amennyiben meghatalmazott képviseli a Hitelezőt az egyezségi tárgyaláson, úgy a fentieken túlmenően legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, szabályszerűen aláírt meghatalmazás eredeti példányát is le kell adnia a regisztráció során. A fenti okiratok hiányában az egyezségi tárgyaláson a Hitelező szavazati joggal nem vehet részt. Tájékoztatjuk a Tisztelt Hitelezőket, hogy a Cstv. 8. § (2) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében felsorolt iratokat, továbbá az egyezségi javaslatot a tárgyalást megelőző 5 munkanap alatt, azaz 2012. augusztus hó 9. napjától kezdődően tekinthetik meg a társaság jogi képviseletét ellátó Dr. Léka Ügyvédi Iroda 4026 Debrecen, Bem tér 7. sz. alatti székhelyén, munkanapokon 11-16 óra között. DBM Zrt. "cs. a." ______________________________________| Az irány jó, a fedezet kérdéses A Napi Gazdaságnak nyilatko­zó szakemberek szerint jó irány a bejelentett akcióterv, bár nem mindegyik pontjáról világos, mi is a mögöttes kormányzati szán­dék. Ilyen például a kisvállalatok adója, amelynek alapját a nyere­ség, illetve a bérköltség képezné. A legnagyobb kérdőjel az intéz­kedéscsomag finanszírozása körül van, a tranzakciós illeték jelenlegi formájával még rengeteg baj lehet, rossz esetben az IMF akár megint a jegybanki függetlenség sérülésé­nek tekintheti, hogy az MNB-re is ki akarják vetni az adót. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója szerint a szociális hozzájárulási adó - vagyis a munkáltatók által fizetendő tb-járulék - csökken­tése a foglalkoztatás növelése érdekében az egyik legjobb dön­tés - már amennyiben erre a 300 milliárd forintos programra van költségvetési fedezet - nyilatkozta a Ernst & Young adóigaz­gatója. Amikor felmerül az élőmunka terheinek csökkentése, akkor a leg­kézenfekvőbb megoldás a társadalombiztosítási terhek mérséklése. A kkv-szektor új áta­lányadójának ötletét is támogathatónak látja Vámosi-Nagy, hason­lóan a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetéséről, amit most már egy uniós irányelv lehetővé tesz. Az adószakértő szerint alapve­tően helyes megközelítés, hogy adófizetésre csak a megszerzett jövedelmek esetéből keüljön sor - ám arról nem szabad megfe­l^.1 yj jK jj£| ^ ¡-i­ledkezni, hogy az átállás idejében egyszeri áfa-bevételcsökkenést szenved el a költségvetés - mond­ta az igazgató. Az eddigi bejelentések alapján elmondható, hogy az aktivitási ráta emelése szempontjából jó irány a célzott járulékcsökkentés, ám a bejelentett 10 pontból jelen formájában még nem világos an­nak összesített költségvetési hatá­sa - mondta lapunknak Forián- Szabó Gergely, a Pioneer Alapke­zelő befektetési igazgatója. Pozitívnak értékelte a bejelen­téseket Suppan Gergely, a Taka­rékbank elemzője is, aki szerint a gazdaság kifehérítése irányába hathat a járulékcsökkentési ak­cióterv. Mint mondta, a 10 ponttal nincs baj, ami miatt viszont még nem egyértelmű az intézkedés­­csomag összhatása, az a bizonyta­lan finanszírozás. Suppan szerint a piac inkább kiadáscsökkentést üdvözölt volna, ehhez képest a tranzakciós illeték körüli napi szinten zajló ötletelésnek hajme­resztő elemei is vannak. Ilyen például a jegybank megadóztatá­sa, aminek egyelőre beláthatatlan lehet a hatása. Mindenesetre a munkaerő-piaci akciótervtől a mikrovállalkozások tehercsökke­nése várható, ám a finanszírozási oldalon még lehetnek bajok - ösz­­szegezte véleményét az elemző. Egyértelműen fontos a célzott járulékcsökkentés, ami régi igénye a vállalkozóknak, és egy olyan gaz­dasági helyzetben, mint amiben most élünk, ez lehet az egyik módja an­nak, hogy javítsanak a foglalkoztatási statisz­tikákon - jelentette ki lapunknak Dávid Fe­renc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ugyanakkor kiemelte, hogy ha módjukban állna, akkor