Napi Gazdaság, 2013. január (23. évfolyam, 2-22. szám)

2013-01-03 / 2. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK KEZDŐDHET AZ M85 ÖS ÚT FEJLESZTÉSE Tegnap jelent meg a munkálatok elvégzéséről szóló közbeszerzési eljárás kiírása, így már az idei első félévben elkezdődhet és 2015 első felére be is fejeződhet az M85-ös gyorsforgalmi út Enese és Csorna, valamint Győr és Enese közötti szakaszának, továbbá Csorna keleti elkerülő út­jának építése - jelentette az Index. A jelentkező február 14. A beruházás eredményeként Csorni sülhet a tranzitforgalom egy részétől, megszabi a város a kamionforgalomtól, Győr és Enese köz hét kilométer, Enese és Csorna közötti további hét kilométer hosszú kétszer kétsávos utat kell megépíteni, mindkét szakasz becsült ára nettó 8,055 milliárd forint. A 6,3 kilométeres csornai elkerülő nettó 17,5 milliárd forintból épülhet meg, ennek megfelelően a teljes gyorsfor­galmi útszakasz Győr és Csorna között - leszá­mítva a már elkészült enesei elkerülőt - kilométerenként 1,68 milliárd forintba kerülhet. A beruházások a Közlekedés operatív program (Közop) keretében valósulnak meg, 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból. Elbukik a takarékokra épített kkv-hitelezés? Szakértők szerint több problémával is szembesülhet a kormány, ha valóban a takarékokra építené a kkv­­hitelezést. Több szakértő is kétségbe vonja azon kormányzati tervek megvalósíthatóságát, amelyek szerint az országos szinten 1400 fiókot üzemeltető takarékokra­ lehetne építeni a hazai kis- és középvállalkozói hitelezést. A múlt év végén az MFB Zrt. képviselőinek a TakarékBank Zrt. vezető testületeibe való bevá­lasztásával lényegében lezárult az a tranzakció, amelynek során a ma­gyar állam - az MFB-n keresztül - 38,5 száza­lékos tulajdonosa lett az integrált takarékszö­vetkezetek ernyőbank­jának. Az ugyanakkor továbbra is nyitott kér­dés, hogy milyen szerepet szán a kabinet az Országos Takarékszövetkezeti Szövet­ségbe (OTSZ) tömörült takarékoknak. Az integrált takarékok mintegy 500-600 mil­liárd forint szabad likviditással rendelkeznek, a hálózat a teljes magyar bankszektor forintbetét­jeinek nagyjából 10 százalékát gyűjtötte össze, hi­teloldalon azonban piaci részesedése 4 százalék. Az integrált takarékszövetkezetek átlagos hitel/ betét mutatója 50 százalék, a bankszektorban ez az arány a legutóbbi kimutatások szerint a közelmúltban csökkent 120 százalék alá. A ter­veket kétségbe vonók érvei szerint a takarékok által gyűjtött betétek zöme ugyanakkor jelenleg nem likvid - ha az lenne, akkor vélhetően nem lett volna kérdés, hogy ígéretes üzleteket eddig is megfinanszíroztak volna. Amikor Demján Sándort az OTSZ elnökévé választották, ő maga ígérte meg, hogy néhány hónapon belül több száz milliárd forint likvid forrást biztosítanak majd az MFB-nek a kedvezményes kkv-hitelezés felfuttatására, az akkori hírek szerint viszont több hónap egyeztetés után is csupán 43-46 milliárd forintot lehetett volna kihelyezni - a terv ezek után csendben el is halt. A takarékokban elhelyezett betétek legnagyobb része - a Takarékbankon és a Takarékbrókeren ke­resztül - állampapírokban áll. Amennyiben tehát a kormány valóban a kkv-hitelezés felfuttatására hasz­nálná e forrásokat, le kell mondania arról, hogy a pénz . A kkv-hitelezésre vonat­kozó koncepció harmadik - talán legfőbb - akadálya, hogy a jelenlegi gazdál­kodási környezetben a cégek nem igazán akarnak vagy mernek beruházni. Ez pedig különösen igaz a takarékszövetkezetek által kiszolgált vidéki települé­sekre, kivételt csak az uniós