Napi Gazdaság, 2013. november (23. évfolyam, 211-230. szám)
2013-11-04 / 211. szám
A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ SZEPTEMBERBEN STAGNÁLTAK AZ IPARI ÁRAK Idén szeptemberben év/év alapon nőttek az ipari termelői árak: 1,6 százalékkal múlták felül az előző évit, míg az augusztusihoz képest nem változtak - adta hírül a KSH. Amíg a belföldi értékesítésben az árak 0,3 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, addig év/év alapon 0,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai összességében 0,2 százalékkal kerültek lejjebb, ezen belül a legnagyobb mértékben a számítógépgyártás (-3,6 százalék), a fa- és nyomdaipar (-1,0 százalék) és az autógyártás (-0,9 százalék) lett olcsóbb, míg a KSH 1,2 százalékos drágulást tapasztalt a vegyi anyagok gyártásában. Az ipar forintban mért exportértékesítési árai szeptemberben az előző havihoz képest 0,2 százalékkal nőttek, míg a 2012-esnél 2,7 százalékkal magasabban jártak. A hónapban a forint az euróval szemben 0,1 százalékkal gyengült, a dollárral szemben 0,2 százalékkal erősödött. AZ MKIK ÜDVÖZLI AZ ÚJ ADÓTÖRVÉNYEKET A vállalkozások örülnek annak, hogy jövőre nem változnak érdemben az adótörvények - mondta Parragh László, az MKIK elnöke a kereskedelmi kamara elnökségi ülésén, amelyen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. Varga szerint a kormány a kamara több korábbi javaslatát befogadta az adótörvények készítésekor, ezek közül kiemelte a beruházási hitel kamatának adókedvezményét, ami 40-ről 60 százalékra emelkedik jövőre. Kamarai javaslat volt az is, hogy a minimális összegű bevallási hiba esetén ne kelljen azonnal élni az önellenőrzéssel. Parragh szerint a mostani adórendszerben teljesül az az elvárás a gazdaságpolitikával szemben, hogy az adószabályok a teljesítényt ösztönözzék és a munkába tereljenek. Az egyetlen, amit hiányolt az elnök, az a gazdasági növekedés: a magyar gazdaság az elmúlt időszakban megvalósult jelentős szerkezeti átalakítások ellenére még mindig nem tudott érdemi növekedési pályára lépni - mondta. Parragh szerint a mikro- és kisvállalkozói körnek komoly problémát jelent a devizaeladósodottság, az MNB növekedési hitelprogramját jónak nevezte, ám véleménye szerint az a nagyobb vállalkozások finanszírozásán segített. DEVIZAHITELES KONZULTÁCIÓ INDUL A kormány szerdán megbeszélést folytatott a devizahitelesek helyzetének rendezéséről és arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint a jogi bizonytalanság az utóbbi időben e témában született ellentétes bírói döntések miatt alakult ki. A kérdésre, hogy mikor születhet megoldás a devizahitelek ügyében, nem adott egyértelmű időpontot, megismételve, hogy előbb a jogszabályi bizonytalanságot kell rendezni. A kormány törekvése változatlanul az, hogy mielőbb megoldás szülessen, de ezt csak akkor tudja elérni, ha biztosított, hogy a kormány által hozott gazdasági megoldás jogszabályi oldalról is megfelelő támaszt kap. A kabinet a további szakmai megbeszélések érdekében konzultációt kezd a nemzetgazdasági miniszter vezetésével, a gazdasági szereplőkkel és mindazon partnerekkel, akiket a korábban felvett devizahitelek rossz következményei érintenek. Fizetniük kell az ellátásért a külföldön dolgozóknak Eltüntetné a lyukakat az egészségügyi tárca azzal, hogy a külföldön munkát vállalók érvénytelen taj-kártyával igénybe vett kezeléseit a betegekkel fizettetné ki. Magas összegről szóló számlát kaphat a jövőben az a külföldön munkát vállaló magyar, aki itthon szeretne valamilyen gyógykezelést igénybe venni - a most formálódó egészségügyi tárgyú törvénymódosító ugyanis az érvénytelen taj-kártyával igénybe vett ellátások árát a beteggel téríttetné meg. A javaslatot jegyző egészségügyi tárca a "rendszerben lévő lyukakat" tüntetné el ezzel. A tartósan külföldön dolgozó állampolgároknak a munkavállaláson kívül adminisztratív feladataik is vannak, ezt azonban sokan elfelejtik vagy nem is tudnak róla: ki kell jelentkezni az itthoni egészségbiztosítási rendszerből, hiszen egy másik tagállamban rendelkeznek biztosítással. Az egészségügyi szolgáltatói járulék fizetésére kötelezetteknek is jelezniük kell a külföldi munkaviszonyt, ezzel megszabadulnak az itteni járulékfizetéstől - ha nem jelentkeznek ki a magyar biztosítási rendszerből, az ráadásul mulasztási bírsággal is jár. Egy állampolgár nem lehet több államban biztosított, és nem is fizethet többfelé egészségbiztosítási járulékot - vagyis ha egy magyar állampolgár külföldön szerez biztosítást, itthon . Nincsenek fix szabályok arra, hogy mikortól kell, illetve lehet biztosítást váltani. Ha egy vállalat kiküldi egy alkalmazottját egy másik államba, lehetősége van arra, hogy a két évet meg nem haladó kiküldés alatt az itthoni szabályokat alkalmazza, de esetenként két éven túl is megtartható az eredeti biztosítotti státus, nem kérhet ellátást, úgy kell kezelni, mint egy külföldit, így EU-kártyával részesülhet előre nem tervezett ellátásokban, más kezelésben azonban nem. Annak pedig, aki már nem érvényes taj-kártyáját próbálja használni, a kezelés költségeit meg kell térítenie az egészségbiztosítási alapnak. Persze nem veszíti el az itteni kezelés lehetőségét az, aki külföldre ment dolgozni, ehhez azonban egy igazolást kell benyújtania - ha még magyar állampolgár, akkor az úgynevezett S2 igazolással jogosult lesz minden kezelésre. Szerettük volna megtudni, hány hasonló anomália, esetleg visszaélés történt az elmúlt években, ám nem sikerült választ kapnunk. A szaktárca és az OEP lapunkkal annyit közölt, hogy több mint 30 ezer magyar állampolgár jelentkezett ki az egészségbiztosítás rendszeréből. