Napi Gazdaság, 2013. június (23. évfolyam, 105-124. szám)

2013-06-03 / 105. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. JÚNIUS 3., HÉTFŐ A rezsicsökkentésen csúsznak el a beruházások Összetett - külső és belső - okai vannak, hogy hatalmasat esett az első negyedévben a beruházási volumen. Előbbire példa az európai konjunktúra lanyhulása, ami két és fél éve először éreztette negatív hatását a feldolgozóiparban. Utóbbi közül a legfontosabb a nagy beruházásigényű energiaszektor tudatos kivéreztetése. A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben a várt szerény bővülés he­lyett a válság kirobbanása óta nem látott mérték­ben zuhant. Bár a bázishatásnak segítenie kellett volna a kilábalást, a rezsicsökkentés miatt a nagy beruházásigényű energiaszektor kiesése a legfon­tosabb az összetett okok között. A valószínűleg átmeneti kiesésnél is aggasztóbb lehet, hogy a fel­dolgozóipari állóeszköz-felhalmozás két és fél év bővülés után negatívba fordult, ami a növekedési szerkezet fenntarthatóságával kapcsolatban vet fel súlyos kérdéseket. A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben 8,7 százalékkal esett az elő­ző év azonos idő­szakához viszonyítva, míg az elő­ző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek 3,8 százalékkal csökkentek - kö­zölte a meglepően rossz adatot pénteken a KSH. Meglepő visszaesés A Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakértők elő­zetesen a beruházási volumen 0,5 százalékos éves bővülésére és az idén várható szerény növekedé­sére számítottak. Most a legtöbb modell frissítése kapcsán azt emelik ki, hogy valószínűleg idén sem lesz növekedés, a GDP-arányos beruházási ráta pedig a rekord alacsony 16 százalékos szint alá is eshet. Az sincs kizárva, hogy a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatot szerdán részletes olvasatában lefelé kényszerül módosítani a sta­tisztikai hivatal. A nemzetgazdasági ágak többségében ugyanis továbbra is csökkenést regisztrált a KSH. A vissza­esésen belül az építési beruházások jelentősen, 19,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Valószínűleg a rezsicsökkentés hatására esett 30,5 százalékkal az energiaipar beruházásainak volu­mene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mint arra a KSH is felhívja a figyelmet, e mögött a hálózatbővítések, -fejlesztések mérséklődése hú­zódott meg. A lakásépítések erőteljes visszaesése következtében az ingatlanügyletek nemzetgazda­sági ág beruházásainak (ez a KSH hivatalos meg­határozása) volumene 19,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipar is a szégyenpadon A legaggasztóbb jel, hogy az exportpiacra ter­melő feldolgozóipar két és fél év után először fordult csökkenésbe: az itteni beruházások 13,2 százalékkal maradtak el a tavalyi bázistól. A na­gyobb súlyt képviselő ágazatok közül jelentősen visszaestek a beruházások a gyógyszeripar­ban és a járműgyártásban. A szintén nagy súlyt képviselő szállítás, raktározás beruhá­zásai - a jelentős volumenű járműbeszerzések ellenére - 4,7 százalékkal voltak kevesebbek az első negyedévben. Továbbra sem bővültek az oktatás nemzetgazdasági ág (14,8 száza­lék), humán-egészségügyi és szociális ellátás ág (20,2 százalék) beruházásai. Emelkedést regisztrált viszont a KSH a közigazgatás, védelem, kötelező társadalom­­biztosítás ágban, ahol a beruházási teljesít­mény jelentősen, 34,7 százalékkal nőtt, bár - mint a hivatal