Napi Gazdaság, 2012. október (22. évfolyam, 189-209. szám)

2012-10-01 / 189. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ KOCKÁZATOS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK KEZELÉSE A költséghatékonyság fókuszba kerülése, valamint az adatbázisok össze­kapcsolására irányuló törekvések nyomán az egészségügyben is egyre inkább előtérbe kerülnek a távoli elérésű, felhőalapú informatikai szol­gáltatások. A gazdasági előnyök mellett azonban az egészségügyi ada­tok "távoli" kezelése sok kockázatot is rejt a hozzáférhetőség sérülékeny­sége miatt, ami éppen az egészségügyi adatbázisok speciális jellegéből adódik - hívja fel a figyelmet Dékány Csilla, a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadóval együttműködő Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelmi szakértője. Kifejtette, hogy a felhőszolgáltatóval kötendő szerződésben egyebek mellett szabályozni kell a hozzáférési jogosult­ságot, jelszóvédelmet, felelősségi köröket, garanciákat. A betegadatok, kórházi nyilvántartások, gyógyszergyári kutatási eredmények rend­szerint éjjel-nappali hozzáférhetőséget követelnek, ezért például a felhőszolgáltatóval kötendő szerződésben pontosan szabályozni kell, hogy a szolgáltató mikor és mennyi ideig szüneteltetheti a szolgáltatást, hogy egy leállásnál az adatkezelő időben felkészülhessen a pótlásra. Az adatkezelő kötelessége utánanézni, hogy pontosan hol, melyik ország­ban található a felhőszolgáltató szervere, az eltérő adatvédelmi jogokból eredő adatvesztés elkerülése érdekében - hangsúlyozza a szakértő. A MÁV MIATT NÖVELIK AZ INGYENES VAGYONÁTADÁS ÉRTÉKÉT­­­ A jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott egyik módosító indítvány 20 milliárd forintra emelné az önkormányzatoknak ingyene­sen átruházható állami vagyontárgyak értékét, hogy a MÁV Zrt. könyveiben lévő, például sport­­ingatlanok minél nagyobb számban kerülhesse­nek az önkormányzatokhoz. A nemzeti vagyon­kezelőnél a korábbinak többszörösére nőtt az önkormányzati igénylések száma és értéke. A Babák Mihály fideszes képviselő által benyújtott módosító javaslat in­doklása szerint az összeg növelését alapvetően a MÁV Zrt. és az állam közötti vagyonrendezési folyamat teszi indokolttá. Számos jogilag rendezetlen helyzetű, a MÁV Zrt. könyveiben lévő ingatlan kerülhet át az államhoz a vasúttársaság koncepcionális szervezeti átalakítása során, ezeknek egy részét célszerűen helyi önkormányzati feladatok ellátásához lehet használni, így átadásuk költségmegtakarítást jelent az állam számára. Összesen 20 milliárd forint lesz a limit A külföldi bankok nem kaptak állami pénzt Lényegében megismételte pénteken Orbán Viktor miniszterelnök szokásos rádióinterjújában Rogán Antalnak, a parlament gazdasági bizottsága elnökének azon véleményét, mely szerint a 2008-ban felvett IMF-hitelből a kormány 600 milliárd forintos gyorssegélyt adott a magyar bankrendszernek A kormányfő szerint a 2008-as IMF-hitelből külföldi bankok­nak juttatott 600 milliárd forint támogatás fejében kellett csök­kenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kormányzat csak az állami tu­lajdonú hitelintézeteket - MFB, Eximbank - stafírozta ki tőkével, s őket is döntően a kormányvál­tás után konszolidálták ekképp - állítják szakértők. Tőketámo­gatást az IMF-hitelkeret terhére egyedül az FHB Bank kapott, ám a 2009. április eleji, 30 milliárd fo­rintos tőkeemelés összegét a bank 2010 februárjában törlesztette. A hitelkeret terhére 2009 márciusá­ban az OTP Bank 400 milliárd fo­rint, az FHB pedig 120 milliárd forint kölcsönt kapott, az OTP az érintett kölcsön összegét már 2010. március 23-án teljes egészében visszafizette, míg az FHB 2012. első félévi gyorsjelentése szerint az állami kölcsön fennálló állománya 26,6 milliárd forintra rúg. Állami pénzből külföldi tulajdonú bank sem kölcsönt, sem tőketámogatást nem kapott. Simor András jegybankelnök a 2008-as IMF-hitelfelvétel okait boncolgató múlt heti gazdasági bizottsági ülésen hangsúlyozta: 2008-2010 között a keres­kedelmi bankok tőkekivitelt nem hajtottak végre. Osztalékágon 2009 és 2011 között lapunk gyűjtése szerint 146 milliárd forint került kifizetésre a na­gyobb külföldi bankoknál, ám