Napi Gazdaság, 2013. április (23. évfolyam, 63-83. szám)

2013-04-02 / 63. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. ÁPRILIS 2., KEDD Kínai pénzből épülhet a vasúti körgyűrű Tárgyalások indulnak a magyar és a kínai kormány között a magyarországi VO jelzésű, Szárliget és Cegléd bércéi kö­zött létesítendő, Budapestet elkerülő vasútvonal létreho­zásáról - erre hatalmazta fel a miniszterelnök a nemzeti fejlesztési minisztert a Magyar Közlönyben megjelentek szerint. Az eddig az NGM-hez tartozó Nemzeti Külgazda­sági Hivatal (HITA) irányítását frissen megkapó Szijjártó Péter külkapcsolatokért felelős államtitkár február végén jelentette be, hogy a 113 kilométeres beruházás kapcsán a kormány még vizsgálja, hogy a kínai fejlesztési bankkal kötött, legalább 1 milliárd eurós fejlesztési együttmű­ködés forrásait használják-e fel a beruházáshoz. A kivitelezés így 2014 tavaszán kezdődhet, 2017-re pedig elkészülhet az útvonal. A kormány emellett 210 víziközmű-céget nyilvánított stratégiailag kiemelt jelentősé­gű gazdálkodó szervezetté, szintén a hétvégén megjelent rendeletében, az NFM indoklása szerint a szétaprózott üzemeltetői struktúra működési kockázatot jelent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy esetleges fel­­számolási eljárásban - a Malév Zrt.-hez vagy a Mal Zrt.-hez hasonlóan - a cégek sorsa az állami vagyonfelügyelő irányítása mellett rendezhető. AZ MNB-NEK ÚJRA KÉT ALELNÖKE VAN Karvalits Ferenc hatéves mandátumának lejártával szerda óta két alelnökkel működik a jegybank - közölte az MNB az MTI-vel. A jegybanktörvény alapján az intézménynek legalább kettő, legfel­jebb három alelnöke lehet. Arra a kérdésre, hogy egyeztetett-e Matolcsy György jegybankelnök a miniszterelnökkel egy harma­dik alelnök kinevezéséről, az MNB azt közölte, hogy a vonatkozó jogszabályokhoz tartja magát, vagyis az alelnökök személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI kérdésére jelezte, a jegybank ügyeiben az MNB illetékes nyilatkozni. Az MNB hon­lapján közzétett, március 28-tól hatályos szervezeti és működési szabályzat értelmében Karvalits Ferenc távozó alelnök felelősségi területét Balog Ádám vette át, ő így a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitásért, a hitelösztönzésért és a statisztikáért fele­lős alelnök. A másik alelnök, Király Júlia továbbra is a készpénz­logisztikáért felel. Közben Simor András volt jegybankelnököt a Népszabadság szerint annak ellenére választották az EBRD alelnökévé, hogy - példa nélküli módon - a magyar kormány első körben élt az úgynevezett közbevetési lehetőségével. A NET-re épülhet a szociális lakásprogram Negyedmillió nem lakott lakás is része lehet egy szociális lakásprogramnak Magyarországon, a garanciák mellett azonban a bérbeadást ösztönző szabályozásra is szükség van. Magyarországon 500 ezer nem lakott lakás található, ebből 324 ezer városokban, így elméletileg 200-250 ezer lakást is be lehet vonni a szociális lakásprogram­ba - mondta a Napi Gazdaság­nak Hegedűs József, a Szociális lakásügynökség (SZOL) koncep­ciót a Habitat for Humanity Ma­gyarországgal közösen kidol­gozó Városkuta­tás Kft. ügyveze­tő igazgatója. Az egyik lehetséges modell szociális lakásügynöksé­gek koordináció­jával valósulhat­na meg. A fejlett orszá­gokban bizonyí­tottan működő­képes megoldás­hoz első lépésben bizalomra épülő jogszabályi kör­nyezet szükséges Hegedűs szerint. A csatlakozó magántulajdo­nosok üres lakásait a SZOL leg­alább 5-7 évre adja ki, ezalatt folyamatos hasznosítást garantál, az állandóságért cserébe a pia­cinál alacsonyabb bérleti díjért. Nyugat-Európában 10-25 száza­lékos lakbércsökkentést várnak a belépőktől - tette hozzá Hegedűs, aki szerint emellett kezelni kell a lakbér és a közüzemi szám­lák fizetési garanciáit, miután az önkormányzati bérlakásban élők 40-50 százaléka küzd hát­ralékkal. Az üres lakások 15-20 százaléka van önkormányzati tu­lajdonban, ezek hasznosítását is a fizetési hajlandóság akadályozza, a helyhatóságok sokszor éppen ezért nem vágnak bele a bérbeadást elősegítő felújításba. (Egy írásbe­li miniszteri válasz sze­rint jelenleg 120 ezer önkormányzati lakás található az