is jelzi - ez az árvízvédeke­zéssel kapcsolatos egyedi nagyprojekteknek és a katasztrófavédelmi fejlesztéseknek volt köszönhető. A beruházások érezhető növekedéséhez nem néhány nagyobb, egyedi, államilag fi­nanszírozott tételre, hanem sok kicsire lenne szükség. Ahhoz, hogy ismét növekedést le­hessen regisztrálni, még három összetevő hiány­zik: a legfontosabb, hogy az európai konjunktúra ismét az élénkülés jeleit mutassa; másodsorban a magyar gazdaságpolitikának kellene a beruházók számára kiszámíthatóbb környezetet teremteni. Végül a kkv-szektor hitelezéséhez szükség lehet a jegybanki program továbbfejlesztésére - állítják szakértők. Idén várhatóan két ellentétes irányú folyamat határozza meg a beruházások erejét. Egyfelől némi élénkülésre az elérhető uniós források növekedése miatt lehet számítani. Másfelől a vállalati szektor magánberuházásai aligha lesznek képesek nőni, mert a korábbi évek nagy autóipari fejlesztései lényegében lezárultak. GERŐCS TAMÁS Több kell a növekedéshez Módosítani kellhet a jó GDP-adatot Mellbevágó volt az adat, az elmúlt hetek makrogazdasági optimizmusából most vissza kell venni - mondta Tóth Gergely, a Buda-Cash közgazdásza, aki szerint külön csalódást keltő volt a részadatok között, hogy a 13 legnagyobb súlyú ág közül mindegyik esett. Egy adatsorból persze még nem lehet messze­menő következtetést levonni, de most kiderült, hogy a magyar gazdaság növekedési szerkezete nagyon egészségtelen és komoly fenntarthatósági problémákkal terhelt. Tóth arra számít, hogy a KSH a szerdai részletes GDP- adattal párhuzamosan felül­vizsgálhatja az első - egyébként meglepően jó - olvasatot. Az elemző úgy látja, hogy hi­ányoznak a kkv-k beruházásai és bár ezen próbálna segíteni a jegybank, annak bárminemű ha­tása csak elnyújtva lesz érezhető, míg egy-egy várható nagyobb feldolgozóipari beruházás, amit az idei évre várnak, aligha ké­pes fordulatot hozni. A Buda-Cash elemzője úgy véli, hogy a rezsicsökkentés hatása érződik az adatok mögött, aminek az az üzenete, hogy nem lehet követ­kezmények nélkül belenyúlni a piacba. Szerinte most ez intő jel, hogy a választások ellenére is némi mérsékletet tanúsítson a kormány, mert néhány intéz­kedése azonnal jelentkező és drasztikus növekedési áldoza­tokkal jár. Sok jóra Tóth szerint az idén már csak azért sem lehet számítani, mert az éves adat a válság óta a legrosszabb képet festi a magyar gazdaságról. A másik fontos részadat a lakásépítési beruházások két számjegyű zuhanása. Tóth sze­rint sürgető lenne, hogy a ka­binet "lépjen" valamit, hiszen a kamattámogatott lakáshitelek a háztartások eladósodottsága mellett aligha segítik a szektor fellendülését. Sokkal hatéko­­nyabb segítség lenne az építőipa­ri termékek forgalmi adójának felezése, ami viszont adhatna egy lökést a keresletnek. Suppan Gergely, a Takarék­bank szakértőjének véleménye szerint is az adat éles ellentétben van az első negyedévben 4,8 százalékkal bővülő építőipari kibocsátással, mert most az épí­tési beruházások 19,2 százalék­kal csökkentek, ugyanakkor a gépberuházások a szállításban, raktározásban történt növe­kedés hatására - feltehetően a metrószerelvények átadásának köszönhetően - emelkedtek. Bázishatások miatt estek a fel­dolgozóipari beruházások, ami a járműgyártásban és gyógyszer­­iparban a tavalyi jó évnek volt betudható. Suppan ugyanakkor optimista, az Audi üzemet fel­tehetően az idei második ne­gyedévben