ez a szám erősen torzít, hiszen például a K&H 2010-es 93 milliárdos osztalékfizetését követően néhány hónappal (már 2011-ben) 63 milliárdos tőkeemelést hajtott végre . Bár az MNB kimutatásai szerint a külföldi bankok 2010-ben 1700, míg tavaly további 1800 milliárd forint forrást vontak ki a hazai hitelin­tézetekből, látni kell, hogy ezek a források ere­detileg is külső források voltak, amelyek - túl az anyabankok helyzetén - a hitelezési aktivitás és kereslet csökkenése és a hazai lakossági de­vizahitelezés tilalma után Magyarországon már nem voltak igazán befektethetőek. Mindennek ellenére a magyar bankrendszer külső finanszí­rozása nem szűnt meg: a 2008-as 150 százalék feletti szintről a bankrendszer összesített hitel/ betét mutatója 120 százalék közelébe süllyedt. A hazai megtakarítások hiányában még mindig a külföldi (anyabanki) forrásokra szorulnak a hazai bankok a magyar gazdaság és lakosság finanszírozása érdekében, a magyar leányvállalatnál. (Osztalékágon a fenti sorba be nem számolt Citibank fióktelepe fizette a legkomolyabb, 76 milliárdos osztalékot a 2011-es re­kordteljesítmény után.) Ugyanakkor a másik oldalon a vezető külföldi bankok (CIB, Erste, K&H, MKB, Raiffeisen, UniCredit) 2009 és 2011 között lényegé­ben a miniszterelnök bejelentésével megegyező ösz­­szegű, több mint 655 milliárd forintnyi tőkeemelést hajtottak végre a magyar leánybankokban - csak az Erste 180 milliárdos tavalyi tőkeemelése a teljes ma­gyarországi működőtőke-beruházás 20 százalékát adta ki 2011-ben. A szám még az idén tovább bővül, miután az MKB az utolsó negyedévben újabb 65 milliárd forintos tőkeemelést hajt majd végre - ezzel a hazai bankrendszerbe befolyt friss tőke összege meghaladja majd a 700 milliárd forintot. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR KÜLFÖLDI NAGYBANKOK TŐKEEMELÉSE (2009-2012, MILLIÁRD FORINT) CIB 127,000 Erste 179,999 K&H 70,52 MKB 223,228* Raiffeisen 14J 119,970 UniCredit 0,000 Összesen 720,717 *a bejelentett 65 milliárd forinttal Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés Csúcson az ország finanszírozási képessége Jelentősen javult Magyarország külfölddel szembeni nettó finanszí­rozási képessége a második negyed­évben - derül ki az MNB legfrissebb negyedéves mérlegadatából. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együt­tes egyenlege 975 millió euró volt, ami szezonálisan kiigazítva a GDP 3,6 százaléka. Ilyen magas negyed­éves fizetésimérleg-többletet még nem publikált az MNB. Elemzők szerint az emelkedő többlet ellentétes folya­matok eredője. Egyfelől pozitív, hogy javul a külső finanszírozás és tetemes devizához jut az ország, ami a hazai gazdasági szereplők adósságleépítésének, illetve a banki mérlegalkalmazko­dásnak az eredménye. Más­felől a jelentős folyó fizetési többlet azt mutatja, hogy sem áru, sem szolgáltatás formájában sincs importigé­nye a magyar gazdaságnak, ugyanis a belső felhasználás továbbra is "fojtott". Ehhez ► Mivel a külső kereslet gyengülése ellené­re - amit a Mercedes üzem kivitele ellensú­lyozhat - az export növekedése továbbra is meghaladja az importét, a javuló cserearány mellett a következő negyedévekben tovább emelkedhet a folyó fizetési mérleg többlete, így az elemző az előző évinél valamivel ma­gasabb, 1,7 milliárd eurós többletet vár, ami jövőre elérheti a 2 milliárd eurót. A tőkemér­leg többletével a finanszírozási képesség pedig elérheti a GDP 4 százalékát. Jön még, hogy az MNB visz­­szamenőleg jelentős mér­tékben korrigálta a tavalyi mérlegadatot, e szerint 2011- ben nem a korábban jelzett 1,41 milliárd euró többlet keletkezett, hanem csupán 910 millió euró. A második negyedév­ben 512 millió euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben, ami többnyire megfelelt a várakozásoknak - hangsúlyozta elemzésében Suppan Gergely, a Takarék­bank szakértője. A mérleg összetételében nem voltak különösebb meglepetések, többlete 1308 millió euró, a százalékon áll az adósság­finanszírozási képesség az áruk met szolgálta­tásoké 857 millió euró volt, míg a jövedelmek egyenlege 1718 millió euró hiányt mutatott, a viszonzatlan átutalásoké pedig 72 millió euró többletet. A második negyedéves egyen­leg mind az első