országban, amennyiben 20 száza­lékuk üres, akkor több mint 20 ezer lakással bővülhetne a potenci­ális állomány.) A garanciák mellé azonban a bérbeadást ösztönző elemeket kell- . állítani, egy jelenleg is élő rendelet szerint például aki az önkor­mányzatnak legalább három évre bérbe adja a lakását, mentesül a bérleti díjat terhelő adó megfizetése alól. A helyi ingatlanadók is ösztönözhetik a ki­adást, ez azonban pol­­itikai kockázatokat rejt. Külföldi tapasztalatok alapján azonban a modell csak intézményi háttérrel működik, legkisebb költséggel a Nemzeti Eszközkezelőhöz lehet olyan intézményeket kapcsolni, amelyek kibővített és módosított hatáskörrel, illetve szakember­­gárdával egy ilyen programot irányíthatnak. SZEPESI ANITA ► A SZOL-program hosszabb távon fenntartható, meg­fizethető rendszert kíván kidolgozni, amelyben a lakhatá­si bizonytalanságot több évre biztos, megfelelő színvona­lú, munkaerőpiac­hoz közeli lakhatás váltja fel - ebben különbözik sok olyan már meglévő újítástól, amely csupán 1-2 évre tervez, utána pedig a rendelkezésre álló pénztől, és a kliens jogszabályban nem rögzített viselkedé­sétől teszi függővé a folytatást - hang­súlyozza Hegedűs József. Százezrekkel csökkentek a lakásárak Egy 10 millió forint értékű lakás tulajdono­sa egy év alatt félmillió forintot is veszíthetett lakása értékéből - de­rül ki a KSH lakásárin­­dexéből. A használt la­kások országos átlagos árcsökkenése 2012-ben 3,6 százalék volt, 2008- hoz képest 13,9 százalék a veszteség. Az új laká­sok értéke ugyanezen idő alatt 11,5 százalékot esett. A 2010-es bázis­hoz viszonyítva 7 szá­zalék a használt és 3,7 százalék az új lakások tiszta ár­csökkenése. A használt lakások árindexe 2,4 százalékkal esett a tavalyi utolsó negyedévben, ezzel a 2010-es érték 89,5 száza­lékán áll. Az új lakások piacán még megfigyelhető adásvéte­lekben az árak alig változnak: a tavalyi csökkenés mindössze 0,4 százalék volt, az árak stagnálását azonban a tranzakciók számának további visz­­szaesése kísérte. A használt lakások forgalmának összeté­tele érzékelhetően el­mozdult az olcsóbb in­gatlanok felé 2012-ben, Budapesten 10-ről 16 százalékra emelkedett a lakótelepi lakások ré­szesedése. A lakáspiaci adásvételek értéke 2012 első félévében 424 mil­liárd forint volt, ami a megelőző év azonos időszakinak 96 száza­léka. Egy átlagos használt lakás átlagosan 9,7 millió forintot ért, 500 ezer forinttal kevesebbet, mint 2011-ben, a fővárosi 13,8 millió forintos átlag pedig 700 ezer forinttal múlja alul az egy évvel korábbit. A négyzetmé­terár Budapesten 245 ezerről 236 ezer forintra csökkent, az országos átlag pedig 5 ezer fo­rint csökkenés után 149 ezer forinton alakult. Az új lakások országos átlagára 15,7 millió forintról 15,6 millióra csökkent 2012-ben, Budapesten átlagosan 17,4 millió forintba kerültek. A használt lakások közel negyede a 7-10 milliós árkategóriában kelt el, a legtöbb megyében ezen intervallumba esik az eladások mediánja is. napi 2011-hez képest százalékkal olcsóbbak a használt lakások□ 37 TRANZAKCIÓK SZÁMA (EZER) 2007.1. 2012. IV. Forrás: KSH ALACSONY LETT A TAVALYI HIÁNY Az uniós ESA-95 módszertannak megfelelően a túlzottdeficit-eljárás (edp) szabályai alapján készített előzetes adatok szerint a magyar kormányzati szektor hiánya 2012-ben 566,7 milliárd forint volt, ami a GDP 2 százaléka - derül ki a KSH pénteki bejelentéséből. Az Eurostatnak megküldött elp­­jelentés szerint a központi kormány­zat 771,2 milliárd forint hiánnyal, a helyi önkormány­zatok 207,6 milliárd forint többlettel, míg a tb-alapok 3,2 milliárd forint hiánnyal zárták a múlt évet. A kormányzati szektor összes adóssága - az MNB adatai alapján - 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, a GDP 79,2 százaléka. A kormány korábban 2,5 százalékos deficitet várt, Brüsszel legutóbb 2,4 százalékkal számolt, ilyen 2012-es adattal könnyebb lesz amellett érvelni, hogy képes tartósan a GDP 3 százaléka alatt tartani a deficitet - a 2013-as hiánycél jelenleg 2,7 százalék. Piaci vélemények sze­rint meglepetés a helyi önkormányzatok példátlanul nagy többlete, ami az állami adósságátvétel nélkül is mintegy 130 milliárd forint