adják át, így ennek köszönhetően újra növekedést mutathatnak a feldolgozóipari beruházások. A lakásépítések területén nem számít fordulatra, de, mint mondja, az év második felében javíthatja a beruházási kedvet a belső és külső kereslet várható stabilizálódása, napi Q* A NAP SZTORIJA Profitjuk harmadát Még mindig jó üzlet Ma az alapkezelés Bár 2012-ben is jelentősen csökkent a magyarországi alapi kivétellel így is nyereségesek voltak. A vizsgált tizenhárom osztalékot fizetett ki tulajdonosának, mindössze három cé nyereségéből a részvényesnek. Két év alatt árbevétele több mint negyven szá­zalékát elveszítette a Napi Gazdaság által vizsgált tizenhárom magyarországi befektetési alapke­zelő, azonban még tavaly is 33 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az érintett cégek. Ez ugyan 12,7 százalékkal elmaradt a 2011-es bevé­teltől, de a visszaesés mértéke lényegesen kisebb, mint az egy évvel korábban mért 30,2 százalék. A kiválasztott társaságok nyilvános beszámolói alapján a tizenhárom cég összesen 10,8 milliárd forintos üzemi eredményt ért el, ami 16 szá­zalékkal alacsonyabb a 2011-es összegnél. Egy évvel korábban, a nyugdíj-államosítás előtt még 25,1 milliárd forint volt az üze­­mi eredmény, majd 2011-ben megfeleződött. Az adózott eredmény az egy évvel koráb­bi 12,9 milliárd forintról 22,6 százalékkal csökkent, míg a kifizetett 10 milliárd forintnyi osztalék 39,2 százalékkal ma­radt el a 2011-es 16,5 milliárd forinttól. 2010-ben még 18,8 milliárd forint volt ugyanennek a cégcsoportnak az osztaléka, vagyis két év alatt 46,7 százalékkal csökkent a tulaj­donosoknak kifizetett profit. Az elmúlt év után egyedül az AXA, a Budapest Alapkezelő Zrt. és a Pioneer nem fizetett osztalékot. A legjobban az Aegon tulajdonosai jártak, akik kétmilliárd forintot tehettek zsebre, de alig maradt el ettől az ING 1,9 milliárd forintos kifizetése. A magyar piac legnagyobb szereplője válto­zatlanul az OTP Alapkezelő Zrt., amely egyedü­liként tudott tízmilliárd forint feletti ár produkálni. Egyelőre nem is fenyegeti a OTP elsőségét, hiszen a második Aego­kezelő Zrt. 3,6 milliárdos árbevétellel­ évet, míg a harmadik helyen szorosan­­ a KFIH Alapkezelő végzett 3,4 milliárd elmúlt évek egyik nagy vesztese egyéb­­pen az Aegon, amely 2010-ben még 8,6­­ forintos bevételt ért el, de sokat bukott Alapkezelő Zrt. is, amely két év alatt 6, árdos forgalomról esett vissza 2,5 mii Az elmúlt év két nyertese a K&H és az Magyarország Befektetési Alapkezelő , ugyanis mindössze ez a két cég tudta­­ árbevételét 2011-hez képest. Üzemi szinten a Pioneer Alapkezelő hi­telével mindegyik vizsgált cég nyereséges adózott eredmény pedig csak az AXA A A MAGYARORSZÁGI ALAPKEZELŐK 2012 ES EREDT (MILLIÓ FORINT) Cég Árbevétel Üzemi eredmény Ad Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 3642 2254 Allianz Alapkezelő Zrt. 1176 791 AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 983 567 Budapest Alapkezelő Zrt. 1890 1088 Concorde Alapkezelő Zrt. 1509 789 Erste Alapkezelő Zrt. 1200 92 Generali Alapkezelő Zrt. 1245 352 ING Befektetési Alapkezelő Zrt. 2468 1089 K&H Alapkezelő Zrt. 3456 1589 MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. 851 145 OTP Alapkezelő Zrt. 10929 1658 Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. 1470 -18 Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. 2170 379 Összesen 32989 10775 Forrás: Napi Gazdaság­ gyűjtés

Next