támogatások révén jelen­leg válságállóbbnak tűnő mezőgazdaság bizonyos területei jelentenek, közvetlenül az államot hitelezze. Megoldható lenne az is, hogy az MFB állampapír-fedezet mellett biztosítson likvid, továbbhelyez­hető forrást a takarékoknak, ám ekkor az MFB forrásellátottsága lenne a mérvadó. Ráadásul kér­déses, hogy ebben az esetben nem lenne-e olcsóbb a jelen­legi rendszer, amikor az MFB refinanszírozóként áll a hitelek mögé. Gondot okozhat emellett a takarékok egyenkénti hitelezési korlátja is: bár az OTSZ hálózatában ma minden tag messze­menően megfelel a szövetkezeti hitelintéze­tekre vonatkozó tőkekövetelményeknek, a prudenciális hitelezési szabályok miatt több kisebb takarék kényszerülhet fúzióra a na­gyobb hiteldinamika érdekében. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR 00 ÁLLÁSHIRDETÉS Az Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (székhely: 1133 Budapest, Váci út 76.) befektetésekért felelős vezető munkatársat keres. Munkaviszony jellemzői: • részmunkaidős - napi 4 órás - munkaviszony, • munkavégzés a Pénztár székhelyén. Feladatok: • hazai és régiós makrogazdasági és kötvénypiaci elemzés, • befektetési döntések előkészítése és végrehajtása, • befektetési és vagyonkezelési szabályzatok módosításának kidolgozása, előkészítése, • napi vagyonkezelői feladatok, • kapcsolattartás a vagyonkezelőkkel és a letétkezelővel, • értékesítés támogatása, panaszkezelés. Feltételek: • portfoliókezelői, vagyonkezelési vagy nyugdíjpénztári szakterületen eltöltött legalább 3 éves szakmai tapasztalat, • szakirányú felsőfokú végzettség, • értékpapír-forgalmazói vizsga, • jogszabályi, szakmai és összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelés. Jelentkezés módja: Az érdeklődőket kérjük, hogy szakmai önéletrajzukat bérigénnyel együtt az alábbi névre és címre juttassák el 2013. január 15-ig: Szimicskó Szilvia ügyvezető, 1133 Budapest, Váci út 76., e-mail-cím: szilvia.szimicsku@aranykornyp.hu INDULNAK A JÁRÁSI HIVATALOK A kormányablakok országos rendszerének létrehozásá­val az év végéig befejeződik az államigazgatás átalakítá­sa - mondta Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára az MTI tudósítása szerint. A járási hivatalok felállítása az utolsó előtti lépés volt ebben a folyamatban. Az új szervezetek az államigazgatási fel­adatok 40 százalékát és mintegy tízezer dolgozót vettek át a települési önkormányzatoktól, így összesen 17 ezren dolgoznak majd a járásoknál. Az állampolgárokat kiszol­gáló államigazgatási rendszer a járási hivatalok részeként működő kormányablakok felállításával lesz teljes. A szükséges háttér-infrastruktúrát uniós források felhasz­nálásával fogják biztosítani - tette hozzá. Ugyanakkor nem csupán járási hivatalok kezdik meg működésüket, hanem az igazságszolgáltatáson belül a közigazgatási bí­ráskodás is erősebb intézményi keretek között, a korábbi munkaügyi bírságokkal közös, elkülönült szervezetrend­szerben működik majd. Nem tud nőni Az utóbbi hónapokban sok volt a stag­nálásra utaló jel a magyarországi feldol­gozóiparban. A várakozásokat aggregáló beszerzésimenedzser-index (BMI) szezo­nálisan kiigazított értéke ugyan 2012 no­vemberében 52,2 pontra nőtt - azaz újra meghaladta a stagnálást jelző ötvenes szin­tet, így a termelés várhatóan nő­­, decem­berben azonban 48,9 százalékra szelídült. A mostani érték így is 1,1 százalékponttal jobb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készle­tezési Társaság (MLBKT) adataiból. A tavalyi utolsó hónapban - két kivé­tellel­ - romlottak a részindexek az előző hónaphoz