lett volna. A MAGYAR ÁHT­ESA­ HIÁNYA 2009 2010 2011 2012 2013 (terv) Milliárd forint 1187,1 1143,3 1194,9 566,7 799,0 A GDP százalékában 4,62 4,30 4,38 2,00 2,7 Jól kezdődött az év a kivitelben A jelek szerint a német kivitel újra húzta a magyart is - derül ki a legfrissebb külker­­adatokból. A KSH szerint az előző három hónappal szemben a négy folyó áras év/év mutató közül három is képes volt pluszba kerülni. A előzeteshez hasonló részletes adatok szerint idén januárban a kivitel 6,47 milliárd eurót, a behozatal 6,17 milliárdot tett ki. A kiegyensúlyozott bővülés miatt a tavalyi közepesen magas aktívumot sikerült megközelíteni: a mérleg többlete januárban csupán 316 millió euró lett - szemben a 2012. januári 357 millióval. Az idei első hó­napban a kivitel forintban mért árszínvonala 2,3, a behozatalé 3,9 százalékkal csökkent, így a cserearány 1,7 százalékkal javult. JANUÁRI FORGALOM (ÉV/ÉV, SZÁZALÉK) Az idei mutitások'uwárí!nPín!­í.ck Egy­részt valószínűleg egyre jobban felpörögnek az exportra termelő nagy autógyártók, de a magyar kivitel más részére is igaz, hogy ala­kulása alapvetően attól függ, Németország hogyan teljesít. A kivitel javulása hagyomá­nyosan komoly importbővüléssel is jár, mert a magyar kivitelnek magas az importhánya­da. Másrészt viszont a belső kereslet kitartóan pang, így az export és az import dinamikája továbbra is hasonlóan alakulhat, legfeljebb utóbbi lehet kissé magasabb. NAPI ► A Reuters legutóbbi, márciusi konszenzusa alapján a piac némi csök­kenésre számít idén a 2012-es 6,8 milli­árd euró szufficit után. 2013 egészére 6,7 milliárd eurós többletet vár, eköz­ben a 2014-es várakozás újra 7 milliárd közelében, 7,1 milliárd eurónál jár. Forintban Dollárban Euróban Volumen Export 2012 13,4­­1,6 1,1 4,6 Export 2013 1­­1,4 7,0 4,3 0,9 Import 2012 14,9 0,0 2,5 3,0 Import 2013 Hfe­d).7 2 1­ 15,2,- 3,3 Forrás: KSH Ila*. Adóreformot javasol az IMF Magyarország sokat tett a stabilitásért, ezt azon­ban csak nem konvencionális megoldásokkal tud­ta elérni, az ország ezáltal a környező államoknál sokkal gyengébb teljesítményt mutatott az elmúlt években - fogalmaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb országjelentése. A problémák egyik része - köztük az önkormányzatok vagy a bürokrácia problémái, illetve a strukturális kiadáscsökkentés hiánya - örökölt, a kormány azonban sajátokat is generált. A Valutaalap sze­rint a gazdasági növekedéshez az adórendszeren kell változtatnia a magyar kormánynak, például a különadók kivezetésével, a szektorális adók ön­magukban elérik a GDP 2,5 százalékát. A konkrét javaslat azonban már nem ennyire egyértelmű: a kimutatásban a régi szektoradók is szerepelnek - többek közt a játékadó vagy a gyógyszergyártók különadói­­, így nem lehet tudni, hogy az IMF valamennyi ilyen teher kive­zetését javasolja vagy csak a válság idején beveze­­tettekét, kiegészítve a tranzakciós illetékkel. Az szja-rendszer átalakítása kapcsán valószínűleg az egykulcsos adó tompításáról van szó, praktikusan egy alacsonyabb, esetleg nulla kulcs beiktatásával. A szociális célú kedvezmények célzottabbá tétele pedig a családi kedvezmény szűkítését is jelenthe­ti, de tágabb értelemben akár a rezsicsökkentésre is vonatkozhat - a jelentés nem részletezi. A szervezet egyszerűsítést javasol a társaságokat érintő adók terén: valószínűleg nem a társasági adóval van probléma, hanem azzal, hogy a cégek négyféle módon adózhatnak: az általános sza­bályok mellett a kata, a kiva és az eva szabályai szerint. Itt is megfogalmazódott a kedvezmények szűkítése, nem egyértelmű azonban, hogy például a látvány-csapatsportok támogatását tartja-e túl­zottnak a szervezet vagy általánosságban fizettet­ne több adóalannyal több adót, vagy éppen az al­ternatív adókat szüntetné-e meg. Az IMF emellett átfogóbb fellépést javasol az évi 500-1000 milliárd forintot jelentő áfacsalások ellen is. F. SZABÓ EMESE IMFPROGNÓZIS (SZÁZALÉK) 2013 2014 2015 2016 2017 2018 GDP-bővülés 0 1,2 1,5 1,6 1,6 1,6 GDP-arányos hiány 3,2 3,2 3 3 3 3 GDP-arányos államadósság 79,9 80,3 80,3 80,2 79,8 79,2 Infláció 3,2 3,5 3 3 3 3 Munkanélküliség 11,1 10,9 10,8 10,6 10,3 10 Forrás:IMF

Next