negyedévihez, mind az egy évvel ezelőttihez képest javult. Ugyanakkor az MNB az első negyedéves mér­leget 186 millió euró többletről 7 millió euró hiányra, a tava­lyi egész éves 1413 millió euró többletet pedig 910 millió euró többletre módosította, túlnyo­mórészt az áruk egyenlegének rontása miatt - hívja fel a figyel­­ő szakértő. GERÓCS TAMÁS A GDP 3A LEFELÉ TARTANAK AZ IPARI ÁRAK Idén augusztusban immár harmadszor szelídültek az ipari termelői árak, most 0,3 százalékkal csökkentek az előző hó­naphoz képest, míg egy év alatt 5,1 százalék volt a növeke­dés. Amíg a belföldi értékesítésben egy hónap alatt az árak stagnáltak júliushoz képest, addig egy év alatt 5,7 százalék volt az emelkedés. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai összességében 1,2 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozás (+4,4 százalék), a vegyi anyagok gyártása (+1,8 százalék), az élelmiszer- és a járműgyártás (+1,0 százalék) területén emelkedtek az árak,, míg a KSH érdemi csökkenést tapasztalt a számítógépgyár­tásban (-1,1 százalék), a fémfeldolgozásban (-0,8 százalék) és a textilgyártásban (-0,7 százalék). Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2012 augusztusában az előző havihoz képest 0,6 százalékkal estek, a 2011-esnél már csupán 4,6 százalékkal magasabbak voltak. A forint egy hónap alatt az euróhoz mérten 2,6, az amerikai dollárhoz képest 3,5 száza­lékkal erősödött, a 2011 augusztusában jegyzett árfolyam­okhoz viszonyítva 2,4, illetve 18,5 százalékkal gyengült. A közmunka még javítja a számokat Miközben az adminisztratív kényszer miatt tovább emelkedik az aktivitási ráta (idén június-augusztusban átlagosan 57,1 százalékra nőtt), a munkanélküliségi adat továbbra sem szakad el a két számjegyű tartománytól, ám a csúcsra járó közfog­lalkoztatásnak köszönhetően hirtelen újra csökkent. E három hónap átlagában ugyanis az index a KSH pénteki közlése szerint a 15-74 évesek körében 0,1 száza­lékponttal, 10,4 százalékra szelídült - így már második hónapja alulmúlja az egy évvel ezelőtti 10,8 százalékot, igaz, még mindig magasabb a 2009-es 9,9 száza­léknál. A harmadik nyári hónapban - az előző havi 13 ezer után - csupán 3 ezerrel, 456 ezerre csökkent az állástalanok száma, míg a foglalkoztatottaké 6 ezerrel emel­kedett. Az utóbbi egy évben 78 ezer fővel lett több foglalkoztatott, állástalanból pedig 7 ezerrel talált kevesebbet a KSH.­­ Érdemben javult idén a*fr^flft(!fefztott­­ság: a 15-74 éves korosztályban 2012. június-augusztus átlagában a férfiak közül 2,103 millióan voltak állásban, 29 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, e szegmensben az aktivitási arány egy év alatt 0,9 százalékponttal, 57,2 százalékra nőtt. A nőknél az 1,811 milliós szám egy esztendő alatt 48 ezres növekedést jelent, aktivitási arányuk 1,3 százalékponttal, 45,5 százalékra erősödött. Az aktívak száma a következő hónapokban is nőhet a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt.­­ A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - a KSH-étól eltérő - augusztusi számbavétele minimális javulást jelzett, ekkor ugyanis 0,1 százalékkal, 527 ezerre mérséklő­dött a regisztrált álláskeresők lét­száma, ez 4,0 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A hónapban újra csökkent a csoportos létszám­­leépítés keretében elküldeni szán­dékozottak száma is, most összesen 700-1000 fő elbocsátását jelezték, az előző havi 1300 után. Piaci vélemények szerint meglepően jó lett a havi munkanélküliségi adat, ám ez elsősorban a közmunkaprogramoknak és szezonális hatásoknak köszönhető. (A júniusi adatok szerint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak száma 106 ezerre nőtt, szemben az egy évvel koráb­bi 74 ezer fővel.) Ilyen erőteljes állami munkahelybővülés 2003-ban volt utol­jára. Összességében a recesszióban lévő gazdaság miatt a következő másfél évben továbbra is két számjegyű maradhat a munkanélküliségi ráta — véli Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint 2012 végére ismét 11 százalék közelébe kúszhat vissza. napi MUNKAÜGYI ADATOK (JÚN.-AUG., SZÁZALÉK) Munkanélküliség Foglalkoztatás 2008 7,5 44,3 2009 9,9 43,6 2010 11,0 44,0 2011 10,8 44,2 2012 10,4 45,5 Forrás: KSH

Next