viszonyítva. Visszaesett a tér­ a magyar ipar­ melési mennyiség mutatója, így héthavi bővülés után először jelzett csökkenést, ráadásul a mostani érték alacsonynak szá­mít: az elmúlt 17 évben egyszer volt kisebb a mutató értéke decemberben. Az új rende­lések indexe még jobban esett, a mostani a harmadik legalacsonyabb decemberi érték 1995 óta. A beszerzési áraknál a növeke­dés üteme erősödött, így már harminc­negyedik hónapja tart a növekedés, igaz, a mostani 1995 óta vizsgálva a negyedik legalacsonyabb decemberi ütemet jelenti. A BMI külpiaci mutatói közül az importé csökkent novemberhez képest, ezzel együtt tizenegyedik hónapja a behozatal mennyi­ségének növekedését jelzi. Az exportmutató szintén gyengült és - 42 hónap után - az 50 pont alatti tartományba ke­rült, így már csökkenést jelez. A foglalkoztatott­sági mutató továbbra is hullámzóan alakul, most hajszálnyi létszámcsök­kenésre utal. napi ► A válaszadók néhány terméknél (polipropilén, színes­fém, borpárlat, sajt, csomagolóanyag) jeleztek jelentő­sebb áremelkedést, nagyobb árcsök­kenésről az acélnál számoltak be. JÖN A LETELEPEDÉSI ÁLLAMKÖTVÉNY Azok az EU-n kívüli külföldiek kapnak gyorsan letelepedési jogot, akik ötéves speciális letelepe­dési államkötvényt vesznek legalább 250 ezer euró (mintegy 70 millió forint) értékben. Az ötéves, minden év december 20-án induló kötvény devizaneme euró, alapcímlete 250 ezer euró lesz, abból egy naptári évben egy sorozatot hoz forgalomba az ÁKK Zrt. - derül ki az államkötvény-vásárlóknak letelepedési engedélyt kínáló törvényhez szánt nemzetgazdasági éű­ miniszteri rendelettervezetéből,amelynek vélemé­n­yé nyerésére a tárca két napot szánt. A “letelepedési " államkötvények" - amelyek indulását megalapozó törvény 2012. december 28. óta hatályos - kamatlábát az ÁKK a forgalomba hozatalkor állapítja majd meg. A lehetséges befektetők egy naptári hónapon belül leg­feljebb kettő, az ÁKK által előzetesen meghatározott forgalomba hozatali napra vonatkozóan jogosultak vételi nyilatkozatot tenni. További feltétel, hogy a zártkörű forgalomba hozatalhoz befektetési szolgáltató igénybevételére nem kerülhet sor. A letelepe­déshez millió forint értékű kötvény kell A diákok már a héten tárgyalnának Már a héten, de legkésőbb a jövő hét elején újra felvenné a kapcsolatot az Emberi Erőfor­rások Minisztériumával (Emmi) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a karácsony előtt megszakadt tár­gyalások folytatása érdekében. ► Az, hogy január elsején a Felvi.hu-n - a korábbi évekhez képest jelentős csúszással, de - megjelent a felvételi tájékoztató, önmagában üdvözlendő, azonban a dokumentum továbbra is hiányos - fogalmazott Kiss Dávid. Az irományban "nehéz eligazodni, illetve az egyetemek kapacitásáról sem tartal­maz érdemi információt - ez valószínű­leg a január végén megjelenő nyomta­tott verzióba kerül majd be. Januárban emellett többfordulós és többsze­replős (a Magyar Rektori Konferencia mellett szak- és civil szervezetekkel közös) egyezteté­sekre is sor kerülhet, ezek legfontosabb pontjai közé tartozik a csak önköltséges formában in­duló szakok esetleges állami finanszírozásúvá tétele, illetve a hallgatói szerződések kérdéskö­re. A HÖOK célja, hogy a hazai felsőoktatás­ban ne szerepelhessen olyan szak, amely csak "fizetős" - mondta a Napi Gazdaságnak Kiss Dávid elnökségi tag. A "röghöz kötésként" el­­híresült dokumentummal kapcsolatban olyan intézkedések kidolgozását várja a szervezet a kormánytól, amelyek a végzős hallgatókat és a friss diplomások itthon tartását segítik elő. TÓTH KATA

Next