módosítanának az új szabályokon, mégpedig úgy, hogy a termelő ágazatok számára is jut­tatnának a kedvezményekből. Parragh László, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a legfontosabb feladat az új munkahelyek létrehozása, ami­ben segíthetnek a mostani intéz­kedések. Arra azonban felhívta a kormányzat figyelmét, hogy az új jogszabályok akár ellentétes hatást is szülhetnek: például azzal, hogy csökkentették a szakképzetlenek járulékköltségeit, felmerülhet a veszélye annak, hogy a munka­adók direkt azért nem képzik ki őket, mert így kevesebbet kell adózniuk utánuk. DZINDZISZ SZTEFÁN­­GERŐCS TAMÁS-PAPP ZSOLT A PROBLÉMA TOVÁBBRA SINCS MEGOLDVA Simor szerint veszélyes lenne a törvénymódosítás A Magyar Nemzeti Bank nem ter­vezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékos alapkamat-csökkentést jelentene - vála­szolta újságírói kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a hétfői tájékoztatón. Ha az MNB továbbterhelné a trans illetéket, akkor a jell­ginél 2,5 százalékos­nál alacsonyabb ka­mot fizetne a keresked bankoknak, azaz csa százalékos kamatot is a betétek után - maga Simor András. Kifejti ha a jegybank kama kívánna csökkenteni akkor azt saját hatás­körben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíci­ót kívánna fenntartani az MNB az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot. Az elnök véleménye szerint a tör­vénymódosító javaslat, amely az MNB- re tranzakciós illetéket vetne ki, értel­mezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet az MNB kénytelen elszenvedni 2013-ban, a költségvetés­nek egy évvel később meg kell térítenie az MNB-nek - tette hozzá.­­nek minősítette az elnök­­ot, mert azt a látszatot gy a kormány a költség­­kozmetikázásának eszé­­ kívánna élni. Az MNB '13-ban a költségvetésbe esendő közel 100 milliárd h­ot a büdzsének 2014-ben­­a kéne utalnia. Ráadásul záttdeficit-eljárás kerete­in az unió nemcsak az álamháztartás hiányát vizsgálja, hanem a struk­turális hiányt, illetve annak javulását is, tehát a probléma továbbra sincs megoldva - vezette végig a gondolatot Simor András. Magyarázata szerint azért jogellenes a javaslat, mert a jegy­banki pénzeszközök szabad felhaszná­lásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget. NAPI Erős forint csökkentette az adósságot Az idei első negyedévben a magyarországi háztar­tások piaci árfolyamon számolva 712 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtör­lesztés keretében, ennek során 196 milliárd forint tőketranszfert kaptak - derül ki az MNB hétfőn publikált adataiból. A tavalyi utolsó negyedévben a visszafizetés értéke 642 milliárd, a tőketranszfer pedig 174 milliárd forint volt, ezen belül a pénzügyi vállalatoktól 125 milliárd forint, az államháztartástól 49 milliárd forint érkezett. Az MNB becslései szerint AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MAASTRICHT­ ADÓSSÁGA idén január-márciusban a háztartások a pénzügyi vállalatoktól 141 milliárd, az államháztartástól 55 milliárd forint értékben kaptak tőketranszfert. Az idei első negyedévvel zárult egy évben az állam­­háztartás nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP mínusz 4,8 százaléka volt (mínusz 1348 milliárd forint), míg a negyedév­ben a GDP mínusz 3,1 százalékát érte el. Az állam bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2012. március 31-én a GDP 79,0 százalékára (22 399 milliárd forintra) csökkent, a negyedévben 300 milliárd forinttal növelte a nettó adósságfelvétel, míg 594 milliárddal csökkentette a forint erősödése. napi (NEGYEDÉV) 2011.11. III. IV. 2012.1. Központi kormányzat 20 100,8 21 699,5 21 541,0 21 322,7 Helyi önkormányzatok 1 239,3 1 303,4 1200,5 1 128,0 Tb-alapok 281,3 372,5 97,6 86,1 Államháztartás 21 308,6 22957,9 22692,8 22398,9 Forrás: MNB

Next