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a feltételezett félmillió külföldön dolgozó magyar több mint kilencven százaléka nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, a szabály ugyanis a tartós külföldi munkára vonatkozik, az ideiglenesen külföldön dolgozók biztosítási jogviszonya nem változik. Az azonban biztosnak látszik, hogy ha valóban félmillióan dolgoznak külföldön, közülük jóval több mint 30 ezernek kellett volna itthon kijelentkeznie a rendszerből. K. F. SZABÓ EMESE ---------------------------------------------------------------------S1----------— ^|K8I--------------is NÉPSZABADSÁG Mérlegeljen! Fizessen elő a Népszabadságra már digitális formában is! Keresse előfizetői ajánlatainkat a www.nol.hu internetes oldalon! Az előző hónapok lassulását követően július után augusztusban is a tavalyinál nagyobb aktívumot produkált a magyar külkereskedelem - derül ki a KSH részletes adataiból. Az idei nyolcadik hónapban az export forintértéke 3,4, az importé pedig 3,9 százalékkal csökkent a 2012-es bázishoz képest, míg a volumen a kivitel esetében 1,4, a behozatalnál pedig 0,4 százalékkal nőtt. Az idei első nyolc hónapban az export volumene 2,5 százalékkal, míg az importé 3,2 százalékkal lett nagyobb. A mérleg többlete továbbra sincs veszélyben: a hónapban 613 millió euró lett - szemben a 2012-es 606 millióval -, a nyolchavi aktívum pedig 4,57 milliárd eurónál tart, alig elmaradva a tavalyitól (4,62 milliárd euró). Idén január-augusztusban a forgalom forintban mért árszínvonala a tavalyihoz viszonyítva az importban 1,2, az exportban pedig 0,5 százalékkal csökkent, így a cserearány 0,7 százalékkal javult. A forgalom felét adó gépek és szállítóeszközök export- és importvolumene 2,7, illetve 2,2 százalékkal nőtt, a húzóerőt itt továbbra is a személygépkocsikivitel és az alkatrész-behozatal jelentette. A közúti járművek kereskedelme az időszak egészében 10 százalékot meghaladóan nőtt mindkét irányban. A feldolgozott termékek kivitele 6,5, behozatala pedig 5,8 százalékkal nőtt. Az energiahordozóknál a kőolaj importvolumene csaknem tizedével lett nagyobb, a gázbehozatalé csökkent. Mínuszban az élelmiszerek forgalma volt: a kivitel volumene 6,5, az importé 2,4 százalékkal maradt el a 2012-estől. NAPI GAZDASÁG ---------------1--------------1------------------—--------------------Ismét emelkedett a külkeraktívum KÜLKEREGYENLEG (MILLIÓ EURÓ) 800 —-----Forrás: KSH A GKI további kamatvágásra számít Az idei kis növekedés után jövőre 1,3 százalékkal nőhet a magyar GDP, a régiós átlagtól továbbra is elmaradó ütemben - véli a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisában. E szerint a forint viszonylag erős, az MNB monetáris tanácsa pedig kitart az alapkamat rendszeres csökkentése mellett, az amerikai pénzpolitika ugyanakkor előbb-utóbb szigorodik, így a nagyon alacsonynak minősülő magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedő kamatciklus beindulásában jelenik meg - vélik a kutatók. A GKI szerint a magyar devizatartalék 2013. szeptember végi 30,2 milliárd eurós szintje alacsony, ezért - az egyelőre viszonylag alacsony nemzetközi kamatok miatt is - indokolt lenne még idén újabb devizakötvények kibocsátása. A parlamenti választások előtt 300 forintnál is erősebb, majd 2014 második felében - a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén - 290 forint körüli euróárfolyamot valószínűsítenek. A reálkeresetek idén és jövőre is 2-2 százalékkal emelkedhetnek, a fogyasztás azonban a lakosság eladósodottsága és óvatos magatartása miatt csak 0,5, illetve 1,5 százalékkal. A beruházások az idei stagnálás után jövőre is csak 2 százalékkal nőnek, alapvetően az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására - olvasható az előrejelzésben. NAPI GAZDASÁG PROGNÓZIS (ELŐZŐ ÉVI 100) 2013 2014 GDP 100,3 101,3 Ipari termelés 101,0 103,0 Beruházások 100,0 102,0 Építés-szerelés 105,0 105,0 Kiskereskedelmi forgalom 100,5 102,0 Kivitel (folyó áron, euróban) 103,0 105,0 Behozatal (folyó áron, euróban) 103,0 106,0 Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) 7,0 6,3 Euróárfolyam (éves átlag, forint) 2970 295,0 Áht-hiány (pénzforgalmi, milliárd forint) 1000,0 1000,0 Bruttó átlagkereset 103,5 104,5 Fogyasztói árak (éves átlag) 101,9 102,5 Fogyasztói árak (év végén) 101,5 103,3 Munkanélküliségi ráta (év végén, %) 10,2 10,7 Forrás: GKI Zrt.